Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

Apró Arrta! nyilatkozat» Országgyűlésünk a tényleges néphatalmat testesíti meg fte Qrhajdzás napfa Csillagváros hősi hagyományai Az 1975-ben megválasztott országgyűlés* s a tenácsak megbízatása hamarosan le­jár ; az Elnöki Tanács hatá­rozata alapján június B-én általános váilaaztásakat tar­tanak hazáinkban. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kuutgiresszusa értékelte tár­sadalmunk helyzetét, az ál­lami szervek munkáját, az országgyűlés tevékenységét, meghatározva a soron, követ­kező feladatokat is. Ennek kapcsán Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyilatko­zatot adott a Magyar Táv­irati Iroda munka Untsiíimk : — A demokrácia a szocia­lista tansadaliomban. Lgy rut- lumk is, nem pusztáit a köz­élet, az áUamirányítáö esz­köze, hanem annál jóval több, áilamrendünik és egész tazsadaknunk felépítésének lényei vonása — mondotta. — Ahogy pártunk program­nyilatkozata is leszögezi : szocialista társadalmunk fej­lesztésének elsőrendű köve­telmény« a szocialista de­mokrácia mind teljesebb ki­bontakoztatása A dolgozók közvetve a választott testü­letek, a törnegsaervezetek útján, s közvetlenül áUiatm- poigánokként is egyre na­gyobb mértékben vesznek résat a társadalom életének irámyitásában, a közügyek vitelében.' Ez az alikotnuuiy- ban is megfogalmasaott köve­telmény orezaggy ülésünk te­vékenységében az elmúlt fél evtiaedben meg teljesebben érvényesült. A szocialista demokrácia már meghatáro­zó a képviselek jelölésénél, választásánál, s tükröződik az országgyűlés összetételé­ben te. Joggal és büszkén mondhatjuk, hogy legszéle­sebb körű választójogunk nem ismer Haji. nemzetiségi, nem, vagyon és iskolai vég­zettség szerinti -megkülön­böztetésit, — A legutóbbi .1975-ös vá­lasztáson hazaink 10 540 000 lakosából 7 670 000 állampol­gár élhetett az általános, egyenlő és közvetlen vá­lasztójoggal. titkosan sza­vazva a jelöltekre. A szociá­lisba Magyarország jelenlegi partementjébe, az országgyű­lés 362 tagú testületébe né­pünk — eredeti foglalkozás yaerimt — 157 munkást, 40 parasztot. 14« értelmiségi t es egy egyéb foglalkozásút választott meg. Százegy nő és 37 harmincévesnél fiata­labb képviselő vesz részt » partement munkájában. Or­szággyűlésünkben jelein van­nak a fontosabb társadalmi szervezeteik és mozgalmak képviselői, valamint egyhá­zi sraemélyisógek is. Mind­ezek alapjain elmondhatjuk, hogy a Magyar Népköztár­saság országgyűlése összeté­telében is a tényleges nép- hatalom megtestesítője, való­ságos népképviseleti szerv, amely, hű tükre szocialista nemzeti egységünknek. — Hogyan érvényesül a szocialista demokrácia az országgyűlés gyakorlati te­vékenységében? — Parlamentünk fontos helyet foglal cl és jelentős szerepet tölt be államszerve­zetünkben. Országgyűlésünk a Magyar Népköztársaság- legfelsőbb államhatalmi és - népképviseleti szerveként az elmúlt öt évben is felelősen gyakorolta a népszuvereni­tásból eredő valamennyi jo­got. Biztosította a társada­lom alkotmányos rendjét, meghatározta a kormányzás szervezetét, irányát és felté­teleit. Az alkotmány előírá­sainak megfelelően tevékeny­kedtünk lehál. ami azt is je­lenti, hogy nálunk — hason­lóan más szocialista orszá­gokhoz — az állami mecha­nizmus az allaimhatalom egy­ségének elvére épül, vagyis minden állami szerv aláren­deltje a parlamentnek. Első­sorban ebbén fejeződik ki országgv " v'Sün.k működésé­nek de ■ ' atikus, azaz nép- hatalmi .jellege. A másik fontos elemet —, amely *Sr'#ótaiul1 szintén esta*, a szociálist® országokra jel­lemző —, a* választok es a képviselők folyamatos kap­csolata, s a képviselői tevé­kenység választópolgári el­lenőrzése jelenti. Szocialista alkotmányunk rögzíti a kép­viselői felelősség két alapin­tézményét: a választók előt­ti beszámolási kötelezettsé­get és a vissza hívas lehető­ségét. így válik lehetővé, hogy a választók befolyása a népképviseleti szervekben a szavazással ' ne szűnjék meg, hanem állandósuljon., s egyre sokrétűbbé váljon. — Mi jellemezte ebben a ciklusban az országgyű­lés törvényalkotó tevé­kenységét; hogyan járult hozzá a parlament állami életünk fejlesztéséhez? — Országgyűlésünk ebben a ciklusban a kormány elő­terjesztése alapján 24 tör­■ éényt alkotott. Ezzel köze­lebb jutottunk annak a nagyszabású kodifíkáeiós munkainak a befejezéséhez, amely célul tűzte ki, hogy — alkotmányunk alapél veit szem előtt tartva — rende­letek helyett döntően törvé­nyekkel szabályozzuk az alapvető társadalmi viszo­nyokat, az állampolgári jo­gokat és a kötelességeket, valamint az államszervezet felépítésének és működésé­nek meghatározó elveit. A rendéletekkel történő kor­mányzásról tehát áttértünk a törvényekre épülő kor­mányzásra. — E ciklus törvényalkotá­saiból kiemelkedik az V. öt­éves tervről szóló törvény. A termelés és a gazdálkodás szerveaeti rendjét és műkö­dési feltételeit fejleszti to­vább az állami vattaiatokról, valamint a pénzügyekről szó­ló törvény. A közművelődést, a környezetvédelmet, a bel­kereskedelmet, az elélarw- szertermelést és -forgalma­zást átfogó uj törvén y ele az állampolgárok életét közvet­lenül érintő, fontos területe­ken meghatározóak. A Pol­gári Törvénykönyv módosí­tásával és az új Büntető Törvénykönyvvel az igazság­szolgáltatás két alapdoku­mentumát fejlesztette to­vább az országgyűlés. A leg­utóbbi ülésszakom az atom­energia békés célú felhasz­nálásúról szóló törvényt al­kotta meg parlamentünk, — Milyen következteté­sek vonhatók le a törvény­tervezetek társadalmi vi­táiból?' — A törvénytervezetek szélesebb körű, nyilvános, vi­tája hazánkban több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Pártunk útmutatásá­nak megfelelően az elmúlt öt éyben tovább erősítettük a törvényalkotás társadalmi nyilvánosságát. Széles kör­ben és rendszeresen megvi­tatva valamennyi tervezetet, hasznosítottuk az állampol­gárok, a társadalmi s a szakmai szervek észrevételeit és javaslatait. Az elmúlt öt esztendő alapján tehát leszö­gezhetjük, hogy a törvények előkészítésében is erősödött a demokratizmus. A társa­dalmi fórumok szervezése­ben és értékelésében tevé­kenyen részt vettek u Haza­fias Népfront bizottságai és a szakszervezetek. A viták­ba bekapcsolódtak a nők, az ifjúsági szervezetek, a tu- dnmámyós, . a gazdasági, a jogi és más értelmi - ségi szervezetek képviselői. Példaként ide kívánkozik, hogy a vállalati törvény ter­vezetet országosam, a me­gyékben és a vállalatoknál több mint hetvear fórumon vitatták meg — Hogyan érvényesült az elmúlt öt esztendőben az országgyűlésnek az ál­lami szervek működését ellenőrző tevékenysége? — Ebben a fél évtizedes periódusban — amelyben or­szággyűlésünk 19 beszámolót Vitatott meg — meg jobban érvényesült a parlament el­lenőrző jogköre. A Minisz­tertanács elnöke rendszere­sen beszámolt a kormány munkaprogram járói, majd e progiraím végrehajtásának időarányos teljesítéséről. Két alkalommal került az or­szággyűlés elé aiz Elnöki Ta­nácsnak a legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság el­nökeinek a beszámolója. A kormányzati munka számos fontos kérdéséről, a törvé­nyek végrehajtásáról adott számot a parlamentnek az egészségügyi, a kohó- és gépipari, a közlekedés- és poslaügyi, a pénzügyminisz­ter, a munkaügyi, a nehéz­ipari, az oktatási, valamint a külügyminiszter, továbbá az Országos Vízügyi Hivatal és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. A beszá­molókkal az országgyűlés belpolitikai életünk nagy horderejű kérdéseit tárgyal­ta meg, s jóváhagyta a kor­mány külpolitikai tevékeny­ségét. A parlamenti ellenőr­zés sajáitois eszközével, uz in­terpellációval 32 alkalommal éltek a képviselők, felhívva a figyelmet a törvények és más jogszabályok végrehaj­tásában fellelhető fogyaté­kosságukra. — Hogyan töltötték be az állandó bizottságok az ülésszakokat előkészítő, av törvények végrehajtását ellenőrző alkotmányos sze­repüket? — Segítettek az országgyű­lést törvényalkotó, ív tenorzó tevékenységében, a táiföada- lum alkotmányos x'emdjének biztosításában, es előmozdí­tották a parlament tárgyalá­sainak eredményességét. E tevékenységük során öt év alatt 310 ülést tartottak, több mint 400 napirendi témát vi­tatva meg. A bizottságok legfontosabb feladatukként készítették elő a kormány aital beterjesztett törvény­javaslatok tárgyalását. — Ezeken az üléseken számos képviselő fejtette ki a törvényjavaslatokhoz fű­ződő véleményét, s módosí­tásaik a bizottság írásos elő­terjesztésében, illetve a megválasztott előadók révén kerültek az országgyűlés plé­numa elé. Az ülésszakokon tárgyalt törvényjavaslatok­hoz ebben a ciklusban a bi­zottságok több mint 100 mó­dosító javaslatot nyújtottak be. A legfelsőbb népképvi­seleti testület bizottságainak alkotmányos kötelessége, hogy a törvényalkotás mel­lett ellenőrizzék is a törvé­nyek végrehajtását, s az így szerzett tapasztalatokkal se­gítsék a kormányzati mun­kát. A fontosabbak közül megemlíthető a bírósági, az élelmiszel’-, a közművelőrési és a külkereskedelmi tör­vény végrehajtásának bizott­sági ellenőrzése. — Milyen előrelépésről, milyen kezdeményezésről lehet beszélni a választók­kal való közvetlen kapcso­lat erősítésében, a válasz­tókerületi munkában? — A képviselők az elmúlt fél évtizedben választóik, a köz érdekében, a néptől ka­pott lelhatulmazas lelelösse- gét átérezve telj esilettek megbízatásukat. A képvise­lők és a választók kapcsola­tában a beszámolók jelen­tették az egyik legfontosabb láncszemet. Parlamentünk tagjai tájékoztatták válasz­tóikat az országos és a helyi politikai életben végzett 'munkájukról, ismertették az ' országgyűlés tevékenységét, az időszerű állatni feladato­kat. E kötelességüknek a képviselők önálló beazárrv.i- lón, falugyűlésen, tsrz-köz- gyülésén, pártnapon, előadó­ként vagy felszólalóként tét- j tek eleget. A képviselők és a ; választók a hagyományos fogadóórákon közvetlenül, személyesen is találkoztak. A formák tehát változato­sak. ám a hangsúly válto­zatlanul a közvetlen kap­csolat kialakításán va«. — A politikánkból ere­dő alapvető követelmények teljesítése mellett — az elmttít öt esztendő tapasz­talatai alapján — mely te­rületében fejlesztheti mun­káját az országgyűlés? — Pártunk most lezajlott Xll. kongresszusa meghatá­rozta feladatainkat á gazda­ság, az életkörülmények, a kultúra, az állami élet terü­letén. Ezell a célkitűzések irányt mutatnak az ország­gyűlésnek is. A kongresszus külön is elemezte és meg­határozta a parlament mű­ködésének irányát. Kádár Janos- elvtárs előadói beszé­dében. megállapította, hogy az országgyűlés az alkot­mány előírásai szerint vé­gezte munkáját «széles kö­rű nyílt vitákra támaszkod­va a társadalom fejlődését szolgáló számos törvényt al­kotott, folyamatosam napi­rendre tűzte, áttekintette a törvények végrehajtását, el­lenőrizte a kormány tevé­kenységét«. A kongresszus határozata, szerint »uz or­szággyűlés a jövőben, is szá­moltassa be a .kormányzati szervek vezetőit, fejlődjék to­vább az országgyűlési bizott­ságik munkája, fokozódjék a képviselők aktivitása vá­lasztókerületükben ‘és az or­szágos kérdéseik megoldásá­ban, váljék szorosabbá kap­csolatuk választóikkal...« A határozatnak ez a megfo­galmazása a parlament tevé­kenységének tartalmi és módszerbeli fejlesztését je­lenti. — Ügy gondolom, hogy a megválasztandó új ország­gyűlés az eddigi tapasztala­tokra építve, s azokat to­vábbfejlesztve jól és ered­ményesen fogja szolgálni pártunk XII. kongresszusa határozatainak valóra váltá­sát, állami és társadalmi éle­tünk demokratikus vonásai­nak további erősítését mondotta befejezésül Apró Antal. (MTI) Hazánk agráréletében ki­emelkedő eseménynek szá­mit a Kaposváron évente megrendezett tudományos állattenyésztési vitaüiés, me­lyen a rendezők — Kapos­vári Mezőgazdasági Főisko­la, az Agrártudományi Egye­sület — mindig egy; különö­sen időszerű téma megvita­tását tűzi napirendre. A teg­napi tanácskozás táján az átlagosnál is nagyobb hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki, mivel uz exlenzív gyepek és a szántóföldi mel­léktermékek okszerűbb hasz­nosításának lehetőségei, a juh- és húsmarhatartás gaz­daságosságának növelése je­lentette a fő témáit. Az or­szág minden részéből mint­egy félezer érdeklődő gyűlt össze a La tinea háabain. az elnökségben foglalt helyet dr. Vágó József, a Központi Ili zol (sag alosztályvezetője, dr. Guba Sándor, a főiskola főigazgatója, dr. Earner Zol­tán, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Tóth Károly, a megyei tanács elnök­helyettese és Tóth Lajos, az agrártudományi egyesület megyei elnöke. Dr. Horn Artur akadémi­kus köszöntötte a résztvevő­ket, s hangsúlyozta megnyi­tójában, hogy az állati ter­mékük előállítása az export miatt is az ország érdeklő­éi ősén ek h cm lökte vében áll. Olyan feladatot jelent ez » szakembereknek, amelyet nagyon jól kell megoldani, hasznosítani kell mindent, ami gazdaságossá teheti a termelést. Dr. Guba Sándor az ex­tenzív gyepterületek és p mellékterrnékek fölhaszná hisának .Időszerű kérdései­ről tartott előadást. Kiemel­te, hogy a fokoaodo étekta A Gagarin űrhajós-kikép­zőközpont fennállásának 20.- évfordulója egybeesik ápri­lis 12-ével, az Űrhajózás nap­jával. Húsz évvel ezelőtt kezdődtek meg a rendszeres előadások az Űrhájósjelöl- teikriék. Aleksze) Leonov az első hallgatók között 'volt. Ma ő az űrhaj ós-kiiképző- központ helyettes parancs­noka. Rövid bészélgetêsre kértük a Csillagváros hagyo­mányairól, amelyek közül sok még Jurij Gagarin ne­véhez fűződik. Hosszú in­terjúra nem is nyílt mód — jöttek gratulálni a kollégák: most van Leonov űru túlzásá­nak 15. évfordulója is. — Csillagváros megnőtt, s felnőttek a lakói is. Sok minden megváltozott húsz esztendő alatt, de sok min­den mindmáig Gagarinhoz fűződik — kezdi Alekszej Leonov. — Hagyományaink ..természetesen az Űrhajózás­sal, városunk »szakmáj á­vata, az Itt élő és dolgozó emberek foglalkozásával függenek össze. — Miből alakullak ki az első hagyományok? — Talán az űrhajósjelöl­tek avatásából... Neptun, a tengerek istene — a sze­repet annak idején Gagarin vállalta — fölolvassa a »pa­rancsot«, az újoncok pedig hűségesküt tesznek. Ezt kö­veti a hagyományos »meg­mártózás« a közéli tóban. — Ha már. szóba került. . úgy tudjuk, hogy a tavat a város lakói tartják rendben. — Igen. Az első kommu­nista szombatokat még Ga­garin szervezte, s ez a ha­gyomány azóta is él. Akko­riban raktuk le a mai la­kóházak, iskolák alapköveit, ültettük az első fákat. Azóta évente néhány szombatot rá­szánunk és rendbe tesszük a gyerekek sportpályáit, ját­szótereit, tavasszal és ősszel virágokat, fákat ültetünk. A tó igazi büszkeségünk, mo­csaras kis patak volt itt ré­gen ... sztórktíi’eslet' ko veik ez lobon egyre inkább használatba küLL venni a szántóföldi nö­vény termetesre alkalmatlan domboldal) gyeplerületet és fokozottan kell hasznosítani a szántóföldi melléktermé­keket. Pótlólagos ráfordításokkal az extenzív gyep eredmé­nyesen segítheti a gazdaságos húsmarhatartást és juh- ter- mékelőáUítást — hangsú­lyozta dr. Széles Gyula fő­iskolai tanár vitaindító elő­adásában, s ismertette az üzemgazdasági tanszéken négy év óta folyó kutatások tapasztalatait. Az ő előadásá­hoz három korreferátum kapcsolódott. Békési Gyula, a Szikszói Állami Gazdaság igazgatója üzemi tapasztala­tokkal támasztotta alá az előadást, a lipcsei egyetem professzora, Dpz. dr. Se. Til- lack a gyepen tartott vágó­marha es vágójuh jövedel­mezőségi viszonyait elemez­te, Hegedűs József tudomá­nyos munkatárs tizenöt ba­ranyai és somogyi gazdaság­ban a gyepigazdálkodás. kor­szerűsítéséért végzett több évi munka eredményeit is­mertette. Dr. Veress László főiskolai tanár a gyepre alapozott juh- tarlás korsaerűsi lesében rej­lő lehetőségekről tartott elő­adó»! ók néhány kiemelten fontos' takarmányozási kér­désre, hívta föl a figyelmet. A legelőre alapozott jerkene­veléséről Túrái Imre, vi kar­cagi tsz főágozatvezetője, a tejelő juhok tartásáról, ta­karmányozásáról Juhász Im­re, a balmazújvárosi tsz el­nöke, a lengyelországi lé" 'üléses juh tartás helyzetér az ezzel kapcsolatos kutató sokról dr. St. Jankowski. ; vámol egyetem professzora —, Hogyan ápolják a gye­rekek a tradícióikat? — Megvannak a világűr­rel, az űrhajózással kapcso­latos hagyományaik azok­nak is, akik most tanulnak Csillagváros iskoláiban. Szeptember 1-én _ például minden osztályban ■ külön­órákat szentelnek az űrha­jósok hőstetteinek. Vlagyi­mir Komarov születés.npján — az általános iskola az ö nevét viseli — ünnepi Csa- patgyülést tartanak. Ápri­lis 12-én az iskolai rádióban elhangzik a TASZSZ egyko­ri közleménye Jurij Gaga­rin űrrepüléséről és a start előtti világhírű nyilatkozata is. A csillagváros! múzeum emlékszobájában fogadj ík úttörővé a kisdobosokat, a komszomplistáknak ott ad­ják át a tagkönyveket... — A múzeum is Gagarin nevéhez fűződik? — Igen. Az Űrhajósok a múzeumnak adják azokat az emléktárgyakat, amelyeket ajándékba kaptak. Ezen szá­ma már körülbelül hatezer. — A legfontosabb hagyo­mány tálán a világűrbe In­dulóké ... —- Az űrutazás itt, a Csil­lagvárosban kezdődik. Aki űrrepülésre Indul, beírja ne­vét a Gagarin dolgozószobá­jában levő emlékkönyvbe. Olyan ez, mint a hűségeskü a hős előd által megkezdett ügy Irént, ő sajnos, már nincs velünk, de mindig él szívünkben, mai és holnapi tetteinkben őrizzük emlékét. Aljona Szevasztyanov* (APN—KS) * • • Párt- és állami vezetők, az űrhajózás irányitól, tüdősök, űrhajósok, a szovjet hadse­reg magas rangú parancsno­kai jelenlétében tartották meg Moszkvában az űrhajó­zás napja alkalmából meg­rendezett nagygyűlést. Borisz Petrov, a Szovjet­unió Tudományos Akadé­miájának aleLnöke méltatta ünnepi beszédében a szovjet tartott korreferátumot. Dr. Kakukk Tibor főiskolai ta­nárnak a húsimarha szapo­rodásának biológiai problé­máival foglalkozó előadásá­hoz dr. Köcsky László szak- állatorvos fűzött korreferá­tumot. Szakmailag különösem figyelemre méltó előadást tartott dr. Se. H. J. Schwark professzor az NDK-beli hüs- marhatartés jellegéről és dr. H. Uhlig professzor a szór­ványgyepek hasznosításáról. Dr. Vágó József összefog­lalójában méltatta a vita­ülés jelentőségét, kiemelve, hogy korunkban a szűkös wiergia viszonyok kÖ2ött új tudományos eredményekre van szükség, meg kell ke­resni a módját a nagyüzemi átalakulás során használa­ton kívül került exlenzív gyepek es melléktermékek újbóli hasznosításának. A hazai tapasztalatok gyors fölhasználásán túl elenged­hetetlen a nemzetközi együttműködés — ennek hasznosságát jól példázta a kaposvári vitaüiés. A tanácskozás részvevői délután a főiskola kutatási létesítményeit és az OTÁF gálosfal telepét tekintették meg. Külföldi vendégeinket fogadta Sugár Imre, a me­gyei tanács elnöke. Ma és holnap a külföldi résztvevők a Szigetvári Állami Gazda­ságba. illetve a Balaton- nagybereki Állami Gazda­ságba látogatnak, a juhte- nyésztési témában érdeklő­dők pedig néhány tiszántúli gazdaságot keresnek föl. űrkutatás eredmén1"*-“* Kihasználatlan tartalékaink Állattenyésztési vitaülés Kaposváron

Next

/
Thumbnails
Contents