Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-03 / 128. szám

A képviselő felelőssége Rohamosan közeledik jú­nius 8-a, az új országgyűlési képviselők és tanácstagok megválasztásának napja. Egyre-másra jelennek meg a lapokban portrék a Haza­fias Népfront jelöltjeiről, a már országszerte lezárult jelölő gyűlések által is elfo­gadott, támogatott, megvá­lasztásra ajánlott ország- gyűlési képviselőjelöltekről. Ilyenformán azt latolgatjuk már: hogyan tudnak majd megfelelni az újonnan meg­választott parlament székso­raiban ülő képviselők fele­lősségteljes közéleti megbí­zatásuknak? Kimondva vagy kimon­datlanul sok jelölő gyűlés résztvevőiben felmerült a kérdés: miben is áll tulaj­donkeppen a képviselő ' fele­lőssége? A választópolgárok természetesen elsősorban azt vál jak tőle, hogy az ő érde­keiket képviselje, ügyes-ba­jos dolgaik, gondjaik megol­dását segítse, sürgesse a parlamentben. Kétségtelenül az országgyűlési képviselői munka egyik leglátványo­sabb része, ha — akár egy interpellációval is — sikerül -kiharcolnia-« választókerü-' lete valamilyen régi, jogos igényének teljesítését De nemcsak a parlamentben, hanem kisebb, helyi ügyek­ben — például a tanácsok­nál — Is eredményes lehet indokolt esetekben a képvi­selő »-közbenjárása«, legyen szó járdaépítésről vagy óvo­dai felvételről. Hiba lenne azonban, véle­ményünk szerint ha válasz­tói csak azt várnák el par­lamenti képviselőjüktől — s ő maga is beérné ennyivel —, hogy a helyi érdekeket képviselje, a hozzá tartozó terület jogos panaszainak orvoslásáért emeljen szót Bármilyen fontos is ez — a képviselő közéleti munká­jának csak egyik oldala. A másik, s nem kevésbé fon­tos, hogy a képviselő vállal­jon részt az országos gon­dok megoldásából. Adott esetben akár azzal, hogy megérteti választóival : miért nem lehet az adott időpontban megvalósítani a választókerületben a már régóta óhajtott beruházást. Népszerűtlen feladat ez, de a politikailag az egész or­szágért — s nemcsak szű- kebb pátriájáért — felelős­séget érző képviselő számá­ra, aki ráadásul kellő köz­életi tapasztalattal is ren­delkezik, semmiképpen sem megoldhatatlan. Aztán itt van a képvise­lők egyik legfelelősségtelje- sebb feladata, a törvényal­kotás. Ez is országos kérdés a javából, aminek helyes megoldását a helyi tapaszta­latok is jelentősen segíthe­tik. Az elmúlt években a törvénytervezetek széles kö­rű társadalmi vitái is bizo­nyították: igazán jó, az élet igényeihez igazodó törvény megalkotása csakis úgy le­hetséges, ha lehetőség nyí­lik rá, hogy annak terveze­téről az emberek — szakem­berek és »laikusok« egyaránt — minél szélesebb körben mondhassanak véleményt A törvénytervezet országgyűlési bizottsági vitájában és a parlament teljes ülésén an­nak' megszavazásában a kép­viselő — ha helyesen, fele­lősséggel végzi dolgát — nemcsak a saját egyéni, ha­nem választókerülete közös­ségi álláspontját is képviseli. Ez azonban elképzelhetetlen anélkül, hogy a fontosabb döntések meghozatala előtt ne kérje ki választói kisebb- nagyobb csoportjának véle­Beszédes számok Negyedév után a SÁÉV-nél Sc>k mindenről beszélnek az első negyedév utáni szá­mok a megye legnagyobb építőipari vállalatánál, a SÁÉV-nél. Az ötödik ötéves terv befejező éve még a szokásosnál is nehezebben indult, ám ennek ellenére a vállalatnál az első negyedév eltelte után kedvező a kép. Összehasonlíthatatlanul jobban sikerült például a lakásátadási terv teljesítése, mint a múlt esztendő ha­sonló időszakában. Befejezé­séhez közeledik az új gépé­szeti szakközépiskola építé­se: a szakemberek elmond­ták, hogy június végén sor kerülhet a műszaki átadás­ra, szeptemberben pedig kezdődhet a tanítás. Ugyan­csak jelentős beruházás Ka­posváron a Mezőgép új üzemcsarnoka. Ügy tervezik, hogy június második felé­től meggyorsulnak a mun­kák, mert nagyobb erőket összpontosítana!^ ide. A kongresszusi munkaver­senyben szép eredmények születtek. Több mint száz­hatvan lakást adtak át ápri­lis 4-én: Kaposváron hat­vanéit, Marcaliban negyven- kettőt, Siófokom pedig ugyan­csak hatvanak Megkezdődött Kaposváron, a Munkásőr soron az új óvo­da építése, az úgynevezett Clasp módszer alkalmazásá- ■ val, amelynek legnagyobb előnye a gyorsaság. Ezt a kétszáz személyes óvodát a megyeszékhely felszabadu­lásának 36. évfordulójára, december másodikára szeret­nek átadni. Siófokon a közelmúltban adtak át két üdülőt az Aranyparton. Behozták a lemaradást a Sió Áruház re­konstrukciójánál — ezt a munkát is szeretnék még eb­ben az évben befejezni —, Nagyatádon és Csurgón la­kásépítés, Marcaliban ugyan­csak lakások, illetve gyer­meklétesítmény és még több apróbb beruházás kivitelezé­se lesz a feladatuk ebben, az esztendőben. A fontos ten­nivalók sorában szerepel a hatodik ötéves terv sikeres beindítása, egyebek között egy panelüzemi rekonstruk­ció is. Egyesült két takarékszövetkezet (Tudósitónktól.) A balatonföldvári takarék­szövetkezethez tavaly 14 köz­ség tartozott, a taglétszám megközelítette az ötezret. Kirendeltsége működött Kő­röshegyen, Zamárdiban, Adandón és Ságváron. Rész'- jegyalapjuk nyolcszázezer forint volt. 1979-ben 6,2 millió forintos betétnoveke- dést értek el, s ezzel tervü­ket 9,2 százalékkal túltelje­sítették. ' Köleséi nálloma- nyuk január 1-én . 9.3 millió forint volt, ta­valy 32 millió forint ér­tékben vettek valutát. A- fizetövendég-szolgálatban 3.4 millió forintot forgalmaztak, s 90 ezer forint értékű biz­tosítási díjat szedtek be. Mindennek eredményeként a tervezettnél többet: 481 ezer forintot könyvelhettek a nyereség rovatba. így orszá­gos szinten is a legjobbak közé kerültek es megkaptak a kiváló takarékszövetkezet kitüntetést. A szövetkezet életében ja­nuár 1-e jelentős változást hozott. A Balatonföldvár és Vidéke, valamint a Zics és Vidéke Takarékszövetkezet tagsága az egyesülés mellett döntött; megválasztották az új igazgatóságot, a felügyelő bizottságot, a helyi vezető­ségeket. A balatonföldvári szövetkezet már újabb 13 községben látja el szolgálta­tásaik A volt zicsi központ kirendeltségként dolgozik tovább, s Törökkoppány is megtartotta ezt a rangját, így a balatonföldvári taka­rékszövetkezet kirendeltsé­geinek száma hatra emel­kedett. Az egyesült szövetkezet az idén 5,3 millió forinttal sze­retné növelni a betétállo­mányát. Ebből május 1 -ig kétmillió forint, mar való­sággá volt­ményét is. Az ilyen előzetes beszélgetések nemcsak a vá­lasztópolgárok körében, ha­nem a parlamentben is je­lentősen növelhetik a képvi­selő szavának súlyát A képviselő természetesen nincs mindig abban a hely­zetben, hogy állásfoglalása megfogalmazása előtt kon­zultáljon választóinak akár­csak kisebb csoportjával is. De hát éppen azért esett rá az emberek bizalma, hogy ilyenkor merjen saját belá­tása szerint, de g közvéle­mény ismeretében dönteni, cselekedni. A lényeg az: bátran szóljon bele az orszá­gos jelentőségű kérdések el­döntésébe, legyen szó akár a lakásépítésről, akár az egészségügyi ellátásról vagy a beruházásokról. Érezze és tudja azt, hogy .választói a helyi gondok orvoslásán kí­vül ezt is elvárják tőle. A képviselők őszinte vé­leménynyilvánítását egyéb­ként igénylik a minisztériu­mok, országos hatáskörű szervek is. Igazolja ezt, hogy az elmúlt választási ciklusban a miniszterek, ál­lamtitkárok több beszámoló, törvénytervezet végleges szövegének elkészítésénél már eleve figyelembe vették a képviselők általában nagy élettapasztalatról, bölcs köz­életi előrelátásról tanúskodó ’ észrevételeit. A képviselők nyílt, őszinte véleménymondása országos kérdésekben sokszor kevés­bé látványos egy parlamenti interpellációnál, hiszen ezek­nek a vitáknak legfőbb szín­terei az országgyűlési bi­zottságok ülései. Fontossá­gukhoz azonban nem férhet kétség, mert ezek nyomán törvénytervezetek válnak korszerűbbé, életszerűbbé, miniszteri beszámolók for­málódnak reálisabbá, őszin­tébb hangvételűvé, új intéz­kedések szükségessége fo­galmazódik meg. S erre a társadalmi pár­beszédre a megválasztandó országgyűlésben még a ko­rábbinál is nagyobb szükség lesz. Pártcsoportbizalmi Személyes példával Éles szisszenéssel kékes­fekete acélforgácsok hulla­nak a földre. A hatalmas esztergagépbe befogott al­katrész föle fiatalember ha­jol. Figyeli a kés útját, av formálódó anyagot. — Nagyon kell ügyelni, mert egyedi gépekhez készí­tünk alkatrészeket, s a leg­kisebb pontatlanság is elég ahhoz, hogy a szerelők ne tudják összeilleszteni. Ez késleltetheti a szállítást, a határidő tartását. Korra a fiatalok közé tar­tozik Neidert Imre, a Csépiéi Müvek Egyedi Gépgyára Kaposvári Nehézgépgyárá­nak: esztergályosa, ám ő is alapítónak, törzsgárdatagnak számit. Benne volt abban a harminctagú csoportban, mely a kaposvári gyár bein­dulása előtt, 1977 nyarán Csepelen sajátította el a szükséges ismereteket. — Ott váltunk mi is cse­pelivé. Jó közösségeket, bri­gádokat, a gyárhoz ragasz­kodó embereket ismertünk meg. Elhatároztuk: követjük példájukat, hogy ez a szel­lem Kaposváron is segítsen a törzsgárda kialakításában. Munkánk minőségével pedig a csepeli gyár tekintélyét' növeljük Somogybán — mondja. Ezek a szavak sokat kife­jeznek. A tolnai fiatalember Szekszárdon tanulta 1965— 68-ban a szakmát, onnan jött ide 1973-ban a Mező­géphez, s maradt ezt köve­tően a Csepelnél. Somogyivá, kaposvárivá vált az eltelt évek alatt. Itt került 1975-ben a párt soraiba, s tavaly a forgácso­lóműhely kommunistái szor­galmas, fegyelmezett mun­kája alapján pártcsoportbi- zalmivá választották. Mit jelent ez a biza­lom számara, ho­gyan látja meg­növekedett fele­lősségét? — Most még többet és jobban kell dolgoznom. Persze, akadnak a munkában ap­róbb minőségi hi­bák, de azon va­gyok, hogy ezek csökkenjenek. Ezt azonban — mint kiderül a ve­le egy műhelyben dolgozó Hor­váth Ferenc esz­tergályos, párt­vezetőségi tag szavaiból — a szerénység mondatja vele. Szilágyi De­zső, a pártvezetőség szervező titkára, a szereidében dolgo­zik. ök kapják a forgácsoló­ban elkészült alkatrészeket, s állítják össze a gépeket — Átlagon felüli, jó ké­pességű esztergályos. A leg­kényesebb alkatrészek elké­szítését mindig Imrére bíz­zuk — mondja. S amilyen felelősséggel, példamutatóan végzi mun­káját, ugyanúgy teljesíti pártmegbízatását is. Jó kap­csolatot tart az üzemrész ve­zetőjével, a szakszervezeti főbizalmival és a KlSZ-ve- zetőséggel. Azon a területen, ahol pártcsoportbizalmi, százhúsz ember dolgozik. Többségük fiatal. Nemcsak gazdasági munkájukat kise­ri figyelemmel, hanem poli • tikai érdeklődésüket, maga­tartásukat is, hogy a legjob­bakat a pártszervezet sorai­ba javasolja. Neidert Imre fiatal kora ellenére tekintélyt szerzett fegyelmezett munkájával, példamutatásával. Minden­kor megalapozottak a javas­latai bérügyben, jutalom, ki­tüntetés odaítélésekor. Tag­ja a Pálfi István vezette szocialista brigádnak, s ta­valy ezüst fokozatot értek el. Tudja, hogy nemcsak a munKában, a magatartásban kell példát mutatnia, hanem a tanulásban is. Elvégezte azt az egyéves tanfolya­mét, melyet az Oktatási Igazgatóság szervezett a ma- gyár munkásmozgalom tör­ténetéből. Az ősztől kihelye­zett, kétéves marxista kö­zépiskola indul a gyárban, arra is jelentkezett. Amikor a beszélgetést be­fejeztük, iSjtriét a gép mellé állt, s féltő gonddal indítot­ta el a szovjet gyártmányú csúcsesztergát. Lassan formálódik a hirl ráüli kus présgéphez való persely. Már várják a sze­relők a szomszédos üzem­részben. Ahogy telnek az évek, egyre jobban összeko- vácsolódik a fiatal Közösség, méltón a csepeli anyagra- jó szelleméhez. Szalai László A húsz varrógépből százhúsz lett Nagyüzemi termelés a szociális foglalkoztatóban Marek György, a csurgói szociális foglalkoztató veze­tője ügyes masinát mutat a varróteremben : — Ez a gép egyszerre há­rom műveletet végez: össze­varrja a két kiszabott dara­bot, levágja róla a fölösle­get, végül eltisztázza. öt ember helyett dolgozik... Az ára meglehetősen bor­sos. így csak kettőt vásárol­hattak belőle. Ugyanez a helyzet a vasalógéppel is: ebből is csak kettőre futot­ta, de aligha találunk az or­szágban még egy olyan szo­ciális foglalkoztatót, mely a ruhagyárakban látható, kor­szerű gépekkel dolgozik. — A magyarázat egyszerű / — mondja Marek György. — 1975-ben itt, ahol most' ál­lunk, összesen húsz varrógép dolgozott. Elhatároztuk, hogy .többet és jobbat fogunk ter­melni, tudatosan fölfejleszt­jük kis üzemünket. Kapcso­latot teremtettünk nagy vál­lalatokkal, beléptünk a nagy­kereskedelem hálózatába — a termelt értékből pedig gé­peket vásároltunk; kibőví­tettük a foglalkoztatót. Mind­ezt. minden támogatás nél­kül, saját erőnkből tettük. Így lett a hús.z varrógépből több mint száz; így tudtunk nyugati vasalógépet, speciá­lis berendezéseket vásárol­Kezdetben a kötődé volt a fő profil, de megszüntet­ték, mivel költséges, és ne­héz munkát adott a mozgás- sérült, idős vagy beteg em­bereknek. Helyét átvette a konfekció. Bébiruhákat, szok­nyákat, bőrdzsekiket készíte­nek a Napsugár Ipari Szö­vetkezetnek, a budapesti Sztár szövetkezetnek, a nagykereskedelmi vállala­toknak. A Sztár szövetkezet a Szovjetunióba exportája azt a tizenötezer darab lány- kaaljat, melyet a napokban szállítanak Csurgóról. Tavaly tizenkétmillió forint értéket termeltek, s ehhez hasonló az idei tervük is. — A foglalkoztatónak je­lenleg kétszáz alkalmazottja van, e létszámnak azonban csak a fele dolgozik itt, a többiek otthon végzik el a munkát. A foglalkoztatási igény ennél sokkal nagyobb, de kevés a hely. Ezért elha­tároztuk, hogy létrehozunk egy új szociális foglalkozta­tót, a tervezése már folyik. A háromlépcsős építkezései-, ső szakaszában üzemi kony­hát és éttermet szeretnénk létrehozni, amelyet megosz­tanánk a többi tanácsi in­tézménnyel, de elsősorban az öregek napközi otthonával. Majd az új konfekcióüzem következik, melynek a ter­vezésébe az Okisz Labor is »besegít«. A harmadik lép­cső a konfekciókon kívüli foglalkoztatás létrehozasa. lesz. — Az üzemben eleinte csak nők dolgoztak, de ma ,már egyre több férfi keres nálunk munkalehetőséget. Nagykanizsán termoszokat gyártanak, ehhez a bőr fo­gót — amellyel a vállra akasztható — mi varrjuk, mi szereljük rá. Ezzel azonban mindössze ót-hat embert tu­dunk foglalkoztatni, holott az igény sokkal nagyobb. A kereseti lehetőség sem elhanyagolható szempont. Napi hat óra munkaidőben az átlagkereset havi kétezer­ötszáz forint körül alakul. Teljesítménybérben dolgoz­nak. — Az a beteg vagy idős dolgozó, aki magatehetetlen hozzátartozóját is ápolja, ter­mészetesen nem képes olyan ütemben dolgozni, mint a többiek. Vásároltunk négy kis teherautót, amely házhoz szállítja az alapanyagot és elhozza a készterméket, így a foglalkoztatottnak ki sem kell mozdulnia otthonról. Különösen azoknak előnyös ez, akik nem Csurgón, ha­nem a környező- községek­ben laknak. Ugyanígy a sok­gyerekes édesanyák is ott­hon maradhatnak, s — ki­sebb tételben — varrhatnak, ha van rá idejük. A munkát ők is olyan gépeken végzik, mint az üzemben dolgozók, hiszen mindenki kapott mo­dern varrógépet. A foglalkoztatóban dolgo­zók látható lelkesedéssel vég­zik a munkát. Nincs egy­hangú művelet, nincs a sza- lagrendszeres termelésnél ta­pasztalható monotonitás. Nem véletlen tehát, hogy a felvehető létszám többszöro*- se szeretne itt dolgozni. A tervek szerint hamarosan minden jelentkezőnek lesz, hely; minden rokkant, be­teg, sokgyerekes vagy nyug­díjas jó kereseti lehetőség­hez jut Csurgón és környé­kén. Ambrus Ágnes SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents