Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

fődíjas pályázat A kezdeményező göröngyös útja Borbély István, a kányái termelőszövetkezet elnöke az Alkotó ifjúság pályáza­ton megyei fődíjat kapott a lágy héjalású, könnyű­szerkezetes mezőgazdasági épületekről szóló munká­jáért. (Hír) Az irodában, a szekrény te­tején műszaki rajztekercsek sora. Találomra emel le egyet közülük. Ez például egy olyan négy­szer ötszáz darabos hizlalda terve, melyet egy központi kiszolgálóhelyiségből lehet el­látni — magyarázza a mód­szer lényegét, előnyét, hogy egy technológia lát el lénye­geben négy hizlaldát. — Mi késztet manapság egy amúgy is meglehetősen túlterhelt üzemi vezetőt arra, hogy ilyen témával is foglal­kozzon? — Azt hiszem az én ese­temben ez részben alkati kér­dés, részben egyfajta kény­szerpálya. Személyes adottság annyiban, hogy szenvedélye­sen érdekel az új, az ésszerű, kényszerpálya pedig azért, mert egy évvel ezelőtt, ami­kor ide kerültem vezetőnek, egy különösen eszközszegény, meglehetősen leromlott, elha­nyagolt állattenyésztéssel ren­delkező szövetkezetét talál­tam. A már korábban meg­született gondolat megvalósí­tásának ez a körülmény új lendületet adott. — És hogyan születik egy ilyen gondolat? — A ponyvás teherautó ad­ta az ötletet. A lágy héjalású könnyű- szerkezet a közérthetőség nyelvére lefordítva, olyan könnyűszerkezetes épülettí­pust jelent, melynek oldalfa­la bármilyen anyagból épít­hető — fa, tégla —, tetőzete pedig vasszerkezetű ívekre feszített egy- vagy kétrétegű műanyag ponyva. Az épület terménytárolásra éppúgy al­kalmas, mint szarvasmarha- fstállónak vagy sertéshizlal­dának, mivel „bele lehet vin­ni” tetszés szerint a techno­lógiát. A kérdést megelőzve Bor­bély István sorolja az elő­nyeit — Egyszerű, könnyen fel­építhető, energiatakarékos, olcsó. — Megfelel tehát azoknak a követelményeknek, ame­lyek manapság minden fej­lesztésnél a legfontosabbak. — Mondjak adatokat? — kérdez, de választ sem várva folytatja. — Az érvényben le­vő, legolcsóbb Agrober-ára- kat mondom: egy sertésférő­hely ára négyezertől tizen­hatezerig terjed, ebben az esetben, a beépített technoló­giától függően, ezer-kétezer forint. Egy vagon tárolótér tíz-tizennégyezer helyett itt maximum öt-hatezer forint. A létező legolcsóbb szarvas­marha-férőhely tizenegyezer torint, itt kötött tartásnál öt­hatezer, kötetlennél kétezer- ötszáz-háromezer forint. Az újítás, sőt az egyik épü­hasznossága nem kíván külö­nösebb magyarázatot. Kézen­fekvő a kérdés, hogy mi a sorsa egy ilyen ésszerű ötlet­nek? — Nem egyszerű dolog egy újat elfogadtatni. Ahhoz, hogy tesztelni, vizsgáztatni lehes­sen ezeket az épületeket, lét­re kell hozni őket. Ehhez tá­mogatást szerezni igen ne­héz. Nekem is mondtak már olyanokat, hogy építsem meg kicsiben. Ez semmiképp sem járható út, elsősorban azért, mert egy ilyen eszközszegény szövetkezetben kivitelezhetet­len, másrészt azért, mert nem biztos, hogy a kicsinél kapott eredmények azonosak lesz­nek az eredeti nagyságú épü­letnél szerezhető tapasztala­tokkal. Borbély István keresi a le­hetőségeket, kopogtat az ajtó­kon. A főiskola kutatási, fej­lesztési műszaki csoportjával már fölvette a kapcsolatot, érdeklődik az épülettípus után a szarvasmarha-tenyész­tő közös vállalat, és termé­szetesen benyújtotta munká­ját az országos pályázatra is. — Említette, hogy a kányái szövetkezet eszközszegénysége volt a fő mozgatórugó. Amíg a nehezen megnyíló ajtók föl nem tárulnak a jó ötlet előtt, mit tud tenni? — Mi az idén megépítjük a terménytárolót Saját erő­ből, saját kivitelezésben, méghozzá úgy, hogy ősszel már abba helyezhessük el a napraforgót. Azután az anya­gi lehetőségeinktől függően sort kerítünk a többire is. Az Agrober egyelőre három épü­letet tervezett, illetve tervez, a kétezer tonnás tárolót, a kétezer férőhelyes hizlaldát és egy kétszáz férőhelyes' 6zarvasmarha-istállót. Lehet hogy tíz? évbe kerül, míg. a gyakorlati tapasztalat igazol­ja az ötlet valamennyi igazi értékét, de vállat . a kocká­zatot. Mert a kezdeményező­nek számolnia kell a görön­gyös úttal. Vörös Márta let esetében szabada’mazta- tásra is benyújtott javaslat SOMOGYI KRÓNIKÁJA Olyan, hazánkat is érintő nemzetközi' esemény illik összefoglalónk elejére, amelyről megyénkben is megemlékeztek: a Varsói Szerződés megalakulása 25. évfordulójának tiszteletére Kaposváron, a Helyőrségi Művelődési Otthonban tar­tottak ünnepi gyűlést, mél­tatva a szocialista országok védelmi szervezetének je­lentőségét. Ismét — nehéz lenne ha­marjában összeszámolni, hogy mondjuk az elmúlt egy év alatt hányadszor — a Balatonról rendeztek tanács­kozást a hét első napján. Ez­úttal a legszélesebb társa­dalmi mozgalom, a Hazafias Népfront hívott össze megbe­szélést Siófokra, hogy a ma­ga tömegkapcsolatait, sajá­tos szervezési, tájékoztató lehetőségeit felhasználva se­gítse megoldáshoz a nagy ügyet : a Balaton megvédését. Egyelőre még mindig a ter­vezés kidolgozásának idősza­kában vagyunk, illetve bizo­nyos esetekben »tűzoltó munkára« kényszerülünk c jelentős természeti kincsünk értekeinek megóvásában. De ha már az eddigi engedé- kenyseg, szabadosság sok te­kintetben jóvátehetetlen ká­rokat okozott, legalább a to­vábbi fejlesztést kellene szi­gorú keretek között, jól át­gondolt, megalapozott tervek szerint végezni. Ehhez nem­csak a hatóságok, az érde­kelt gazdásági és más szer­vek fegyelmezett, követke­zetes munkájára' van szük­ség, hanem neműiögiieieUeu a társadalom széles rétegei­nek felelősségteljes felfogása1 és magatartása is. A Balatonnak és környé­kének jelene és jövője más­más összefüggésben ugyan, a megyei tanács keddi ülé­sén is szóba került. Érin­tették a műemlékek védel­me kapcsán, melyek fontos szerepet játszanak nemzeti értékeink megismertetésé­ben, illetve Somogy más tá­jainak az idegenforgalomba való bevonásába is. Egy má­sik napirend a Balaton köz- művelődési—művészeti ren­dezvényeinek tapasztalatait értékelte, illetve határozta meg a további tennivalókat. Az eredményeket elismerve a testület az eddiginél fe­gyelmezettebb összefogásra, átgondoltabb együttműkö­désre hívta fel a műsorellá­tásért felelős szerveket. Egy következő napirend is foglalkozott a Balaton-part fejlesztésével. Az ipari és építőipari szolgáltatások há­lózatfejlesztéséről kialakított elképzelésekben ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagy­ni a megye sajátos helyze­tet. Mert bár a teljesítmény­érték alapjan mért ellátott­sági . mutatónk — 1444 Ft, fő /ev — igen kedvező, és az előkelő első helyet biztosítja számunkra a me­gyék közötti rangsorban, eb­ben benne van az idegenfor­galommal, az üdüléssel kap­csolatos, igencsak megnöve- kedett igények kielegitese is. A kisipari teljesítményér­tékben ugyancsak jelentős aranyban szerepel az üdülő-. építés. Mindezek figyelembe­vétele jelentősen módosítja az egész megyéről alkotott képet. A hatodik ötéves terv konkrét kidolgozása a kö­vetkező hónapok feladata. A megye, hosszú távú fejlesz­tési programjának szellemé­ben, figyelemmel a népgaz­daság teherbíró képességére, az eddiginél mérsékeltebb, de a lakossági fogyasztást továbbra is meghaladó — mintegy 30—35 százalékos — növekedéssel számol a szol­gáltatásban. / A múlt héten megyénkben is megkezdődtek a választási gyűlések. Szombatig tíz rendezvényen találkoztak üzemek dolgozói­val, községek lakóival párt- és állami vezetők, hogy is­mertessék az ország, a me­gye, illetve a szűkebb lakó­hely törekvéseit, és kérjék megvalósításukhoz a lakos­ság széles körű támogatását. Nem csökkent a feszült­ség a mezőgazdasági üze­mekben. Sajnos, a népi hie­delemmel ellentétben, bár májusi volt, nem ért ara­nyat — meg olcsóbb fémet sem — a hét végen jött eső. Hiszen ismét visszave­tette a mezőgazdasági mun­kákat, illetve nem segítette a víz alá került területek felszabadu'ását. Ráadásul több helyen meg kellett ál­lapítani, hogy a hideg ta­lajban igencsak ritkán kelt a kukorica és a napraforgó. Újra-, illetve másodvetésre kell telkeszulni tehát sok he­lyen. Faál Lasais Képviselőjelöltek Egyszerűség, derű Még nem emelkedett a magasba a Pásztóhy András jelölését támogató kézerdő, mikor már záporoztak a ké­rések, a majd orvoslandó gondok a fiatalemberre. Ak­kor, ott a memyei kultúr­teremben alighanem sokan voltunk, akik nem cseréltünk volna vele. Igaz, egy 31 éves mezőgazdasági szakember számára melengető érzés le­het több ezer ember rokon- szenve és bizalma. Ez a bi­zalom fölemel, ugyanakkor mérhetetlen súlyokat is tesz a leendő képviselő vállára ... — Óhatatlanul eljön majd az idő, amikor nemet is kell mondania. — Nyolc éve dolgozom itt a memyei tsz-ben. Telepve­zetőként, majd állattenyész­tési ágazatvezetőként is sok­szor kellett nemet monda­nom. Eddig úgy tapasztal­tam, az emberek többsége megérti, ha gondjának meg­oldására nincs azonnal lehe­tőség. Itt az üzemben rang­sorolni kellett a feladatokat, nyilván így kell lennie az egész választókörzetben is. — Társadalmi megbízatá­sait felsorolni is hosszú vol­na. (Többek között a megyé­ben elsőként még 1974-ben alakult önálló területi KISZ- vezetőség csúcstitkára, a ka­posvári járási KlSZ-bizott- ság tagja, a Vöröskereszt megyei vezetőségének aktí­vája ... Mindemellett tanul a marxista esti egyelem sza­kosító tagozatán.) Nem túl sok ez? — Szó sincs arról, hogy va­lamiféle bennem rejtező túl­buzgóság parancsára szándé­kosan halmoztam volna tár­sadalmi megbízatásaimat. Az egész azzal kezdődött, hogy még a kaposvári főiskolán töltött évek alatt részt vál­laltam a KISZ-munkában. Aztán mikor kikerültem ide a gazdaságba, a KISZ-bi- zottságiak kerestek meg : »Ismerünk, bízunk benned... Nem vállalnád?« Igent mondtam, és attól kezdve az egyik megbízatás teljesítése hozta a másikat. »Nem vál­lalnád?« kérdezték újra meg újra, és én észrevétlenül hozzászoktam, hogy a per­cekkel is gazdálkodnom kell. Országgyűlési képviselőnek lenni, ez minden eddiginél nagyobb, nehe­zebb feladat. Csu­pán a körzet meg­ismerése is hatal­mas munka. Így hát valószínű, hogy több megbí­zatásomat át kell adnom mások­nak. — Eddig csak a társadalmi—köz­életi feladatairól esett szó, pedig tulajdonképpeni munkája, a tsz ál­lattenyésztési fő­ágazatának irá­nyítása és az el­nökhelyettesi te­endők ellátása ön­magában is egész embert kíván. — Ha nyolc órába nem is, a »kötetlen munka­időbe« minden be­lefér. Ma is, mint rendesen, hatkor kezdtem a napot.. A program elég zsú­folt, mivel a gazdaság elnö­ke épp tanfolyamon van. Márpedig a határban még nagy a nyüzsgés... Az épí­tésvezetővel is ma kell pon- tosítanunk a borjúnevelő re­konstrukciójával kapcsolatos elképzeléseket. Rendszerint az esti órákra maradhak az ellenőrző körutak és a tár­sadalmi munkák. — A mernyei tsz még két- három éve is a törékeny egyensúlyú nagyüzemek kö­zé tartozott. Ügy tudom, in­nen is több fiatal elment. — Megfutamodni köny- nyebb, de azzal semmi nem oldódik meg. Nem tagadom, nekem is voltak borongós napjaim. Például amikor úgy volt. hogy felszámoljuk a te­henészetet ... Beláttam, hogy a két állattenyésztési ágazat egyidejű fejlesztése megha­ladja a gazdaság erejét. Csakhogy amikor ez a dön­tés megszületett, a tehené­szet már jóval háromezer li­teren felüli átlagot produ­kált. Sajnáltam az ágazatot, amely annyi erőfeszítéssel, egyetlen fillérnyi fejlesztés nélkül, igen mostoha körül­mények közt is 35 százalé­kot javított eredményén. Azóta változtak, bővültek a lehetőségeink, és ma már nem vitás, hogy a tejterme­lést fejlesztjük elsősorban. Pásztóhy Andrást nem csupán munkája köti Mer- nyéhez. Itt él a családja is. Felesége — egykori főiskolai diáktársa — a szövetkezet üzemgazdásza. — A képviselőjelöltség a család számára — a nyil­vánvaló öröm mellett — még kevesebb közösen töltött órát is jelent., — Bizony olykor fölfede­zek némi szemrehányást a gyerekek arcán, mikor ha­zaérve — ahelyett, hogy ve­lük játszanék — még tanul­nom, vagy valamely másna­pi feladatra készülnöm kell. Azért a lefekvés előtti the­se semmiképp sem marad el. Máskor pedig együtt me­gyünk ki este megnézni a »böceéket«, hogy »csak úgy mellékesen- még elintézhes­sek egyet-mást a telepen ... Pásztóhy András egysze­rű, közvetlen, mindig derűs fiatalember. Alighanem ezekben a tulajdonságaiban rejlik az az erő,, amely biz­tosíték arra, hogy a soron kö­vetkező nagy megbízatást is — 30 ezer választópolgár ér­dekeinek képviseletét — eredményesen teljesíti. b r. Újabb hosszú távú fejlesztés előtt A szövetkezeti ipar feladatai A gazdasági élet minden területén elsődleges cél ma a következő ötéves terv el­képzeléseinek jól megalapo­zóit, megfontolt kialakítása. A szövetkezeti ipar ez irá­nyú feladatairól hangzott el előadás tegnap a KISZÖV kaposvári székhazában. Bi- czó Péter, a KISZÖV megyei elnöke üdvözölte Somogy ipari szövetkezeteinek veze­tőit, Kovács Bélát, a megyei pártbizottság titkárát és Mészáros Vilmost, az OK1SZ elnökhelyettesét. Bevezető­jében elmondta: a szövet­kezetek vezetői számára ter­vezett tájékoztató célja, hogy ismertté tegye a hatodik öt­éves terv irányelveit, és se­gítséget adjon a fejlesztési programok kidolgozásához. Ezután Mészáros Vilmos Az ipari szövetkezetek fel­készítése a hatodik ötéves tervidőszak feladataira cím­mel tartott előadást. Beve­zetőjében utalt arra a fejlő­désre, mely a szövetkezeti mozgalomban a hetvenes évek eleje óta végbement. A majdnem kilencszáz szövet­kezet tavaly hatvanhárom- milliárd forint teljesítmény­értékkel vette ki részét a szocialista építés feladatai­ból. Ez a szám a tíz évvel ezelőtti huszonötmilliárd- hoz képest jelentős fejlődés­ről tanúskodik. A hetvenes evek elejen kidolgozott tíz- év«! fejlesztési ' program utolsó évében járunk. Ez idő alatt a szövetkezeti mozga­lomban kialakultak az ipar­szerű termelés szervezeti, műszaki feltételei és kere­tei. A szövetkezetek alkot­ják a ma annyira népszerű háttéripar kis- és középüze­meinek derékhadát. Koope­rációs kapcsolatuk az ipar­vállalatokkal gyümölcsöző, exporttevékenységük szer­teágazó, és a gazdaság min­den területén fellelhető. Ha­zánkban a szövetkezetek végzik a 'szolgáltatói tevé­kenységek negyedrészét. A szövetkezeti mozgalom újabb hosszú távú fejlesz­tési programját most ala­kítják ki, elfogadásáról a következő kongresszus dönt majd. A program a VI. öt­éves terv feladataira össz­pontosítja a figyelmet, hi­szen, a szövetkezeti mozga­lomra is nagy feladatok há­rulnak a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javi- lasaban. Így növelni kell a termelés gazdasagossagát, javítani a szolgáltatások mi­nőségét. A szövetkezeti ipar­nak — erejéhez és képessé geihez mérten — hozzá kell járulnia a lakossági áru­alap növeléséhez, az export fokozásához. Mindenki szá­mára kötelező érvényű a gazdaságosság és a takaré­kosság vizsgálata minden tevekenységi körben. A hatódik öteves tervidő­szakban csupán a Ivarom—öt év alatt megtérülő beruhá­zások kapnak szabad utat, és megvalósításuk túlnyo- móiészt csak hitelből lehet­séges. Fontolóra kell venni a szövetkezetek közös fej­lesztéseiben rejlő tartalékodé kiaknázását. Az előadó hangsúlyozta, hogy az OKISZ segíti a szö­vetkezeteket az információ- szerzésben, de saját elkép­zelések nélkül senki sem boldogulhat. Korszerű, im­porthelyettesítő, árualapbő- vítő termékekre van szük­ség. A szövetkezetek eddig is jelentős részt vállaltak az országos lakásépítési prog­ramok végrehajtásából. A következő időszakban elő­térbe kerülnek a lakásfel­újítási, -karbantartási mun­kák. A magánerős, csopor­tos lakásépítkezéseket kor­szerű építési technológiákra alapozva kell megszervezni. Mészáros Vilmos előadása utolsó részében a szövetke­zetek és a magankisipar együttműködésének lehető­ségeiről. a szórvanykapaci- lásuk felderítéséről beszélt. A tájékoztató Biczó Péter zárszavával ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents