Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-13 / 61. szám

HARMAN A M éves fiatalasszony va­lami megfoghatatlan gyön­gédséggel, szeretettel és cso­dálkozással nézi a melléje fektetett apróságot. A világ­nak ez a kis csodája pislog, asítozik, a maga módján il­leszkedik be a környezetébe. Az ápolónővel az ágy lábá­nál halkan beszélgetünk : — Még nehezen szopik, ke­vés a tej, de hamarosan be­lejön. Nagyon jó kisfiú, és olyan szép! De nem irigylem a mamát. A mama mosolyog: — Higgye el, az első gyer­mekemet sokkal nehezebb volt a világra hozni, mint őket, hármukat. — Fáradt, kimerült? — Nem, egyáltalán ne«n._ Már fölkeltették, járkált. Jól érzi magát. Kecskés Láselóné szóládi lakos egy­két napig az ország »szenzá­ciója« volt, amikor március a-en három fiúnak adott éle­tet. Igaz, kislányt szerettek volna, $ egyet.». né éjjeliszekrényéit mégis dí­szíti valami : egy négyéves, szöszke kisfiú képe. ö lesz talán a legjobban meglepve, amikor fölfedezi, hogy a vár­A szülészeti osztályra sem virágot, sem más, baktériu­mot hordozó tárgyat bevinni nem szabad. Kecskés László­vá várt hugi helyett egyszer­re háiom öcsit kell az idő­sebb jogán a világ dolgaiba bevezetnie... Az őszibarack levélfodrosodás ellen Az elmúlt években az őszi­barack veszedelmes betegsé­ge — a tafrinás levélfodro­sodás — egyre fokozódó viértékben fertőzte a fákat. A hűvös, gyakran íagyperió- dussal kísért tavaszi időjá­rás évről évre kedvező fel tételeket teremtett az erős fertőzések kialakulásához. Az erős fertőzéssel járó korai lombhullás következ­ményeként a fák legyengül­nek, erősen mézgásodnak, egyes koronarészek, sőt sú­lyosabb esetben a fa teljes pusztulása is bekövetkezik. A betegség tüneteinek meg­jelenésekor — többnyire má­jus első felében figyelhető meg a levéllemez deformá- lódása, megvastagodása, vö­rösre színeződése — már ha' tékonyan nem lehet véde­kezni a kórokozó ellen, a tü­netek ugyanis a kora tava­szi fertőzések nyomán fej­lődnek ki. Az eredményes védekezés ideje a rügypatta­nás előtt kezdődik és az idő­járástól függően a virágzást követő néhány hétig tart. Egyszer fertőz a kórokozó, a másodlagos fertőzések — a kórokozó biológiai sajátossá­védelem Az 503. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Kaposvár. Virág u. 32. sürgősen megvételre keTes KOMFORT Hl. o+ajtüzelésű kazánokhoz köztagakat. (047132) gai miatt — már nem képe­sek járványt kirobbantani, s számottevő kárt nem tudnak okozni. A fertőzési időszak azonban az időjárástól füg­gően hosszabb-rövidebb le­het és erőssége is változó. Közismei"t tény, hogy a rügyfakadást követő lehűlé­se«, fagyos időszak rendkí­vül kedvező a kórokozónak, tehát ha ilyen időjárás lesz, a védekezést különös gon­dossággal szükségei végre­hajtani. Az idei tavasszal a beteg­ség több éve tartó felhal- mozódási folyamata miatt mind nagyüzemekben, mind házikertekben — még a kór­okozóknak kevésbé kedvező meleg időjárás esetén is — számi tárni kell a betegség erős fellépésére. A várható károk megelőzése érdekében ezért döntő jelentőségű a rügypattanás előtti 5 száza­lékos NeopollLal végrehajtott áztató permetezés, majd a védekezés megismétlése még mindig rügypaittamás előtt 0,3 százalékos rézoxiklorid ható­anyagú (Rézoxiklorid, Vitig- ran stb.) gombaölőszerrel. Ha elmulasztjuk e két véde­kezést, később már fokozott lombvédelemmel sem pótol­hatjuk. Rügy fakad ástál az időjá­rástól függően 2—4 alkalom­mal Orthociddal végrehaj­tott — esős. időben virágzás alatt is folytatott — védeke­zéssel tudjuk a fertőzési fo­lyamatot megfékezni. Kecskésre október 10-én feküdt be a siófoki kórház szülészeti osztályára, mert úgy gondolták, veszélyezte­tett terhes. Novemberben Pé­csen állapították meg, hogy az anya három csecsemőt vár. A kórházban teljes volt a készültség. Szerencsére si­mán ment minden, ök az el­ső hármasilkrek az intézmény történetében. Gábor és Attila, a két •öcs« az inkubátor alatt szu­nyókál. A gyermekosztály valamennyi dolgozója körü­löttük ténykedik. Tamás, a legidősebb — és legnagyobb a maga 3200 grammjával — a szülészeten gőgicsél a töb­bi, kétnapos társa mellett. — Csodálatos, hogy ilyen nehéz teher viselése után milyen jól évzz magát az anya — mondja dr. Menyhárt Károly osztályvezető főorvos, a szülés levezetője. — Igye­keztünk mindent megtenni azért, hogy komplikációmen­tes legyen a gyerekek világ- rahozatala. Megbeszéltük a kaposvári kórházzal, hogy ha a 34. hétnél előbb indul­na meg a szülés, az anyát azonnal oda szállítjuk. De nem volt semmi probléma. — Gondolom, Önnek is új­donság volt, hogy hárma&ik- reket segített a világra. — Egyszer már megtörtént velem hasonló eset Veszp­rémben. Azok a gyerekek már elmúltak tízévesek. Er­re is föl kell készülni, hi­szen manapság egyre növek­szik a többes ikerszületések száma. Ennek oka egyrészt pszichés eredetű, másrészt a hormonális gyógyszerek használatában keresendő. Az édesapa, Kecskés Lász­ló a Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat gépkocsive­zetője. A vállalat 20 ezer forint gyorssegélyt utalt ki a szülőknek, melyet március i2-én adtak át. A vízmű szo­cialista brigádjai vállalták, hogy társadalmi munkában segítik a család lakásépítését, melyhez a vállalat további anyagi támogatást nyújt. Ambrus Ágnes Biztosítónak, biztosítottnak érdeke... Károk tanulságából — kármegelőzés Érdekes és figyelemre méltó munka terv készült el Kaposváron, az Állami Biz­tosító Somogy megyei Igaz­gatóságán. Több , hónapos munka eredményeként a kü­lönböző szakterületekért fe­lelős munkatársak arra igye­keznek választ adni: mit tehet a károk megelőzésé' ért a biztositó? A kármeg­előzési tervekről Bányai Ká­rollyal, az ÁB Somogy me­gyei igazgatójával beszélget­tünk. — A tavalyi tél minden eddiginél nagyobb kárt oko­zott a vetésben. Csaknem tízezer hektárnyi területről fagyott ki az őszi búza, s ezért harmincötmillió forint kártérítést kaptak a gazda­ságok. A korábbá években hasonló fagyok miatt gya­korta négy-öt millió forint kártérítést fizettek. Miként érhető el, hogy ezeket a fagykáraikat csökkentsék? — Meggyőződésünk, hogy megfelelő gabonafajta ki­választásával csökkenthető a fagy okozta kár. Felvettük a kapcsolatot a kaposvári fajtakísérleti állomással, amely kis parcellákon vég­zett számunkra rendkívül értékes vizsgálatokat. Infor­mációkat szereztünk a mete­orológiai állomástól. Fajta­javaslatokat dolgoztunk ki a gazdaságok részére, s sze­retnénk felhívni rá a figyel­müket. Ugyanis mi csupán javasolhatunk, hisz nem va­gyunk hatóság Kölcsönösen jó együttmű­ködést szeretnénk kialakíta­ni a rendőrséggel, a tűzoltó­sággal, a, mezőgazdasági üze­mek felügyeleti szerveivel. Több közös ellenőrzést aka­runk tartani, s ezek tapasz­talatai alapján felhívjuk a biztosítottak figyelmét ará­nyosságokra, melyek előidé­zői lehetnek a károknak. Eddig többször előfordult, hogy olyankor is fizettünk kártérítést, amikor az. em­beri gondatlanság a fegyel­mezetlenség a hanyagság volt az okozó. A jövőben az ilyen károkért nem fizetünk. Több mezőgazdasági üzem­ben rendkívül magas példá­ul az állatelhullás és a kény­szervágás aranya. — Eddig a mezőgazdasá­gi üzemekről esett szó. Mit tesznek a vállalatoknál ke­letkező károk megelőzésé­ért? — Mint már említettem, jó munkakapcsolatot szeret­nénk kialakítani a rendőr­séggel és a tűzoltósággal, hogy felmérhessük: mennyi­re tartják meg a vagyon­védelmi előírásokat a vál­lalatok, a hibákra felhív­hassuk a figyelmet. Feldol­gozzuk majd a különböző eseményeket, s a tanulságo­kat széles körben ismertet­jük, hogy a hasonlóknak ele­jét vehessük. Bekapcsoló­dunk a megyei közlekedés- biztonsági tanács munkájá­ba is. Szervezői leszünk a különböző vetélkedőknek, s lehetőségeinkhez mérten a nyertesek díjazásában is részt veszünk. Azért tesz- szük ezt, mert a kármegelő­zés nemcsak a biztosító ér­deke, hanem valamennyiünk közös ügye, N. J. Az árut nem a telepre szállították Tolvaj rakodók Két hónapig tartott a nyo­mozás abban az ügyben, melynek vizsgálata a napok­ban fejeződött be a Kapos­vári Járási-iparosi Rendőr­kapitányságon. Az ügyet vizsigáló rendőrtisztek felsó­hajtottak, amikor végre át­adhatták a 4—5 kiló súlyú aktaköteget az ügyészség­nek. A vizsgálati anyag mintegy 1100 oldalt tesz ki. Gyanúsítottként 21 sze­mélyt hallgattak ki, s 31 bűncselekmény szerepel a lajstromon. A gyanúsítottak közül nyolcán előzetes letar­tóztatásban voltak a vizsgá­lat ideje alatt, s a három főbűnös, a 37 éves Háy Ist­ván kaposvári segédmunkás, a 23 éves Miskolci Lajos ra­kodó és a 25 éves Horváth Ferenc rakodó továbbra is a rendőrségen van. Háy pél­dául tavaly szabadult a 9 évi és 2 hónapi fegyházbün­tetésből, mely a negyedik büntetése volt. De Miskolci múltja sem tiszta. A Volán alkalmazásában álló dolgozók tavaly a ka­posvári MÁV-pályaudvaron, a rakodórészen dolgoztak. Teherautóra pakolták az ide érkezett árut, hogy azután a tüzép-telepre, illetve a Vo­lán exportcsomagolójába vi­gyék. De nem vitték oda az egészet. Egy részét valame­lyikük lakására szállították, azután később dladták. így változtatott útirányt néhány deszkaszállítmány, tetőléc- köteg. Könnyű dolguk volt. hiszen az állomáson levő forgalmista is segített ebben a »rriunkaban«. A telepen nem vették ész­re, hogy kevesebb áru érke­zik. Az áruátvételt az éjje­liőr igazolta, s őt két mó­don »verték át« a tolvajok. Vagy annyit fordultak, amennyit kellett, csak éppen kevesebb anyagot szállítot­tak a telepre egy-egy alka­lommal, vagy kevesebbet fordultak, és az éjjeliőrnek azt mondták: azért van ez, mert nagyon megrakták a kocsit. így aztán minden rendben volt. A többi bűncselekményt másutt követték el Háyék. Bemásztak a Berzsenyi ut­cai tüzép-telepre — úgy köz­lekedtek itt a kerítésen át, mintha hazajárnának —, és onnan csempéket, falburkoló anyagokat vittek el. Általá­ban alkalmi fuvarosokat ke­restek. Például a cukorgyár­hoz terményt szállító, irtár üres teherautók vezetőivel egyeztek meg, akik szívesen vállalták a fuvart. Arra is volt eset, hogy a tolvajok orgazdája maga szállította el a lopott holmit. Háynak és Miskolcinak ezenkívül volt még egy ma­gánkezdeményezése: decem­ber elején betörtek a Kani- zsi utcai Fűszért-raktárba, s onnan mintegy 8 ezer fo­rint értékű piperecikket, rúzst, kölnit, borotvapengét vittek el, melynek egy részét elajándékozták, a többit el­adták. Az igazi »balhékat« a tü- zép-telepen és a rakodónál csinálták. A kár, amelyet itt okoztak, összesen 154 ezer forintnyi. Ennek a fele a nyomozás során megtérült, ügy, hogy az összelopkodott anyag egy részét lefoglalta a rendőrség. Az orgazdák közül három nevet említünk: a 28 éves Zóka István szennai kőmű­vesét, a 38 éves Horka Jé' .nos kaposvári autószerelőét és a 37 éves Hargesheimmer Lajos kőművesét. Ök meg­vásárolták a tolvajoktól az árut, bár tudták, hogy az el­adók milyen módon jutottak hozzá. Akadtak más vásár­lók is, akik tanúként szere­pelnek majd az ügyben, mi­vel nekik Háyék azt mond­ták : az eladásra kínált anyag »maradék«, amit már az otthoni építkezésen nem tudtak felhasználni. Az esethez tegyük hozzá, hogy a tolvajlás sehol nem tűnt fel. A tüzép-telepről nem hiányzott az ellopott holmi, így ha a véletlen nem segíti a bűnüldöző szerveket, Háyék még jó ideig dézs­málhatták volna a társadal­mi tulajdont. Szerencsére azonban féléves pályafutá­suk véget ért. január nyol­cadikon nyomozást rendel­tek el ügyükben, s rövidesen elkészül ellenük a vádirat is. D. T. Paksra is jut belőle... Holtában is dicsérik a Drávát Ma már csak emlékőrző füzesek és a talajfelszín alatt nyolc-harminc méter vastag­ságban húzódó kavicsréteg jelzik a vízvári Kossuth Tsz határában: valamikor erre . kanyargott a Dráva. A holt­ágakat, s ezt a part menti te­rületet a maga hasznára for­dítja az ember. A kavicsbánya hosszú ide­je eredményes melléküzem- ága a Kossuth Tsz-nek. A hatvanas évek közepétől ko­torják a kavicsot a Dráva holtágából 1978-bam 112 ezer, tavaly — s ez rekord- eredménynek számít — 12j> ezer köbmétert értékesítet­tek. A kavicsbányánál két kotrójuk és két rakodógépük dolgozik, a vasútállomáson Ő*rom vagonrakó gép kőrvy nyítí a munkát. Ezeket a munkaeszközöket Szükség esetén a mezőgazdaságban is használják: például a trágya- rakodásinál. Természetesen csak akkor, ha a kavics nem ad elegendő munkát. Tavaly a háromműszaikos kiterme­lésre, rakodásra is szükség vollt a bányában, annyi volt az igény a vízvári kavicsra. A szállításokhoz a Volántól béreinek, teherautókat, a kö­zeli üzemek, vállalatok pe­dig saját járműveikkel viszik el az árut. A melléküzemágban dolgo­zó gépek általában nyolc-ki- lenc évesek; a nagyfokú el­használódás és a nehézkes anyagellátás miatt indokolta géppark fejlesztése. Kit idén új kotrógépet ren­deltek, s ezzel a 2,5 millió forintér­tékű munkaesz­közzel az eddigi 5—8 méter helyett mintegy 15 méter mélységből is fel­színre hozhatják a kavicsot. Ha a kotró nem érkezik meg idejében, bér­gépet állí­tanak munkába, de a rende­léseket akkor is teljesítik. A vízváriak Dráva-kavi- csának mintegy háromnegye­dét Baranyába viszik. Szá­mottevő mennyiséget rendeli a fontos építési anyagbó például a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, a sellyei vízgazdál­kodási társulat. A Paksi Ál­lami Gazdaságba is jut a Kossuth Tsz bányájábóL A neglehetősen kevés somogyi negrendelő között találko­zunk a Kaposvári Városgaz­dálkodási Vállalat nevével.

Next

/
Thumbnails
Contents