Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-08 / 106. szám
KÖZTISZTASÁG Megyei intézkedési terv Gépudvarok majorok - igényesebben Szigorú felelősségre vonás — A Minisztertanács Î978. január elsejétől nyilvánította a köztisztasági szabálysértést »fokozottan társadalomra veszélyes szabálysértésnek« — mondta d r. Vörös Tamás főelőadó a megyei tanács igazgatási osztályán. — A szigorúbb eljárás igazából még nem érződik - a gyakorlatban, bár az egy főre jutó átlagos bírság 632 forintra nőtt az 1978-as 574 forintról. A tanácsi szak- igazgatási szervek tavaly július óta ötventől kétszáz forintig terjedő helyszíni bírságot szabhatnak ki a települések tisztasága ellen vétőkre. Súlyos esetekben szabálysértési eljárást indítanak. A főelőadó elmondta, hogy sajnos sokkal több eset marad felderítetlen, mint ahány eljárást lefolytathatnak. Pedig a feljelentésre nemcsak a tanácsok, a társadalmi ellenőrök, a városgazdálkodási vállalatok vagy az IKV lennének hívatottak, hanem mindem jóérzésű ember, aki elfogadja, hogy többet kell tenni a települések tisztaságáért Ma már mfriden községben és varosban tanácsi rendelet szabályozza a közigazgatási határos beiül a település tisztaságát. Ezek a rendeletek szolgálnak alapul az ellenük vétők megbüntetésére is. A legtöbb esetet a városokban, elsősorban Kaposváron, valamint a Balatonpart községeiben derítik fel. A köztisztasággal, a köz- egészségüggyel és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések továbbra is a figyelem középpontjában maradnak. A szabálysértő magatartás súlyos következményekkel járhat-r A KPM Közúti Igazgatóságának felmérése szerint a kezelésükben levő utak mellett mintegy ötven illegális szemétlerakó hely van — mondta Somosköviné Ger- ncrt Agnes a megyei tanács építési osztályán. — Ezek kisebb-nagyobb szeméttelepek. Folyamatosan keletkeznek, illetve a tanácsok fo- 'vamatosan szüntetik meg >ket. A tanácsi utak melletti (legális szemétlerakó helyek ilmérése a nyár végére feleződik be. Főleg a városok környékén okoznak gondot a szennyező, környezetrontó hulladékanyagok. A Községek mellett sokszor nem is az ott lakók szórják el »feketén« a szemetet. A helyszíni bírságolás lehetősége jó fegyver a kisebb súlyú szabálysértők el- ■n, ám nehéz tetten érni az Ikövetőket. A lovas kocsis szemétszállítás és -lerakás gyakorlatilag ellenőrizhetetlen. így sok helyet* éktelenkednek ma Intézkedési tervet fogadott el tavaly a megyei tanács végrehajtó bizottsága a somogyi települések köztisztaságának javítására. A tervet a tavaly júniusi átfogó vizsgálat eredményeire alapozták. Sarudi Csabát, a megyei tanács általános elnökhelyettesét kérdeztük : — Milyen tapasztalatokat szereztek a tavalyi ellenőrzések során? — A megyei tanács és különböző társadalmi szervezetek még 1978-ban 'felhívással fordultak a megye állami és társadalmi szerveihez, az üzemek dolgozóihoz és a megye egész lakosságához, hogy a települések tisztasága, rendezettsége javuljon. A tavaly júniusi fölmérések 224 településre terjedtek ki. Vizsgálták a közterületek, az intézmények, az ipari és a mezőgazdasági üzemek, a kereskedelmi és vendéglátó egységek, a MÁV- és az autóbusz-pályaudvarok, valamint a lakóházak és a porták tisztaságát, rendjét. Az értékelés során 24 település kapott jó, 207 megfelelő és 13 nem megfelelő minősítést. Tehat akad még bőven tennivaló. — Miért éppen most fordult ilyen erőteljesen az államigazgatás figyelme a köz- tisztaság felé? — 1976-ban fogadta el az országgyűlés a környezetvédelmi törvényt. Az idén a kormány is megtárgyalta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal által beterjesztett, a természetes környezet védelmének hosszú távú koncepcióját, s egyelőre még »csak« a tájat csúfító, szennyező, kisebb- nagyobb szemétdombok. Ezek többsége háztartási és építési hulladék. De a közöletek is sok esetben illegálisan rakják le a szemetet. Ez már súlyosabb gond, mert így a környezetet szennyező, esetleg mérgező anyagok kerülhetnek — például a felszíni vízfolyásokon keresztül — az ivóvízbe. Sokak előtt ismerős látvány a kényelmes gépkocsivezető, aki a szeméttelep helyett egy alkalmasnak látszó árokparton vagy földút mellett lebontja a több tonnányi hűl: lad ékei. A Kaposvárt Városgazdálkodási Vállalat közületek és magánszemélyek szamára is végez szemétszállítást. Megrendelésre kivisznek egy öttonnás hulladéktároló konténert. A háztartási hulladék szállítási tarifája tartályonként 350 forint, más hulladéknál 498 forint. A közületek számára csere tartályt is biztosítanák. elfogadta azt. Ez a víz, a táj és a települések környezetvédelmi kérdései között foglalkozik a köztisztasággal is. — Milyen elvek alapján készült el a somogyi intézkedési terv? — Az állami munkában egyre jobban nő a köztisztasági kérdések súlya, s jelenlegi gazdasági, társadalmi erőkre fokozottabban támaszkodva lehet fellépni a nagy tömegű hulladék- és szemétképződés ellen. Ügy érzem, ez a tanácsok felelősségét is növeli. Ezért meg kell javítanunk — meglel alő programok alapján — a koordinációt. Például el kell végre érni a közmű- és útépítések időbeli és területi összehangolását: ne rontsa el az egyik építési szervezet azt, amit a másik létrehozott. Nagyobb részt kell vállalni a társadalmi akciók szervezéséből is. — Megfelelőnek tartja-e társadalmunk gondolkodását a. köztisztasági kérdésekben? — Bizony tarthatnánk előrébb is. Ezért az intézkedési tervben fontosnak tartjuk a komoly szemléletváltozást. Mezőgazdasági osztályunk például felhívást adott ki a majorok fásítására. Néhány tsz-vezető, amikor értesült róla, így reagált: nincs a tanácsi vezetőknek más dolguk? Ezen a felfogáson sürgősen változtatni kell, például szigorúbb ellenőrzésekA bárminői: tagú köztisztasági és környezetvédelmi bizottság márciusban alakult Siófokon. A Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, a KISZ, az úttörőszövetség, a szakszervezet, valamint a városi tanács képviselőiből jött létre, s miként Tóth Lajos, a városi tanács műszaki osztályának helyettes vezetője elmondta, egyelőre még nincs sok tapasztalata. — A köztisztasággal kapcsolatos feladatokat a műszaki osztály, illetve a költségvetési üzem végzi el a városban — mondta. — Az üzem munkáslétszáma kevés, ezt korszerű gépekkel próbálja ellensúlyozni, mégsem győzi a munkát. Az elmúlt 10—15 évben megháromszorozódott az eltakarítandó szemét a városban, s ez az adat kizárólag arra az időszakra vonatkozik, amikor csak az állandó lakosság tartózkodik Siófokon. A szezon jóval nagyobb, sőt évről évre nyomasztóbb gondot okoz köztisztasági szempontból is. Az üdülőterületeken gomba módra szaporodnak az illegális szeméttelepek. Sokat segítenek a konténerek, illetve segítenének, ha a lakók és az üdülők ezekbe raknák a szemetet. E problémákról sokat lehetne beszélni, s hogy ne csak beszéljünk róla, hanem a megallapitásokat tettek is kövessék — ezért alakult az említett bizottság. — Mit tettek eddig az említett gondok enyhítéséért? — Felhívással fordultunk a város gazdasági egységeihez, hogy saját portájukon nézzenek körül, tegyenek rendet, vegyenek reszt a szemel elszállításába». ielvetkel. Keményebben föl kell lépnünk a rendbontókkal, a szemetelőkkel szemben, akár a bírságok szigorúbb kiszabásával is. Egyebek között kértük a helyi tanácsokat, hogy jobban figyeljenek az engedély nélküli fakivágásokra: csak akkor dönthessék le az öreg fákat, ha pótlásukról is gondoskodnak. El kell végre érni — hatékonyabb koordinációval —, hogy az építők addig ne vonuljanak el az épitési területről, amíg a környezetet rendbe nem rakták. Rossz nézni, hogyan hagyják ott az építkezéseket... — Mit tehetnek a helyi tanácsok vezetői? — Az intézkedési tervben szerepel, hogy a megyei tanács szakigazgatási szervei kötelezzék az irányításuk alá tartozó vállalatokat, intézményeket, s kérjék föl az ágazatilag hozzájuk tartozó nem tanácsi szervek vezetőit a tisztaság és a rend folyamatos betartására. A helyi tanácsok elnökei dolgozzanak ki éves programot a köztisztaság szükséges tennivalóiról. De a települések tisztaságának javítása, nem szorítkozhat csupán a közterületek és a tanácsi intézmények területére. A tanácsoknak a koordinációban, a szervezésben kellene sokat javulniuk. Egyébként az idei tavaszi tapasztalataink alapján mondhatom: sok helyen kedvező változásoknak lehetünk tanúi a köztisztaság területén. tűk a kapcsolatot a szocialista brigádokkal is, meghirdettük a Rendet, tisztaságot május elsejére! mozgalmat. Az üzemek dolgozói sokat tettek környezetük rendjéért, parkosítottak. Hirdetést tettünk közzé a Népszabadságban, hogy az ország különböző helységekben élő üdülőtulajdonosok figyelmét is felhívjuk gondjainkra, közös céljainkra. A köz- tisztasági és környezetvédelmi bizottsághoz tartozik az úgynevezett környezetvédő őrség is, amelynek aktívái a horgászszövetség, a nőklub tagjai, valamint KISZ-esek és nyugdíjasok. A kiliti városrészben az ottani lakókból külön megszervezzük a környezetvédelmi őrséget, lehetőleg a főszezon kezdetére. Az a véleményem, hogy a bizottság első vizsgája az idegenforgalmi idényben lesz* ötszáz major van megyénk nyolcvankét termelőszövetkezetében. Képük, állaguk, rendezettségük az elképzelhető legnagyobb szélsőségek között mozog. A kerítéssel körülvett, a legkorszerűbb technikával fölszerelt szakosított telepektől a roskadozó néhány ólig, a majorok minden változata még fellelhető. Ma még! Mert a szakosítással. a folyamatos koncentrációval ezeknek a szétaprózott, elavult majoroknak egy része halálra van ítélve. Amikor a rendet, a tisztaságot, a kulturált környezetet kívánjuk meg magunktól, egymástól, más mércével kell mérnünk egy betonutakkal — úgymond — pormentésített telepen, mint egy külterületi, nehezen megközelíthető, elhaló kis majorban. De amennyire igaz ez, annyira helytálló az is, hogy az adott viszonyoknak megfelelő rendet, kultúrállapotot mindenütt meg lehet — és meg is kell — teremteni ! A megyei fejlesztési tervből ismert az is, hogy a még meglevő ötszáz majorból hosszú távon százötvenöt üzemelésével, fenntartásával lehel számolni. Az ésszerűség, a rendelkezésre álló — sajnos egyre apadó — anyagi eszközök is úgy kívánják, hogy elsősorban ezek külső, belső rendjének V megteremtésére összpontosítsák a figyelmet a gazdaságok. A két év óta folyó ellenőrzések, szemlék tapasztalatai bizonyítják, hogy egészséges változás kezdődött. Igaz, üzemenként nem mindenütt egyforma mértékben — és ennél a pontnál kerül előtérbe az adott telepen dolgozók, vezetők igényessége, felelőssége. Mert a rendnek nem okvetlenül feltétele a sok tízezer forintba kerülő betontér. Sokfelé elegendő lenne a fejsze, a fűrész kivágni a bozótokat, eltakarítani a hulladékokat, elvezető árkot vágni a csapadékvíznek stb. És nem csupán az állattenyésztési telepekre vonatkozik ez. talán még hatványozottabban a gépudvarokra. A sárba süppedt, ösz- szevissza heverő értékes munkaeszközök látványa nagyfokú hanyagságról, felelőtlenségről beszél. Egy eső után elboronálni a gödröket, a munka után letisztítani, sorba állítani, netán felbakolni a gépeket — nem kíván lényeges beruházást. Nem csupán esztétikai okok miatt kezdődött meg és folytatódik megyénkben a majorfásítás. Bár az eredeti program szerint ezt a feladatot a múlt év végéig végre kellett volna hajtani, az évről évre csökkenő anyagiak miatt megyénkben várhatóan a jövő év végére fejeződik be. 1978-ban egymillió-kétszázezer, tavaly hatszázezer, az idén háromszázötvenezer forint értékű csemetéhez juthattak nagyüzemeink, és környezetvédelmi okokból ennek nagyobb hányadát a Balaton menti gazdaságok majoria- sítására fordították. Á szemetelő szemével A hulladék nemcsak a tájban gyönyörködni kívánó, -gészségét féltő állampolgárnak és a tisztaságért felelős hatóságnak okoz gondot, hanem — bármilyen furcsán hangzik — a sokat szidott szemetelőnek is. Mindenekelőtt a hétvégi házak, kiskertek tulajdonosainak. Azoknak az alapjában becsületes embereknek, akik maguk is elítélik a környezelrontást, ám a körülmények gyakran kényszerítik őket elveikkel ellentétes cselekedetekre. Mert mit tegyen az a Ba- laton-parti, igali stb. hétvé- giház-tulajdonos, aki nemcsak a főidényben látogatja a kertjét? A tapasztalat szerint egy ideig gyűjtögeti a vissza nem váltható üvegeket, konzerves- és festékes- dobozokat, építkezési maradványokat, egyéb éghetetlen és eláshatatlan hulladékokat. Azután, ahogy fogy a tárolóalkalmatossága, úgy szunnyad el a lelki ismerete is. Ha járművel nem rendelkezik, a közeli csalitosba, esetleg elhagyott telekre csempészi, ha kocsival közlekedik, valahol út közben hazafelé az erdőszélre hajítja a hulladékokkal telt zsákot, dobozt. Még pislákoló felelősségérzetét azzal altalja el végképp: — Én igazán szerettem volna hivatalosan eljárni... De ha egyszer a/, írásos es szóbeli felhívások, meggyőzések és fenyegetések mellé az illetékesek nem gondoskodtak megfelelő szeméttárolóról, illetve hulladékgyűjtésről-. SOMOGYI NÉPLAP Szemétlerakó helyek, engedély nélkül A megállapításokat tettek kövessék
