Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-15 / 139. szám
Napkorongon k&feß madár Szamovármúzeum Sztaricában Egyre újabb területeket hódit meg a tudomány, a kutatók olyan tárgyakat fognak »vallatóra«, amelyekre eddig ügyet sem vetetitek. A za- gorszki művészettörténeti múzeum tudományos munkatársai rendszeresen tanulmányozzák a Kalinyini terület népművészetét. Eddig is tudták, hogy a régi tveri <!ma Kalinym) rokkák a népművészet legrégibb és legeredetibb alkotásai. Az utolsó tudományos útjukon fedezték fel e rokka sajátos típusait A kutatók büszkék arra, hogy mintegy százharminc különféle mintájú rokkát gyűjtőnek összie ezen a tájon. A helyi mesterek eltérő módon faragták ki a rokkákat, megtalálható ezeken a síkdomborítás, a körvonalas minta, a háromélű kifaragás. Az egyik legérdekesebb megállapítás, hogy az évszázadok alatt kialakult formákban és az olykor szimbolikus mintákban az ősök régi szemlélete testesül meg. Az építészetéről és népművészetéről híres Sabaricából való rokkákon megtalálhatok például az ősi madár- motivumote és a nap jelek. Egy 1878-as keltezésű rokkán kétfejű madár trónol a napot jelképező hatalmas körön. Különösen akkor érdekes ez, ha hozzátesszük, hogy ilyen miadrak a tveri népi hímzéseken is találhatók. A szép gyűjteményben a Rzsev városból való rokkák a legszebbek, a legérdekesebbek. Különösen a mintás lábúak sajátosak. Ezeken rózsaszirmokat faragtak ki körkörösen. Az osztasko- vi járásban még geometriai mintájú rokkákat is fölfedeztek. A kutatóik az értékes gyűjtemény alapos tanulmányozása után új gyűj- tőutakra indulnak testvérmegyénkben. Ügy mondják, hogy a szamovár a barátság jelképe, megtestesíti a vendégszeretetet, a családiasságot, s őrzi az emberi melegséget. Az igazi jó teát ma is szamovárral főzik a Szovjetunióban. Persze dísz, sőt az idegenforgalom miatt szuvenír is a teafőző alkalmatosság. Kevesen tudják, hogy van egy házi szamovármúzeum Sztarica városában. Ez sehol sincs rajta a turistatérképeken, pedig Villanymotorokat javítanak \ mtmkapadon egy 11« kW-os esászógyurfls motort tekercselnek a kaposvári Vas—Műszaki Szövetkezet telepén. Somogyon kívül Fejér, Veszprém, Tolna és Bats-Kiskun megyébe is dolgoznak. „Ez már egy másik város” Idős bácsi kopogott be a szerkesztőségbe, kezében levél, — Fel akartam adni, de a menyem azt mondta, .behozhatom személyesen is. Átadja a levelet, aztán le-' ül megpihenni. — Magukra bízom: tegyenek vele, amit akarnak. En leírtam az érzéseimet, mert nem hagyhattam szó nélkül, amit láttam... Tudja, régen jártam már Kaposváron ; most Gyulán lakom, és ide jöttünk a feleségemmel egy kicsit nyaralni. A legkisebb fiam él itt, a családjával. Kiveszem a levelet a borítékból. A bácsi — Seres Mihálynak hívják — bíztat: olvassam nyugodtan, az áll benne, amit szóba® is elmondana. »Vendég vagyok e városban — szól a levél —, s a vendég érdeklődésével jártam be minden kerületét Némelyiket kétszer is. Először Í952-ben, húsz alföldi munkatársammal dolgoztam itt mint a betonútépítő vállalat munkatársa. Kéthetenként jártunk haza a családhoz. Már akkor nagyon megtetszett ez a szép, virágos kisváros. A negyedik fiam másfél éves volt abban az időben; ma ő él itt, hozzá jöttünk vendégségbe.« — Én nem csinálok mást már második hete, mint jöSOMOGYI NÉPLAP vök, megyek. Nézelődöm és nem győzök csodálkozni! Akkorát változott minden, hogy alig ismertem Kaposvárra: új utak, utcák, lakótelepek... Csak néztem, ahogy napról napra változik a város. Jó érzés látni ezt. Megkereste azt a helyet is. ahol 1952-ben lakott, a malom közelében. Az a ház még áll. De kívül alig talált ismerős épületet Átalakult a belváros is: »az ember szinte nem tudja, hol van.« — Örülök, hogy ide kérőit a fiam, és így én is visszajöhettem. Még legalább kétszer szeretnék eljutni Kaposvárra, és megismerni azokat a részeit is, amelyeket most nem tudtam bejárná. El sem hiszi, hogy mekkora élmény volt nékem ez a két hét ! Termesztésen találkoztam sok olyan dologgal is, ami, gondolom, ugyancsak bosszanthatja a kaposváriakat, de erről nem szóitok. Ezt maguk jobban ismerik. Az hiszem, nem is annyira a hibák fontosak, inkább az eredmények. És az, látom, van bőven. Körbe tekint az erkélyről, elmagyarázza, merre járt és hova induL Aztán búcsúzik. — Hát csak ezért jöttem. Megmondani, hogy milyen szépnek látom a városit Ezt akartam elmondani azoknak, akik nem emlékeznek vagy nem emlékezhetnek rá, hogy á 28 évvel ezelőtti Kaposvár szinte eltűnt. Ez már egy másik város.., n. T. Mihail Nytkoiajerhcs Trrss- vetov ritka kincseket őriz az otthonában. A szekrények tetején ott sorakoznak a szebbnél szebb egyedi darabok, van közöttük száz-, sőt kétszáz éves szamovár is. Az egyik gömb, a másik kocka alakú, akad sima és mintás. Egy részüket a szamovárok »hazájában«, Tu- lában készítették, másokat Moszkvában, az Urálban. Egyik-másik szamovár már akkor ritkaság volt, amikor elkészült, hiszen az ügyes kezű mesterek csak néhány egyforma darabot készítettek, s megsemmisítették a tervekeit, így senki sem utánozhatta. Még úti szamovárok is akadnak a házi múzeumban. Ezeket tea-, leves- és tojásfőzésre használták. A tudományos kutatók is gyakori vendégek Triszvetovnál, hiszen ilyen ritkaságot kevés helyen lehet találni az országban. A Volga melletti városok bélyeggyűjtői rendszeresen szerveznek közös kiállításokat. Most Kalinyin adott otthont a Nagy Volga 80 elnevezésű IV. kiállításuknak. Készáz tablón mutatták be a gyűjtők ritkaságaikat tematikus gyűjteményeiket. A fővárosból Moszkvából, azitán Le- ningrádból is érkeztek kiállítók. Nagy sikere volt a Lenin életét, munkásságát bemutató bélyeggyűjteménynek. Ritkaságnak számít az Orosz Föderáció 1918—1923 között kiadott bélyegeinek sora. Áz első ötéves terv idején úgynevezett agitációs postai levelezőlapokat is kiadtak. Az egyik bélyeggyűjtő ezekkel szerepelt. Ahogy közeledik a moszkvai olimpia megnyitásának ideje, egyre szaporodnak a nyári játékokkal kapcsolatos rendezvények. A fúvószenekarok idei kalinyini szemléjét szintén az olimpia jegyében rendezték meg ötven együttes fölléptével. A Felső-Volga-vidék gyáraiban, vállalatainál készíteti olimpiai dísztárgyakat kiállításon mutatták be Kali- nyinban. A szövetektől az üvegtárgyakig, a kötött holmiktól az olimpiai jelvényekig minden megtalálható volt ezen. A kalinyini nyomdaipari kombinát eddig negyvenféle olimpiai kiadványt készített el kitűnő minőségbe®. U G. BÁRÁNY TAMÁS M ásfél szoba összkomfort »Szia, Csutak! — súgta oda. — Hát te hogy kerülsz ide?« »Ide vettek föl — feleltem kurtán. — Jé, te is ide jársz?« »Ide — azt mondja, egy kicsit leilombozódva, mert nem voltam éppen valami barátságos, és nyilván lelkesebb örömkitörést várt. — Már két éve idejárok. Nem is tudtad?« »Nem — mondtam. — Honnan tudtam volna? — És biccentettem. — Na, szevasz! — S már fordultam is visz- sza, és ezután csak az osz- tályfőnöknőt néztem, állhatatos tekintettel. Aznap egész este jókedvű voltam: éreztem, .eljött az én ióőm! Hiszen Ákos már gyerekfejjel udvarolt nekem, tizenegy éves kólómban cipelte a táskámat, „Mindenki maga megy.,," mm Önellátás munkaidőben Amikor Kaposváron Is bevezették: a lépcsőzetes munkakezdést, sokan hangoztatták: a módosítás indokolja, hogy több üzemben, gyárban, intézményben teremtsék meg a dolgozók reggeliztetésének, t ízórai ztatásának feltételeit. Sokan a munkaidő leteltével a munkahely közelében szeretnék megvásárolni a konyhára valót is. Hogyan szerzik be a Kaposváron dolgozók az élelmet? Május 1. utcai csemege. — Tiz deka párizsit, három zsemlét kérek. Ja: és még fél liter tejet. — Munkaidőben vannak? Honnan ? A fiatalasszony a pénztárhoz siet, s közben válaszol: — Igen, munkaidőben, de csak így tudjuk megoldani a bevásárlást. Nemcsak tízóraira, hanem ebédre is. Egyébként a Tanép-nél dolgozunk. — A főnökük mit szól hozzá? — Megengedi. Mi mást tehetne? Fél évvel ezelőtt próbálkoztunk olyan megoldassál, hogy legalább a hivatal egy-egy szobája közösen vásároljon. de nem vezetett eredményre. Tudja, milyenek az emberek : mindig találtak valami kifogást. Volt úgy, hogy a vásárlással megbízott éppen azt nem kapta meg, amit a társai kértek^s helyette nem hozott semmit, esetleg csak uzsonnára ért vissza. Egyszóval: beszüntettük. Most mindenki maga megy. Munkaruhás fiatalember: — Harminc deka csemegeszalámit, kétszer fél kiló kenyeret és négy üveg sört kérek. I Miközben fizet, megkérdezzük: — Hova viszi a sört ? — Nem mindegy magának? — Munkaidőben van? — Igen. — Hol dolgozik? — A SÁ.ÉV-nél. Muszáj egy kicsit melegíteni... Hogy munkaidőben? Én azt mondom: ha az ember nem viszi túlzásba, belefér. Egy brigádból csak egy ember mehet el, erre nagyon vigyáznak a főnökök. Tíz-tizenöt perc alatt megfordulunk. Higgye el, ennek az időnek a sokszorosát töltjük el potyára csak azért, mert nem jön az anyag vagy nem tudjuk, mit keit csinálni, és így tovább. Egyesült íztó kaposvári gyára. A kis ABC szinte csak a dolgozóknak épült, az utcáról és a gyár területéről is van bejárata. Minden munkahelyen tudják, mikor lehet reggelizni, tízóraizni. Erre azért is szükség van, mert másként elkerülhetetlen lenne a kis boltban a torlódás. A reggeli szünetben a dolgozók maguk jöhetnek bevásárolni. As Sn&ct tn W« twwásárlásl gondokon is igyekszik enyhíteni. A szomszédban, az FMV gyárában hosszú sor kígyózik a büfé előtt. A választék nagy. A szereidében kilenckor kezdődik a reggeli szünet, s tizenöt percig tart. A dolgozók véleménye szerint általában a rendelkezésre álló negyedóra alatf be lehet vásárolni és el lehet fogyasztani a reggelit, persze apróbb-na- gyobb konfliktusok itt is előfordulnak. Van olyan brigád, amelyben nagyon szigorúan veszik a reggeli szünetet, másutt meg enyhébb a követelmény. Mindez többnyire a művezetőtől függ. Az épülő Domus áruház környékén reggelenként egy munkaruhás, sáros csizmás fiatal lánnyal találkozom. Ö intézi több tucat ember reggeli bevásárlását. .. Tapasztalatokat, véleményeket állítottunk egymás mellé. Ezek arra is választ adnak: hol hányadán állna« a munkaf egyelemmel ? A munkaszervezés ugyanis nemcsak a munkapadoknál, a gépek mellett vizsgázik, hanem egyéb területen is — például a folyosók, a büfék munkaidő alatti forgalmában. K Zs. Tsz-tagoknak Vásárolható nyugdíjevek Sokan vannak megyénkben is — számukat tízezerre becsülik —, akik a termelőszövetkezetek alakulásakor nem léptek be azonnal, hanem a közösben végzett munkát azoknak a családtagoknak a nevére számolták el, akik szövetkezeti tagok voltak. Később a besegítök egy része is belépett a termelőszövetkezetekbe, ám nem mindegyikük rendelkezik a nyugdíj folyósításához szükséges folyamatos munkaviszonnyal, évekkel, tsz-tagséggal, s ez — főként a munkából lassan ki- öregedöknek — igen nagy gondot okoz. Az ő érdeküket szolgálja a SZOT 1/1980. január 30-an megjelent határozata, amely lehetővé teszi nyugdíjevek „vásárlását”, illetve a társadalombiztosítási díj, járulék utólagos befizetését. E határozattal kapcsolatban, és a megjelenés óta szerzett tapasztalatokról éregyütt mentünk s jöttünk az iskolából, az egész suli és minden telepi srác tudta, hogy összetartozunk. Aztán két év múlva se szó, se beszéd, lelépett, beleesett az egyik új, technikumi osztálytársnőjébe, s azon túl engem szinte meg sem ismert . .. Tizenhárom éves voltam, és az elhagyott szerelmesek minden kínját megkóstolhattam ... De meg is fogadtam magamnak, hogy ezért egyszer még megfizetek Csató Ákos úrnak! Most aztán, két év múlva, el is jött az ideje a törlesztésnek. Szívszerelme — egy vastag lábú, nagy tom- porú trampli — otthagyta a nyáron, és a fiatalúr úgy tátogató, mint potyka a parton. De tudtam, mindent elronthatok, ha a legelején karjába alélok; hódolatomat köteles adóként fogadná, zsebre gyűrné és menne újabb diadalok után ... Az egész ősz azzal telt hát, hogy átnéztem rajta, éppen csak a köszönését fogadtam, s kerültem, mint a leprást. November végén aztán arra gondoltam, ideje lenne változtatni a taktikán, mert végül is megunja a hasztalan próbálkozásokat, s valahol másutt újít... Márpedig nem azért jöttem utána a Madarászba, hogy másodszorra is hagyjam megpattanni ... A Télapó-ünnepen aztán egyszer-egyszer rámosolyög- tam, sőt, amikor egy izza- dós tenyeiü, dromedar ma-. deklödtünk Guth Józseftől, az SZMT társadalombiztosításiszociálpolitikai osztályának a vezetőjétől. — Hány évet lehet így utólag igazoltatni, és kik kérhetik? — A határozat értelmében összesen öt esztendőt vehetnek meg azok, akik jelenleg termelőszövetkezeti tagok, s igazolhatólag besegítő családtagként dolgoztak korábban. Ezt az illetékes termelőszövetkezetnek kell javasolnia, föltűn tetve, hogy a kérelmező melyik családtag nevére hány órát, munkaegységet dolgozott a megjelölt években. A kérelmeket az SZMT mellett működlő társadalom- biztosítási bizottság bírálja felül, hagyja jóvá. — Egy-egy így „megvásárolt" évért mennyit kell fizetnie a kérelmezőnek? — 1966. december 31-ig évi 324 forintot, 1967. január 1- től viszont az előző évi keresodikos rángatott éppen táncolás címszó alatt, még egy könyörgő kacér pillantást is vetettem rá, hogy jöjjön, mentsen meg. No, jött is; s aznap este már együtt mentünk haza. Szerettem, mit csináljak. Nem tudom, mit szerettem rajta. Az eszét nem éppen, mert nem túlságosam okos fiú. A külsejét? Azt sem. Nem az a típus, akire a lányok buknak. Nincs szabályos arca, bár a vonásai férfiasak. De ez csak akkor hat igazán, ha a férfias arcot fekete haj keretezi, márpedig az övé szőke. Á szeme, talán. Igen, a szeme: az szép. Kifejező. Ha dühös, zöld, ha nem figyel az emberre: szürke. Ha meg jókedvű vagy kér valamit: kék. Úristen. hogy tudott könyörögni azzal az égszínkék szemével! De talán az, és mindenekelőtt az, hogy már egészen kislány korom óta ő volt savanyú életem legfőbb öröme. ő, ha apám este részegen jött meg, üvöltözve veszekedett anyámmal, s én rémülten menekültem az ágyba, fejemre húztam a paplant és arra gondoltam: nem baj, de holnap együtt megyünk a suliba! Suli után együtt jövünk haza! Hacsak egy napig is nem láttam, már 1 hiányzott. Ha két-há- rom napra megbetegedtem '.agy ő volt beteg, egyszerűen nem találtam a helyem. Anyám csak nézett rám risete után járó szokásos, illetve rendeletileg szabályozott társadalombiztosítási járulékot. — Sokan élnek ezzel a lehetőséggel ? — A vártnál jóval kevesebben. Most a napokban a göl- lei Béke Tsz javasolta 21 tag nyugdíjévének utólagos rendezését, s ezt bizottságunk jóvá is hagyta. Akad néhány egyéni kérelem is, ám az a tapasztalat, hogy nem ismerik az egykori besegítő családtagok ezt a lehetőséget. A Magyar Közlönyben és a Társadalombiztosítási Közlönyben is megjelent a határozat, s a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság is készségesen ad tájékoztatást erről a lehetőségről. Kérhetik fiatalabbak is ezt, hogy' ne akkor kelljen szaladgálniuk, amikor már a nyugdíjazásuk esedékes — fejezte be tájékoztatását Guth József. adtan : vajon mi ütött belém? Durcáskodam, feleseltem, pimaszkodtam, s ilyenkor még az sem használt, ami pedig máskor mindig: hogy bepanaszol az apáimnak. 18. Én nem tudom, van-e örök szerelem, vannak-e eleve egymásnak rendelt szerelmesek az életben is, úgy ahogy a színpadon néha találkozni velük: valóságos figurák-e a Tristánok és Izoldák, a Rómeók és Júliák? Én mindenesetre ilyennek éreztem foakfiskorom- bam a mi szerelmünket Ákossal, és szentre vettem, hogy együtt éljük majd le az életünket. Aztán jött az első ütés, amikor amiatt a nagy fenekű liba miatt elpártolt tőlem; ekkor kellett először szembenéznem az élet kegyetlen ridegségével. Később, amikor kibékültünk, magyarázgatta aztán, hogy értsem meg: gyerek voltam! Hiszen egy korán érő kamaszfiúnak — amilyen ő is volt — nemcsak az éteri szerelemre van szüksége, hanem már vaskosabb örömökre is vágyik — ezt pedig tőlem ugyan nem remélhette... Mindezt be kellett látnom persze, hisz akkor már magam is elmúltam tizenöt, és nagyon is lemérhettem a. különbséget egy fejletlen gvereklány meg egy tőlser- dült nagylány közt... < Folytatjuk.)