Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-13 / 61. szám

A hotlégiumok kőzös- ségformiló hatása mellett a családi és az általános iskolai nevelésnek is nagy szerepe van abban, hogy milyen gyorsan sikerül be­illeszkedniük a diákotthon­ba kerülő középiskolai ta- tanulóknak. A kollégiumok maguk alakítják ki rend­jüket, sok a közös vonás a középiskolás és szak­munkástanulók életének a megszervezésében, ez hat rájuk leginkább. A kollé­giumokban válnak önállób­bakká a diákok, önkor­mányzatuk együttműkö­dik a nevelőkkel. A de­mokratizmus iskolája is a kollégium. Kaposváron kilencszáz- nyolcvan középiskolás la­kója van a kollégiumok­nak, a szakmunkástanulok közül hétszázötvenhatan élnek a közösségekben. So­kan nem kaptak helyet, ezért naponta utaznak Ka­posvárra és haza. Néhá- nyan albérletben laknak. A kaposvári középiskolá­sok közül hatszázharminc­hat a bejáró, számukra na­gyobb terhet jelent az is­kolai munka. Hátrányos helyzetüket a várostól va­ló távolság mutatja meg igazán. Kevesen laknak al­bérletben: összesen hu­szonkilenc középiskolás. összeállításunkban arra törekedtünk, hogy felvil­lantsuk azoknak az életét, akik a kollégiumi elhelye­zés kedvezményét élvezik. KOLLÉGIUMI ÉLET Zsúfoltság renddel, jókedvvel Háromszázhuszonnyolc kö­zépiskolás lakója van a ka­posvári Latinca kollégium­nak. A régi kaszárnyaépület kívülről mostohább képet nyújt, belül otthonosan be­rendezett, de zsúfolt és kor­szerűtlen. Tavaly felújítot­ták a fiúk épületét, az idén a lányokén a sor. Cselők László igazgató több mint két évtizede irányítja a kol­légium életét, gondjai első­sorban az épülettel és az el­helyezéssel vannak. A kö­vetkező tanévben ötvennél több kollégistát kell majd elhelyeznie. Szeretnék ké­nyelmesebbé tenni a diákok életét. A hatalmas hálótér­Önkormányzat és diákszerelem Tépett dísznövénysor sze­gélyezi az 512. számú Szak­munkásképző Intézet Szántó Imre utcai kollégiumának épületét. 120 fiú lakik itt az egyik szárnyban, a másikban 103 lány. Asztalos-, kőmű­ves-, szobafestő-tanulók és egészségügyi szakiskolások. A lányok három éve költöztek a kollégiumba, amikor elké­szült az új SÁÉV munkás- szálló. A vállalatnak egy ideig még itt lakott néhány munkása az első emeleten, e mindenkinek kényszerű »társbérletben-«. Reggel, délben, este népes csapatban indulnak a fiata­lok a Zalka Máté utcai kol­légium felé. Ugyanis a saját épületükben nincs konyha. A kollégium tárgyi fői tételei tehát jobbak is lehetnének. A megye különböző köz ségeiből érkeztek ide a fia­talok. Az itt eltöltött három év értelmét, a felnőtt életre való fölkészítést a tanuló- es hálószobákban, a szabad időben múló percek is el­döntik. Az önkormányzatnak még fejlődnie kell. Két-há- rom hete alakult' újjá a diáktanács, a régiek — és éppen ők — elhagyták a kollégiumot, vagy kimarad­tak az iskolából. A szobakö­zösségek — a nevelők meg-, állapítása szerint — még nem fejlődtek magasabbren- dű közösségekké. Talán ke­vés az itt töltött három év, talán az is baj, hogy nem mindig az azonos szakmát tanuló, egyidős korosztályok laknak egy szobában. Szomszédok itt a lányok és a fiúk. Ez a két nem kap­csolatának, az egymást köl­csönösen megbecsülő maga­tartásnak is jó iskolája le­het Hogyan lehet szólni a másikhoz, hogy az ne legyen sértő, bántó, ugyanakkor ere­detinek, szellemesnek has­son? Nagy gondjuk ez a ka­maszkorból lassan kifelé tartó fiatalembereknek, lá­nyoknak. Népdal, tánclépések hang­ja hallatszik az utcára néző tereaUtoL Néptáncot tanul­nak magánszorgalomból, sa­ját kezdeményezésre. A be­tanult lépéseket, figurákat először a ladi öregeknek mu­tatták be. S bár a klub fes­tése, felújítása miatt most szünetelnek a foglalkozások, a moziüzemi vállalat heten­ként háromszor vetít filmet. Az első melegebb tavaszi napon a kollégium lakói ki­ültek a széles párkányra. Csoportosan, párosával. Hangosan, vagy csak egymás fülébe suttogva folyt a szó. Mert ebből a kollégiumból sem hiányzik az, ami annyi más »társintézményéből«: a diákszerelem. mekben harmincán alsza­nak. A zsúfoltságot kíván­ják megszüntetni. Vicskics Rózsa a kollé­gium diáktanács titkára. Ezt a fontos megbízatást egy hó­napja gyakorolja. A barcsi diáklány a közgazdasági szaközépiskola harmidik osz­tályos tanulója. Azzal kezdte a beszélgetést hogy : Bor­zasztóan szeretek itt lakni. — A kollégium zsúfoltsá­gát enyhíti-e Valami? — Az otthoni lakásviszoe nyokhoz képest zsúfolt he­lyen lakunk. Volt, aki nem tudta megszokni, albérletbe költözött. Természetesen sze­retnénk, ha csökkenne a zsúfoltság, de jó érzés, hogy össaekovácsolódtunk. — Kedvezmény-e, hogy igénybe veheti a kollégiu­mot? — Számomra föltétien kedvezmény, hisz Barcsról nem járhatnék be naponta Szilencium Aki valaha is megfordult már diákotthonban, jól is­meri a képet: megkezdődik a szilencium, a tanulók leül­nek az asztalhoz, s nekivesel­kednek a könyveknek, füze­teknek. (A kötelező tanulása idő három óta.) A módszer hatékonyságát egyre több pe­dagógus vonja kétségbe. Ez­úttal Frigyest Margitot, a Damjanich utcai diákotthon» nevelőjét kérdeztük meg — Az egyik leggyakoribb kifogás a »szilencium-rend- szer« ellen: egyetlen, éppen felügyelő nevelő nem lehet képes valamennyi diákot el­fogadhatóan figyelemmel kí­sérni, korrepetálni. Mi az igazság? — Huszonnégy diákra fel­ügyelek, ami igen magas szám, országos viszonylatban azonban tűrhető. A szilenci­um mindig erőpróba: sok az időigényes gyerek, s a neve­lőnek is több tárgyra kell fi­gyelnie. — Sokan úgy gondolják: a kötelező időtartam előírása fölösleges, a tanulás meny- nyisége kizárólag a tanulók képességétől és szorgalmától függ. Tehát személyenként változik a szükséglet. — Az időtartamot nem kezeljük mereven. A jó tanu­lok részben vagy teljesen sza­badon rendelkezhetnek dél­utánjaikkal. Az elgépiesedés veszélyét inkább a mechani­kus időbeosztás idézi élő. öt­ven perc tanulás, tíz perc szünet, holott esetleg az egyik diák másfél-két órán át ké­pes lenne koncentráltan ta­nulni, a másiknak pedig már harmic perc után pihenésié volna szüksége. , — Sok tanuló úgy sajátítja el leggyorsabban és legmé­lyebben a »penzumot«, ha közben sétálhatna, vagy han­gosan tanulhatna. az iskolába, és a szüleim nem engedhetnék meg ma­guknak, hogy albérletben iakjam. Itt háromszázhatvan forintot fizetek. — Van, amit irigyelnek a városi gyerekek az itt lakók­tól? — Az önállóságunkat na­gyon irigylik. A kollégisták általában önállóbbak. — Kimenő. Ez varázsszó? — Nálunk elég nagy sza­badságot jelent a kimenő. Aki moziba szeretne men­ni, s a tanulmányi eredmé­nye jó, megkapja az enge­délyt. Közbeszólt az igazgató. — Randevúra is adtunk már kimenő engedélyt. A kollégium fegyelmi helyzetével elégédettek az itt lakók és a nevelők is. A lányok különösen szorgalma­sak, és jobban kiveszik ré­szüket a közösségi munká­ból, a fiúknál a szakmunkás- tanulók bontják meg a ren­det. Náluk nem ritka az al­koholfogyasztás. — Elfogadják-e a diákta­nácsot irányítónak a diá­kok? Miben dönt a testü­let? Vuc&kics Rózsa : — Elfo­gadnak bennünket, hiszen ők választották a diáktaná­csot. Mi döntünk például abban, hogy ki kaphasson kötetlen kimenőt, ki érde­melte ki a kiváló kollégista címet. A legfőbb felada­tunk, hogy javítsuk a tanul­mányi eredményeket. Olyan célokat tűztünk ki, amilye­neket mindenki elérhet. A kollégisták tanulmányi ered­ménye a mi osztályunkban jobb a városiakénál. A kép eddig egyoldalú. A jól tanulók, a közösségbe beilleszkedők munkával és szorgalommal megszerzett jogai lehetővé teszik, hogy jól érezzék magukat a kollé­giumban. Am érdemes oda­figyelni arra is, hogy a kol­légium lakóinak a tizennégy százaléka elégtelen osztály­zatot kapott félévkor. Külö­nösen magas a bukások szá­ma a gyors- és gépíróiskolá-' ban. A kollégisták negyven százaléka nem teljesítette feladatát. — Olyan ritmusba kénysze­ríti a diákokat a tanulmányi rend, mely egyéniségüktől és szokásaiktól idegen. Tlyeiíkor a nevelőnek kell figyelembe vennie az egyéni tulajdonsá­gokat, és viszonylag szabadon kezelni a szabályokat. — Eléggé figyelembe ve­szik-e az iskolában a diákott. hon pedagógusainak vélemé­nyét az értékeléskor? — A helyzet sokat javult. \ magatartás- és saorgalom- iegyek megállapításánál az ''kólában rendszerint hall­gatnak a .véleményükre. A jó tanulók önállóbbak A kaposvári mezőgazdasá­gi szakközépiskola kollégiu­mában csak néhány zenét hallgató, olvasó, beszélgető fiút találtam a kora délutá­ni órákban, a többiek a pá­lyán »kergették« a labdát. — A diákoknak ebéd után két óra szabad idejük van — mondotta Farkas Béla, a kollégium igazgatója. — Er­re az időre jutnak a szak­köri foglalkozások is. Dél­után négy órától este fél hé­tig tanulnak a diákok. A bu­kásra állók vacsora után is a könyv elé ülnek. Reggel hat órakor az is­kolába indulók rövid felké­szülésével kezdődik a nap. A diákoknak nincs külön tanulószobájuk, a szakközép- iskola tantermeiben tanul­nak. Az elsősök és másodi­kosok zöme a szakközépis­kolában lakik, az idősebb fiúk a főiskola felső, a lá­nyok pedig az alsó emeletén kaptak szállást. — Aki adottságait teljes mértékben kihasználva ta­nul — folytatta Farkas Bé­la —, az egy óra tanulmányi idő kedvezményben részesül. Az iskola és a kollégium te­rületén szabad időbeosztás­ban tanulhatnak a kiemel­kedő eredményt produkálók. Ezt a kedvezményt kétheten­ként felülvizsgálja az osz­tályfőnök és a diákönkor­mányzat. A negyedikesek körülmé­nyei. hasonlók. Ballagás után a diákönkormányzat külön napirendet dolgoz ki a vég­zősök számára. — Hetenként egyszer diákönkormányzati napot tartunk — szólalt meg Ho~ reczki Gyula harmadikos ta­nuló. — Ezen a napon taná­ri felügyelet nélkül a diák­tanácstag ellenőrzi a szilen- ciumot, s egész nap ő irá­nyítja a tevékenységünket. Kimenőt is adhat délutánra. — Minden hónap utolsó szombatján mehetünk haza — folytatta a másodikos Horváth Béla. — Jutalomból is hazautazhatunk, ha egy héten három ötöst hozunk, vagy négy óra társadalmi munkát végzünk. Ezt neve­lőtanár igazolja. A klub mindennap rendelkezésükre áll este nyolc óráig. Renge­teg játékunk van, előadóes­tet. vetítést is gyakran szer­veznek. Este fél tízkor: ta­karodó. Ha tovább szeret­nénk nézni a televíziót, a nevelőtanár belegyezésével és a diáktanácstag felügye­letével ez is megoldható. Mennyit ér a szabad idő? Alig háromnegyed évszá­zada még csupán, az vitt né­mi izgalmat a vaskalapos ta­nároktól elgyötört Nyilas Misi életébe, hogy a fene­ketlen bendőiű Böszörményi felfalta a pakkból kicsent cipőkenőcsöt. A »sztorik« ma is nélkülözhetetlen tar­tozékai a kollégiumi életnek — ám nem pótolhatják a szabad idő tartalmas eltölté­sét. A diákotthonokban dön­tő feladattá vált a szocialis­ta együttélés, az öntevékeny tudatformálás normáinak el­sajátítása. A nevelés a sza­bad idő hasznos eltöltését is elősegíti. A tapasztalatokat persze csak csínján általánosíthat­juk, hiszen a félezer gimna­zista és szakközépiskolás a város új kollégiumában ki­tűnő körülmények között él, négyágyas, kényelmes szo­bákban. Á tanulótermekben nincs zsúfoltság, a társalgó tágas, a technikai stúdió föl­szerelése igen jó a könyv­tárban ötezer kötet várja az érdeklődőket. Néhány, e he­lyütt bevált módszer azon­ban bizonyára másutt is al­kalmazható lenne. Íme, pél­dául a politikai ismeretter­jesztés receptje. Végy né­hány újságot, hetilapot, fo­lyóiratot, és oszd ki a diá­kok között! Szervezz »stú­diós« szakkört, s bízd meg tagjait azzal, hogy rendsze­resen vegyex hangszalagra a rádió Öt világrész hét napja című összefoglalót és más politikai adásait! Hétfőn es­te hívd össze a vitakört, s csak arra vigyázz, ne tégy minden áron gyeplőt az érvekre! A politikai helyére — a módszer érintetlenül hagyásával — az erkölcs, a tudomány, a xnuveszeteK kérdései is behelyettesíthe- tők. Ha rövid a karod, told meg néhány ötlettel — így tettek a Damjanich utcai diákotthon vezetői is, ami­kor kulturális megállapodá­sokat kötöttek a Latinca Sándor Művelődési Központ­tal, a mezőgazdasági főisko­lával és az ifjúsági házzal, s kaptak cserébe számos szép képzőművészeti és fotó- kiállítást, afchív filmeket bemutatásra. A levéltár és a múzeum munkatársai ugyancsak rendszeres ven­dégek errefelé. A régészeti és munkásmozgalom-történe­ti előadások, diafitmbemuta- tok hatása jóval nagyobb, mint amilyenre a pedagógu­sok számították. S hogy a hallás se maradion »intakt«, nemrégiben négyrészes zene- történeti sorozatot szervez­tek. A megyei ügyészség munkatársai jogpropaganda­előadásokat vállaltak. Négy­százhúsz kollégistának van színházbérlete. A jó kollégium persze nem csupán a kulturális ja­vak befogadására késztet, hanem »önellátásra« is. »Szúrópróbánk« helyszínén féltucatnyi szakkör, klub működik, köztük olyan ku­riózumok. mint az úgyneve­zett önismereti kör — mely a lélektani ismeretek játé­kos elsajátítására hivatott — és a zenei klub. Így gyúr­ja egyetlen tömbbé a közös érdeklődés a gépészeti, egészségügyi, közgazdasági szakközépiskolásokat a gim­nazistákkal.

Next

/
Thumbnails
Contents