Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-31 / 126. szám

Ki kiért van? A szolgáltatások helyzete A közelmúltban sok szó esett néhány helyen a szol­gáltatásokról, hiszen 45 né­pi ellenőr 256 munkanapot töltött el azzal, hogy meg­vizsgálja a lakossági szolgál­tatások helyzetét megyénk­ben, megnézze, hogy az ipar­ban miként használják fel az e célra szolgáló fejleszté­si alapokat. A vizsgálat az V. ötéves tervidőszakra terjedt ki, s a helyszíni ellenőrzéseket ez * év március 10. és április 21. között végezték. Ezután a megyei NEB ülésén összegez­ték a tapasztalatokat. Megyénkben minisztériumi és tanácsi irányítás alá tar­tozó vállalatok, szövetkeze­tek és mintegy 1500 kisipa­ros végez szolgáltatási. Noha a nyilvántartások hiányossá­ga miatt nem tudták ponto­san felmérni a népi ellen­őrök a szolgáltatások minő­ségében bekövetkezett, válto­zásokat. általában kiderült, hogy rövidebb idő alatt vég­zik el az egyes munkákat, kevesebb a reklamáció. Akad az.onban kevésbé örvende­tes tapasztalat is. Például az, hogy jóllehet egyre nagyobb az igény a szolgáltatások iránt, az egyes szakmákban sem a 'személyi, sem a tár­gyi fejtételek nincsenek meg a növekvő igények kielégíté­séhez. A felvevő helyek, a műhelyek egy része — a fossz elhelyezés miatt — alig alkalmas arra, hogy ott a lakosság igényeit kielégítsék. A szolgáltatások színvona­lának emelését, a munkák gyorsítását akadályozzák a még meglevő szűk, sötét ja­vítórészlegek, a .felújításra, bővítésre szoruló átvevő- és tárolóhelyek. Várhatóan csak- a következő években lesz ezen a téren változás. A népi ellenőrök szolgálta­táscsoportonként összegezték tapasztalataikat. A híradás- technikai és elektromos ház­tartási gépekre vonatkozóan megállapították, hogy első­sorban a garanciális — kü­lönösen az importkészülékek jótállásos ‘— javítása nem megfelelő színvonalú. A ja­vítás technikai feltétele, a műszerezettség jobb lett, vi­szont az alkatrészellátás nem javult. Gondot okoz a modul rendszerű készülékek helyrehozása. A modulok cseréje — ha azok külön ja­vítását nem szervezik meg — indokolatlan költséget je­lent a fogyasztóknak, nép- gazdasági szinten pedig pa­zarláshoz vezet. A szolgáltatások teljesítése az egyes csoportoknál elté­rő, de mindenképpen javí­tásra szarul. Nem jó a lakos­ság tájékoztatása, pontosab­ban kell betartani a vállalá­si határidőket. Ha egy szak­ember a lakáson végez el valamilyen javítást, akkor valóban akkor érkezzen oda, amikorra ígéri. A reklamá­ciókat is gyorsabban kell ki­vizsgálni. Az ilyen bejelen­tések intézése, nyilvántartá­sa sok helyen nem megfele­lő, aminek oka legtöbb eset­ben a belső szabályozás hiá­nya. A népi ellenőrök mfeg- állapították. hogy a Gelka és a Patyolat kivételével min­denütt változtatni kell a je­lenlegi rendszeren. A reklamációk témája mindenkit, sokat foglalkoz­tat. A megoldás pedig egy­szerű : elfogadható minőségű munkát kell végezni, és ak­kor valószínűleg sokkal ke­vesebb lesz a kifogás. Ter­mészetesen ehhez munkafe­gyelemre és hozzáértésre van szükség. No és arra, hogy senki ne feledje: a szolgáltató egységek vannak értünk, és nem fordítva. Amíg ez a nézet nem válik mindenütt magától értetődő­vé, addig — a munka minő­ségét tekintve — jelentős változásokra nem számítha­tunk. D. T. Előtérben az olimpia A magyar nyelvű szovjet lapok júniusi számaiból A magyar nyelven is megjelenő szovjet lapok többsége — a Szovjetunió, a Lányok, asszonyok, a Fáklya, a Szputnyik és ter­mészetesen a Szovjet Sport- magazin — a közelgő olim­piának szenteli júniusi'szá­mának nagyobb çészét. A Szovjetuniónak például ez a , száma a nagy nemzetközi sportesemény jegyében szü­letett: olvashatjuk lgnatyij Novikovruik, az 1980-as olimpia szervező bizottsága elnökének írását. Kétoldalas fényképen a moszkvai Luzs- nyiki stadiont láthatjuk, ahol több mint százezer né­ző jelenlétében július 19-én fellobban majd az olimpiai láng. Megtudhatjuk a fo­lyóiratból, hogy külön — hatemeletes — épületben csaknem háromszáz orvos es ápolónő gondoskodik az egészségügyi ellátásról. A sajtóközpont Moszkva egyik kőrútján, a Szadovoje Kol- cón lesz, ahonnan negyven hírügynökség, illetve a leg­nagyobb folyóirat- és újság­szerkesztőségek munkatár­sai küldhetik tudósításaikat szerte a világba. A Lányok, asszonyok Él­len az olimpia! címmel ve­zércikket közöl. Egy másik cikkből megtudjuk, hogy a Szovjetunióban több mint 3,5 millió edző dolgozik — társadalmi munkában! Ezek egyikévet ismertet meg a folyóirat júniusi száma. A Fáklya június 8-án megjele­nő. összevont 11. és 12. szá­ma teljes egészében az olim­piával foglalkozik: a címol­dalon Misa' mackó köszönti az olvasót. Az első oldala­kon Leonyid Brezsnyevnek a sportolókhoz intézett üze­nete olvasható. Olimpiára készülő magyar sportolókról szóló írást is közöl a lap, s bemutatja az olvasóknak a Szovjetunió olimpiai vá­mosait: Moszkvát, Kijével, Leningrádot, Minszket. és Tallinnt — ez utóbbi két vá­rosban rendezik majd a lab­darúgótorna elődöntőit, il­letve a vitorlásversenyeket. Olvashatunk az olimpiai fa­faluról. a moszkvai metró­ról, és a szovjet főváros taxiszolgálatáról is. Megis­merkedhetünk az olimpia kulturális programjáról: ké­pes összeállítást láthatunk múzeumokról, színházakról, zenekarokról. néptánc­együttesekről, a könnyű mű­faj képviselőiről. Egy inter­BÁRÁNY TAMÁS Másít i l szoba összkom fort Legföljebb az első sor­ban értett volna valamics­két a szövegből, de ott drá­ga volt a hely; Miklós zse­béből s gavallériájából csak á huszadik sor körül futot­ta... 10. Hozzánk akkor szökdös- tünk fel, ha a szülők mo­ziban voltak, vagy rokont látogatni... Es közben a szüntelen izgalom: kaptak-e jegyet, nem csöngetnek-e be váratlanul? Otthon találták-e Aranka néniéket, vagy a két fiuk miatt nekik is mo­ziba kellett menniük, s ak­kor megint csak itt a zűr ... Miért is meséljem ? Maga volt a nyomorúság! Egyetlen dolog enyhítette: annak gondolata, hogy már látom a végét! Az első há­rom évben elég volt, ha a bankban gömbölyödő sum­mára gondoltam, a második négyben meg az építkezés színhelyen tett látogatásaim nyugtattak meg, ha már na­gyon tűrhetetlennek éreztem a várakozást. Igaz, egy évig a kevésnél is kevesebb történt; itt-ott árkok, göd­rök éktelenítették el a tel­ket, de aztán téglahegyek tűntek fel, homokbuckák, sóderdombok, s lassan a pince ürege is kialakult... De innét is még három ke­serves év telt el, amíg álltak végre a. falak, a tető helyé­re került, és egy gyönyörű napon — csodák csodája! — még a víz is megindult a zsapokbói... Miklósnak a kuporgatás évei alatt nem is szóltam a tervről, ma sem értem, ho­gyan tudtam megállni. Alig­hanem az bujkálhatott ben­nem, a tudatom alatt: ha elmondom neki, mire ké­szülök, maga is erkölcsi kö­telességének erezné * pénz­júban az egyik híres moszk­vai étterem íőszakácsa vá­laszol az újságíró kérdései­re. A Szputnyikban az olim­pia szervező bizottságának sajtófőnöke, Allan Sztaro- dub az olimpiai hírszolgá­latról tájékoztat. A Szőri­jét Sportmagazin teljes ter­jedelmében a moszkvai olimpiai játékokkal foglal­kozik: a béke és barátság ünnepeként méltatja a nagy sportesemény jelentőségét, naplórészleteket közöl az olimpiák történetéből. A magyar nyelvű szovjet lapok júniusi számaiban azonban más tárgyú cikke­ket is találni. A Szovjet­unió például térképen mu­tatja be, hova jut el Euró­pában a szovjet gáz és olaj, s visszaemlékezéseket közöl a győzelem harmincötödik évfordulója alkalmából. A Szovjet Irodalom ezúttal Alekszandr Tvardovszkijt mutatja be Líra című ro­vatában, akinek versei két nyelven olvashatók a folyó­iratban. Tandori Dezső mű­fordítói tevékenységét a Kö­zös dolgaink című fejezet­ben ismerteti a Szovjet’ Iro­dalom júniusi száma. gyűjtést, hiszen nem fogad­hatná el egyedüli áldozatom­ként ezt az iszonyú terhet; de. mert »sem lottó ötöst, sem Nobel-díjat nem nyert«, to­ga nem fűlnék a szűkölkö- déshez . . . Ebből a dilemmá­ból aztán nem látna más kiutat, mint hogy szakít ve­lem, elegánsan félreáll, ar- "ra hivatkozva: semmi ked­ve a selyemf iúsághoz.. ; így aztán csupán az épít­kezés megindultakor vallot­tam be neki mindent, s vit­tem ki egy csípős márciusi napon a telekre. A falak már álltak az első emeletig, s a munkások, csodával ha­táros módon, véletlenül ép­pen dolgoztak. »Épül a szo­cializmus!« — lelkesedtsm volna fölszabadulta n, ha nyomban eszembe nem jut, hogy ezt a há­zat spéciéi a legklasszi­kusabb kapitalista elvek alapján építik, a saját pén­zemért; kinyögtem érte már eddig majd kétszázezret készpénzben, s fölvettem rá kétszáznegyvenezer kölcsönt az OTP-től, amiért a kama­tokkal együtt négyszázezret fogok harminc év alatt visz- szanyögni — s van mind­ehhez háromezer-háromszáz forint fizetésem ... Nem, ez igazán nem az a pillanat volt, amikor átadhattam volna magam az önfeledt, lelkesedésnek — Miklós Az oktatás és a társadalmi ellenőrzés Az SZMT elnökségének napirendjén A szakszervezeti tagság tömegpolitikai 'oktatásáról és a tisztségviselők képzé­séről tanácskozott a Szak- szervezetek megyei Tanácsá­nak elnöksége. Az előter­jesztés megállapította : a határozatokban és az intéz­kedési tervekben megjelölt feladatokat teljesítették, bő­vült a tagság és a tisztség- viselők ismerete. Ennek ellenére a tisztség­viselők oktatása nem ment a tervek szerint, mert ,a csopaki iskolára 69 helyett csak 41 személyt küldtek. Nagy gond,' hogy több évi fáradozás ellenére is ala­csony a fizikai munkások aránya. A kaposvári, megyei szakszervezeti iskola is eredményes volt. Nagy se­gítséget jelentett a négyhe­tes tanfolyam a hallgatók­nak, a tervezett 480-as lét­számot azonban itt sem si­került elérni. Ennek több oka van. Né­hány vezető termelési ökok­ra hivatkozva elzárkózik a dolgozók tanfolyamra küldé­sétől. A családos anyák nem szívesen maradnak el ilyen hosszú időre otthonról. Baj az is, hogy néhány helyen nincs megfelelő »rangja« a szakszervezeti iskolának, tanfolyamnak. Az előterjesztés megálla­pította : javult és tervsze­rűbbé vált az oktatás az alapszervezetekben, ezt elő­segítette. hogy a szakszerve­zeti bizottságok többsége készített oktatási tervet. Mintegy 6000 tisztségviselő, aktivista vett részt az alap­fokú oktatásban,' tovább­képzésben. A legjobban be­vált formának bizonyult a bizalmiak képzése, közülük 4200-an gyarapították isme­reteiket. Eredményesnek bi­zonyult a szocialista brigád­vezetők tanfolyama, az el­múlt oktatási évben ezren vettek részt ezen. Az elnökség az előterjesz­téssel egyetértésben különö­sen jónak értékelte a tömeg­politikai oktatást: 631 tan­folyamon 15 375 szakszerve­zeti tag tanult, 273-mal több, mint az előző évben. Csak­nem 90 százalékos volt a megjelenési arány, viszont nem volt kielégítő az akti­vitás. Ezen a jövőben vál­toztatni kell. Az elnökség az oktatási évet, a tagság és a tisztség- viselők képzését, illetve fel­készítését eredményesnek ítélte meg, s az 1981—1985 közötti oktatási időszakra intézkedési tervet fogadott el. A fogyasztói érdekvéde­lem és a kereskedelmi tár­sadalmi ellenőrzés tapaszta­latairól, feladatairól is tár­gyaltak, Az előterjesztés foglalkozott a kiskereskede­lem helyzetével, megállapít­va: az élelmiszer-forgalom az első negyedben 5 száza­lékkal emelkedett, a ven­déglátásé hasonló volt, a ruházati és a vegyes ipar­cikkek forgalma viszont 6,5, illetve 3 százalékkal csök­kent az előző évihez képest. Mérsékelt volt az ellen­őrzések számának növeke­dése, s a szakszervezeti ke­reskedelmi társadalmi el­lenőrök aktivizálásában lem léptünk előbbre. Nőtt azok­nak a csoportoknak a szá­ma, melyek nem végeztek ellenőrzést — állapították meg. E kedvezőtlen lények el­lenére örvendetes, hogy több ellenőrzést tartottak az iparcikküzletekben, s a múlt évivel szemben lénye­gesen emelkedett a város peremkerületeiben végzett vizsgálatok száma. Ezek 13 százalékánál tapasztaltak valamilyen fogyatékosságot, 7 százalékkal emelkedtek ’ a mennyiséget, illetve a vá­lasztékhiányt. kifogásoló be­jegyzések. A súlycsonkítás, többet számolás azonos a múlt évivel, csökkentek vi­szont az árjelzések elmara­dását és a szavatossági idő lejártát kifogásoló panaszok. Az idén tovább folytatta a Szakszervezetek megyei Tanácsa a társadalmi, ellen­őrök fölkészítését a szaksze­rű vizsgálatokra. Több tan­folyamot, oktatást tartottak részükre, s növelték a tema­tikus, munkalapos vizsgála­tok számát. Tavaly mindössze hat ilyen ellenőrzés volt, az idén eddig már kilencet tartot­tak 180 szakszervezeti ke- 4 reskedelmi társadalmi ellen­őr bevonásával. E munkát a jövőben is együtt végzik a népi ellenőrzéssel, illetve a tanácsokkal. Most készül­nek széles körű közös vizs­gálatra. S-z. L. PIACI KÖRKÉP Mesterkedés és margaréta A gazdag választék láttán sok vásárló szegényebbnek érezte magát a tegnapi ka­posvári hetipiacon. Bezzeg- kedtek és berzenkedtek, de azért megvették, ami kell. Például tavaszi kelt, mely­nek feje 10 forint volt Sen­ki sem drágállotta, pedig ennyiért Szegeden már egy kilót adnak. Újdonság a zsenge karfiol 50-ért. Nem kevésbé üde a tavaszi fejes káposzta, mely az egy héttel előttinél már 10 forinttal olcsóbban, 14-ért is kapható volt kilónként. Ennél’ csak a fővárosban, az Élmunkás téri piacon ol­csóbb: 10—12 forint. Zala­egerszegen a legdrágább, 25 forint. Mérséklődött az azonban annál boldogabb volt. Körüljártuk a házat, szakértő szemmel — hisz ehhez is értett! — megvizs-. gált mindent, aztán be­ültünk egy közeli presszó­ba egy forró teára, mert alaposan áthűltünk. Sokáig nem szólt, teáját kavargat- ta, s az asztal alatt némán szorongatta kezem. »Nahát — mondta néha meghatottan —, nahát, Éti­kéin! Ezt nem is álmodtam volna! — Elmosolyodott, az­zal a kedves, szívemig ha­tó mosolyával, amelyet any- nyira imádok. — Ügy lát­szik, te mégiscsak szeretsz egy kicsit pngem...« Innét már nincs messze a happy end. Még háromév­nyi szűkölködés, hisz a bú­tort is össze kellett hoznom, a teljes berendezést, a sző­nyegeket, függönyöket, sőt egy-két képet is a falra — aztán hetvenöt tavaszán végre elkészült a ház. benne a mi lakásunk. És letelt a hét szűk esztendő! Április­ban esküdtünk Miklósom­mal, májusban volt a köl­tözés. De addigra már az utolsó szög is a falban, az utolsó tányér a polcon... Elmondhatom hát: har­minchét éves koromra rév­be értem. (Folytatjuk) újburgonya ára. Általában 35 forintért mérték. Buda­pesten már 9, Kecskeméten pedig 10 (!) forint az óbur­gonya kilója. Nálunk to­vábbra is csak 5,60. Tegnap 2—3 forint volt a karalábé ■darabja. A fejes saláta álta­lában 1,50, az uborka vi­szont e héten 35 forint. A sóska és a spenót ku­paca 2—2,50 volt. Talány, hogy mennyibe kerülne egy kiló. Zalaegerszegen 26, Kecskeméten és Szegeden 8—10 forint. Ugyanitt ugyanilyen olcsó a spenót is, pedig Debrecenben 30- ért mérik. lîîànycikk a zöldség, de még inkább a sárgarépa. Az előbbinek leheletnyi csomói még csak íöllelhetők 5 fo­rintért, de az utóbbiból már a pultok alatt sem láttunk. Három forint a zöldhagyma csomója, a főző kilója 14. Épp 10 forinttal drágább Kecskeméten, viszont nyolc­ért adják Debrecenben. Nem alacsonyak még a paradicsomárak, jóllehet a dunántúli nagy városokéhoz képest a 70—75 forintos ka­posvári ár méltányosnak mondhat«. Végre a gyümölcspiac is megszínesedett. Megjelent a cseresznye. Egy vízízű cso­móért 5 forintot kértek. Ez­zel szemben az eper ára egy hét alatt 30 forintot mérséklődött. Most 70—75. Az ország nagy részén még 90—100 forint. A virágpiacon a gyöngy­virágtól a törökszegfűig, a margarétától a vegyes me­zei csokorig minden 3—5 forint. Ügyesen kötnek vas­kos csokrot két szál virág­ból is... Országosan az egyik leg­drágább a kaposvári barom­fipiac. A jobb fajta csirke kilója 50 forint, pedig Bé­késcsabán vagy Szegeden 40 sincs. A kacsa kilóját 55- ért adták. 1,40—1,50 a tojás. Hasonló az ára országszer­te. kivéve a fővárost, ahol 2,40-et kérnek érte. Ennyi­ért Szegeden kettőt adnak! Apadóban az eső utáni készlet, igy ismét 30 forin­tig szökött a szegfűgomba literének ára. A kevésbé bi­zalomgerjesztő tövisalji- ból, 15-ért adtak egy cso­mót R. F.

Next

/
Thumbnails
Contents