Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-14 / 138. szám
Növekvő jövedelmezőség a sertéstartásban Könnyű- és szövetszerkezetes építési mód Újdonságokkal az élvonalban Beszélgetés Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel Mi, magyarok szeretjük a hpst, és nálunk a hús alatt elsősorban a sertéshúst értik. Táplálkozásunkban igen sokféleképpen — frissen és különböző módon tartósítva — elkészített húsétel szerepel, összes húsfogyasztásunknak több mint a felét, a tőkehúsforgalomnak pedig a háromnegyed részét a sertéshús adja. Ez az oka annak, hogy közvéleményünk nagy figyelemmel kíséri a sertéstenyésztés és -hizlalás alakulását. A közelmúltban Gyulán a sertéstartó kistermelők tanácskoztak a kistermelői sertéstartás népgazdaságunkban betöltött szerepéről, a fejlesztés lehetőségeiről és a kistermelőket érdeklő kérdésekről. Ez alkalomból a mindannyiunkat érdeklő kérdésekről beszélgettünk Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — Hogyan alakul hazánkban a vágóállat-termelés, s milyen részt vállalnak ebben a sertéstartó kistermelők? — Hazánk Dánia után a második helyen áll a világ- ranglistán az egy főre jutó vágóállat-termelésben. 1979- ben 1 millió 150 ezer tonna volt az ország vágósertés- termelése. Ennek a hatalmas mennyiségnek a megtermelésében jelentős szerepet vállaltak a kistermelők, hiszen az összes vágósertés több mint a felét ők termelik meg. Hazánkban ma mintegy 900 ezer család foglalkozik sertéstartással, s az önellátás mellett csaknem megkétszerezték az állami vállalatok részére történő áruértékesítést. A sertéstartás ösztönzésére az ejmúlt időszakban több központi intézkedés is történt, s május 15-től újabb rendeletek léptek életbe a háztáji sertéstartás érdekében. A hússertések átvételi súlyhatárát 10 kilóval növelték. Egyszerűbbé, érthetővé tették a szerződések szövegét, s csökkent a bürokrácia is: ezentúl, nem kell írásban bejelenteni a kistermelőknek a sertések átadási idejét. Az átadási súlyhatár fölemelése és az átadási idő bürokratikus kötöttségeinek megszüntetése lehetővé teszi, hogy a kistermelők a számukra legkedvezőbbnek tartott időben és súlyban adják át az állatokat. Nagy jelentőségűnek tartom, hogy erősítő tápokat hoztak forgalomba. Így a ház körüli szemes takarmányokat még gazdaságosabban lehet hasznosítani, otthon belekeverni. A vevők saját zsákban is elvihetik a boltokból a tápot. Az előre csomagolt táp papírzsákjának ára is — 3 forintra — csökkent. Ezek az intézkedések jelentősen növelik a hizlalás jövedelmezőségét. Elősegítik a kistermelők érTörökkoppány nemcsak egyedülállóan szép környezetéről, hanem helytörténeti emlékeiről, folklórjáról is híres. A megyeieken kívül országjáró diákok, felnőtt kirándulók egyre sűrűbben látogatják. A helybeliek büszkék falujukra, történelmi hagyományaikra, s szívesen látják az idegent. Mióta a tanács, a termelő- szövetkezet, a község lakossága közös erővel hangulatos üdülőhelyet épített a híres törökkút környékén, különösen jól érzi magát itt a hétvégi kiránduló. Parkerdőt, úttörőtábort létesítettek, Tavaly egy faház épült fel a pihenőhelyen, ahol padokat, asztalokat, szalonnadekeinek érvényesülését, amely — és ezt szeretném nagyon hangsúlyozni — teljesen egybeesik a népgazdasági érdekkel. A növekvő jövedelmezőség, a kedvezőbb takarmányhelyzet, valamint az, hogy a húsipar egyre bővülő kapacitásaival meg tud felelni a növekvő vágási és feldolgozási feladatoknak, a sertéstartás bővítését is lehetővé teszi. Folyamatosan termel a Kaposvári Húskombinát új vágóhídja, és megkezdte a termelést Baján a Bácskai Húsipari Közös Vállalat. Mindez naponta mintegy kétezerötszázzal több sertés vágását teszi lehetővé, azaz a lökésszerű felkínálás is levezethető. — A háztáji sertéstartás gazdasági feltételei — a nagyüzemekhez hasonlóan — a világpiaci változások következtében szintén megváltoztak. Vannak-e a kistermelésben is tartalékok, amelyek kihasználásával megvalósítható a hatékonyabb gazdálkodás? — Az állattartás legköltségesebb tényezője a takarmányozás. Ebből adódóan a legtöbb megtakarítási lehetőséget ez kínálja. Már a tartásra kiválasztott fajta eldönti, hogy mennyire lesz gazdaságos a hizlalás. A jó takarmányértékesítő, gyorsan növő fehér hússertés 35—40 kilóval kevesebb takarmánnyal éri el a vágósúlyt, mint a Cornwall fajta. Az öves sertés is 12—15 kilóval több takarmányt fogyaszt a leadásig a fehér hússertésnél. Az ország egyes részein mégis a színes fajtákat tartják szívesebben. A Bakony környékén a Cornwall, Bács—Kiskun megyében és más tanyavilágban az öves sertések tartásához ragaszkodnak. Pedig nem elhanyagolható az a takarmánymennyiség, amely 10—20 vagy még több sertés tartása esetén a jó takarmányértékesítő fajta kiválasztásával megtakarítható. Azt tanácsolom a kistermelőknek, hogy minél több, a ház körül található vagy termelhető olcsó takarmányt etessenek. Ilyen nyáron a fű és a lucerna, télen pedig a takarmányrépa és a burgonya. A tulajdonosok által június 5-ig lenem kaszált füvet bárki ingyen betakaríthatja, tehát a kistermelők ehhez az olcsó takarmányhoz könnyen hozzájuthatnak. A zöldlucernából és a fűfélékből naponta a kocáknak 4—6 kg- ot, a választási malacoknak 1/2—1 kg-ot, a hízósertéseknek 3—5 kg-ot cél- ■ szerű adni. . A zöldek nedvesség- és rosttartalma segíti a takarmány kihasználását, ugyanakkor kedve- zőbbbé teszi a hústermelés szempontjából nélkülözhetetlen fehérjék arányát. Tésütőt helyeztek el az erdei környezetben. A község idegenforgalmának fejlesztése végett vállalt tevékenység alapja kezdettől a lakosság társadalmi munkája, hiszen a tanácsnak e célra kevés pénze van. A területet és a faanyagot az erdészet adta, a gépekről a termelőszövetkezet gondoskodott. Az idén sportpályával bővítették »mini idegenforgalmi központjukat« (jövőre mesterséges tó is lesz itt), s legutóbb az igali erdészettől ajándékba kapott 600 tuját ültették el a cseszmei erdő- résztől a törökkjtig. Az idén a község lakói mintegy ezer óra társadalmi munkát végeztek a pihenóparkban. len az étkezésre alkalmatlan vágy fölösleges burgonyát etessék meg. Felfőzve kocáknak 5—6, hízóknak 2—5 kg-os napi adagban etethető. 3,5—4 kiló burgonyával mintegy 1 kg szemes abrak takarítható meg. — A folyamatos hústermelés alapvető követelménye a biztonságos takarmányellátás. Hozzájutnak-e a kistermelők a tartáshoz és hizlaláshoz szükséges takarmányokhoz? — Az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági nagyüzemek a növénytermesztésben kimagasló eredményeket értek el. Ezek az eredmények lehetővé tették, hogy szilárd takarmánybázisra épüljön az állattenyésztés. A hetvenes években teremtődött meg annak a lehetősége, hogy a kistermelői állat- tenyésztésben is elterjedjen a korszerű keveréktakarmányok etetése. A kiskereskedelmi boltokból 1970-ben 460 ezer tonna, 1979-ben pedig 1833 ezer tonna takarmányt vásároltak meg a kistermelők. 1980-ban 2 millió tonna körüli a várható értékesítés. A kiskereskedelmi forgalomba kerülő takarmányok mintegy 90 százalékát a gabonaipar, 10 százalékát pedig a mezőgazdasági nagyüzemek biztosítják. Kiskereskedelmi takarmányértékesítéssel foglalkozik a Gabona Tröszt, számos boltot üzemeltetnek az áíész-ek, a Zöldért-vállalatok, valamint a tsz-ek és az állami gazdaságok is szervezik a tagok háztáji állományának takarmányellátását. A kistermelők takarmány- szükségletük biztosítására a takarmánybolttal éves vagy több éves megállapodást köthetnek, jelenleg kevesen élnek még ezzel a lehetőséggel. Igaz, a boltok még sok helyen korszerűtlenek, raktárterük kicsi, azonban a takarmányellátás folyamatos, elsősorban mennyiségben és a lehetőségek szerint választékban is igazodik a kereslethez. Dr. Szekeres Ágnes E gykori osztálytársam '— vidéki középüzem vezetője — lehangolóan legyintett, amikor munkája felől érdeklődtem. — Alig jutunk ötről a hatra panaszolta. — Nyakunkba szakadt a fene nagy önállóság, már ami a gondok megoldását illeti. Ha segítséget kérünk a vállalat vezetőitől, kész a gyakran ingerült válasz: oldjátok meg, azért vagytok a helyeteken. Vegyétek sorra az egyes üzemrészeket, a gyártási folyamatot, az adminisztrációt stb. és tárjátok fel, hol mit lehetne' ésszerűbben, takarékosabban csinálni. — Szóval a jól ismert szöveg. Persze, hogy megpróbálunk mindent. Értekezletek sorát tartottuk az első félévben, felméréseket, elemzéseket végeztettünk, és mi lett a következménye? Az egyik jelentés például kimutatta, hogy új csoportot kellene létrehozni. A termelésben azonban, az önköltség csökkentésében például, nem jutottunk előbbre. És neked megmondom, baráti alapon persze, nem is látom a kiutat. Igen, akkor kellett volna előhozakodnom egy frissen kinevezett igazgató példájával. De mégsem tettem, mert legjobb esetben is legyintést remélhettem válaszul: új seprő jól seper Jobban tartottam azonban attól, hogy sértő szándékot lát megjegyzésemben, es azt a következtetett vonja le. Higgadt, jól megalapozott és előkészített üzleti stratégia jellemzi a Barcsi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatot. A könnyűszerkezetes program a fizetőképes kereslet csökkenése miatt nem a várakozásnak megfelelően alakult, Kálmáncsán azonban hamarosan befejezik az ötszáz vagonos burgonyatároló építését. A vállalat érdeke és az eszközök hatékony kihasználása megkívánja, hogy ne részmunkákat, hanem teljes feladatokat vállaljanak. A könnyű- szerkezetes építési tevékenységnek csak egy részét adja magg az épület. A vállalat brigádjai végzik a közművesítést, és a kapcsolódó létesítményeket is ők építik. Ka- posmérőben hamarosan elkészül egy tízezer négyzetméteres üvegház A könnyűszerkezetes építésből évente mintegy negyvenmillió forintos bevételre tesz szert a vállalat. A további fejlődés útját állandóan kutatják. így merült föl a szövetszerkezetes építési technológia hazai alkalmazásának kérdése. A módszer maga nem új, világszerte évtizedek óta ismert. Hazánkban is készültek már kísérleti épületek szövetszerkezetes technológiával. Előnye, hogy tetszőleges nagyságban . előre gyárthatók a kis lapok éphogy új módon csak ‘ új vezető képes irányítani. Pedig meggyőződésem, hogy a huzamosabb ideig azonos poszton álló vezető is meglátja — megláthatja — mindazokat a visszahúzó jelenségeket, fonákságokat, a szervezetlenség, a pazarlás megnyilvánulásait, melyeket a frissen kinevezett vezető fölfedez. Igaz, az utóbbinak sok vonatkozásban könnyebb a dolga. Mindenekelőtt abban, hogy nem kötik a kezét — nem homályósítják el látását — szövevényes érdekviszonyok, személyes összefonódások. De lássuk a példát, melyet barátomnak végül is nem mondtam el. Új igazgató került a vállalat élére. Miután néhány hét után úgy érezte, hogy nagyjából áttekintette a rábízott terület legfontosabb jellemzőit, megpróbált alaposabban is körülnézni az egyes részlegekben. A tmk- műhelybe látogatva például az első pillanatra feltűnt, hogy ennyi karbantartóra akkor sincs szüksége a gyárnak, ha az ide beosztottak a lehető legtervszerűbben dolgoznak. Igen ám, de miként bizonyítsa be, hogy jó néhány felesleges szakember ácsorog itt, tisztes fizetésért? Vezető társai meglepődtek az észrevételén, mondván: ők erre nem is gondoltak eddig, lehet, hogy van benne valami, elemezni kellene a leterheltsegűket, de hosszabb tavon, a jovopen úgy,_ mint a szobányi térelemek. Egytől háromszintesig lehet ilyen módszerrel házakat építeni. De alkalmas bölcsődék, óvodák létesítésére is. Jelenleg a Dél-dunántúli Tervező Vállalat készül a tervezésre, a barcsi vállalat pedig az üzemszerű termelésre. Jövőre várhatóan megkezdik Barcson egy hatvanlakásos kísérleti lakótelep építését ezzel a technológiával. A Barcsi Városi Tanács adja a közművesített területet, az OTP pedig a megrendelést. Közben Meszlényi Zoltán főiskolai docens kutatásai, munkája nyomán elkészítették a szenzációszámba menő napkollektort. Az élenjáró technológiák átvételi készsége, az újdonságok meghonosítására való hajlam, úgy látszik, különleges adottsága a Dráva-parti építővállalatnak. Ezt megerősítette Rauch Janos főmérnök is. — Alapításuk óta a hajdani tövál-oknak csupán egy- harmaduk maradt talpon — mondta a főmérnök. — Elsősorban azok, amelyek vállalkozó szellemű magatartást tanúsítottak. Néhányan, köztük mi is, elértük a megfelelő nagyságrendet. Ez esetünkben mintegy évi kétszázmillió forint termelési érték és hatszáz dolgozó. Ezt re is gondolva stb. Szóval ez a »hivatalos út« igencsak nehezen járhatónak látszott. Fölhívatta tehát a műhely vezetőjét. Barátságosan kávéval — sőt, nem éppen illő módon konyakkal — kínálta, és néhány percnyi közömbös beszélgetés után föltette neki a kérdést: szerinte milyen a műhely kihasználtsága? A jó negyvenes géplakatos belevörösö- dött a kérdésbe, azután némi homlokráncolgatás után kibökte: úgy 70—80 százalékos. Ne szaporítsuk a szót, fél óra múlva negyven (!) százalékban állapodtak meg. A fölöslegessé vált dolgozók azóta elmentek a gyárból. Más módszerrel ugyan, de sikerült megszüntetni egy fővárosban működő anyagbeszerzői állást, továbbá elérni, hogy a vidéki gyáregységvezető ne a drágán üzemelő kisteherkocsival ellenőrizze a hozzá tartozó telepeket. (A járművet egyébként néhány évvel ezelőtt erre a célra vásárolták.) Majd a belső adminisztráció következett, de ennek eredményét még nem ismerem. Kétségtelen : az új igazgatónak a tekintetben köny- nyebb észrevenni a belső szervezet egészségtelen kinövéséit, mint annak, aki évek óta nézi ugyan, de nem látja, mert megszokta, természetesnek tartja, érzéketlenné válik iránta, és eszébe sem jut fii-tatni, miért van ez vagy az éppen így és töprengeni azon, hogyan lehetne másként. Beosztottai pedig általában nem figyelmeztetik, hiszen esetleg érdekük eüan szólkövetően két kapacitást növelő beruházás erősített meg bennünket. Világosan láttuk, hogy a további fejlődés útja egy, csak ránk jellemző technológia meghonosítása lehet. — Hogyan fejlesztették ki a napkollektort? — Azt valljuk, minden munkát meg kell találni, amely ellensúlyozza a csökkenő építőipari keresletet. Most készítjük a referenciaberendezéseket a hőcserélővel. Az ÉVM balatonkenesei üdülőjében kísérleti jelleggel már üzemel egy. A következőt a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetnél, Gödöllőn állítjuk fel. Célunk, hogy hazai kutatási eredmények alapján, hazai anyagokból készíthessük el az energiaracionalizálási programnak megfelelően a vízmelegítésre és fűtésre is alkalmas nap- kollektort. — Nehéz bevezetni, elfogadtatni az újdonságokat? — Az újdonságok esetében mindig felmerülnek nehézségek is. Az új technológiák, tervek végigfutása a minisztériumon, a minőségvizsgáló és a tervezőintézeteknél elég hosszú folyamat. Számunkra nagyon lényeges, hogy a közvélemény, a lakosság állandóan érdeklődik újdonságaink iránt. Cs. L nak a változtató intézkedések. De ha nem is: minek bolygatnák meg a kialakult, számukra kényelmes, megszokott rendet? Persze, mindjárt más a helyzet, ha valamennyien kényszerülnek új szemmel nézni a területüket, munkájukat. A kérdés azonban az: képesek-e erre? Elvileg — a közelmúlt számos példája bizonyítja — igen. Bár kétségtelen, nem mindenki. Akadnak olyan — vezetők — minden szinten — akiket görcsösen fogva tartanak a beidegzett szokások, a más körülmények között kialakult gyakorlat ismétlődő folyamatai, jelenségei — és persze az óvakodás az ismeretlen újtól, a változtatás nem mindig kiszámítható következményeitől. Vannak esetek, helyzetek, amikor friss szemléletet csak új »gazda« hozhat. De nem ez az általános. A rutinos vezetők túlnyomó többségében is megvan a képesség a megújulásra, a másként látásra. Ehhez azonban az akaraton, a követelmények alapos ismeretén és elfogadásán kívül szükség van arra, hogy az irányított terület minden szintjéről továbbjussanak azok az észrevételek, ötletek, javaslatok, melyeket a régi és az új dolgozók kritikus szemmel látnak meg. Paál László ' SOMOGYI ^NÉPLAP Hatszáz tu ja, ezer óra társadalmi munka Friss szemmel
