Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-23 / 94. szám

Wolfgang Rauchfuss Budapesten tárgyalt Lázár György fogadta Wolfgang Rauchfusst, az NDK Mi­nisztertanácsának elnökhelyettesét (balra). BELGRÁDBAN Megnyílt a szakszervezeti világkonferencia Az új-belgrádi Száva kongresszusi központban kedden délelőtt megkezdődött a fejlődés kérdéseivel foglalkozó szakszervezeti világkonferencia, amelyen 139 nemzeti, re­gionális és nemzetközi szakszervezeti szövetség képvisel­teti magát. A magyar küldöttséget Gáspár Sándor, a SZOT főtit­kára vezeti. Tagja Timmer József, a SZOT titkára. SZOV/ET ÁLLÁSPONT A párizsi találkozó (Folytatás az 1. oldalról) két ország közötti gazdasági együttműködés időszerű kér­déseit. A tanácskozás központjá­ban a két ország párt- és kormányküldöttségei 1977 márciusi megállapodásaiból, valamint a kormányfők 1978 novemberi emlékeztetőjéből eredő feladatok végrehajtá­sának értékelése áll. Megál­lapították, hogy a fenti ten­nivalók megvalósítása ered­ményesen folyik, azok a kö­vetkező tervidőszakra vonat­kozó tervegyeztető munkák fontos részét képezik. A francia hírügynökség értesülései szerint a Közös Piac tagállamainak külügy­miniszterei kedden Luxem­burgban gyakorlatilag meg­egyeztek abban, hogy mi­lyen lépésekkel csatlakoznak az Egyesült Államok Irán elleni szankcióihoz. A hétfő óta tartó luxem­burgi tanácskozáson a ki- lenoek külügyminiszterei a hivatalosan meg nem erősí­tett információk szerint úgy döntöttek, hogy az amerikai túszok kiszabadítását célzó intézkedéseiket két lépcső­ben hajthatják végre. Az első szakaszban, azonnal teendő »enyhébb« gazdasági es diplomáciai szankciókat a második lépcsőben, valószí­nűleg május 17 — az iráni parlament össze ülése — után eleibe léptetendő »súlyo­sabb* intézkedések követ­nék. A haladéktalan intéz* kedések keretében csökken­teni szándékoznak teheráni nagykövetségeik személyze­tét, leállítanak mindenfajta hadianyagszállítást. Űjra bevezetik a vízumkötelezett­séget a Közös Piac tagálla­maiba utazó iráni állampol­gárok számára, továbbá ösz- szehangolják lépéseiket az olajellátás, a szerviz-megál­lapodások és kereskedelmi egyezmények kérdésében. Amennyiben ezek a lépé­sek nem vezetnek ered­ményre, a Közös Piac tag­államai újra megvitatják a helyzetet és fontolóra veszik a Teheránnal fennálló dip­lomáciai kapcsolatok meg­szakításának és a majdnem teljes gazdasági embargónak a lehetőségét Az első lépést Nagy-Bri- tannia már meg is tette: Te- heréni nagykövete londoni ugyan Iránba —, hogy a ki- lencek többi nagyköveteivel tanácskozásai után visszatért együtt tájékoztassa az iráni vezetést a külügyminiszteri tanács döntéséről — ugyan­akkor azonban ismét a mi­Attekintették az 1981—85. évi népgazdasági tervek egyeztetésének állását. Meg­állapították, hogy a munká­latok a tervező szervek el­nökeinek megállapodásában foglaltak szerint haladnak. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja a Parlamentben fogadta Wolfgang Rauchfusst. A szí- i vélyes, baráti légkörű meg- | beszélésen részt vett Marjai József, valamint Dieter Zi- belius, az NDK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Wolfgang Rauchfuss ked­den elutazott Budapestről. nimumra csökkentik a brit nagykövetség létszámát és felszólították az Iránban lrám leállította a Japánba irányuló olajszállítást, mi­után Tokió megtagadta, hogy n hordónként eddig fizetett 32,50 dollár helyett a Tehe­rán által kért 35 dollárt megfizesse. Azoknak, akik nem figyelik a világpolitika összefüggéseit, ez egyszerű gazdasági hír. De csak azok­nak■ Irán viszonylatában ugyanis a hordó fogalmát az utóbbi időben nemcsak az olajjal kapcsolatban hasz­nálja a világsajtó, hanem olyan értelómbon is, hogy az ősi Perzsia földje manapság bizony diplomáciai-politi­kai puskaporos hordó, amely körül a legkülönbözőbb ke­zek által meggyújtott kanó­cok sisteregnek. Hogy ez mennyire így van, az nyomban kiderül, ha egy pillantást vetünk arra, milyen külső és belső körűi­mé nyék között zárták ci # Az értekezleten Enrique Pastorino főtitkár vezetésé­vel részt vesznek az SZVSZ képviselői. Jelen vannak az Afrikai Szakszervezeti Szö­vetség, az Arab Szakszerve­zeti Szövetség küldöttei, to­vábbá az ENSZ, az Unesco, a FAO, az Unido és az Unc­iád megbízottai. A szovjet deiegáció élén Pjotr Pimenov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, a Spa­nyol Munkásbizottságokén Marcelino Camacho főtitkár, a francia CGT-en Gebrges Seguy főtitkár áll. A küldöttségek a világ 95 államából, köztük 11 szocia­lista országból érkeztek. A tanácskozás megnyitó ülésén az előkészítő bizott­ság nevében Joszip Franics, a jugoszláv szaktanács tit­kára üdvözölte a megjelen­teket, majd javaslatára meg­választották a kedd délelőtti plenáris ülés elnökségét, amelynek a többi között tagja lett Algéria, Bolívia, Bulgária, Ciprus, Etiópia, Finnország. Franciaország, Kína és Kuba képviselt szak­tartózkodó brit állampolgá­rokat, hogy lehetőség szerint térjenek haza. Japán felé áramló iráni ólai csapját. Először azt kell tisztáznunk, hogy Tokió a harmincöt dolláros árra nem pénzügyi okokból mondott nemet, hiszen a solcat emle­getett rotterdami szabadpia­con egy hordó olaj ára ma­napság a negyven dollár felé közelit. A japán »nem« olyan idő­pontban hangzott el, amikor Carter szinte az utolsó nagy választási erőpróbája, a pennsylvaniai előválasztás előtt állt, s a választási küz­delemben az iráni túsz-ügy továbbra is az első számú kérdés. A tudatos hisztéria- keltés nyomán a legújabb felmérés szerint az amerikai lakosság immár (kétharma­da!) »hajlik« egy iráni kato­nai akció felé, ám Carter ezt érthető okokból szeretné el­kerülni, vagy legalábbis el­odázni. űrre azonban csak szervezetinek küldöttség­vezetője. Ezt követően Luciano La­ma, az olasz CGIL delegá­ciójának vezetője a résztve­vők nevében együttérzését és szolidaritását tolmácsolta a jugoszláv dolgozóknak, s az egész ország népének Tito köztársasági elnök súlyos be­tegsége miatt, és elismerően méltatta a beteg államfő ér­demeit. Lama javaslatára a küldött- tek Mika Spiljakot, a Jugo­szláv Szakszervezeti Szövet­ség elnökét választották meg a kedd délelőtti ülés elnö­kének. Ezután Tito köztársasági elnök és a jugoszláv kor­mány nevében Veszelin Gyű- ranovics, a szövetségi vég­rehajtó tanács elnöke kö­szöntötte a világértekezletet. Beszédében határozottan ál­lást foglalt a nemzetközi enyhülési folyamat újjá­élesztése és erősítése mellett. A jugoszláv kormányfő után Novafak Alaf, az ENSZ megbízottja a különböző nemzetközi szervezetek kép­viselői szólaltak fél. Nova­fak Alaf a tanácskozás je­lentőségét méltatva kiemel­te, hogy a »harmadik világ« helyzete, fejlődése korunk egyik legégetőbb kérdése, s emlékeztetett arra, hogy a világgazdaság témaköréről a közeljövőben tartandó rendkívüli ülésszaka az ENSZ-közgyűlésnek jórészt ugyanezekkel a problémák­kal foglalkozik majd. A délelőtti ülésen utolsó felszólalóként a vendéglátó jugoszláv szakszervezeti szövetség központi tanácsá­nak elnöke, Mika Spiljak nyitotta meg a vitát. A délutáni plenáris ülés vitájában 26 küldöttség kép­viselője jelentkezett szólás­ra, közöttük a szovjet, a szenegáli, az olasz, a spanyol, a mali, a brazil, a dél-jeme­ni, a finn szakszervezetek képviselői. A konferencia ma folytatja munkáját. KUBA Szabad kikötő a Miután az Egyesült Álla­mok nem hagy fel azzal, hogy Kubából való illegális távozásra bújtogasson, a ku­bai hatóságok —, ahogy Fi­del Castro állam- és kor­mányfő a kubai nőszövetség márciusi kongresszusán mon­dott beszédében kilátásba helyezte — a fővárostól 50 kilométerre nyugatra lévő úgy kerülhet sor, ha nyugat­európai és japán szövetsége­sei a korábbinál látványo­sabban zárkóznak fel Wa­shington Irán-ellenes intéz­kedéseihez. Ebben a helyzetben Tehe­rán a maga szempontjából alighanem. rosszul lépett, amikor megtette azt a fur­csa szívességet Tokiónak — és közvetve Washingtonnak —, hogy lehetőséget adott Japánnak az iráni olaj fcöny- nyű érvvel történő lemondá­sára. Mégpedig azután, hogy a japán kormányfő tárgyalt Mike Mansfield amerikai nagykövettel, aki — egybe­hangzó hírek szerint — fel­ajánlotta országa segítségét Japán olajellátásában, rész­ben alaszkai, részben szaúd- arábiai forrásból. A helyzetet bonyolítja, hogy Iránban folytatódnak a véres egyetemi és regionális (elsősorban kurdisztáni) za­vargások, amelyeknek hatá­sa a közép-keleti ország jö­vőjére ma meg felmérhetet­len, küszöbén Mint ismeretes, a Francia Kommunista Párt és a Len­gyel Egyesült Munkáspárt meghívta valamennyi euró­pai ország kommunista és munkáspártjait, hogy vegye­nek részt a Párizsban ápri­lis 28-án és 29-én tartandó találkozón. A találkozó mun­kájának témáját röviden így fogalmazták meg: »A bé­kéért és leszerelésért«. A kezdeményezés, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja üdvözölt, nagy vissz­hangot váltott ki a konti­nensen. Most aligha célszerű jós­lásokba bocsátkozni arról, hogy mi fog elhangzani ezen n találkozón, milyen eredményeket hoz stb. Hasznosabb, ha kiemelünk néhány kérdést, amelyekről szóim érdemes. Az első: a konferencia té­mája. a béke és a leszere­lés. A második világháború befejezése óta foglalkoztatja ez a kérdés az emberiség legjobb elméit. Noha mar nemegyszer megtárgyalták, továbbra is a jelenkor leg­égetőbb problémáját jelen­tik. Ebből következik a má­sodik kérdés, a konferencia megtartásának időpontja. Nem kellene-e a megrende­zéssel még várni? — kér­dezték a borúlátó megfigye­lők. Nos, sohasem korai vé­leményt cserélni arról, hogy milyen úton-módon és mi­lyen eszközökkel küzdjünk a békéért és leszerelésért. Európa nem minden kom­munista- és munkáspártja vesz majd részt az értekez­leten. Ebből elkerülhetetlen különféle spekulációk ke­letkeznek; de mikor nem voltak ilyenek... Egyes kom- munistaeilenes sajtóorgánu­mokban azt állítják, hogy a nyugat-európai kommunis­ta pártok képviselőinek részvétele e találkozón va­lamiféle »központ* visszaál­lítására tett kísérlet, a kom­munista mozgalomban. Ez azonban már elcsépelt nóta. Hiszen minden párt teljesen függetlenül és önállóan ha­tározza meg álláspontját, nemcsak odahaza, hanem a nemzetközi találkozón is. Van olyan vélemény, hogy a találkozó megtartása nem időszerű a kommunista moz­távozóknak Mariéi helységben szabad kikötőt nyitottak az ország- bóy távozni óhajtóknak. Mint a Granma, a kubai párt hivatalos lapja kedden bejelentette: Floridából ér­kezett 11 hajóval eddig több mint háromszáz társadalom­ellenes elem, valamint Flo­ridában élő emigráns ku­baiak családtagjai hagyták el Kubát. A Szaljut—6. űrhajósai az űrállomás berendezéseinek nagyjavításával párhuza­mosan folytatják a tudomá­nyos műszerek és berende­zések előkészítését a hama­rosan megkezdődő kutatá­sokhoz és kísérletekhez. Ked­den feltöltöttek a »Jelena« elnevezésű kisméretű fedél­zeti gamma-teleszkóp ka­zettáit és kipróbálták a be­rendezést. Ezt követően ki­cserélték egyes műszerek különálló áramforrásait. Popov és Rjumin tudomá­nyos kutatásai között fontos helyet foglalnak el a földi erőforrásokkal és a környe­zettel kapcsolatos megfigye­lések. Az űrhajósok kedden be* gólomban meglévő ilyen vagy olyan nézeteltérések következtében. De a sok­oldalú kommunista találko­zók közül melyek zajlottak le nézeteltérések nélkül? A kommunisták ellenfelei igye­keznek ugyan a nézeteltéré­seket saját céljaikra felhasz­nálni, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a nemzetközi találkozók nem mélyítik el a nézeteltéréseket, hanem ellenkezőleg: elősegítik az álláspontok közeledését, az akciók egyeztetését. A következő kérdés: mint­hogy a találkozón nem h-p- viselte.ik magukat a szocia­lista és a szociáldemokrata pártok, fennáll a veszély, hogy ez akadályozhatja a kommunistákkal való együtt­működésüket. Mit mondha­tunk erre? Február elején Bécsben találkozót tartottak a Szocialista Internacionálé vezetői. Körülbelül ugyanazt a témát vitatták meg, amely a párizsi találkozó napirend­jére kerül. Vajon a bécsi találkozó ténye akadályokat gördített-e a kommunista és a szociáldemokrata pártok kapcsolatának, sőt együtt­működésének lehetősége elé, ha az ott levont következ­tetések egyébként megfelel­tek a békéért és leszerelés­ért folyó küzdelem érdekei­nek? Nem. Akkor « párizsi találkozó miért lenne aka­dály az együttműködés út­ján? Természetesen, a nem- zektözi kommunista mozga­lom nem mondhat le arról, hogy önálló erőként lépjen fel a világban. Van olyan álláspont is, hogy a békéért és leszere­lésért folyó küzdelem prob­lémája nemcsak Európára terjed ki, s ennélfogva nem csupán az európai pártok ügye. Ez igaz. De azt je- j lenti-e ez, hogy az enyhülési, folyamat minden oszthatat­lansága közepette Európának nincs meg a maga sajátossá­ga ebben a tekintetben? Szó sincs erről. Végül, az utolsó problé­ma: a párizsi találkozó elő­készítésének és megtartásá­nak módszere. Jól ismert- követelmény, hogy a kom­munista találkozók megtart tása feltételezi az előkészítés demokratikus módszereit. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek a módszerek for­májukban mindig azonosak legyenek. Közös akciók rész­letes platformjának kidolgo­zása valóban hosszú előké­szítést tesz szükségessé. Egyes pártok azonban már többször úgy nyilatkoztak, hogy szükség esetén opera­tív módon, hosszú dokumen­tumok elfogadása nélkül is találkozni kell! Nos, a jelek­ből ítélve az európai kom­munista és munkáspártok a jelen esetben éppen ilyen formában készülnek megtar­tani találkozójukat. fejezték az űrállomás hajtó­műveinek íeltöltését a Prog­ressa—8 útján feljuttatott üzemanyaggal. A következő két napon az üzemanyaghoz szükséges oxidáló szert tar­talmazó tartályokat töltik fel. Ugyancsak kedden tech­nológiai kísérletet hajtottak végre a »Krisztall« olvasztó- kemencében: különleges fél­vezető anyagot, arzenid-in- diumot állítottak elő a súly­talanság körülményei között. A telemetrikus adatok és az űrhajósok jelentése sze­rint a Szaljut—6 — Szojuz— 35 — Progressz—8 űrkomp­lexum valamennyi berende­zése kifogástalanul műkö­dik. Popov és Rjumin köz­érzete kivaJÁ Közös Piac — külügyminiszteri tanácskozás I ntézkedések két lépcsőben Luxemburgban tanácskoztak a Közös Piac tagállamainak külügyminiszterei. A képen (balra): Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter japán kollegájával, Okita Sza- buróval, aki szintén részt vett a tanácskozáson. Az iráni hordó J. Zsftrn Szaljut—©. Feltöftötték a hajtóműveket

Next

/
Thumbnails
Contents