Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

Elutaztak Teheránból a nyugat-európai diplomaták Tanácskozás Oslóban Lenini munkahét Lenin! munkahét kezdő­dik a Szovjetunióban: a kommunista párt és a szov­jet állam megteremtője szü­letésének 110. évfordulója előtt valamennyi üzemben, kolhozban, minden munka­helyen lenini műszakot tar­tanak. Ünnepi felajánláso­kat teljesítenek, s készül­nek a hetet lezáró kommu­nista szombatra is. A születésnap évforduló­ját megelőző kommunista szombat immár régi hagyo­mány a Szovjetunióban. Ezen a napon a termelő üzemekben önként dolgoz­nak a munkások, az admi­nisztratív apparátus, a hiva­talok dolgozói, az iskolások, az egyetemisták, a háztar­tásbeli asszonyok pedig or­szágszerte közvetlen környe­zetük. lakótelepük, gyáruk, iskolájuk szépítésével, csino­sításával foglalkoznak, a hosszú tél után rendbehoz­zák az utcákat, tereket a parkokat, a lakóházak udva­rait. A kommunista szombatok jövedelmét szociális célok­ra fordítják: iskolákat, óvo­dákat, bölcsődéket, kórháza­kat, művelődési házakat építenek ebből. tette »az iszlám harcosok húszmilliós seregét«. Hétfőn utaztak el Tehe- ránból a Közös Piac tagor­szágainak hazarendelt dip­lomatái. Diplomáciai körök szerint Washington »nagyon nagy« nyomást • gyakorolt szövetségeseire, hogy tegye­nek valamit Irán ellen. Egy magát megnevezni nem óhajtó diplomata kijelentet­te hogy a nyugat-európai nagykövetek, mielőbb vissza kívánnak térni állomáshe­lyükre. Az egyik közös piaci ország nagykövete hivatalo­san is szót emelt kormányá­nál s szorgalmazta, hogy a jelenlegi helyzetre való te­kintettel állomáshelyén ma­radhasson. Javaslatát elutasították. A norvég fővárosban be­fejeződött az Interparlamen­táris Unió (IPU) ülésszaka. Az állandó bizottságokban a nemzetközi helyzet aktuális kérdéseiről, az enyhülés erő­sítéséről, a fegyverkezési verseny megfékezéséről* va­lamint a gyarmatosítás ma­radványainak felszámolá­sáról folytattak vitát. A ta­nácskozás részvevői jóvá­hagyták az idén szeptem­berben, Berlinben tartandó ülésszak napirendjét és az ott előterjesztésre kerülő okmányok tervezetét. Az oslói tanácskozás részvevői felhívással for­dultak valamennyi kormány­hoz és parlamenthez: foly­tassák tovább a fegyverke­zés megfékezését szolgáló megbeszéléseiket, tegyenek lépéseket a katonai töm­bök és a külföldi katonai támaszpontok felszámolása, továbbá atomfegyver-men­tes övezetek létrehozása ér­dekében, Üdvözölték a zimbabwei népnek a gyar­matosítás és a fajüldözés felett aratott győzelmét, el­ítélték Izrael Libanon ellen elkövetett agresszióját az arab területek folytatandó megszállását, valamint a Dél-afrikai Köztársasájgnak a szomszédos államok ellen irányuló agresszív tevékeny­ségét és Namíbia törvény­telen megszállását. A Szovjetunió és más or­szágok képviselői nyomaté­kosan rámutattak arra, hogy az »afgán kérdés« megvita­tása a helyzet bonyolításá­hoz és az imperialista és reakciós erők hibájából lét­rejött feszült helyzet továb­bi fennmaradásához vezet. Az IPU egyidejűleg újabb tagokat vett fel saraiba : Nigériát és .Ghánát Fegyveres felvonulók az iráni fővárosban. A Carter-körmány mind fenyegetőbb taktikát alkal­maz a teheráni túszok ügyé­ben nemcsak Iránnal, hanem saját szövetségeseivel szem­ben is. Az elnök tudtul ad­ta: ha Nyugat—Európa né­hány héten belül nem sza­kítja meg Iránnal a diplo­máciai és a gazdasági kap­csolatokat Washington egyedül tesz további, felte­hetően katonai jellegű lépé­seket. ; Az elnök brit. nyugatné­met, francia és olasz tv-ál- lomásoknak adott interjút használt szócsőként. Feltű­nő volt. hogy a kollektív in­terjúba a japán tv-társasá- got nem vontak be: A je­lek szerint az USA úgy ér­zi nem gyakorolhat olyan nyomást Japánra, mint eu­rópai szövetségeseire, a töb­bi között Japán magas irá­ni olajvásárlásai miatt. Az elnök kjelentéseit az amerikai sajtó úgy értel­mezte. hogy Carter májusig hajlandó várni. Amennyiben Irán addig nem engedi sza­badon az amerikai túszo­kat illetve a NATO-szövet- ségesek nem fordulnak szembe a Washington által kívánt módon Iránnal. az Egyesült Államok egyedül tesz további lépéseket. A legvalószínűbb lehetőségként iráni olajkikötők elaknásítá- sát emlegetik. Érzékelhetően nemtetszést váltott ki Nyugat-Európában Carter amerikai elnök nyi­latkozata. A brit külügyminisztérium magát megnevezni nem óhajtó egyik munkatársa azt mondta hogy a brit kor­mánynak »nem szokása dip­lomáciai tevékenységét foly­tatni a televízióban«. Carter nyilatkozatában kijelentette, hogy határidőt szabott a nyugati szövetsé­geseknek arra, hogy szank­ciókat léptessenek életbe Irán ellen. Nem mondta, mikor járna le ez a határ­idő. »Annyi bizonyos, hogy nem több hétről és semmi­képpen sem több hónapról van szó« — jelentette ki. A brit külügyi tisztviselő tagadta, hogy tudomása len­ne bármiféle Carter szabta határidőről. Warren Christopher ame­rikai külügyminiszter-he­lyettes úgy nyilatkozott, hogy Washington »néhány héten belül« várja szövetsé­geseitől szolidaritásuk kife­jezését. Khomeini ajatollah és több más iráni vallási ve­zető jelenlétében Teherán­ban nagyszabású tömegtün­tetést tartottak. A sokezres tömeg Ameriika-ellemes jel­szavakat hangoztatott, és él­Birósáq előtt felelnek a megbuktatott rend vezetői névsorát. Az ország eddigi egyetlen ellenzéki szerveze­te, a haladó néppárt fő ve­zetői bekerültek a többsé­gében polgári személyekből álló kabinetbe. Gabriel Bacchus Matthews, az em­lített párt elnöke lett a külügyminiszter. Hétfőn bíróság elé állítot­ták Libériában . Tolbert megbuktatott rendszeré­nek minisztereit és más ve­zetőit. Az ellenük felhozott vád: hazaárulás, féktelen korrupció, a hatalomrftal va­ló visszaélés, a libériái nép alapvető polgári és emberi jogainak messértése. A katonaság folytatta a volt rendszer főbb vezetői utáni nyomozást és letar­tóztatták a Tolbert alatt egyedül engedélyezett párt. az Igazi Whig párt vezető­jét is. A kormányhivatalok újból működnek, Monrovia ellátá­si helyzete azonban igen súlyos, noha az új vezetés felszólította a kereskedőket a vasárnapi nyitvatartásra. A libériái főváros repülő­terét lezárták és szünetel a forgalom az ország határát­kelőhelyein is. A puccs során meghalt az ein'''-, William H. Tolbert. Az új libériái vezetés in­tézkedéseket tett arra, hogy a fővárosban helyreálljon a rend. Samuel Doe főtörzsőr­mester. a szombati hatalom- átvétel vezetője a monro- viai rádióban bejelentette, hogy a megbuktatott kor­mány letartóztatott minisz­tereit hazaárulás vádjával katonai bíróság elé állítják. Közölték az új kormány CARTER ÉS ELŐDEI A pusztítás doktrínái Napjainkban e^yre nyug­talanítóbb híreket kapunk az amerikai katonapolitiká­ról. Az MX interkontinentá­lis rakétarendszer felállításá­ról szóló elnöki döntés, a következő pénzügyi év re­kord összegű (156 milliárd dolláros) katonai költségve­tése, az európai NATO- partnereknél kierőszakolt 572 Pershing—2 és szárnyas­rakéta telepítési terve a SALT—LL szerződés ratifi­kálásának az amerikai flot­tademonstráció a Perzsa­öbölben, a bárhol bevethető alakulatok — mind-mind komolyan veszélyeztetik a világbékét. Az Amerikai Egyesült Államok és jelen­legi kormánya hátat fordí­tott az enyhülési politiká­nak és ismét az erőpolitikát helyezte előtérbe. A Carter- doktrina tulajdonképpen elődei nyomdokain halad. Truman: „totális háború” Az amerikai kormány elő­ször f947-ben határozta el, hogy általános »támadást in­dit a szocializmus világmé­retű térhódításának megállí- tására«. 'Megszületett a »to­tális háború« doktrínája, amely szerint a jövő hábo­rúja kétféle lehet: totális (világméretű) és korlátozott (helyi). A totális háborút az amerikai stratégák csak az USA és a Szovjetunió között tartották elképzelhetőnek, és ebben a háborúban a hadá­szati légierőnek szánták a főszerepet. Megítélésünk szerint elő­ször tömeges atomcSapéeok- kal megbénították volna a szovjetek fő erőit, majd a hagyományos haderőkkel felszámolták volna a' még ellenálló gócokat. Az Ame­rikai hadászati légierő B—26- os és B—50-es viszonylag kisebb hatótávolságú atom­fegyverhordozó bombázó­gépekkel rendelkezett, ezért olyan támaszpontokról kel­lett gondoskodnia a politi­kai vezetésnek, amelyek a szocialista országok határai mentén illetve közelében helyezkednek el. A cél ér­dekében Truman kormánya több mint 40 állammal kö­tött kétoldalú katonai szer­ződést, s megkezdte az ag­resszív katonai tömbök lét­rehozását. A Szovjetunió — az ame­rikai . hírszerzés előrejelzé­seit meghazudtolva — idő­közben 1949-ben felrobban­totta felső atombombáját, majd 1953-ban kipróbálta első hidrogén robbanószerke­zetét. I Eisenhower: „tömeges megtorlás’* A szocialista országok po­litikai, gazdasági és katonai erejének növekedése arra kényszerítette az 1953-ban hivatalba lépett Eisenhower- adminisztrációt. hogy hozzá­kezdjen az új katonai dokt­rína kidolgozásához. A »tö­meges megtorlás« doktríná­ja lényegében azt tűzte ki célul, hogy amennyiben a* USA érdekeit bárhol a vi­lágon »veszélyeztetik« ak­kor ezt azonnal és kímélet­lenül, a hadászati atomtá- madó erők tömeges beveté­sével kell megtorolni. Ez alól csak Nyugat-Európa je­lentett volna kivételt, ahol a »kard és pajzs« elmélet volt a NATO doktrínája. Kontinesünkön a háború el­ső szakaszában a hagyomá­nyos erőket alkalmazták volna »pajzsként«, ami mö­gül az- amerikai hadászati atomtámadóerőt »kardként« vetették volna be. A »tömeges megtorlás« gyakorlati megvalósítása ér­dekében az amerikai veze­tés megkezdte a hatalmas hadászati a tóm támadóerő létrehozását, a kátonai szö­vetségesek körének kibőví­tését a külföldön állomáso­zó szárazföldi és , légierő költségterheinek áthárítását a befogadó országokra. Ez a doktrína 1957-re mégis a bel- és külföldi bírálatok kereszttüzébe került; hivata­losan is »rugalmatlannak« minősítették. Ennek nyilván­valóan oka volt az, hogy a Szovjetunió időközben kifej­lesztette hadászati hordozó- eszközeit és elsőként a vilá­gon műholdat bocsátott a világűrbe egy interkontinen­tális rakéta segítségével. Az amerikai szakértők felismer­ték saját országúik sebez­hetőségét egy termonukleá­ris háborúban. Kennedy el­nök 1961-ben új doktrína ki­dolgozására utasította a Pentagon szakértőit. Kennedy: „rugalmas reagálás” Ma a hivatalos Washing­ton nem beszél katonai doktrínáról. Ehelyett a komlex nemzetbiztonsági stratégia fogalmát használ­ja, amelynek szerves része a katonapolitika. Ez a fajta szemlelet először a 60-as évek elején bukkan fel, ép­pen a »rugalmas reagálás« doktrínájában. Ennek a lé­nyege az volt, hogy az Egye­sült Államok térben és idő­ben rugalmasan alkalmazza politikai, gazdasági, katonai az összes rendelkezésre álló diplomácia és propaganda­eszközt célkitűzései val óra- váltásához. így például Ku­bával szemben gazdasági blokádot alkalmaztak, Viet­namban korlátozott háborút robbantottak ki, Dél-Ameri- kában a multinacionálisok vállalatokon keresztül — né­mi katonai segédlettel — biztosították befolyásukat, a Közel-Keleten Izraelnek, miint az amerikai érdekek 1 etétemén yezésnek katonai helyzetét erősítették, Euró­pában egyidejűleg folytattak ideológiai, gazdasági és dip­lomácia küzdelmeket a szo­cializmus erői ellen (ekkor vetették be az azóta hír­hedté vált fellazítás politi­káját.) Sz. P. (Folytatjuk.) Kemény döntést hozott a Szilárdság Frontja A Szilárdság Frontjához tartozó arab államok és szervezetek Tripoliban tar- ’tott csúcsértekezletükön palesztin javaslatra tegnap úgy határoztak, hogy meg­szakítják diplomáciai kap­csolatukat Szudánnal, Szo­máliával és Ománnal — je­lentette be Tripoliban No­ie/ Havatmeh, a Demokra­tikus Front Palesztina Fel­szabadításáért szervezet fő­titkára. A lépést indokolva a pa­lesztin vezető rámutatott, hogy az érintett három or­SOMOGYI NÉPLAP ' szag »továbbra is támasz­pontokat bocsát az arab né­peket és Iránt fenyegető amerikai fegyveres erők rendelkezésére, továbbá dip­lomáciai, politikai és gaz­dasági kapcsolatokat tart fönn a Szadat -rendszerrel.« Az értekezlethez közel ál­ló források szerint Asszad szíriai elnök tegnap zárt ajtók mögött tartott ülésen bejelentette, hogy a szíriai fegyveres erők az Aleppo és Hama városokban folyta­tott nyolcnapos akcióban több száz kormányellenes terroristát tartóztattak le. -Az akció véget ért, és si­került súlyos csapást mérni a kormány ellenségeire« — közölte a sárim elnök. ■ Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy 1330. április 23-án — fővárosi manökenek közreműködésével — műsoros fürdőruha-bemutatót tartunk a Dorottva-szálló nagytermében 18 órai kezdettel. Konferál: Bay Éva, Zene: Sakál-együttes, Tárkányi Tamara, Horváth Attila, Paprika duó. Bemutatásra kerülnek a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat divatos fürdőruha modelljei, melyek megvásárolhatók a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben és a Somogy Áruházban. Tiszteletjegyek április 16-tól igényelhetők a Somogy Áruh w igazgatóhelyettesénél.

Next

/
Thumbnails
Contents