Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-20 / 116. szám

• . .1 ■ : v « '.-:t .í;.aí Szovîëi-îrancia csúcstalálkozó Lengyelországban A „kilencek” döntöttek Gazdasági szankciók Irán ellen Leonyid Brezsnyev, Edward Gierek és Giscard d'Estaing a nácsfcozáson. Varsó közelében tartott ta­(Folytatás az 1. oldalról^ francra zászlókkal díszített bejáratánál a vendégeket Edward Gierek, a LEMP KB első titkára köszöntötte. A katonai díszőrség tisztelet- adásának fogadása után Leo­nyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing a palota jobbolda­li szárnyának egyik termébe vonultak. A tárgyalóasztal mellett a szovjet és a fran­cia vezetőn kívül helyet fog­lalt Edward Gierek, vala­mint Andrej Gromiko szov­jet — és Francois Poncet francia külügyminiszter, is. A megnyitás első perceire meg­hívták a sajtó néhány kép­viselőjét. • • • Hétfőn délután három óra tájban Wilanowban befeje­ződtek Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing tárgyalásai. Varsóban hétfőn délután szovjet—francia közös köz­leményt hoztak nyilvános­ságra azokról a megbeszélé­sekről, amelyeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke és Valéry Gis­card d'Estaing francia köz- társasági elnök folytatott Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának részvéte­lével. * A tárgyalások munka-jel- legűek voltak — hangzik a közlemény. Áttekintették a nemzetközi helyzet problé­máit és a jelenlegi feszült­ség enyhítését célzó kezde­ményezéseket, valamint a kétoldalú kapcsolatok kérdé­seit. Leonyid Brezsnyev és Va-, léry Giscard d’Estaing kö­szönetét mondtak a Lengyel Népköztársaság kormányá­nak és személy szerint Ed­ward Giereknek a szívélyes vendéglátásért, és a tárgya­lások lefolytatásához szüksé­Osztrák elnökválasztás Kirchschläger fölényesen győzött Hétfőn reggelre megszü­lettek a vasárnapi osztrák elnökválasztás végleges és részletes eredményei. Ezek szerint a valamivel több, mint 5,2 millió, szavazásra jogosult állampolgár 4 mil­lió 430 ezer érvényes szava­zatot adott le. Ezek közül Rudolf Kirchschläger (a kor­mányzó Szocialista Párt je­löltje) 3 538 748 szavazatot í?9,9 százalékot), Wilfried Gredler ta Néppárt jelöltje) 751399 szavazatot (16.9 szá­zalékot) és végül Norbert Burger (az újfasiszta jelölt) 140 741 (3,2 százalékot) szer­zett. ges feltételek biztosításáért. A taláikozpn részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere és Jean Francois- Poncet francia külügymi­niszter. • * • Edward Gierek hétfőn ebédet adott Leonyid Brezs­nyev és Giscard d’Estaing tiszteletére. A feleket érdek­lő kérdésekről az ebéd alatt is folytatták a megbeszé­lést. Az ebéden részt vett Andrej Gromiko szovjet, Jean Francois-Poncet fran­cia és Emil Wojtaszek len­gyel külügyminiszter. • * * Hétfőn, a délutáni órákban elutazott Varsóból Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing. • • * A szovjet rádióállomások hétfőn délután számoltak be arról, hogy Lengyelország fő­városában, Varsóban befeje­ződtek Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárá­nak, ef Szovjetünió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége el- , nőkének és Valéry Giscard d’Estaing-nek, a Francia Köztársaság elnökének meg­beszélései, amelyeken részt vett Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára is. A tárgyalások munkajel- legűek voltak, megvitatták a nemzetközi helyzet problé­máit és azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyek a fenn­álló feszültség csökkentésére irányulnak. Megvitatták a kétoldalú kapcsolatok kér­déseit is. »Leonyid Brezsnyev és Va­léry Giscard d’Estaing köszö­netét fejezte ki a Lengyel Népköztársaság kormányá­nak és személy szerint Ed­ward Giereknek a szívélyes vendégszeretetért, a tárgya­lások folytatásához szüksé­ges feltételek megteremtésé­ért-« — hangoztatja a közle­mény. * * • Az NSZK kormánya üd­vözli és támogatja Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Es­taing varsói találkozóját — közölte hétfői sajtóértekezle­tén Klaus Bölling bonni kor­mányszóvivő. Szavai szerint az NSZK vezetői a kelet— nyugati párbeszéd helyreál­lítását célzó jelentős lépés- nek tekintik a szovjet—fran­cia csúcstalálkozót. Ennek az enyhülés erősí­tését, az európai légkör ja­vítását célzó politikának fon­tos eleme lesz Helmut Schmidt kancellár és Hans- Dietrich Genscher külügy­miniszter moszkvai látogatá­sa is, amelyre a közeljövő­ben, valószínűleg a nyugati államok velencei csúcstalál­kozója után kerül sor — mondotta a szóvivő. Bonnban bizonyos politi­kai körökben meglepetést és elégedetlenséget keltett az a körülmény, hogy Franciaor­szág európai szövetségesei csak utólag értesültek a Brezsnyev—Giscard talál­kozóra vonatkozó megálla­podásról. Ezzel kapcsolatban Bölling elismerte, hogy Gis­card d’Estaing csak vasárnap délelőtt tájékoztatta telefo­non Schmidt ’ kancellárt. A varsói utazás azonban nem a NATO álláspontjának képvi­seletében történik, a ’francia államfő csak saját országá­nak politikáját képviseli a lengyel fővárosban — han- koztatta a bonni szóvivő. Irán-ellenes gazdasági szankciók elfogadásával ért véget vasárnap az Európai Gazdasági Közösség külügy­minisztereinek kétnapos ná­polyi tanácskozása. A »kilencek« külügymi­niszterei elhatározták, hogy május 22-től kereskedelmi és pénzügyi büntető intézkedé­seket léptetnek életbe Irán­nal szemben. A kereskedel­mi embargó által érintett árucikkek között nem szere­pelnek élelmiszerek és gyógyszerek, amelyeket a közös piaci országok tovább­ra hajlandók szállítani a kö­zép-keleti országnak. Figyelemreméltó minde­mellett, hogy a »kilencek« áruszállítási embargójukat csaik az 1979. november 4-ét (a teheráni USA-nagykövet- ség elfoglalását) követően kötött szerződésekre terjesz­tik ki, a korábban kötött szerződések változatlanul ér­vényben megadnak. Ez kü­lönösen azoknak a közöspia­ci tagállamoknak jelent sza­badabb mozgást, amelyek nagy összegű tőkét ruháztak be Irán gazdaságába és nem akarják kockáztatni jöve­delmeiket. (Olaszország irá­ni beruházásait például a kamtokkal együtt 4—4,5 milliárd dollára becsülik.) A nápolyi döntés értelmé­ben a »kilencek« semmisnek tekintik a november 4. után kötött szerződéseket, és egy­részt nem szállítanak árut Iránnak, másrészt nem en­gedik meg, hogy területükön át árut szállítsanak — élel­miszerek és gyógyszerek ki­vételével — Iránba. A szankció kiterjed a hitelek­re és kölcsönökre is. Emilio Colombo olasz kül­ügyminiszter, az értekezlet elnöke, sajtóértekezletén ta­gadta, hogy az EGK lépéseit Irán belügyeibe való beavat­kozásként lehetne felfogni. »Szolidaritást akarunk vál­lalni az Egyesült Államok­kal, de nyitva akartuk hagy­ni a kaput a politikai ren­dezés előtt« — mondotta. Közölte, hogy intézkedéseik­ről máris tájékoztatták Was­hingtont. Értésre adta, hogy az amerikai kormány keves­li európai szövetségeseinek intézkedéseit, mindazonáltal, támogatja a hozott szank­ciókat A nápolyi értekezleten a közel-keleti helyzet alakulá­sát is megvitatták. Elhatá­rozták, hogy a »kilencek« külügyminiszterei javasla­tokat terjesztenek az Európa Tanács június 13—14-i ve­lencei ülése elé. Láthatóvá vált, hogy az olimpián való részvétel kér­désében a közöspiaci orszá­gok továbbra sem tudnak egységes álláspontra he­lyezkedni, most csupán né­zeteiket ismertették egymás­sal. • * • »A Közös Piac tagállamai által vasárnap elhatározott gazdasági szankciók nem jelentenek veszélyt az iráni gazdaságra, sokkal inkább a nyugat-európai országok gazdasági válságát fogják ki­élezni« — jelentette ki Moinfar iráni kőolajipari miniszter. Moinfar közölte, hogy Irán a jövőben öt olyan bankot Ilié Verdet Moszkvában A szovjet kormány meghí­vására hétfőn hivatalos ba­ráti látogatásra Moszkvába érkezett Ilié Verdet, a Ro­mán Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a Román Szo­cialista Köztársaság minisz­terelnöke. A repülőtéren a román kormányfőt Alekszej Koszi­gin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, Nyikolaj Tyi- honov, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács el­nökének első helyettese és más hivatalos személyiségek fogadták. A román miniszterelnök kíséretében van többek kö­zött Cornel Burtica, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának tagja, miniszter­elnök-helyettes?. külkereske­delmi és nemzetközi gazda­SOMOGYI NÉPLAP Faji zavargások Miamiban Szinte polgárháborús álla­potok uralkodtak a floridai Miamiban: a fekete bőrű la­kosság fellázadt egy felhá­borítónak tartott bírósági ítélet miatt, több ezer tünte­tő részvételével súlyos ösz- szecsapások, zavargások vol­tak szombaton és vasárnap a városban. A jelentések szerint 15 a halálos áldozatok száma, és legkevesebb 180 sérültje van a szombat óta tartó zavargá­soknak. Az első összecsapá­sokra azután került sor, hogy szombaton esite mint­egy ötezren, főleg feketék, tiltakozó felvonulást tartot­tak, mert égy kizárólag fe­hérekből álló esküdtszék felmentette azt a négy rend­őrt, akik a vád szerint ha­lálra vertek egy néger mo­torost, egy biztosítási ügy­nököt. A felvonulókra rendőrök és nemzeti gárdisták támad­tak, és heves összetűzések, valóságos utcai harcok bon­. takoztak ki. A gyújtogatások és a lövöldözések miatt az anyagi kár Is jelentő«. Súlyos zavargások robbantak ki a floridai Miamiban, mi­után egy fehérekből álló esküdtszék fölmentéit négy rend­ait. akiket egy néger íMeggyükola&ával vádoltak. sági együttműködési minisz­ter. Hétfőn a Kremlben meg­beszélést folytatott egymás­sal Alekszej Koszigin és Ilié Verdet. A megbeszélésről ki­adott közlemény hangsúlyoz­za: a két kormányfő meg­elégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió és Ro­mánia baráti kapcsolatai és együttműködése a két or­szág barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződésének meg­felelően fejlődik. Mindkét fél szándékában áll az, hogy ki­szélesítse a szovjet—román kapcsolatokat a legfontosabb területeken, azoknak a meg­állapodásoknak’ megfelelően, amelyek Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu talál­kozóján jöttek létre. A két kormányfő foglalko­zott az időszerű nemzetközi kérdésekkel is, így az euró­pai enyhülésért és bizton­ságért vívott harc kérdései­vel, az egyetemes békéért vívott küzdelem problémái­val. A megbeszélés meleg, elvtársi légkörben ment vég­be. Kínai rakétakísérlet Az Üj Kína hírügynökség vasárnap egymondatos köz­leményben jelentette be. hogy Kína vasárnap reggel »teljes sikerrel a Csendes­óceán előre meghatározott területére juttatta első hor­dozórakétáját«. Nyugati hírügynökségek a hírt kommentálya meg­jegyzik: Peking nem jelölte meg, hogy honnan indítot­ták csendes-óceáni célpont­jára az interkontinentális ballisztikus rakétát, de ez feltehetően Hszincsiang-Uj- gur autonóm terület észak- nyugati részéről, 10 ezer ki­lométerre a célponttól tör­tént. Mint ismeretes, Japán, va­lamint számos csendes-óceá­ni ország, köztük Pápua Űj-Guinea, a Salamon-szi- getek és a Fidzsi-szigetek, erélyesen tiltakozott a ve­szélyes kísérletek ellen. bíz meg olajügyleteinek bo­nyolításával és senki mást, amelyek a válságban érdek­telen félként szereplő orszá­gokban vannak bejegyezve. (Közülük két svájci és egy osztrák bank ismeretes.) Az iráni miniszter azt is beje­lentette. hogy Irán folytatja olyan új piacok felkutatá­sát, amelyeken az eddig Nvugat-Európának szállított olaját elhelyezheti. így. a Pekinggel kötött legújabb szerződés értelmében, Irán például napi harmincezer hordó olajat fog szállítani Kínába. Iszlámábád! dilemmák Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban folyik az isz­lám konferencia immár ti­zennegyedik külügyminisz­teri tanácskozása. Mi ez a szervezet, miről tárgyal és milyen közegben ül össze — ezek a legfőbb kérdések. Az iszlám konferencia sa­játos vallási-politikai állam­közi szervezet, amely negy­ven országot és mintegy hét- százmillió muzulmánt kép­visel. Székhelye a szaúd-ará- biai Dzsidda. Mivel szinte minden alapvetően moha­medán ország benne van, lo­gikus, hogy a világpolitika fő kérdéseiben — a résztve­vő államok politikai arcula­tának megfelelően — rend­kívül tarka képet mutat. • A tanácskozás jelenlegi két legfőbb témája az iráni és az afganisztáni helyzet, akár­csak a legutóbbi, ugyancsak iszlamabadban tartott januá­ri konferencián. Akkor azon­ban számos haladó muzul­mán ország — elsősorban a szilárdság frontjához tartozó államok — különböző okból nem jelent meg. Távolma­radásuk természetesen be­folyásolta az ülést, amelynek résztvevői akkor Afganisz­tán ügyében egyértelműen Washington szajaíze szerint nyilatkoztak. Most nemcsak azért, var­ható ebben a kérdésben legalábbis valamiféle mér­séklődés, mert jelen vannak a haladóbb muzulmán or­szágok illetékes miniszterei, hanem azért is, mert — a rendezésben az Egyesült Ál­lamoknak is komoly szerepet szánó kabuli javaslatok nyo­mán — az iszlám országok körében a hangulat valame­lyest változóban van. A ven­déglátó ország államfője ugyan igyekezett kisebbíte­ni az afgan indítványok je­lentőségét, de volt egy olyan kijelentése is, amit kissé ide­gesen elemeznek Washing­tonban. Ziaul Hak tábornok ugyanis megjegyezte: Pa­kisztán »nem engedheti meg magának, hogy a különböző afgán szervezetek területén egyesüljenek«. Lehet persze, hogy ez csak Washingtonra személyi-hatalmi okokból nyomást gyakorolni kívánó taktika. A diktátor ugyanis közismerten kevesli a re- zsimjének nyújtott amerikai politikai-anyagi támogatást és pillanatnyilag inkább Pe- kingre támaszkodik. (Kína csak az utóbbi időben két­milliárd dolláros katonai se­gélyt nyújtott Pakisztánnak.) Ziaul Hak, aki nemrég tért vissza Kínából és akinek gyors közeledését Pekinghez különös aggodalommal figye­lik Indiában, egy évvel Bhutto kivégzése után súlyos belpolitikai gondokkal küzd. A legfőbbek: 1. A szepara­tista mozgalom erősödése az Igán és iráni határ mentén húzódó beludzsisztánban. 2. Erjedés bizonyos főtiszti kö­rökben, amely a minap hat hadseregcsoport vezetőjének kényszerű leváltásához veze­tett. 3. Bhutto özvegyének és lányának növekvő népszerű­sége. 4. Az az új veszély, . >gy a Bhutto-féle néppárt összefoghat a diktatúra-elle­nes főtisztekkel. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents