Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

Megnyugtató Madridba küldik képviselőiket Ha korábban hallatszottak is bizonyos hangok, amelyek az ősszel Madridba tervezett találkozó elhalasztását szor­galmazták, az Európa Ta­nács miniszteri bizottságá­nak ülésszaka eloszlatta a kételyeket, A lisszaboni ta-~ nácskozás határozata engy- értelmű: az európai bizton­ság és együttműködés kér­déseit vizsgáló találkozóra a 21 nyugat-európai ország el­küldi képviselőit. Igaz, a bizottság hangsú­lyozta a jelenlegi nemzetkö­zi helyzet nehézségeit, de hozzátették: éppen ezért fontos és szükséges a mad­ridi értekezlet ' megtartása. Addig is folytatják az in­tenzív előkészületeket, s szeptemberben vagy októ­berben ismét találkoznak az álláspontok egyeztetése cél­jából. Megnyugtató a döntés, hi­szen az utóbbi hetekben-hó- anpokban sok ellenkező elő­jelű esemény borzolta föl a kedélyeket Európában, de a Üdvözlő távirat. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága távirat­ban üdvözölte a Martiniquei Kommunista Párt április 12- én összeülő VII. kongresszu­sát. Londonban tegnap agyon­lőttek egy libanoni újságírót, a brit fővárosban megjelenő A1 Arab hetilap munkatár­sát, a BBC arab nyelvű adá­sainak külső munkatársát. Mohammed Musztafa Rámá­dét egy mecset előtt gyil­kolták meg. A rendőrség két gyanúsítottat letartóztatott, de kilétükről egyelőre sem­mit nem közölt. A nemzetközi egyházi bé­li eszervezet, a Keresztyén Békekonferencia, (KBK) há­romnapos kibővített elnöksé- 1 gi ülést ‘tartott a nyugiat- németországi Mülheimben. A tegnap délután véget ért ta­nácskozást, amelyen öt föld­rész országaiból csaknem 50 egyházi személyiség vett reszt, dr. Tóth Károly buda­pesti református püspök, a KBK elnöke vezette. Becsben megtartották aiz Olaf Palme volt svéd mi­niszterelnök vezette nem­zetközi leszerelési bizottság első nem hivatalos ülését, amelyen • szervezeti és pénz­ügyi kérdéseket vitattak meg. Tavaly júliusban hátát rozták el, hogy a fejlett és a fejlődő országok kapcsola­taival foglalkozó Braindt-bi- zottság mintájára megalakít­ják a független Palme-bi- zottságot a leszerelési kérdé­sek megvitatására. Fegyveres harc dúlt Thai- földön, az úgynevezett kam­bodzsai menekültek részére létesített 204-es számú tábor­ban. Negyvenhat halott és száznyolcvan sebesült lett az áldozata annak, hogy bizo­nyos nemzetközi szervezetek adományait akarták szétosz­tani a tábor lakód között. Baloldali fegyveresek el­foglaltak ■ három falut Salva­dor Chalatenango tartomá­nyában, a hondurasi határ mentán — közöltek hivatalos források. kontinens határain túl is. A óceánon túlról pedig éppen­séggel zord nyilatkozatok tá­madták az európai enyhülés kétségtelen eredményeit, a különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű országok kölcsönösen elő­nyös együttműködését. Persze, akadtak, akik csat­lakoztak a washingtoni ki­híváshoz. A konzervatív brit kormányfő olykor még Car­ter szövjetellenességét is túl­szárnyalva idézi föl a hideg­háború legrosszabb emlékű korszakát — a londoni hang­nem azonban hamisan cseng a nyugat-európai kórusban. Árnyalatnyi különbség ugyan Bonn és Párizs, Róma vágy Brüsszel között is észlelhető, annyi mégis bizonyos, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok megítélésében nagyjából összhang uralkodik a tőkés államok között. Bár a madridi találkozó még messze van, az Europa Tanács döntése mindenesetre jó jel. Arról tanúskodik, hogy a nyugat-európai or­szágokban felelősségteljes módon ítélik meg a jelen­legi bonyolult és az enyhülés számára kedvezően nem ne­vezhető világhelyzetet. Eny- nyi azonban nem elegendő. Remélhetően a belgrádi ta­lálkozó tapasztalatain okul- ya ősszel az érdemi tárgya­lásra,-az együttműködés kér­déseinek konstruktív elem­zésére, az enyhülés katonai vonatkozásainak * megvita­tására helyezik majd a Hangsúlyt. Hiszen Madrid csak így töltheti be felada­tát. Ellenkező esetben — ha a szocialista országok, a Szovjetunió elleni vádasKo- dás fórumául próbáljak föl­használni az értekezletet — azoknak az erőknek kedvez, amelyek számára sem az európai biztonság, sem az együttműködés nem kívána­tos. Biztató tehát a lisszaboni határozat, s reméljük, a folytatás sem marad el. Bosszú Libanonban ENSZ-katonák figyelik az izraeli haderő dél-libanoni csa­patmozdulatait. Nem akozott meglepetést a hír, hogy izraeli csapategy- ségek hatoltak be Del-Li- banon területére. Az izraeli légierő gépel ugyanakkor fe­nyegető jellegű berepülése­ket végeztek a Bejruttól dél­re és a Szidon körzetében levő palesztin menekülttábo­rok felett. Mindez várható volt azt követően, hogy a pa­lesztin gerillák kommandó- akciót hajtottak végre egy izraeli település ellen. A cio­nista politika ugyanis ‘ azt hirdeti, hogy az arabokkal csak »az erő nyelvén« sza­bad beszélni, s minden har­ci akciójukat hatványozott mértékben meg kell torolni, így hát Izrael évek óta rend­szeresen Libanonon vesz elégtételt a palesztin táma­dásokért. Az izraeli hadsereg szóvi­vője szerint csapataik »elő­retolt védelmi állások kiépí­tése céljából-« hatoltak be az északi szomszéd ország terü­letére. Tel-Aviv, önkényesen, magától értetődő jogának te­kinti, hogy hadserege egy szuverén ország területén harci állásokat építsen ki. Nem kevésbé azt is, hogy aktívan beavatkozzék a Li­banonban évek óta dúló bel- ső viszályba. Ismeretes, hogy Dél-Liba-nonban az izraeli Terroristák arzenálja határ mentén a libanoni had­seregből dezertált Haddad őrnagy vezette jobboldali keresztény milicisták Tel- Aviv hathatós támogatásá­val mimállamot alapítottak, s harcban állnak a libanoni baloldal és á velük szövetsé- 1 ges palesztin fegyveresekkel. Sőt, nemcsak velük, hanem időnként a Libanonban állo­másozó ENSZ rendfenntartó csapatokra is le-lecsapnak a milicisták. A világszervezet megbí­zottja Jeruzsálemben tilta­kozott a kormánynál az iz­raeli alakulatok — köztük harckocsizó egységek — li­banoni területre történő be­hatolásai miatt. Kurt Waldheim, ENSZ-fő- titkár felszólította Izraelt, vonja ki csapatait Libanon­ból. Waldheim, aki tanács­adóival megvitatta a térség­ben kialakult helyzetet, ki­jelentette: amennyiben nem vonják ki az izraeli erőket, a Biztonsági Tanács ma ösz- szeül, s Libanon kérésének eleget tévé megvitatjá az iz­raeli támadások következmé­nyeit. Az izraeli csapatok »addig maradna.K Dél-Libanoniban, amíg szükségesnek tartjuk« — jelenítette ki Ezer Weiz- man hadügyminiszter az iz­raeli hadsereg rádiójának adott interjúban. Mint mon­dotta, Izraelnek »nincs szán­dékában ál land ósí tani liba­noni jelenlétét«, és azt óhajt­ja, hogy Tel Aviv »az Egyip­tomhoz fűződő kapcsolatok­hoz hasonlót alakíthasson ki« északi szomszédjával is. Egyesült Államok Választás és stratégia A hajrához közeleg az elő­választások sora az Egyesült AJiamokbain. A nagy tét, a jelölés kérdése még nem dőlt el, s egyre inkább a két párt jelölő-konvenciójára, s a majdani novemberi válasz­tási napra tekintenek az amerikai politikusok. Ez a tény, mármint, hogy az elkö­vetkező négy év pozícióiért indulnak harcba, nagyban meghatározza a vezető tőkés hatalom politikusainak »vi­selkedésiét«. Természetesen nem lenne igaz az az állí­tás, hogy ma minden wa- snmgitani lépest ez az egyet­len körülmény határoz meg, s azt is hiba lenne kijelen­teni, hogy a Fehér Ház ve­szedelmes, sőt provokatív lé­péseit is egyes-egyedül az el­nök újraválasztásának célja irányítja. Az viszont nem vi­tatható, hogy a választási harc légköre nagyban előse­gíti az amerikai stratégia meggondolatlan kalandor vonásainak megerősödését. A Carter-kormányzat lépé­sei a közel«keleti katonai szerep növelésére, az . új ha­dászati fegyverrendszerek kifejlesztésére, a nyugat- euiópai NATO-otrszágoknak az amerikai hatalmi tervek szolgálata D-a állítására nem az elmúlt évben születtek. Viszont az elmúlt egy-két év minden korábbinál határo­zottabban jelezte azt a wa­shingtoni szándékot, hogy a fegyverkezés, a katonai je­lenlét eszközét hangsúlyo­zottabban használják fel — nem csak a' szovjet—ameri­kai viszony vonatkozásában. Azok a döntések, amelye­ket legutóbb Carter elnök Iránnal szemben bejelentett, önmagukban is a feszültség fokozását jelentik A túszügy — egyre inkább nyilvánvaló­vá válik — ürügy a Fehér Ház számára, hogy növelje katonai jelenlétét az Indiai- óceánom, s olyan erőket irá­nyítson a térségbe, amelyek a megtorlás eszközéül szol­gálhatnak az iráni forrada­lommal szemben, veszélyez­tetik az olajban gazdag arab országok szuverenitását, s nem utolsó sorban nyílt fe­nyegetést jelentenek a Szov­jetunióval szemben. Az Indiai-óceán térsége azonban nem most lett fon­tossá az amerikai katonai vezetés számára. Már jó né­hány éve folynak az előké­születek a térség amerikai felvonulási tereppé változta­tására. Elegendő csupán a hírhedt sziget-támaszpont­ra, Diego Gardára utalni, amely az óceán kellős köze­pén helyezkedik el, s ame­lyet az Egyesült All,amok alkalmassá tett arra, hogy hadászati erői bázisául szol­gáljon. A sziget kikötői ugyanis fogadhatják a raké­tahordozó atomtengeralattjá- rókat, a megnagyobbított re­pülőtér pedig; a B—52-es óri­ás bombázókat. Ennek a tervnek a része az amerikai támaszpomtrend- szer kiépítése Ománban, Ke­nyában, Szomáliában és Egyiptomban, de ehhez tar­tozik a török—amerikai ka­tonai egyezmény is. A jelen­leg 110 ezer fős »gyorshad­test« legütöképesebb alaku­latai máris a közén-'-elüti térség közelében tartózkod­nak. Washington kei, i=ra.j- gép-anyahajót is a Perzsa­öböl vizeire vezényelt — ez azt jelenti, hogy több, minit száz harci gép .áll ennek a több tucat hadihajóból és tízezernyi tengerészgyalo- ‘gosból álló dandárnak a ren­delkezésére. Az afganisztáni események és az iráni forradalom ürü­gyet szolgaitattak az aimeri- ahhoz is. hogy nyugat-euró­pai szövetségeseiket még szór rosabb pórázra fogják. En­nek jele a közép-hatótávol­ságú amerikai rakéták tele­pítéséről hozott NATO-hatá- rozat, valamint azok a wa­shingtoni kezdeményezések, amelyek az atlanti középha­talmakat fokozott katonai szerepvállalásra akarják rá­bírni az Európától távoi eső térségekben is. A nyugat-európai főváro­siakban ma mind többet gon­dolkoznak azon: milyen ve­szélyekkel járhat, ha az »at­lanti szolidaritás« jegyében csatlakoznak a Pentagon ve­szedelmes akcióihoz. Az sem valószínű, hogy az ötven amerikai diplomata kiszaba­dítása érdekében a nyugat- európai vezetők hajlandók kockáztatni országaik létfon­tosságú érdekeit és folyama­tos kőolajellátását. Ugyanis, s ez ma mind világosabbá válik világszerte, nem az af­gán földön tartózkodó szov- , jet katonák veszélyeztetik a koala j -szállítások biztonsá­gát, hanem a Fehér Ház Car­ter elnök újraválasztásáért minden »áldozatra« kész po­litikája. M. G. Az olasz rendőrség egy összehangolt akció során 29 terro­ristát tartóztatott, le az ország különböző városaiban. Ké­pünkön: egy római lakásban talált lőszerek és automata fegyverek. Magyar főkonzulátus Kolozsváron Kormányközi megállapo­dás alapján tegnap felavat­ták a Magyar Népköztársa­ság kolozsvári főkonzulátu- sánaik hivatali épületét. A megnyitó alkalmából Rajnai Sándor, Magyaror­szág rendkívijlj és meghatal­mazott nagykövete fogadást adott, amelyen megjelent Roska István külügyminisz­ter-helyettes és dr. Szepesi István, a Magyar Népköz­társaság kolozsvári főkon­zulja. Román részről Stefan Mocuta, a Kolozs megyei pártbizottság első titkára, a Kolozs megyei , Néptanács vb-elnöke, az RKP KB Po­li ti Icai Végrehajtó Bizottsá- ' gánaik póttagja, Constantin Crisan, az RKP kolozsvár— napocai bizottságának első titkára, a város polgármes­tere és Georghe Badsescu, a román külügyminisztérium konzuli igazgatója vett részt. Ott1 voltak a helyi párt-, ál­lami, társadalmi és kulturá­lis élet neves személyiségei. Rajnai Sándor megnyitója után Roska István pohárikö- szöntőjében méltatta az esemény jelentőségét. A KAPOSVÁRI MEGYEI KÓRHÁZ kivitelezői kapacitást trtesit6s keres szabási belgyógyászati osztályának fűtésszerelési, A Somogy megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség valamint a kapcsolódó építőmesteri munkák ÉRTESÍTI A TEHÉNTARTÓ GAZDÁKAT, elkészítésére. hogy változik a szopós borjú bejelentési rendje. Felvilágosítást a kórház műszaki osztálya ad. (047800) 1930. április 1-től minden értékesítésre kerülő szopós borjút, tulajdonosa a születés után azonnal köteles az illetékes állatorvosnál bejelenteni, a szükséges vizsgálatok Bogiári elle FÜSZÉRT-fiók fölvesz elvégzése érdekében. A felügyelőségünk felé történő bejelentésnél ezen állatorvosi igazolást mellékelni kell 2 példányban. * 2 áru-kártyakiszedőt Az állatorvosi igazolás birtokában kell a felügyelőség felé a borjúbejelentést Jelentkezés: FÜSZÉRT-fiók-, boglárlellei t'iókigazgalónál. (42879) azonnal megtenni. Somogy megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség Kaposvár I

Next

/
Thumbnails
Contents