Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-20 / 92. szám

Á hírnév kötelez A húsfeldolgozás az élelmiszer-gazdaság nehézipara Befejeződött az AEatfbr- galrrvi és Húsipari Vállalatok Trösztje szocialista brigád­vezető Lnek kétnapos orszá­gos tanácskozása. A második napon az iparág ez évi fel­adatait tárgyalták meg a vál­lalati közösségeket képviselő hrigádvezetők a megyei ta­nács nagytermében!. A tanácskozáson részt vett a ' Belkereskedelmi Minisz­térium képviseletében dr. Berecz Dénes főosztályveze­tő, Cserháti Pál, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezető­helyettese, Vörös Imre, a Te- rimpex vezérigazgatója, Tóth Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Tóth Lajos, a Kaposvári Húskom­binát igazgatója, dr. Nagy Iván, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára. Szilágyi Sándor, az Állat- forgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója tartott vita­indító előadást. Kiemelte, hogy a hagyományos, éven­kénti tanácskozásnak külö­nös aktualitást ad a párt nemrégiben befejeződött kongresszusa, amely kijelöl­te a gazdaság előtt álló fel­adatokat. A tanácskozás helyszíne azért Kaposvár, hogy az iparág dolgozói meg­ismerkedhessenek a tröszt legújabb, világszínvonalon álló üzemével. Ez a színvo­nal egyben kötelezettség is arra, hogy a gyár beváltja a hozzáfűzött reményeket. A magyar húsipar e színvonal felé kíván haladni. A tanács­kozásra meghívott idős ven­dégek meggyőződhettek róla, hogy a húsipar ma már gyáriparrá változott. A vezérigazgató számada­tokkal érzékeltette az iparág fejlődését az ötödik ötéves tervidőszak alatt. 1976-tól felvásároltak harminckét­millió sertést, hárommillió szarvasmarhát. A felvásárolt mennyiségből a hazai hús­ipar feldolgozott harminc- millió sertést és 2,1 millió szarvasimarhát A tőkés ex­port is jelentősen nőtt és az ágazat több mint másfél milliárd dollárral járult hoz­zá a népgazdasági egyensúly javításához. Az export növe­lésében nagy szerepe volt a termékszerkezet változásá­nak és a jó piackutatásnak. Az export gazdaságossá,gának növelésében közrejátszott a Terimpex és a tröszt közötti Jó kapcsolat. A munkasikere­ket legjobban a pénzügyi eredményeken lehet lemérni. Tavaly majdnem 1,2 milli­árd forint volt az iparág pénzügyi eredménye. Ennek hatását a dolgozók is érez­ték. Kötelez a hírnév, melyre a magyar húsipar szert tett a világpiacon. ,A piaci pozíciók megtartása érdekében emeLni kell a nyersanyagtermelés színvonalát. A gazdaságos termelés számtalan tartaléka rejlik még a melléktermékek hasznosításában. Felül kell vizsgálni az anyag- és ener­giafelhasználási normákat. Csökkenteni kell a veszte­ségidőt. Felül kell vizsgálni a ter­mékek ellenőrzési módszere­it. A gyárak kapuit ne hagy­ja el minőségileg kifogásol­ható termék. A külső meg­ítélés szempontjából az ága­zat áruinak minősége se nem romlott, se nem javult az el­múlt időszakban. A fogyasz­tópiac igényeinek növekedé­se miatt viszont sarkalatos kérdés a minőség javítása. Ezért olyan anyagi érdekelt­ségi rendszert kell találni, amely emberi oldalról garan­tálja a minőségjavulást. — Ha a szocialista brigádimoz- galom elfogadja a munka tartalmával kapcsolatos ele­mek javításának szükséges­ségét, akkor biztosították az idei feladatok teljesítésének feltételei — mondta befeje­zésül a vezérigazgató. Kérte a fórumot, hogy az idén meghirdetett munkaverseny­hez minél többen csatlakoz­zanak. A tanácskozáson je­lenlevő száznyolcvan szocia- listabrigád-vezető a húsipar­ban dolgozó tizennégyezer ember kétharmadát képvise­li, így a mozgalom óriási ha­tékonysági tartalékokat mondhat magáénak. A vitaindítót hozzászólások követték. A felszólalók saját vállalatuk, brigádjuk ered­ményeit, gondjait ismertet­ték szaktársaikkal. Felszólalt Cserháti Pál, a MÉM főosz­tályvezető-helyettese és Ba­logh Károlyné, az ÉDOSZ fő­titkára is. A hozzászólók el­fogadásra ajánlották a hatá­rozati javaslatot. Utolsó napirendi pontként a szakma vendégként itt tartózkodó, idős dolgozóit egy jelképes aranybárddal és a Kaposvári Húskombinátot bemutató prospektussal aján­dékozták meg. Ezután kitüntetéseket nyúj­tottak át. Kiváló munkáért miniszteri kitüntetésben ré­szesült többek közt Antal Ferenc, kiváló dolgozó ki­tüntetésben Varga Béla és Szilasi Jánosné, mindhárman a Kaposvári Húskombinát dolgozói. Cs. L. Hatvanikét község tartozik a mezőcsokonya—somogyjádi áfész-szal egyesült kaposvá­ri szövetkezethez. Ez év ta­vaszán az igazgatóságon, kí­vül mindenütt újjáválasztot­ták a tisztségviselőiket. Fon­tos feladatának tekinti a szö­vetkezet, hogy csaknem ti­zenöt ezer tagjával minél szorosabb legyen a kapcsola­ta. A bizottságban még a leg­Köaéletünk fontos ese­ménysorozata kezdődött a héten a jelölő gyűlésekkel. A részvétel aránya — és az aktiv közreműködés — azt bizonyítja, hogy a Hazafias Népfront választási felhívá­sa visszhangra talált. Akik szót kértek ezeken a tanács­kozásokon, nemcsak azt mondták el, hogy mit vár­nak a képviselő- vagy a ta- nácstagjelölttöl, hanem azt i^, hogy mit tettek és mit terveznek a kisebb és na­gyobb közösségek elért ered­ményeik megtartásáért, to­vábbi javításáért Ezekre a véleményekre is válaszolt pénteköl délután Barcson, a művelődési ház zsúfolá­sig megtelt nagytermében Losonczi Pál, a párt Politi­kai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, ami­kor ismételt jelölését meg­köszönve elmondta: »A je­lölt ígérni szokott: én kérni szeretnék. Mindannyian tud­juk, hogy most nehezebb időszak következik, keményebben kel! dolgozni. Azt kérem a jelölő gyűlés minden résztvevőjétől, a vá­lasztókerület lakóitól, hogy ki-ki a maga helyén tegyen többet, mint amennyit tett. A mi célunk az.., hogy az elért eredményeket, az élet­színvonalat megőrizzük es szerény mértékben emeljük. E cél megvalósításához ké­rem a hatékonyabb, jobb munkát és ígérem: mindent elkövetünk azért, hogy ez a munka nyugodt, békés kö­rülmények között folyjon«. A hét végén jótékony zá­por söpört végig Somogyon: a hetek óta tartó talajt szik­kasztó aszály — úgy látszik — veget ért, A földeken —> a hét elején beköszöntőül nyárias tavasz hatására — egyire , sürgetőbbé vált a munka, s a jó időt igyekez­tek a gazdaságok kihasznál­ni. Késő estig dolgoztak a gépek a földeken: ültették a burgonyát, vetették a kuko­ricát. Hosszú műszakot tar­tottak a légi és a földi nö­vényvédelem gépei is. A per­metezőszerek szaga is jelezte megyeszerte, hogy folyik a gyomirtás az őszi kalászo­sok tábláin. A hirtelen jött melçg hatására gyors fejlő­désnek indultak a növé­nyek, és ez a tény sürgette a tennivalóikat. A tennivalókról esett szó csütörtökön és pénteken Siófokon, a balatoni ellátás­ban érdekelt kereskedelmi, vendéglátó és szállító válla­latok képviselőinek értekez­letén is. A felkészülés a nyári szezonra nem most kezdődött. A résztvevők ar­ról számoltak be, hogy mit tettek eddig az ellátás za­vartalanságáért, és elmond­ták azt is, hogy milyen szervezési intézkedésekre van szükség. A felkészülést jól szolgálta a munkaver­seny, mely a kongresszus és a felszabadulás évfordu­lójának tiszteletére a somo­gyi kereskedelmi vállalatok­nál is kibontakozott. Tegnap a munka szép elismeréséről is érkezett hír: a Somogy- Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedel­mi Vállalat megkapta a Belkereskedelmi Miniszté­rium es a KPVDSZ köz­ponti vezetőségének vörös vándorzászlaiát, A két me­gye ellátásáért felelős vál­lalat az ötödik ótéves terv­ben most harmadszor veszi át ezt a magas kitüntetést A vállalatok és a közös­ségek a múlt évi tevékeny­ségükért kapják ezeket a kitüntetéseket. Azt azonban mindenütt elismerik, hogy nem csupán egy esztendő munkájának jutalma a ki­tüntetés. Nem lehet ugyan­is az egyik évben rosszul, a másikban pedig jól dol­gozni. Az igények és a le­hetőségek heiyes összhang­jának megteremtése, a kö­zösség munkájának szerve­zése folyamatos feladat. A szervezésnek, a tartalékok feltárásának, a saját erőfor­rások mozgósításának jelen­legi gazdasági körülményei között még nagyobb a je­lentősége. Ezt segíti mun­kaprogramjának végrehaj­tásával a Közgazdasági Tár­saság megyei szervezetének elnöksége is. Pénteki ülé­sükön döntöttek arról, hogy szakmai előadásokkal, prog­ramokkal miként segítik a somogyi közgazdászok és gazdasági szakemberek to­vábbképzését, önművelé­sét. A hét krónikájához tarto­zik egy felhívás is: vigyázzunk értékeinkre. Ez a felhívás szánté min­den tavasszal elhangzik: a gondatlansag okozta károk azonban azt bizonyítják, hogy sokan nem fogadják meg. A heten többször megjelent hír vagy tudóeí- íás arról, hogy tüzet ako­zott a gondatlanság: öt nap alatt összesen egymillió fo­rint kár keletkezett. Tessék csak számolni: mi mindent lehetne egymillió forintból megcsinálni? Dr, Keret» Imre A káposztáskertek története TeleW *xá»— százhúsz házból adót domboldalba kapaszkodó kis község hét—nyolc kilométert a Ba- laton-parttóL Zegzugos utcács­kák, a bolt és a posta előtt pará­nyi térré széle­sedik az út; az öreg harangláb körül gyepsző­nyeg. A keskeny járdát fiatal meggyfáik sora szegélyezi, a va­lamikori eperfák helyére került az értéket termő »•köztéri« gyü­mölcsfasor. A falu alatt a völgyben sebes folyású víz, a Ké­né patak. Mond- A mozsol. jak, valamikor egy pásztor fe­dezte föl, és hogy — nagy jódtartalmánál fogva —gyó­gyító hatású. A patak két oldalán sorakoztak hajdan azok a száz—kétszáz négy­szögöles kertek, amelyekből a legszegényebb embernek is jutott; öröklődött apáról fiúra. És ha valami oknál fogva eladták, többet fizet­tek érte, mint egy hold föl­dért. A teleki embernek kin­cset jelentett a káposztás- kert. így hívták — pedig nem is annyira a káposzta. zőlő hazai terjesztője. hanem a paprika tette hí­ressé e keiteket. Fodor István túl van a hetvenen. — Ezerszám vittük a pap­rikát a Balaton-partra. Haj­nalban, fejünkön kosárral, egész karaván, indult. Soha­sem felejtem el: egyszer a szóládi hegyen elcsúsztam, s a temérdek paprika ezerfe­lé gurult... Szegény ember voltam, de nagy kincs voit a káposztásáért! A pógárság abból fizette az adót, abboi pénzelt. ;. A bolt előtt kisebb em­bercsoport. — A negyedik-ötödik fa­luból is innen vitték a be- főznivaló paprikát. Az ön­tözés be volt osztva: mi­kor ki «eregethet“. Mar csak így mondom — ma­gyarázza Pór Józseffé —, mert a patakból öntöztünk, árasztássaL Sokat dölgoz­rinthosi mazsola. A felesé­ge ma _Zí.aVai Kínai : kos­t oljam meg, ugyanolyan, mint a künoidról behozott, boltban aapható »testvére«. A Szaoad löki két cikke is előkerült, mindkettő alatt az aláírás: Vass Jenő, Teleki. Az egyik Mazsola házilag készítve, a másik A szoio- oitvány melegített elő okítá­sa címmel jeient meg. Az­tán öinyi levél, az ország minden részéből, s még Ju­goszláviából is: mindegyik­ben mazsoiaoitványt kertek une. — A legtöbbre, sajnos, nemlegçs va,aszt kellett ad­nom. Kevés a vad alany. — Vaiarnenyire válaszol? , Egy kicsit rosszallóan, furcsán néz rám. — Már hogyne válaszol­nék?! Ezenkívül méhészkedik, és az ő kertjében is van egy kis fóliasátor. — Végigmehetünk a fa­lun. Mióta megszűntek a káposztáskertek, majdnem mindenki kínlódik a fóliá­val. Kínlódik. Mert hát a kútból öntözni, felhordani a meredek kertekbe... Nem, ez nem az igazi! Az áfész küldöttértekezle­tén szóba került, hogy a szezonban szükség volt a Balaton-parton több zöldség­re. Mód van arra is, hogy a hagyüzemiíeg »ein hasz­nosítható íölddarabkákat a termelőszövetkezet bérbe adja. A Kene partján talán is­mét föléledhetne egy kert­barátszövetkezet ... Járjuk a falut Jenő bácsi­val. Bekukkantunk Teleki leghíresebb fóliás kertészé­nek, Tóth Lajosnak a biro­dalmába; ő a balat.onszar- szói afész segítségévei egy elvadult, üres telekből va­lóban csodálatos fóliabiro­dalmat varázsolt. Az o ud­kisebb települések szövetke­zeti tagságainak is van kép­viselete. A 19 intéző bizott­ság közül kettő képviseli Ka­posvárt, 13 intéző bizottság működési területe azonos a 13 községi közös tanácséval. Az intéző bizottságok tag­jai és vezetői ismerik leg­jobban a területükön levő szövetkezeti üzletek helyze­tet, segítik az alkalmazottak munkáját, ók az összekötő kapocs az üzletek és a tagság között. A lakosság panaszait észrevételeit ők vizsgálják ki, és a jelzéseket továbbít­ják az áfé&z vezetőihez. Ök tartják a kapcsolatokat a ta­nácsokkal, a pártszervezetek­kel és a területükön működő 14 termelőszövetkezettel. Nagy szükség van arra, hogy az áíész intéző bizottságai tájékozottak legyenek a szö­vetkezet életében; az intéző bizottságok elnökeit ezért ne­gyedévenként meghívják az áfész igazgatóságának ülései­re. A január 1-i egyesülés előtt a kaposvári áfész-nél az in­téző bizottságok több mint 300 ellenőrzést végeztek. A bizottságok közül különösen kiemelkedő munkát végzett a taszári, toponári, nagyber­ki és szentbalázsi terület in­téző bizottsága. Néhányan, így példáid Varga Sándor nagyberki, Benke József né kaposhomoki, Szabó József batéi, Kiss István kaposke- resztúri, Győr József simon- fai, Kovács József mernyei, Bánáti József toponári és Ki­rály János gálosfai intéző bi­zottsági tagok különösen je­leskedtek a munkában. A megnövekedett kaposvári áfész vezetői azon fáradoz­nak, hogy a tagsági kötődés, ha lehet erősödjön. Ezt a célt szolgálta a közelmúltban Kaposváron rendezett okta­tás. Azokról a feladatokról volt itt szó, amelyeket az áfész újjáválasztott irányító, ellenőrző testületéinek, a szövetkezeti tisztségviselők­nek kell végezniük — az alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat alapján. n. z. Tóth Lajos fóliabirodalma. tunk ott, az biztos. Ha va­laki azt mondaná: tessék, itt van, csináljátok újra, min­denki hozzálátna! Azt hi­szem, a Balaton-parton nincs az a mennyiség, ami nyá­ron el ne fogyna. Huhyorgunk a napfény­ben, s a völgyet nézzük. Ók bizonyára látni vélik a ma már legendává cseperedett kertjüket. — Legszérül volt a zöld­bab; aztán a paprika, ká­poszta. Volt abban minden! És nagyon szerette minden­ki. A Kene patak részben el­vadult kaszáló, részben táb- lásított szántóföld között rohan. A valamikori gát el­pusztult az idők folyamán. A templom mellett domb­ra kapaszkodó keskeny út Vass Jenő házánál ér vé­get. Zsákutca — így is hív­ják. Magas, erőteljes, .halá­razott, de csendes , szavú, idős ember a gazda.’ A ká­posztáskertekről • beszélge­tünk — s közbeij egy külö­nös portré rajzolódik ki Kis széken ülve szőlőt ol­tott. Csak később tudtam meg, hogy nem/, akármilyen szőlő az, hanem igazi ló­varán mondta Sütő Sandor­né, a posta vezetője; — Itt ne lenne vállalko­zó?! Az emberek vérében van a kert szeretete! — Fordultak már a ter­melőszövetkezethez a ká­posztáskertek ügyében? — Nem, nem szóltunk senkinek még ... Bognár József, a balaton­szarszoi Vörös Csillag Tsz elnöke; — Ismerem a régi káposz­táskerteket, hírük volt erre­felé. A nagyüzemi táblát nem bonthatjuk meg, de a patak párján azt a részt, amelyik nagyüzemileg nem hasznosítható, ha akarják, fölszántjuk, aztán kertész­kedjenek a telekiek. Elek Sándor, a balaton- szaiszol Konzumszöv elnöke; , — A teleki paprika foga­lom volt. Ha nekibuzdulnak újból a kertészkedésnek, nemcsak az árut fogadjuk szívesen, hanem szakmailag és anyagilag is segítünk ne­kik ... Vajon lesz-e erő és em­ber, aki a régi káposztásker­tek utáni, ma még csak sza­vakban . megnyilvánuló kí­vánságot elvezesse a való­ságig? Befejeződött Győrben a vasúti kocsik gyártása A győri Rába Vagon- és Gépgyárban a termékszerke­zet korszerűsítésének kereté­ben befejeződött a vasúti ko­csik gyártása. Az utolsó 40 motorvonat-pótkocsit szovjet megrendelésre készítették, es áprilisban teljesítették a rendelést. A vasúti kocsik gyártásának megszüntetésé­vel felszabaduló dolgozókat a termelés más fontos terü­leteire irányították át. Leg­többjük a futómügyartásban helyezkedett eL A Kene patak csacsogva szálad a domboldalba ka­paszkodó település alján. Nejki mindegy, hogy mi sze­gélyezi a partjait. Vörös Márta Jó kapcsolat a tagsággal

Next

/
Thumbnails
Contents