Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-13 / 61. szám
A hotlégiumok kőzös- ségformiló hatása mellett a családi és az általános iskolai nevelésnek is nagy szerepe van abban, hogy milyen gyorsan sikerül beilleszkedniük a diákotthonba kerülő középiskolai ta- tanulóknak. A kollégiumok maguk alakítják ki rendjüket, sok a közös vonás a középiskolás és szakmunkástanulók életének a megszervezésében, ez hat rájuk leginkább. A kollégiumokban válnak önállóbbakká a diákok, önkormányzatuk együttműködik a nevelőkkel. A demokratizmus iskolája is a kollégium. Kaposváron kilencszáz- nyolcvan középiskolás lakója van a kollégiumoknak, a szakmunkástanulok közül hétszázötvenhatan élnek a közösségekben. Sokan nem kaptak helyet, ezért naponta utaznak Kaposvárra és haza. Néhá- nyan albérletben laknak. A kaposvári középiskolások közül hatszázharminchat a bejáró, számukra nagyobb terhet jelent az iskolai munka. Hátrányos helyzetüket a várostól való távolság mutatja meg igazán. Kevesen laknak albérletben: összesen huszonkilenc középiskolás. összeállításunkban arra törekedtünk, hogy felvillantsuk azoknak az életét, akik a kollégiumi elhelyezés kedvezményét élvezik. KOLLÉGIUMI ÉLET Zsúfoltság renddel, jókedvvel Háromszázhuszonnyolc középiskolás lakója van a kaposvári Latinca kollégiumnak. A régi kaszárnyaépület kívülről mostohább képet nyújt, belül otthonosan berendezett, de zsúfolt és korszerűtlen. Tavaly felújították a fiúk épületét, az idén a lányokén a sor. Cselők László igazgató több mint két évtizede irányítja a kollégium életét, gondjai elsősorban az épülettel és az elhelyezéssel vannak. A következő tanévben ötvennél több kollégistát kell majd elhelyeznie. Szeretnék kényelmesebbé tenni a diákok életét. A hatalmas hálótérÖnkormányzat és diákszerelem Tépett dísznövénysor szegélyezi az 512. számú Szakmunkásképző Intézet Szántó Imre utcai kollégiumának épületét. 120 fiú lakik itt az egyik szárnyban, a másikban 103 lány. Asztalos-, kőműves-, szobafestő-tanulók és egészségügyi szakiskolások. A lányok három éve költöztek a kollégiumba, amikor elkészült az új SÁÉV munkás- szálló. A vállalatnak egy ideig még itt lakott néhány munkása az első emeleten, e mindenkinek kényszerű »társbérletben-«. Reggel, délben, este népes csapatban indulnak a fiatalok a Zalka Máté utcai kollégium felé. Ugyanis a saját épületükben nincs konyha. A kollégium tárgyi fői tételei tehát jobbak is lehetnének. A megye különböző köz ségeiből érkeztek ide a fiatalok. Az itt eltöltött három év értelmét, a felnőtt életre való fölkészítést a tanuló- es hálószobákban, a szabad időben múló percek is eldöntik. Az önkormányzatnak még fejlődnie kell. Két-há- rom hete alakult' újjá a diáktanács, a régiek — és éppen ők — elhagyták a kollégiumot, vagy kimaradtak az iskolából. A szobaközösségek — a nevelők meg-, állapítása szerint — még nem fejlődtek magasabbren- dű közösségekké. Talán kevés az itt töltött három év, talán az is baj, hogy nem mindig az azonos szakmát tanuló, egyidős korosztályok laknak egy szobában. Szomszédok itt a lányok és a fiúk. Ez a két nem kapcsolatának, az egymást kölcsönösen megbecsülő magatartásnak is jó iskolája lehet Hogyan lehet szólni a másikhoz, hogy az ne legyen sértő, bántó, ugyanakkor eredetinek, szellemesnek hasson? Nagy gondjuk ez a kamaszkorból lassan kifelé tartó fiatalembereknek, lányoknak. Népdal, tánclépések hangja hallatszik az utcára néző tereaUtoL Néptáncot tanulnak magánszorgalomból, saját kezdeményezésre. A betanult lépéseket, figurákat először a ladi öregeknek mutatták be. S bár a klub festése, felújítása miatt most szünetelnek a foglalkozások, a moziüzemi vállalat hetenként háromszor vetít filmet. Az első melegebb tavaszi napon a kollégium lakói kiültek a széles párkányra. Csoportosan, párosával. Hangosan, vagy csak egymás fülébe suttogva folyt a szó. Mert ebből a kollégiumból sem hiányzik az, ami annyi más »társintézményéből«: a diákszerelem. mekben harmincán alszanak. A zsúfoltságot kívánják megszüntetni. Vicskics Rózsa a kollégium diáktanács titkára. Ezt a fontos megbízatást egy hónapja gyakorolja. A barcsi diáklány a közgazdasági szaközépiskola harmidik osztályos tanulója. Azzal kezdte a beszélgetést hogy : Borzasztóan szeretek itt lakni. — A kollégium zsúfoltságát enyhíti-e Valami? — Az otthoni lakásviszoe nyokhoz képest zsúfolt helyen lakunk. Volt, aki nem tudta megszokni, albérletbe költözött. Természetesen szeretnénk, ha csökkenne a zsúfoltság, de jó érzés, hogy össaekovácsolódtunk. — Kedvezmény-e, hogy igénybe veheti a kollégiumot? — Számomra föltétien kedvezmény, hisz Barcsról nem járhatnék be naponta Szilencium Aki valaha is megfordult már diákotthonban, jól ismeri a képet: megkezdődik a szilencium, a tanulók leülnek az asztalhoz, s nekiveselkednek a könyveknek, füzeteknek. (A kötelező tanulása idő három óta.) A módszer hatékonyságát egyre több pedagógus vonja kétségbe. Ezúttal Frigyest Margitot, a Damjanich utcai diákotthon» nevelőjét kérdeztük meg — Az egyik leggyakoribb kifogás a »szilencium-rend- szer« ellen: egyetlen, éppen felügyelő nevelő nem lehet képes valamennyi diákot elfogadhatóan figyelemmel kísérni, korrepetálni. Mi az igazság? — Huszonnégy diákra felügyelek, ami igen magas szám, országos viszonylatban azonban tűrhető. A szilencium mindig erőpróba: sok az időigényes gyerek, s a nevelőnek is több tárgyra kell figyelnie. — Sokan úgy gondolják: a kötelező időtartam előírása fölösleges, a tanulás meny- nyisége kizárólag a tanulók képességétől és szorgalmától függ. Tehát személyenként változik a szükséglet. — Az időtartamot nem kezeljük mereven. A jó tanulok részben vagy teljesen szabadon rendelkezhetnek délutánjaikkal. Az elgépiesedés veszélyét inkább a mechanikus időbeosztás idézi élő. ötven perc tanulás, tíz perc szünet, holott esetleg az egyik diák másfél-két órán át képes lenne koncentráltan tanulni, a másiknak pedig már harmic perc után pihenésié volna szüksége. , — Sok tanuló úgy sajátítja el leggyorsabban és legmélyebben a »penzumot«, ha közben sétálhatna, vagy hangosan tanulhatna. az iskolába, és a szüleim nem engedhetnék meg maguknak, hogy albérletben iakjam. Itt háromszázhatvan forintot fizetek. — Van, amit irigyelnek a városi gyerekek az itt lakóktól? — Az önállóságunkat nagyon irigylik. A kollégisták általában önállóbbak. — Kimenő. Ez varázsszó? — Nálunk elég nagy szabadságot jelent a kimenő. Aki moziba szeretne menni, s a tanulmányi eredménye jó, megkapja az engedélyt. Közbeszólt az igazgató. — Randevúra is adtunk már kimenő engedélyt. A kollégium fegyelmi helyzetével elégédettek az itt lakók és a nevelők is. A lányok különösen szorgalmasak, és jobban kiveszik részüket a közösségi munkából, a fiúknál a szakmunkás- tanulók bontják meg a rendet. Náluk nem ritka az alkoholfogyasztás. — Elfogadják-e a diáktanácsot irányítónak a diákok? Miben dönt a testület? Vuc&kics Rózsa : — Elfogadnak bennünket, hiszen ők választották a diáktanácsot. Mi döntünk például abban, hogy ki kaphasson kötetlen kimenőt, ki érdemelte ki a kiváló kollégista címet. A legfőbb feladatunk, hogy javítsuk a tanulmányi eredményeket. Olyan célokat tűztünk ki, amilyeneket mindenki elérhet. A kollégisták tanulmányi eredménye a mi osztályunkban jobb a városiakénál. A kép eddig egyoldalú. A jól tanulók, a közösségbe beilleszkedők munkával és szorgalommal megszerzett jogai lehetővé teszik, hogy jól érezzék magukat a kollégiumban. Am érdemes odafigyelni arra is, hogy a kollégium lakóinak a tizennégy százaléka elégtelen osztályzatot kapott félévkor. Különösen magas a bukások száma a gyors- és gépíróiskolá-' ban. A kollégisták negyven százaléka nem teljesítette feladatát. — Olyan ritmusba kényszeríti a diákokat a tanulmányi rend, mely egyéniségüktől és szokásaiktól idegen. Tlyeiíkor a nevelőnek kell figyelembe vennie az egyéni tulajdonságokat, és viszonylag szabadon kezelni a szabályokat. — Eléggé figyelembe veszik-e az iskolában a diákott. hon pedagógusainak véleményét az értékeléskor? — A helyzet sokat javult. \ magatartás- és saorgalom- iegyek megállapításánál az ''kólában rendszerint hallgatnak a .véleményükre. A jó tanulók önállóbbak A kaposvári mezőgazdasági szakközépiskola kollégiumában csak néhány zenét hallgató, olvasó, beszélgető fiút találtam a kora délutáni órákban, a többiek a pályán »kergették« a labdát. — A diákoknak ebéd után két óra szabad idejük van — mondotta Farkas Béla, a kollégium igazgatója. — Erre az időre jutnak a szakköri foglalkozások is. Délután négy órától este fél hétig tanulnak a diákok. A bukásra állók vacsora után is a könyv elé ülnek. Reggel hat órakor az iskolába indulók rövid felkészülésével kezdődik a nap. A diákoknak nincs külön tanulószobájuk, a szakközép- iskola tantermeiben tanulnak. Az elsősök és másodikosok zöme a szakközépiskolában lakik, az idősebb fiúk a főiskola felső, a lányok pedig az alsó emeletén kaptak szállást. — Aki adottságait teljes mértékben kihasználva tanul — folytatta Farkas Béla —, az egy óra tanulmányi idő kedvezményben részesül. Az iskola és a kollégium területén szabad időbeosztásban tanulhatnak a kiemelkedő eredményt produkálók. Ezt a kedvezményt kéthetenként felülvizsgálja az osztályfőnök és a diákönkormányzat. A negyedikesek körülményei. hasonlók. Ballagás után a diákönkormányzat külön napirendet dolgoz ki a végzősök számára. — Hetenként egyszer diákönkormányzati napot tartunk — szólalt meg Ho~ reczki Gyula harmadikos tanuló. — Ezen a napon tanári felügyelet nélkül a diáktanácstag ellenőrzi a szilen- ciumot, s egész nap ő irányítja a tevékenységünket. Kimenőt is adhat délutánra. — Minden hónap utolsó szombatján mehetünk haza — folytatta a másodikos Horváth Béla. — Jutalomból is hazautazhatunk, ha egy héten három ötöst hozunk, vagy négy óra társadalmi munkát végzünk. Ezt nevelőtanár igazolja. A klub mindennap rendelkezésükre áll este nyolc óráig. Rengeteg játékunk van, előadóestet. vetítést is gyakran szerveznek. Este fél tízkor: takarodó. Ha tovább szeretnénk nézni a televíziót, a nevelőtanár belegyezésével és a diáktanácstag felügyeletével ez is megoldható. Mennyit ér a szabad idő? Alig háromnegyed évszázada még csupán, az vitt némi izgalmat a vaskalapos tanároktól elgyötört Nyilas Misi életébe, hogy a feneketlen bendőiű Böszörményi felfalta a pakkból kicsent cipőkenőcsöt. A »sztorik« ma is nélkülözhetetlen tartozékai a kollégiumi életnek — ám nem pótolhatják a szabad idő tartalmas eltöltését. A diákotthonokban döntő feladattá vált a szocialista együttélés, az öntevékeny tudatformálás normáinak elsajátítása. A nevelés a szabad idő hasznos eltöltését is elősegíti. A tapasztalatokat persze csak csínján általánosíthatjuk, hiszen a félezer gimnazista és szakközépiskolás a város új kollégiumában kitűnő körülmények között él, négyágyas, kényelmes szobákban. Á tanulótermekben nincs zsúfoltság, a társalgó tágas, a technikai stúdió fölszerelése igen jó a könyvtárban ötezer kötet várja az érdeklődőket. Néhány, e helyütt bevált módszer azonban bizonyára másutt is alkalmazható lenne. Íme, például a politikai ismeretterjesztés receptje. Végy néhány újságot, hetilapot, folyóiratot, és oszd ki a diákok között! Szervezz »stúdiós« szakkört, s bízd meg tagjait azzal, hogy rendszeresen vegyex hangszalagra a rádió Öt világrész hét napja című összefoglalót és más politikai adásait! Hétfőn este hívd össze a vitakört, s csak arra vigyázz, ne tégy minden áron gyeplőt az érvekre! A politikai helyére — a módszer érintetlenül hagyásával — az erkölcs, a tudomány, a xnuveszeteK kérdései is behelyettesíthe- tők. Ha rövid a karod, told meg néhány ötlettel — így tettek a Damjanich utcai diákotthon vezetői is, amikor kulturális megállapodásokat kötöttek a Latinca Sándor Művelődési Központtal, a mezőgazdasági főiskolával és az ifjúsági házzal, s kaptak cserébe számos szép képzőművészeti és fotó- kiállítást, afchív filmeket bemutatásra. A levéltár és a múzeum munkatársai ugyancsak rendszeres vendégek errefelé. A régészeti és munkásmozgalom-történeti előadások, diafitmbemuta- tok hatása jóval nagyobb, mint amilyenre a pedagógusok számították. S hogy a hallás se maradion »intakt«, nemrégiben négyrészes zene- történeti sorozatot szerveztek. A megyei ügyészség munkatársai jogpropagandaelőadásokat vállaltak. Négyszázhúsz kollégistának van színházbérlete. A jó kollégium persze nem csupán a kulturális javak befogadására késztet, hanem »önellátásra« is. »Szúrópróbánk« helyszínén féltucatnyi szakkör, klub működik, köztük olyan kuriózumok. mint az úgynevezett önismereti kör — mely a lélektani ismeretek játékos elsajátítására hivatott — és a zenei klub. Így gyúrja egyetlen tömbbé a közös érdeklődés a gépészeti, egészségügyi, közgazdasági szakközépiskolásokat a gimnazistákkal.
