Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-31 / 126. szám

Csehszlovák—magyar barátsági nap Hetesen Szocialista brigádok felajánlása A Vá!IqÍ3SOÍC teljesülnek Nagyatádon 300 ezer forint a gyermekintézményekre Kedves, régi ismerősöket fogadtak szerdán délután Hetesen. Hat éve van ba­ráti kapcsolatuk a csehszlo­vákiai Buzicai Egyesült Földművesszövetkezettel, s az ő közvetítésükkel a gott- waldovi agrokémiai köz­ponttal, az Agropodnikkal. Ök látogattak el most So­mogyba a békehónap kere­Az utca két oldatán fa­sor van, az épületet kis li­get veszi körül. Jármű nem­igen téved erre, nagy a csönd és jó a levegő. A kardzsali ötös bölcsőde kül-. sőre nem nagyon különbö­zik a Magyarországon látha­tóktól. talán csak annyiban, hogy itt a környezetére, az utcára es a -szomszédos épü­letekre is jobban vigyáznak, „óvják az aprónépet az ár­talmaktól. Belül már jóval több kü­lönbséget találhatunk. S amikor azt magyarázzuk a fehér köpenyes gondozónők­nek, hogy nálunk milyen a bölcsi, összecsapják a kezü­ket és csodálkoznak, vagy bólogatnak: »igen. ez érde­kes, ők ás kipróbálják...« Azután rajtunk van a cso­dálkozás es a bóiogatás so­ra. Az ötös bölcsödé már jó néhány éves, vannak korsze­rűbbek, de az itteniek sem panaszkodhatnak; minde­nük megvan ami a zavarta­lan munkához szükséges. A vezetőnővel járunk szobáról szobára. A pasztellszínek uralkodnak, fényes, nagy ablakok vannak, és a ter­mekben sokkal kevesebb a gyerek, mint nálunk egy-egy csoportban. Az is feltűnik, hogy egész kicsik és majd­nem óvodáskorúak játszanak együtt. A hölgy magyaráz­za: — Azért hoztunk létre ilyen vegyes csoportokat, mert pszichológusaink aján­lották. A mindennapi élet modelljét próbáljuk így föl­építeni, hiszen a gyerekek otthon is idősebbek és kiseb­bek között vannak, szinte sohasem fordul elő, hogy azonos korú csoportokat al­kotnak. Majd csak az isko­lai osztályok kényszerítik er­re őket, de amikor hazamen­nek, megint »összekevered- hek«. Sok haszna van ennek a rendszernek. Magam is meg­figyelhettem, ahbgy a bili­zés után a nagyobb segít a kisebbnek öltözni, ahogy já­ték közben a kicsi lesi az idősebb mozdulatait és meg­próbálja utánozni. Érdekes kifürkészni, amikor a még alig pötyögő és a iól beszé­lő gyerekek társalognak, s egyszerre többen is bekap­csolódnak a beszélgetésbe. Sok kétnyelvű gyerek van, bolgár és török beszédfosz­lányokat lehet megkülönböz­tetni, sőt sok bolgár anya­nyelvű apróság egész jól tében a Hazafias Népfront megyei bizottságának és a hetesi tsz-nek a meghívásá­ra. Kora délután tájékoztatót hallgattak meg az öt év ta­nácsi munkájáról, a helyi termelőszövetkezet gazdasá - gi eredményeiről és a továb­bi feladatokról. Megnézték a sertés- és szarvasmarha­megtanul törökül a társai között. Nevetve mesélik erről a gondozónők: — Néhány olyan anyuka is van, aki gyors egymás­utánban szülte meg két cse­metéjét, egy csoportba is járnak a testvérek. Bolgá­rok, de itt megtanultak tö­rökül. Azután otthon, ha azt akarják, hogy a szülők ne avatkozzanak a dolguk­ba, törökül beszélgetnek egymással. Az anyukák meg tőlünk kérdik panaszkodva, hogy vajon mit mondanak otthon a hátuk mögött a gyerekek? A bölcsödébe 112 gyerek jár. Négy csoport van. Két pedagógus irányítja a neve­lőmunkát, 11 egészségügyi ápolónő és 12 dajka sürög- forog a gyerekek körül. Pontos nevelési terv szerint dolgoznak. A napot tornával kezdik, mosakodás, majd reggeli kö­vetkezik, azután kilenc órá­ig a délelőtti »tombolás« jön. Akkor kezdődik a kö­tött program. Szerepjátékok — Kodály-módszerrei ének­tanulás, rajzolás,. sport... Többféle játékos foglalkozás fut párhuzamosan: itt meg kell osztani a kicsiket és a nagyokat, de ahol lehet, ott összekötik a tevékenységü­ket. Az ebéd után alvás követ­kezik. Délután az ébresztőt és az uzsonnát követően még egy rövid foglalkozást tartanak addig, amíg kez­denek szállingózni a gyere­kekért a szülők. — Szívesen adják bölcső­débe a gyerekeket? — kér­deztem, de az ottaniak elő­ször nem értették a kérdést. Azután némi magyarázkodás következett, majd a vezető­nő szavaiból kikerekedett a kép: — Minden gyereket föl tudunk venni. Nemrég há­romhónapos kortól kezdő­dött a bölcsi. Az utóbbi évek reformjai kétfelé tolták el a rendszert. Bölcsődébe most hathónapos kortól jöhetnek a gyerekek. Addig az anyu­ka fizetett szabadságot leap. A második gyerek után ez a s/ibadság nyolc hónap. Ottnon maradhat három évre is. de ma még elég kevés pénzt kap erre az időre. A következő években magyar mintára ezt a juttatást fo­kozatosan emelik majd, és a magyar gyes-sel csaknem azonos lesz a rendszer. Van­nak. akik egy hónappal a I szülés után visszamennék I dolgozni, az c> gyerekeik I szaktelepet, valamint a gép­műhelyt. Este barátsági találkozón vettek részt. A látogatáson ott volt Gombos Pál, a cseh­szlovák nagykövetség első titkára, a Csehszlovák Kul­turális és Tájékoztató Köz­pont igazgatója. Köszöntőjé­ben beszámolt a szomszédos ország gazdasági életéről, csecsemőotthonokba kerül­nek a bölcsőde előtt. Ma még nagyon kevés anyuka marad otthon, de néhány év múlva valószínűleg többen választják ezt a lehetőséget. — Talán azért, mert hely­hiány lesz a bölcsődékben? — Nem. A születésszámo- kat figyelembe véve fejlesz­tik, építik a bölcsődéket és az óvodákat, úgy, hogy min­den gyereket el tudjunk he­lyezni. ötvenéves orvosi gyakor­lat, egy helyen letöltött élet már szárnyat adhat a meg­becsülést kifejező hírnév­nek: dr. Muray Jenő Ka­posvár közismert orvosa. A bizalmat — munkájának el­ismerését — nemcsak a be­tegek körében tapasztalni, hiszen a gyógyulás éppúgy, mint az aggodalom, minden­napi téma az emberek kö­zött. Az is ismeri, ha csak névről is, aki sosem fordult még meg rendelőjében vagy korábban a munkahelyén, a Petőfi téri belgyógyászaton. Jellegzetes, fenyői anövésü, szikár alakja mögött min­dig is sejtettem, hogy ér­zékeny lélek, becsületesség, humánum rejlik, most pe­dig már egy hivatás gazdag tapasztalata is. ötven éve szerezte meg diplomáját a Pçcsi Orvos- tudományi Egyetemen; s ahogy teltek az évek, gyűl­tek a pályát gazdagító ta­pasztalatok, egyre fényeseb­bek lettek a betűi: január­ban pedig arannyá válto­zott . . . Dr. Muray Jenőnek a pécsi egyetem rektora, dr. Flerkó Béla egyetemi tanár, akadémikus nyújtot­ta át a jubileumi aranydip­lomát a kaposvári megyei kórházban rendezett tudo­mányos ülésen. Ebből az ölven évből negyvennégy az orvosi munkahelyeken telt el. Tíz éve nyugdíjas, de ez nem jelenti azt, hogy otthoni rendelője az emlé­kek »múzeuma«. Most is dolgozik — ahogy mondta: mérsékelten. Ezalatt azt kell érteni, hogy kevesebb be­teggel foglalkozik, de nem kevesebbet. A kaposvári kórház volt eredményeiről, s megemlé­kezett a békehónapról. A szlovák vendégek kultúrmű­sorral kedveskedtek a házi­gazdáknak, a szesztai női énekkar — mely 1973 óta rendszeresen föllép hazájá­ban — népdalokat adott elő, a nagyidai Ilosvay együttes­től pedig szép párostáncot láthattunk. A hetesiek a So­mogy Táncegyüttes és a ju­tai çiterazenekar, valamint ifj. Balogh Flórián műsorá­val viszonozták ezt. Vajányi Lászlótól, a buzi­cai tsz elnökétől, aki hazá­jában országgyűlési képvise­lő, a sok éves kapcsolatról érdeklődtünk. — Már nem először járok Hetesen, jól ismerem a tsz munkáját. Kapcsolatunk nem az' ilyen baráti találko­zókban merül ki, gyakran tartunk tapasztalatcseréket, szakmai beszélgetéseket, so­kat tanulhatunk egymástól. Az itteni dolgozókat mi lát­juk vendégül a Magas-Tát­rában, a mieink pedig Har­kányban üdülnek. A csalá­dok között tartós barátságok szövődtek, időnként meglá­togatják egymást. Egy ilyen harkányi üdülés volt az el­indítója az Agropodnikkal •való együttműködésnek, az­óta rendszeres a gyermekek csereüdültetése. Václav Pro~ cházka, a vállalat igazgatója ma délután azt mondta, ha ezután azt hallja, hogy He­tes, máris szívesen jön. Ez­zel ki is fejezte, hogy milyen jól érezzük magunkat. Az Agropodniknak egyébként kapcsolata van a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolával és néhány somogyi termelő- szövetkezettel is. Csütörtö­kön Szekszárdiba utazunk tárgyalni, ugyanis a vállalat­nak kiváló minőségű mező- gazdasági gépei vannak. A buzicai csoport tegnap Fonyódra látogatott, atyol tá­jékoztatták őket a község életéről, megnézték a Pécsi Kesztyű és Bőrdíszmű Szö­vetkezetét és a sportkombi­nátot, majd gyűlésen vettek részt. A Karikás Frigyes Gimnáziumban pedig Cseh­szlovákia tegnap és ma cím­mel filmvetítést tartottak. az első munkahelye; itt szerezte meg a belgyógyász szakorvosi képesítést, majd körzeti orvos lett. A hatvan­hetvenévesek generációja aa életrajz folytatásaként itt — a negyvenes évek elején já­runk — a háborúról szok­tak beszélni. A túlélő em­bertelen élménye a Don- kanyarhoz kapcsolódik, a hadikórházakhoz, a féllábú, félkezű, fagyott és járvány­ban szenvedő katonák szen­vedése örökre belevéste tu­datába, hogy amit hivatása mellett még tehet: a maga módján hozzájárulni ahhoz, hogy béke legyen, tegyük hozzá — örökké. S tett-e érte? Fogadjuk el bizonyítékul csupán az El­nöki Tanácstól kapott kitün­tetését, melyet 1958-ban a békebizottságban kifejtett tevékenységéért vehetett át. A háború után a város szolgálatában a tanácson dolgozott, 1949-től pedig a Petőfi téri orvosi rendelő­ben, 1970-ig. Csöndes szavú, örül ugyan, hogy megemlékezünk orvosi munkásságának jeles évfor­dulójáról, de szerénységre int: né túlozzuk el. — Keveset írjál — mond­ja. — Milyen kiemelkedő ese­mények, emlékek jutnak eszébe erről az ötven esz­tendőről? Mintha egy érett kalász vagy pirosló alma válaszol­na, hogy; itt tartok. A vi­rágból gyümölcs lett vagy az elvetett magból kenyér­nek való. Aztán mégis csak talál rá feleletet: — A háború mély nyo­mokat hagyott bennem. Az A XII. kongresszus és ha­zánk felszabadulása 35. év­fordulójának tiszteletére tett fölajániások új lendü­letet adtak Nagyatádon a munkaverseny-mozgalom- nak. A napokban azt vizs­gálták a városban, hogyan tettek eleget a fölajánlások­nak. A vállalások döntő többsége gazdasági jellegű, előtérben a termelés minő­ségi tényezőit találjuk: a termelékenyebb munkára, a jobb minőségű termékek előállítására, a jövedelme­zőség növelésére való tö­rekvést. A város több mint 300 szocialista és munkabrigád­ja tette magáévá a verseny- célokat. Szinte valamennyi munkahelyi közösség részt vesz —; a tanácsi és a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának felhívása alapján — a településfejlesztési társa­dalmi munkaakciókban is. A Vörös Csillag Gépgyár Szikfái Sándor szocialista brigádjának a felhívásához is sok brigád csatlakozott, s a kommunista műszako­kért kapott több mint 300 ezer forintot befizették a gyermekintézmények fej­lesztésére. Ezenkívül egyéb társadalmi munkával is se­gítik a gyermekintézménye­ket. A konzervgyárban és a cérnagyárban új munkaver- seny-szabályzatot dolgoz­tak ki: ez jobban ösztönöz a minőségi munkára és biz­tosítja a mozgalom tovább­fejlődését. A konzervgyár a I tökésárualapot 1400 tonnával orvosi szolgálat oly elret­tentő emlékeit éltem át, hogy antimilitaristává vál­tam. Humanistává. — Szakmai tekintetben is ilyen mély és tömör választ adna? — Igen, ennek az elmúlt ötven évnek az a legfőbb tapasztalata, hogy a beteg ember egész lényével kell foglalkoznunk, ytemcsak az­zal a kórral, ami mutatko­zik. A belgyógyász az egész embert kell vizsgálja. — Igaz az, hogy a jó di­agnoszta hatodik érzékszerv­vel is rendelkezik? — Az orvos a betegektől, az állapotuktól tanul a leg­többet. Ilyen hosszú idő alatt az emberben jobban kifejlődik a kombinációs képesség, hiszen rengeteg esettel találkozott. A mai orvosképzésben épp azt hi­ányolom!, hogy nem kapnak elég időt a gyakorlatra. — Azt már tudom, sosem vágyott arra, hogy operál­jon; az orvostudomány más területe vonzotta. A belgyó­gyászaton belül mégis me­lyik? — A verőeres érrendszei megbetegedéseinek tanul mányozására különösen nagy figyelmet szenteltem. túlteljesítette, és a raktári selejt Csökkentésével egy­millió forint megtakarítást ért el. A cérnagyárban a brigádok átlagteljesítmé­nyüket 3,2 százalékkal túl­teljesítették, 500 kiló hul­ladék- és selejtcáökkenést értek el. Javult termékeik minősége. A Danuvia 4. számú gyárának közösségei kétmillió forint értékű anyagot takarítottak meg. Az építőipari ágazatban a fölajánlások a létesítmények határidőre váló befejezését, a minőség és a hatékonyság javítását eredményezték. A közlekedésben a fő fi­gyelmet az eszközök jobb kihasználására, valamint az üzemanyag-fölhasználás csökkentésére irányították. A tervezettnél jelentősebben csökkent a Volán helyi üzemegységénél a kocsiál­láspénz. A Komfort Ipari Szövet­kezet autószervizének bri­gádjai jó munkát végeztek, így csökkent a reklamációk száma és számottevő megta­karítást értek el. A szövet­kezet KISZ-alapszervezete a fáradtolajgyűjtésben orszá­gos második helyezést ért el. A város üzemeiben tere­bélyesedő munkaverseny- mozgalom egyre több dol­gozót sorakoztat föl a gaz­dasági célok megvalósításá­ra. Emellett a közös mun­ka elősegíti a dolgozók ne­velését, művelődését, a. szo­cialista magatartás, életmód széles körű terjedését is. Az asztalról egy folyóira­tot emel le. Orvosi hetilap. Egy angol orvos közlemé­nyét lapozza föl: az örök­léstannal, a genetikával foglalkozik. — Amikor én tanultam az egyetemen, fogalmunk sem volt ártól, hogy mi az a genetika. Negyven—ötven év múlva pedig már a gyakor­lati alkalmazása sem lesz újdonság. Dr. Muray Jenő lakása nemcsak szépen van beren­dezve, hanem egy házaspár­nak a nyugodt alkotómun­kát is biztosítja. Felesége társa ebben is: gyógypeda­gógus, logopédus, kis gyere­kek százain segítő csupaszív asszony. — Hogy hivatásom van — mondja —, ezért neki is hálával tartozom. Tartózkodóan hárítja el az elismerő szavakat a felesé­gétől is. Hogy ne kérdezzek többet, megelőz: ő kérdez­get. Mintha már hosszú ide­je ismernénk egymást. Horányi Barna SOMOGYI NÉPLAP Gyes — magyar mintára fiz ötös bölcsőde Kardzsaliban L. P. I É. A hivatás aranya Dr. Muray Jenő rendelőjében

Next

/
Thumbnails
Contents