Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-13 / 61. szám
Csendes nap Letenyén R3v?d pihenőt tartat nak a kamionosak. Vitorlást vontató, magyar rendszámú személygépkocsi t látunik. Utasai bizonyára a tengerhez igyekeznek. Nagy ritkán egy-egy olasz, jugoszláv autó is befut, mindezekkel együtt most kihalt a le- tenyei határátkelőhely. A somogyiak által jól ismert átkelőhelyet tizennyolc esztendeje az elsők között nyitották meg. Első évi forgalma 33 000 érkező, illetve távozó utas volt. Azután sorra nyílt meg a többi átkelőhely, ám a letenyei forgalom nemhogy csökkent, inkább növekedett — A milliomos átkelőhelyek egyike vagyunk. Tavaly az utasok száma meghaladta az 1,7 milliót. Augusztus volt a legforgalmasabb, 540 000 utassal. Volt olyan nap, hogy több okmányt kezeltünk — 40 000 személyét —, mint a megnyitás első esztendejében. Kovács Pál határőr százados hosszan sorolja a forgalmi adatokat. Ezek azt bizonyítják, hogy Letenye nemcsak hazánkban, hanem világszerte ismert határátkelőhely. — Ez idő alatt összesen 27 millió utas haladt át a forgalmi ellenőrző ponton. Köztük Japán, ’Afganisztán, Ausztrália, Tanzánia, hogy csak néhányat említsek. Nagyon nehéz az itt szolgálatot teljesítő határőrök, vámosok munkája, hogy megakadályozzák a különböző értékek kivitelét, behozatalát, amikor a nyári kánikulai csúcsforgalomban gépkocsik, autóbuszok százai. tucatnyi kamion várnai: az útlevél, az okmányok ellenőrzésére. — Volt olyan nap, hogy tíz-tizenkétezer gépkocsit kellett átvizsgálnunk. Ha kocsinként négy utast számolunk, akkor a járművek utasainák száma jóval meghaladta a hatmilliót a 18 év alatt. Persze egy-egy autóbusz 40—60 személyt is szállít, ám rengeteg az. olyan szémélygépkocsi, amelyben Csak ketten voltak. Csak kellő udvariassággal, gondossággal, a határőrök, a vámosok összefogásával érhetjük el, hogy megakadályozzuk a vámelőírások megsértését — mondta Farkas Ferenc százados, a vámőrség parancsnoka. Huszonkétmillió forintot ért a lefoglalt, az elkobzott csempészáru a megnyitás óta : eltelt idő alatt. A valuta, az aranyékszer, a kis helyet foglaló drága műszaki cikkek — magnók, rádiók, •zsebszámológépek — iránti érdeklődés csökkent. .Leggyakrabban a farmer, a bőrholmi, a drága nyugati italok, cigaretták behozatala, kifelé pedig a megengedettnél több élelmiszer — szalámi, kolbász, sonka —, drága népművészeti cikkek, régiségek fordulnak elő a listán. — Tavaly elérte az egymillió forintot az elkobzott valuta és értékcikk. Volt olyan év, hogy ez az összeg meghaladta a négymillió forintot is — tájékoztatnak. Évekkel ezelőtt fordult elő, hogy egy nyugati műkereskedő fillérekért vásárolt értékes festményeket, műkincseket, templomi kegyszereket hozzá nem értő emberektől. Szőnyegbe csavarva összesen 1,2 millió forint értékű tárgyat akart kivinni sikertelenül az országból. Az utóbbi Időben a Jugoszláviába igyekvő hazánkfiai kocsijaiban sok kisebb, nagyobb csomagban található dióbél. Ennek a szomszéd országban jó ára van, s akad olyan kocsi, amelyben 40 kiló dióbelet rejtettek el! Igen nagy felelősséget jelent a szolgálat. Vannak ugyanis, akik embereket szeretnének útlevél nélkül külföldre szöktetni. Tavaly több ilyen eset is előfordult. Minden okmányát rendben találták annak a fehér színű nyugatnémet Mercedesnek, amelynek csupán egyetlen utasa volt. Sok ezer kocsi várakozott áthaladásra, éppen akkor volt a nyári csúcs, a határőrök és a vámosok azonban mindent alaposan átnéztek. Talán csak véletlenül tűnt feli hogy a csomagtartóban a bőröndök, kisebb-nagyobb csomagok pokróccal gondosan el vannak különítve. A kocsit vizsgáló határőr a pokróc alá nyúlt, s a kezét egy másik kéz fogta meg. A forróságtól elkábult, csaknem ruhátlan külföldi lány azt hitte, már a határ túloldalán vannak, s előjöhet. Nagyon meglepődött, amikor határőrök az okmányait kérték. S az a másik fiatal nő is, aki hasonló módon akart kijutni az országból. No, meg az a fiatalember, akit egy leplombált külföldi kamionba rejlettek el. Szalai László Választások a fogyasztási szövetkezetekben Ez év tavasain éjjé ksH választani a fogyasztási szövetkezetek tisztségviselőit, testületi szerveit. A szövetkezeti gazdálkodás bonyolultabb körülményei különösen a vezető, ellenőrző ön- kormányzati szervek megerősítését is igényli. Olyan összetételű testületek kialakítására van szükség, amelyek megfelelnek a növekvő követelményeknek. Fokozni kell a testületekben a politikai és a szakmai felelősséget, a hozzáértést. A testületi tagok jelölésénél döntő szempont természetesen az alkalmasság Emellett a testületi vezetés folytonosságát biztosítva úgy kell kialakítani az ön- kormányzati szerveket, hogy tükrözzék a tagság összetételét. így indokolt növerni a fiatalok, a nők arányát A munkások, értelmiségek, alapító tagok is kapjanak megfelelő képviseletet. Elsősorban azokat kell újraválasztani, akik eddig is felelősséggel végezték munkájukat. A választások első szakasza lényegében befejeződött azzal, hogy a részközgyűléseken a tagok megválasztották a szövetkezet elnökét és helyettesét, a felügyelő bizottság elnökét, továbbá a területi intéző és ellenőrző bizottságokat, a körzeti küldötteket. A szövetkezetek jelentőségüknek megfelelően ké szültek a gyűlésekre, ’ jól mozgósították a tagságot. A részközgyűlések mindenütt határozatképesek voltak A választásokat a törvényes előírásoknak megfelelően bonyolították le. A reszközgyűlesek mellett a szövetkezetek dolgozói is tanácskoztak, hogy a küldött- gyűlések elé terjesztendő igazgatósági beszámolókban, határozati javaslatokban az ő véleményüket is figyelembe tudják venni. Az 1977. évi törvénymódosítás jelentősen megnövelte a küldöttgyűlések hatáskörét. Ma e fórumok jogosultak dönteni a legfontosabb szövetkezeti kérdésekben. A mérleg- és a tervjóváhagyás mellett hatáskörükbe került az igazgatóságok, a felügyelő, nő- és ifjúsági bizottságok, a megyei küldöttek megválasztása i& A szövetkezetek irányftó- és ellenőrző testületéi megválasztásának nagy jelentősége van. Az igazgatóságokra, mint általános hatáskörrel felruházott irányító testületekre, a felügyelő bizottsár gokra, mint a tulajdonosi ellenőrzés legfontosabb testületéire fokozott felelőssé. Nehéz évet zárt az öreglaki Állatni Gazdaság, amely a hagyományos mezőgazda- sági ágazatokra épít. A mostoha időjárás mintegy tízmilliós kiesést okozott, jóllehet a kukorica jobb termést hozott, mint bármikor. A hozamok nem úgy alakultak, ahogy ez a gazdaságban megszokott volt, s a tervezett eredményt csak 80 százalékra sikerült elerni. — Az 1980-as elképzelések megvalósításának zálogát nem a hagyományos termelési szerkezet megváltoztatásában látjuk. Erre nem is lertne mód, hiszen a fejlesztések visszafogása ránk is vonatkozik — mondta Tóth Lászj.0, a' gazdaság igazgatója. — Sókkal fontosabb, hogy get rónak a növekvő feladatok, a hatékonyabb, takarékosabb gazdálkodás. Rendkívül fontos tehát e testületek összetételében minőségi változást elérni. A küldöttgyűlésekre — amelyeket március végéig kell befejezni — felelősség- teljes munka vár. Éppen ezért előkészítésükre fokozott gondot kell fordítani az áfész-ekben, a takarékszövetkezetekben és a lakásszövetkezetekben egyaránt. feltárjuk belső tartalékainkat, az eddigieknél jobb üzem- és munkaszervezéssel. Minden ágazatban növelni lehet és kell a termelés hatékonyságát, emelni a fajlagos hozamokat. Az idén ugyanazokkal az eszközökkel es kapacitással folytatjuk a termelést, mint a korábbi években, jobban kihasználva a lehetőségeket. Az új árarányok az öreg- lakiakat is kedvezőtlenül érintették. Ennek ellenére több nyereséget terveznek, mint tavaly: 7 millió forint- tot, amely 10—15 százalékkal, meghaladja az ötödik ötéves terv átlagát is. Mindennek biztosítéka a kihasználat kvn üzemen belüli tartalékokban rejlik, Fejlesztési forrasaiksU Dr. Nagy Pál Csak a tapasztalat kevesebb Szeretnek politizálni a fiatalok Odakint megindult a daru. Biztonsági okokból kis szünetekkel hosszan csengeti Az idegen felkapja a fejét. — Az elején mi is nehezen szoktuk meg — mondja Z óka-Cyőri Ferenc, a Somogy megyei Tanácsi Magas- ,és Mélyépítő Vállalat vasbetonszerelő műkőüzemének technikusa. Az iroda felső ablakán látjuk, amint- a sárgára festett hatalmas szerkezet elvonul a sínpálya végéig. A technikus közvetlen modorú, kisportolt férfi, sötétkék zakót, világoskék inget hord. Hol itt, hol ott bukkan fel a cseri telepen a fiatalok körében: tájékoztat, megbeszél, mozgósít,' mindig van valamilyen KISZ-megbízátása. Nyolc éve dolgozik a vállalatnál, s tavaly vették fői a pártba KISZ-ajánlással. Pártfeladatként továbbra is a KISZ-ben tevékenykedik, s mondhatni, hogy bőven van megbízatása: a 3. számú alapszervezetben termelésfelelős, a vállalati KISZ-bizottságban agitációs és propagandafelelős, a politikai képzési munkabizottságának szintén tagja. A KISZ-propagandista városi klubjában tevékenyen dolgozik, s még szakszervezeti propagandista is. A harmincegy éves férfi bírja erővel, lelkesedéssel, így egyik megbízatása sem teher. — Mióta propagandista? — Most már két éve. A vállalatnál öt KlSZ-szerve- zet működik, s most három ifjúsági vitakörünk van. A tagok mintegy hetven százaléka vesz részt a politikai képzésben. — S KISZ-en kívüliek? — Néhányan, például nálunk a telepen, őket azonban már számításba vettük a KISZ-tagfölvételnéL M> könnyű helyzetben vagyunk ugyanis a vállalat KISZ- eseinknek csaknem a fele — mégpedig autószerelők, lakatosok, asztalosok, sz ikipa- rosok — itt van a telepen. Zóka-Győri Ferenc most másodikos a marxista leninista esti középiskolában, s nemrég részt vett egy hathetes KlSZ-vezetőképzőr Velencén. — Hogyan hasznos.Iható mindaz, amit ott megtenuit? — Mondhatom,, nagyon jól. »öreg fejjel-« kerültem például Velencére, az a hat hét azonban sokat adott. Jó lenne például, ha nálunk, e vállalatnál is lennének o'yan szemlélteti eszközök, mint Velencén voltak. A fiatalok fáradtan, munka után jönnek össze az ebédlőben, fontos tehát, hogy érdekes .-legyen a vitakör, lekössük őket, A vállalatnál én irányítom a politikai képzést mindent megteszek, hogy beszerezhessünk diavetítőt és egyebet, most ugyanis csak a központi klubban élhetünk a szemléltetéssel, máshol nem. — Sokan mondják hogy a fiatalok nem érdeklődnek a politika iránt, közönyösek. — Én mást tapasztalok — kezdi szenvedélyesen. — Ha figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, s úgy tartjuk a képzést, akkor érdekli őket. Persze a fiataloknak nincs még olyan rutinjuk, tapasztalatuk, s nem úgy mondanak véleményt, mint esetleg a felnőttek. Van itt nálunk olyan foglalkozás, hogy szólnunk kell: gyerekek, lejárt az idő, most már menjünk haza. — Min mérhető a politikái ismeretek növekedési’'’ — Például azon, h jgv foglalkoztatják őket az országos és a helyi gaz lasági kérdések, többek között a differenciált bérezés. Most ugyanis még van gond az alkalmazásával... Aztán mondhatnám az utánpótlást a pártba. Tavaly a telepen hárman lettek párttagok — köztük én is — KlSZ-aján- lással. A 3-as pártalapszer- vezet titkárától, Lukács Fe- rétiétől sok segítséget kapunk ehhez. Szíjártó István lakatos, a 3. számú KlSZ-alapszerve- zet titkára megerősítette mindazt, amit a propagandista elmondott. — Azelőtt problémák voltak a politikai képzéssel, Feri azonban a helyére, telte itt nálunk, a telepen. A fiatalok elég komolyan vesznek részt a foglalkozásokon. Most majd átadja a velencei tapasztalatait. előadást tart a munkához való viszonyról A propagandista a hatalmas telepről udvariasan kikísért bennünket, s közben lelkesen magyarázta, milyen szép lesz a most épülő jurta alakú óvoda. — Azt érdemes megnézni, ilyen még nincs Kaposváron. Lajos Géza JOBB SZERVEZÉSSEL Öreg la ki tervek a gazdálkodás műszaki színvonalának emelésére költik. Tovább folytatják a növénytermesztés komplex gépsorainak kialakítását. Az állatta, nyésztés beruházásai a munkát megkönnyítő, a tartást korszerűbbé tevő technológiára vonatkoznak, épületberuházást nem terveznek. — Takarékosabban bánunk a munkaerővel, ez találkozik a központi elképzelésekkel is — folytatta Tóth László. — Ez nem azt jelenti, hogy embereket akarunk elbocsátani, sőt: házon belül is lehel bőven üj munkaalkalmat találni, jobban dolgozni. Hozzá kell tenni : a vezetői munkán is van javítanivaló. A gazda likodás feszesebbé tétele érdekében minden növénnyel valamilyen termel« «•i rendszerhez csatlakoztak A gabonafélékkel a bábolnai IKR rendszer tagjai, a napraforgó termesz te* érdekében pedig a bácsalmási rendszerrel alakítottak ki szoros kapcsolatot — bár meg nem tagjai a rendszernek. Növelik az ipáid növények vetés- területét, mintegy ' 4—50U hektáron lesz napraforgó. A gazdaság szarvasmarha- és baromfitenyésztésre szakosodott, ezért leépítik a sertéstelepet. Az ágazat felszámolását áz ötödik ötéves terv •égére tervezték, de a fokozatosságot is figyelembe ke! elf. venni. A szarvasmarha telepen csaknem ezer tehén, majd ennek szaporulatával összesen 3000 szarvasmarha lesz. A baromfi áralakulása, piaci feltételei 1980-ig meglehetősen rosszak voltak, így az ágazat veszteséggel járt. Az idei árviszonyok ugyan jobbak, az eredmény javul, de ha minden költséget Ileszámítunk, még így is ráfizetéssel termelnek. A gazdaság mégis bízik abban, hogy jobbra fordul a baromfitenyésztés sorsa, és a fellendülés szakasza következik. Egyébként sem mondhatnak le az öreglakiak egy 50 milliós ágazatról, mely az ösz- szes termelési érték egyhar- rnadát hozza. A baromfival a bábolnai termelési rendszerhez kapcsolódnak, a naposcsibék és á technológia is innen származnak. Ha a beruházási lehetőségek valóban javulnak, később, a hatodik ötéves terv végére már 3000 tonnás évi kibocsátást — a mostaninak csaknem kétszeresét — is tervezhet a gazda^ M. E.
