Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-19 / 91. szám

Kiváló propagandistákat tüntettek ki Az MSZMP Központi Bizottságának székhazában kitüntetéseket adtak át a lenini eszmék terjesztésében kiemelkedő eredményt elért pártpropagandistáknak. Az ünnepségen Övári Miklós beszélt. Újabb gazdasági megszorítás Carter katonai akcióval fenyegeti Iránt Khomeini nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) A Politikai Bizottság tagja a továbbiakban rámutatott arra, hogy a lenini eszmék időszerűségét hazai építő­munkánkban nemcsak elmé­leti következtetések, hanem egész felszabadulás utáni történelmünk is igazol ja. Ez­zel összefüggésben hangsú­lyozta, hogy pártunk XII. kongresszusa az adott helyzet konkrét elemzésének lenini követelményéből kiindulva összegezne az elmúlt öt évben végzett munkát, majd ki­emelte: a napokban joggal állapíthatta meg Kádár János elvtárs, hogy kongresszusunk elvi, reális és nyílt tanácsko­zás volt, marxista—leninista elveinkhez, szocialista célja­inkhoz ragaszkodva, s nem vágyainktól vezérelve vizs­gálta helyzetünket és a to­vábbi tennivalókat. A kongresszusi irányelvek széles körű megvitatása a párton belüli demokrácia fontos megnyilvánulása volt, s ennek eredményeként pár­tunk ebből a vitából megerő­södve került ki, eszmei, po­litikai, szervezeti egysége magasabb színvonalra emel­kedett. — A lenini tanításokat kö­vetjük akkor is, amikor fel­lépünk a tömegeket egyaránt lebecsülő revizionista és szek­tás nézetekkel szemben. Pártunk azért érhetett ©1 si­kereket, s azért válhatott né­pünk elismert vezető erejévé, mert tevékenységének célja a nép szolgálata. Ahogy a kongresszus is megfogalmaz­ta: irányít, de nem utasítgat, vezet, de nem uralkodik, el­ítéli a hatalommal való leg­kisebb visszaélést is. — A kommunisták politi­kájuk kidolgozásakor abból indulnak ki, hogy a szocializ­mus, majd a kommunizmus felépítése csakis az egész nép közös műve lehet. Ez a tény határozza meg a párt töme­gek kpzött végzett munkájá­nak tartalmát és módszereit. — Társadalmi fejlettségünk jelenlegi fokán még vannak országunkban osztályok, kü­lönböző társadalmi rétegek. Közöttük nincsenek alapvető érdekellenntétek, de vannak érdekkülönbségek, s ennek következtében nézetkülönb­ségek. Pártunk szövetségi politikája ezek felismeréséből indul ki, s az egész társada­lom közös érdekeit szem előtt tartva az érdekkülönb­ségek egyeztetésére' és felol­dására törekszik. A legszebb, a legnemesebb célok érdekében sem lehet más eszközökkel mozgósítani az embereket, mint a meg­győzéssel. Ezért szövetségi politikánk csak a párt és a nép közötti kölcsönös biza­lomra épülhet, feltételezi a nyíltságot, s azt, hogy az em­berek ismerjék céljainkat, tudják kivel és milyen fel­adatok megoldására szövet­keznék. — A XII. kongresszuson megfogalmazott magasabb követelmények, a jó minősé­gű. fegyelmezett munka nem ellentétes a szocialista de­mokrácia kiterjesztésével. Ebben is követjük Lenint, aki soha sem anarchiának vagy szabadosságnak fogta fel a szocialista demokrácia*, hanem valódi népi hatalom­nak, amelyben a dolgozók önként vállalt fegyelme érvé­nyesül. Ha nagyobbak a kö­vetelmények, ha nehezebbek a feladatok, nem kevesebb, hanem több demokráciára van szükség. Mindebből kitűnik, kongresszusunk is nagy hang­súllyal beszélt arról, hogy feladataink megoldásában, társadalmunk szocialista jel­legének erősítésében növek­szik az emberi tényezők sze­repe. Ez azt követeli, hogy az eszmei, politikai és erkölcsi követelmények mércéjét is magasabbra emeljük, ideoló­giai munkánk tartson lépést a növekvő igényekkel, legyen fogékony az új problémák iránt, s figyelmét a legfonto­sabb eszmei és erkölcsi kér­désekre összpontosítsa : a munka becsületének növelé­sére, a közérdek tiszteletben tartására és önzetlen szol­gálatára, a közösségi szellem erősítésére, a tettekben is megnyilvánuló szocialista hazafiságra és a proletár-in­ternacionalizmus elmélyíté­sére, a maradi, a szocializ­mussal szemben álló, a rend­szerünkkel szemben ellensé­ges nézetek leküzdésére. Óvári Miklós megállapítot­ta: — Népünk gondolkodás­módja a felszabadulás óta eltelt három és fél évtized alatt gyökeresen megválto­zott. Ezek a nagyszerű ered­mények sem feledtethetik el, hogy még sok erőfeszítést kell tennünk a marxista— leninista elmélet fejleszté­séért, az új kérdések alkotó megválaszolásáért, társa­dalmi gyakorlatunk követ­kezetlenségeinek, nevelő­munkánk gyengeségeinek kiküszöböléséért. — Pártunk a lenini elvek gyakorlati alkalmazásával érte el, hogy népünk meg­értette szándékait. Egyetért a párt politikai irányvonalá­val, s tettekkel kész vála­szolni. . Ezzel magyarázható az az elismerés is, amellyel szövetségeseink és külföldi barátaink fogadták kong­resszusunkat. Befejezésül • Politikai Bizottság tagja elismeréssel szólt a pártpropagandisták tevékenységéről, és a Köz­ponti Bizottság nevében kö­szönetét mondott önfeláldo­zó munkájukért. Ezután át­adta az állami kitüntetése­ket, valamint a Központi Bizottság emlékplakettjeit. A Munka Érdemrend arany kitüntetésben része­sült Bottyán György, a Bu­dapesti Rendőrfőkapitány­ság alosztályvezetője, Len­gyel Béla, a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem docense és Tornai Béláné, a MÁV Járműjavító Dunake­szi Üzemegységének munka­ügyi csoportvezetője, 18- an a Munka Érdemrend ezüst. 3-an pedig bronz fo­kozatát kapták. A Központi Bizottság 123 propagandistát Lenin emlékplakettel jutal­mazott. Somogyból Pili György, a budapesti Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat tabi gyárának személyzeti vezetője a Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tát vette át. Lenin Emlékpla­kettot kapott Takács Márta, a sióföki Gáz- és Olajvezeték Vállalat csoportvezetője, Csele Adorján, a Nagyatádi Konzervgyár osztályvezetője, Suri Károly, az Oktatási Igazgatóság igazgatóhelyet­tese, Tavalyi Lajos, a Kapos­vári Cukorgyár részlegveze­tője és Darvas Ottó, a bala­tonszentgyörgyi vasútállomás főnöke. Tizenöt pontból álló »ki­áltványt« tettek közzé az Egyesült Államokban »Le­számolni Kubával« címmel. Az Izvesztyija szovjet lap ezzel kapcsolatban megálla­pította, hogy a »kiáltvány« durva beavatkozás Kuba belügyeibe. A cikk rámutat: a »kubai veszély«-re hivatkozva Wa­shington gyors ütemben erő­Carter amerikai elnök csütörtökön újabb gazdasági rendszabályokat jelentett be Irán ellen és közölte: amennyiben a teheráni tú­szokat a viszonylag közeli iövőben sem engedik szaba­don, katonai lépésekhez fo­lyamodhat. Az elnök ismét nyomatékosan sürgette Wa­shington szövetségeseit, hogy csatlakozzanak az Irán elle­ni kampányhoz, mert végülis mindenképpen le kell mon- daniok az iráni olajról. Carter közép-európai idő szerint csütörtökön éjjel tar­tott sajtóértekezletén beje­lentette: megtiltják minden­fajta iráni áru bevitelét az Egyesült Államokba. (Az olajimportot már december­ben megszüntették.) Ugyan­csak tilos lesz mindenfajta pénzügyi kapcsolat, és ame­rikai állampolgárok — új­ságírók kivételével — nem utazhatnak Iránba. A már korábban amerikai bankok­ban lefoglalt nyolcmilliárd dollár értékű iráni követe­lésből kártalanítják az ame­rikai államot, vállalatokat és a túszokat. Az elnök sze­rint a következő lépés az lehet, hogy (más amerikai áruk után) megtiltják az élelmiszerek, s a gyógysze­rek kivitelét is Iránba és lé- oéseket tesznek, hogy meg­szüntessék Irán műholdas hírközlési kapcsolatait a kül­földdel. Amennyiben e rendszabá­lyok után sem szabadulnak a túszok, »az egyetlen to­vábbi lehetőség valamilyen fajta katonai akció« — je­lenítette ki Carter. A leg­utóbb Irán által említett le­hetőség, hogy az új parla - ment júliusban dönt a tú­szok Sorsáról, Amerika szá­mára túl késő — mondotta. Az eddigi értesülések sze­rint Washington május má­sodik felére vett számba ka­tonai jellegű lépéseket, így iráni kikötők elaknásítását. Carter mindenesetre ezúttal sem volt hajlandó elkötelez­ni magát határidő mellett. Ebben nem kis szerepe lehet a tényne1. hogy még min­dig bizonytalan, milyen mér­tékben csatlakoznak az ak­cióhoz a nyugat-európai szövetségesek és Japán. Csaknem valamennyi fontos siti katonai erejét a Karib- tengerben. Nagyarányú ten­geri, légi és ejtőernyős had­műveleteiket végeznek Kuba körül és a guamitanamói tá­maszponton. A washingtoni propaganda — írja az újság —, úgy akarja beállítani a dolgot, mintha a térség eseményei­ért, köztük a salvadori hely­zetért Kuba lenne a felelős. (tőkés) ország vezetőjéhez fordult, Irán ellem politikai és gazdasági lépéseket kér­ve, mondotta. Az elnök az­zal is érvelt, hogy a Nyugat­nak szóló iráni olajszállítá­sok amúgvis lecsökkentek és leállításuk (amire ezek sze­rint a szövetségeseket kérte, illetve, amit amerikai blo­kád hozna) "komoly de nem megsemmisítő« veszteséget jelentene az érintett orszá­goknak. • * * Khomeini ajatollah, Bá­nts zadr elnök és Ghotbzadeh külügyminiszter csütörtökön kemény hangú nyilatkozat­ban foglalt állást Carter amerikai elnök Irán-ellenes megtorló intézkedéseivel kapcsolatban. A szankciók kibővítésére — mint a há­rom iráni vezető hangoztat­ta — Teherán felkészült, s képes szembeszállni a fo­kozódó amerikai nyomással. Mint megfigyelők rámutat­nak: bár az iráni vezetők nyilatkozatai még a leg­újabb szankciókat bejelentő Carter-sajtóértekezlet előtt hangzottak el, gyakorlatilag válasznak tekinthetők az Egyesült Államok már ko­rábban kiszivárogtatott in­tézkedéseire. A nemzeti mozgósítási központban elhangzott húsz­perces beszédében — ame­lyet a teheráni televízió is közvetített — Khomeini le­szögezte: »Az irániakat nem lehet megfélemlíteni gazda­sági vagy katonai nyomás­sal. Bármit is tesz Carter, nem az Egyesült Államok érdékeit szolgálja. C6ak ar­ra törekszik, hogy újabb négy évre megválasszák ... « Khomeini rámutatott arra, hogy az amerikai elnököt ke­vés ország támogatja Iránná’ szemben. A főpap úgy véle­kedett. hogy a legtöbb állam „megfontoltan” független irányvonalának hangot adva foglalt eddig állást.” Az aja­tollah reményét fejezte ki. hogy Nyugat-Európa „nem áll Carter szolgálatába, s nem hajlik meg az amerikai kö­vetelések előtt.” Ghotbzadeh külügyminisz­ter a forradalmi tanács ülé­se után tartott sajtóértekezle­tén kijelentette, hogy az ame­rikai blokád „természetesen okozhat bizonyos nehézsége­ket, de várhatóan csak egy féléves időszak után”. Baniszadr elnök pénteken megjelent interjújában szin­tén úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok »sem­mit. sem nyerhet a megtor­lással. különösen egy kato­nai akcióval... « Kifejtette, hogy az amerikai nyomás fokozódása miatt az iráni parlament valószínűleg »szi - góró döntést lesz kénytelen hozni« az amerikai túszok­kal szemben. Huzavona aCankayáért Jóval till a huszonrnlahá- nyadik fordulón, Törökor­szágban lassan már nem is jelent eseményt az elnökvá­lasztás. Korutürk utódját a jelek szerint nehezen talál­ják meg. Eddig — 1923 óta — az ankarai Cankaya pa­lotában hat államfő lakott. Közülük öt a hadseregben viselt magas rangját cserél­te föl a köztársasági elnök még magasabb közjogi mél­tóságával. (Az egyetlen pol­gári politikust: Calai Bayart húsz évvel ezelőtt katonai államcsíny távolította el az ország éléről.) A török nagy nemzetgyű­lésben helyet foglaló pártok számarányát tekintve, a vá­lasztási fordulók továbbrax sem kecsegtetnek sok jóvál. Demirel igazsán pártja ne­hezen egyensúlyoz. hogy megőrizhesse kormány­többsénét. s Ecevit ellenzék­ben lévő köztársasági név- nártja sem kénes olyan hat­hatós támogatásra szert ten­ni.. amellyel • jelöltjének leg­alább a 318 voksot előte­remthetné. Hajszálon múlik unván cgy-egy fordulóban n siker, de a szükséges többség vá­rat magára. Demirelék leg­följebb 311. Eceviték 30fí szavazatot tudnak fölsora­koztatni. Ez VPdig édeske­vés. Marad véosö megoldás­ként a hadsereg. Csakhogy abban mindkét párt egyet­ért — s alighanem ez az egyetlen közös nevezőjük — hogy semmiképpen ne kö­ttesse ismét katona a kato­nát. Lenne jelölt is: Ewen generális, a vezérkar főnö­ke. akiről rebesgetik, hogy alkalmas lenne a tisztségre, ö viszont cáfolta a találga­tásokat. (Egyébként a most távozott elnök is a hadse­regben szolgált korábban, a török haditengerészet főpa­rancsnoka volt.) Egyelőre tehát tartós hu­zavona várható, anélkül, hogy a hadsereg közbelép-., ne. Különben is, a katonák­nak jóval nagyobb qondot. jelent a terror megfékezése, a rend fenntartása. Tekin­tettel a továbbra is gyakran ismétlődő terrorcselekmé­nyekre. változatlanul rend­kívüli állapot marad ér­vényben az ország 67 tarto­mánya közül húszban. Ugyanakkor egy nyilván os­ságra hozott adat arról ta­núskodik, hogy a terrorhul­lám öt év alatt a becslések szerint háromezer áldozatot, követelt. Miután a török nemzet- biztonsági tanács vezetője az államfő, bizonyos. hogy az erőszak elleni határozot- tabb föllépés is azt kíván­ja: mielőbb sikerüljön lakót találni a Cankaya palotába. A parlamenti matematika azonban sehogysem kedvez ennek a törekvésnek. Gy. n. A Balatoni Vízügyi Kirendeltség fölvesz 8—lü fő 18. életévet betöltött, úszni tudó férfit hajós munkakörbe változó munkahelyre, Balatonon végzendő munkákra. Jelentkezni lehet: Balatoni Vízügyi Kirendeltség, 8600 Siófok, Somogyi B. u. 6. Munkaügy 11-100-as telefon. Gépészeti osztály: 10-837-es telefon. Zimbabwe független Csütörtökön éjfél óta Zimbabwe független ország. A képen ünnepélyesen levonják a volt gyarmatosító. Nagy-Britan- nia zászlaját Salisburyben. „Kiáltványt” tettek közzé Újabb Kuba-ellenes kampány az Egyesült Államokban

Next

/
Thumbnails
Contents