Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

A hét három kérdése Hogyan áll a világ a '• leszereléssel — az atomsorompó szerződés tize­dik évfordulója után? A mai feszültnek tűnő nemzetközi helyzetben a vi­lág kévéssé figyelt oda egy évfordulóra: március 5-én volt tíz esztendeje, hogy életbe lépett, az atomsorom­pó szerződés. A népszerű elnevezés annyit jelent, hogy tíz éve tilalom áll fenn a nukleáris fegyverek elter­jesztésére, azaz nem juthat­nak atom- és hidrogénbom­bák birtokába újabb álla­mok. Gyakorlatilag a szerződés eddig megtette a magáét, bár újra és újra híre járja, hogy hol a Dél-afrikai Köztársa­ságban, hol Izraelben, hol Pakisztánban egyes körök megpróbálkoznak nukleáris fegyverek megszerzésével. Továbbra is küzdeni kell azért, hogy az atomsorompó leeresztve maradjon, ne jus­son át rajta tömegpusztító fegyver mások kezébe. Az évforduló kapcsán nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy annak létrejöt­te mindenek előtt a szovjet —amerikai egyetértésnek volt köszönhető. A mai hely­zettel ellentétben, amikor Washington a szembenállást keresi, a világbéke szolgá­latában minél hamarabb vissza kellene térni a két legnagyobb hatalom együtt­működésének vonalához. A hét elején Gertiben — amint egy szűkszavú hír ezt tud- tui adta — a vegyi fegyve­rek betiltásával kapcsolatos kétoldalú, szovjet—amerikai tárgyalásokon résztvevő szovjet és amerikai kül­döttség újabb találkozót tar­tott. Nem tudni, milyen eredménnyel, de a puszta tény is figyelemre méltó napjainkban. Becsben is foiynak a had­erőcsökkentési tárgyalások, persze, itt sincs más kézzel­fogható pozitívum egyelőre, mint az, hogy a szokott ütemben, a heti egyszeri ta­lálkozók során kerülnek na­pirendre a fegyveres erők és a fegyverzetek korlátozásá­nak kérdései. A múlt heti ülésen a Varsói Szerződés országainak képviselője megállapította, hogy a NATO-országok legutóbbi javaslatai tulajdonképp visz- szalépést jelentenek a ko­rábbi nyugati álláspontok­hoz képest. Nagy adag türe­lem kell ahhoz, hogy kivár­ja a világ az első bécsi eredményeket a 19 ország tárgyalásain — De a leszerelési kérdések megvitatását újra és újra kezdeményezni kell. A szo­cialista államférfiak fárad­hatatlanul ezt is teszik. A héten Edward Gierek meg­ismételte a LEMP Vili. kongresszusán előterjesztett és ott elfogadott javaslatát: Varsóban üljön össze az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet. 2 Van-e egyetértés Wa- • sh ing ton és Bonn kö­zött a Carter—Schmidt ta­lálkozó után? ' Igen is, meg nem is.. í A Washingtonba látogató bon­ni kancellár nem tehette meg — nyilván nem is akarta —, hogy ujjat húzzon az USA elnökével, akiről egyébként megvan a véleménye. (S en­nek szőkébb körben néha hangot is ad ...) Nemcsak azért igyekezett az egyetértés látszatát kelteni, mert Car­ter Amerikája katonailag, gazdaságilag és politikailag természetesen még mindig erősebb az NSZK-nál, ha­nem azért is, mert a nyugat­német közvélemény egy ré­sze az USA-hoz húz a ki­éleződött nemzetközi hely­zetben és az NSZK-ban az ősszel választások lesznek ! Schmidtnek tehát egyszerre kellett az amerikaiak meg­SOMOGYI NÉPLAP tmm A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége keddi ülé­sén értékelte a köztársasági és helyi választások eredménye­ik A tanácskozáson Leonyid Brezsnyev elnökölt. HZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: A rhodesiai-zimbabwei vá­lasztásokon abszolút több­séget szerzett Robert Mu­gabe partja. — Magyar— indiai külügyminiszteri tárgyalások Oj-Delhlben. — Befejeződött az Euró­pai Biztonsági és Együtt­működési értekezlet fó­ruma Hamburgban. KEDD : Moszkvában ülést tartott Leonyid Brezsnyev rész­vételével és felszólalásá­val a legfelsőbb tanácsa. — Befejeződtek Varsóban Gierek és Honecker meg­beszélései. — Giscard d.Estaing francia állam­fő kuvaiti tárgyalásai so­rán elismerte a paleszti­nok önrendelkezési jogát. SZERDA: Kennedy győzelmét hoz­ta a massachusetts-i elő­választás. — Mugabe az új zimbabwei miniszterel­nök, Nkomo az új állam elnöke lesz. — Schmidt nyugatnémet kancellár Washingtonban Carter el­nökkel, továbbá Vance külügy-, Brown hadügy­miniszterrel és Brzezinski nemzetbiztonsági főta­nácsadóval tárgyalt. CSÜTÖRTÖK: Kína egyoldalúan befeje­zettnek nyilvánította a kínai—vietnami tárgyalá­sokat. Az Olasz Keresz­ténydemokrata Párt új vezetői a jobbszárnyhoz tartozó Piccoli és Forla- ni lettek. — Mugabe és lord Soames tárgyalása Salisburyban. FENTEK : Az osztrák nagykövet ha­zaérkezett Bécsbe. — A Közös Piac és az ASEAN tagállamainak külügymi­niszterei Kuala Lumpur­ban tárgyalásokat kezd­tek. SZOMBAT: Giscard <S* Estaing fran­cia köztársasági elnök Jordániában Husszein ki­rállyal a közel-keleti, kér­désről folytatott eszme­cserét. — Fordulat a te- heránl nagykövetségen fogva tartott tüszők hely­zetében. Szíriái alakula­tok átcsoportosítása Liba­nonban. bízható szövetséges szerepé­ben fellepnie es a nyugatné­met gazdasági érdekek vé­delmezőjének, ami több: az NSZK önállósága, »felnőtt volta« bizonyítójának is fel­tűnnie Carternak nemcsak lát­szateredmények kellettek, hanem szerette volna nyu­gatnémet vendégét rászorí­tani arra, hogy az csatlakoz­zák a moszkvai olimpia boj­kottjához, helyeselje a Szov­jetunió ellen szervezendő gazdasági korlátozásokat és növelje a Törökországnak nyújtandó nyugatémet se­gély összegét. E három té­mában továbbra is fennma­radtak a véleménykülönbsé­gek. Ami az amerikai elnök és a bonni kancellár tárgyalá­sainak végén kiadott közle­ményt illeti, szavakban már egyetértést jelzett, megis­mételve például azt a NA- TO-véleményt, hogy a Szov­jetunió afganisztáni lépése, »a békét fenyegeti«, ezenkí­vül újra előhozva a közös piaci országok elképzeleset a közép-keleti ország semlege­sítésére. 3 »Hogyan tovább« Zim- * babwéban? Bizonyos fokig meglepetést keltett, hogy Zimbabwéban, az eddigi Rhodesiában úgy­szólván teljesen tiszta vá­lasztásokat tudtak tartani, s hogy ezekből végül is az abszolút többség birtokában a hazafias front egyik moz­galma,' a Robert Mugabe ve­zette Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió került ki győz- tessa. Az utulsc» j^llanatiig élt a gyanú, hogy a fehérte­lepesek, a velük rokonszen­vező brit csapatok vagy akár a déli szomszéd dél-afrikai köztársaság katonái így vagy úgy befolyásolni fogják a választások kimenetelét. Az események ilyen ala­kulásában nyilván szerepet játszott Mugabe taktikája. Az utóbbi időben mind több nyilatkozatban tanúsított mérsékletet a »hogyan to­vább« megválaszolásaként. Nem nyúlnak hozzá a tőkés vállalatokhoz, hajlandók még a Dél-afrikai Köztársa­sággal is együttműködni gaz­dasági téren, földreform he­lyett a műveletlenül maradt, földekből elégítik ki a nincs­telenek földéhségét, és így tovább. Amikor bekövetkezett az elsöprő választási győzelem, Mugabe tartotta magát eh­hez az utolsó hetekben kiala­kított vonalához: felkérte például a rhodesiai hadse­reg fehér ember vezérkari főnökét, Peter Walls altá­bornagyot, hogy maradjon a helyén, lord Soames brit fő­kormányzóval tárgyalva fel­vetette, hogy Zimbabwe is a brit nemzetközösséig tagjá akar lenni. Egyébként is ar­ra kérte a Churchill-család tagjait, lord Soames-ot, hogy maradjon még egy ideig Sa- lisburyben az átmeneti idő­szak békéjének biztosítása végett. A, főkormányzó közölte, hogy Zimbabwe függetlensé­gének kikiáltásának napját még ezután határozzák meg, ami pedig a kormány meg­alakítását illeti, legalább két hetet jelöltek meg a koalí­cióban résztvevő miniszterek kijelölésére. Joshua Hkomót, a másodjk helyre befutott mozgalom vezetőjét az új ál­lam elnökének posztjára je­lölték, de ő nem vállalta. Mugabe egyik nyilatkoza­tában azt mondta: semmit sem akarnak elsietni. P. J. Sorozatos tüntetések Iránban A több tucat sebesüléssel járó teheráni rokonszenv- tüntetések. hatására az ame­rikai nagykövetséget meg­szállva tartó diákok bejelen­tették: akkor is az. épületben maradnak, ha a kormány átveszi tőlük a túszok fel­ügyeletét, és folytatják az amerikai irattár leleplező dokumentumainak közlését. Az ENSZ ténymegállapító bizottsága abban reményke­dik, hogy vasárnap vagy hét­főn láthatja az amerikai tú­szokat. A diákok legújabb közlése szerint azonban erre csak az imám útmutatása alapján kerülhet sor. Szom­bat reggeli nyilatkozatukban kifejtették: »Igaz, hogyanép Baniszadrt választotta meg az ország elnökévé, de Khomeini fölötte áll, ő feje­zi ki a nép igazi akaratát, és mi csak neki engedelmes­kedünk.«. Jelezték, hogy arra várnak: a sorozatos tömeg- tüntetések előbb-utóbb ál­lásfoglalásra késztetik az ajatollahot, aki megvétózza Baniszadmak a találkozót lehetővé tevő döntését; ezt a diákok opportunista maga­tartásnak, az amerikai tö­rekvések elvtelen elfogadá­sának minősítenek. Khomeini irodája azon­ban még pénteken közölte: a lábadozó imám ezentúl csak vallási kérdésekben nyilatkozik meg. A politikai vonatkozású petíciókkal és üzenetekkel nem foglalkozik, és azokat a megválasztott köztársasági elnökhöz to­vábbítja. Vidékről érkezett jelenté­sek szerint az ünnepen szá­mos kisvárosban rendeztek tüntetéseket; ezek fő köve­telése a biztonság helyreál­lítása és a politikai csopor­tok lefegyverzése volt. Az országban a lakosság kezé­be került közel egymillió lő­fegyver beszolgáltatását sür­gették Baniszadr elnökkel folytatott megbeszélésükön a kurdisztáni vidék mene­külttáboraiban lakók küldöt­tei is. Az elnök megerősítette: népszavazást rendez a kér­dés eldöntésére, és arra kér­te a forradalmi gárdák fegy­vereseit, hogy az iszlám for­radalom védelmére összpon­tosítsák érőfeszítéseiket, az-, az a fegyveres konfliktusok elkerülése érdekében a ki­sebb jelentőségű, helyi vo­natkozású politikai vitákba és összeszólalkozásokba æ avatkozzanak bele. A gárdistákhoz intézett beszédében az elnök ismer- kulataik legjobbjait beakar- tette azt a tervét, hogy ala- ja vonni a reguláris hadse­reg tiszti állományába. Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök az akabai »pihenőnap« után, melynek során Husszein királlyal folytatott kötetlen eszmecse­rét szombaton megkezdte jordániai hivatalos látogatá­sát. Tel Aviv tiltakozott a pa­lesztin önrendelkezést támo­gató nyugatnémet és brit ál­láspont miatt. Ezt akkor kö­zölték az illetékesekkel, mi­kor az izraeli külügyminisz­tériumba bekérették a nyu­gatnémet nagykövetet és az angol ügyvivőt. Egy hatnapos csata során mintegy 1300 marokkói ka­tonát tettek harcképtelenné a Nyu.gat-Szahara felszaha- dításáért küzdő Polisario- front csapatai, és nagy meny- n.yiségű hadfölszerelést sem­misítettek meg, illetve zsák­mányoltak, közte 12 francia gyártmányú harckocsit is. kük életveszélyesen. Az ak­Szerencsés véletlen folytán sikerült megakadályozni egy robbantási kísérletet az Aeroflot szovjet légitársa­ság Frankfurt am Main-i kirendeltségében. öt embert gyilkoltak meg Törökországban politikai in­dítékú erőszakcselekmények során; Az áldozatok között vám egy szakszervezeti akti­vista, egy diák és egy 'mun­kás. Ismét tárgyaltak — és ez­úttal is eredménytelenül — a Dominikai Köztársaság bo- gotai nagykövetségét meg­szállva tartó gerillák és a kormány képviselői. Az M—19 nevű gerillaszeevezet megerősítette korábbi köve­teléseit. Carter elküldte a jelentést Carter amerikai elnök el­küldte a kongresszusnak a kormányzat 168 oldalas fegyverzetkorlátozási ' jelen­tését, amelyben a törvényho­zók támogatását kérte a SALT—II. szerződés ratifiká­lásához. »Arra kérem a sze­nátust, hogy vegye föl na­pirendjére a szerződés kér­dését, miután más sürgősebb ügyeket már elintézett« — hangoztatta jelentésében Carter, aki az afganisztáni kérdés ürügyén a közelmúlt­ban a SALT-vita elhalasztá­sát kérte. Carter a »sürgős ügyek« megemlítésével az Afganisztán kapcsán fogana­tosított amerikai katonai in­tézkedésekre célzott. A szovjet sajtó korántsem tekinti egyértelműen pozitív fejleménynek a washingtoni kormányzat újabban hangoz­tatott szándékát. A SALT-, vita fölújítása — állapította meg a napokban Zorin, az ismert szovjet kommentátor — Washingtonban csak. tak­tikai célokat szolgál. Az elnök hangoztatta: »Folytatni kell a tárgyalásos és megbízható megoldások keresését a fegyverkezési verseny megfékezésére«. »Áz Egyesült Államok el­kötelezettsége változatlan a kölcsönös és megbízható fegyverzetkorlátozás iránt, különös tekintettel a nukleá­ris fegyverek elterjedésének és fejlesztésének megakadá­lyozására irányuló törekvé-, sekre« ­Államosítás Salvadorban A salvadori katonai—pol­gári junta pénteken rende­letet adott ki az ország ma­gánkézben lévő pénzintéze­teinek államosításáról. A rendelet a külföldi érdekelt­ségű bankokat és hitelinté­zeteket nem érinti. A katonai—polgári junta reformintézkedéseinek beje­lentésével egyidőben folyta­tódik a baloldali erőkkel való ' leszámolás az ország­ban. Az elmúlt két nap fo­lyamán több mint 30 holttes­tet találtak Salvador külön­böző városaiban. A meggyil­koltak között van Roberto Castellanos, a baloldali nem­zeti demokratikus szövet­ség (UDN) volt vezetője, va­lamint felesége. CasteÚanost múlt vasárnap hurcolták el otthonából a biztonsági erők. Ugyancsak holtan találták a nemzeti szakszervezeti szö­vetség 12, a hét elején le­tartóztatott tagját. Vietnami-kínai tárgyalások Nem adnak esélyt az újabb agressziónak Hat munkás megsebesült Pokolgép robbant egy nyomdában Az olasz fővárosban pén­teken este pokolgép robbant az újfasiszta part (MSI) lap­jának, az II Secolo d’Italia- nak a nyomdájában. A rob­banás következtében hat munkás sérült meg, egyikük életveszélyesen. Az akciót egy szélsőséges terrorszerve- zet vállalta magára, úgy tüntetve fel, mintha a pro­letariátus forradalmi érde­keit szolgálta volna vele. Róma kommunista polgár- mestere, Luigi Petroselli, és az OKP római bizottságának titkára, Ferrara, meg az &>ü Vietnam kész márciusban Vagy áprilisban külügymi­niszter-helyettesi tárgyalá­sok folytatására Kínával, de ha Peking nincs fölkészülve, akkor hajlandó elfogadni a kínai indítványt is, hogy a tárgyalások harmadik — Ha­noiban tartandó — forduló­ja az év második felében kezdődjék, s az első ülés időpontjául július 15-ét ja­vasolja. Szombaton Hanoiban Phan Hien vietnami külügyminisz­ter-helyettes nemzetközi saj­tóértekezleten ismertette kormányának álláspontját a tárgyalások pekingi forduló­ját megszakító — egyoldalú — kínai döntéssel kapcsolat­ban, valamint azt a jegyzé­ket, amelyet Vietnam inté­zett válaszul Pekinghez. Vietnam az időpont javas­latokkal ismét tárgyalási készségének jelét adta és Phan Hien szavai szerint »akár holnap is kész lenne fogadni a kínai delegációt-«. A vietnami külügyminiszter­helyettes ugyanakkor hatá­rozottan visszautasította azt a kínai törekvést, amely Vi­etnamot próbálja felelőssé tenni a tárgyalások zsákut­cába jutásáért. Hangoztatta, hogy »Kína kezdettől fogva komolytalan magatartást ta­núsított, nem mutatott sem­miféle ' jószándékot kompro­misszum keresésére-“. Kínai részről még vizsgá­lat tárgyává sem tették Vi­etnamnak a határtérségben uralkodó feszültség csökken­tésére tett konkrét indítvá­nyait, illetve azt a javasla­tát, hogy az egyes üléseken '1 váltva vitassák meg a ke : 11 által előterjesztett, a kél j-szttg viszonyát érintő prob­lémákat — jelentette ki a vietnámi külügyminiszter- kelyettes. Phan Hien tang­órákban a sebesültek ágyá­hoz sietett és szolidaritást vállalt velük. A L’Unita, az OKP lapja bűnös merénylet­nek minősítette és megbé­lyegezte az akciót. Szombatra virradóra po­kolgépes merényletet követ­teli el egy újfasiszta vezető római lakása ellen is. Közben a hatóságok meg­állapították, hogy péntekre virradóra gyújtogatás követ­keztében égett le a Vatikán őszomszédságában található zarandokizailó m, súlyozta: »Kína harmadik országokat érintő kérdések­ről akart tárgyalni, így a vietnami—kambodzsai, a vi­etnami—laoszi viszonyról, illetve Vietnamnak más or­szágokhoz fűződő kapcsola­tairól és ezeknek a kérdé­seknek a megvitatását rpin- denféle tárgyalási előrehala­dás előfeltételévé tette.«. Ami a kínai tárgyalási módszert illeti, Phan Hien utalt rá, hogy Kína előbb a hanoi, most pedig a pekingi tárgyalási fordulónak vetett véget egyoldalúan. Phan Hien »nevetséges­nek« minősítette a kínai in­doklást, és azt mondta: a kí­nai küldöttség ilyen jellegű hanoi tevékenységét Viet­nam normális diplomáciai gyakorlatnak fogja tekin­teni. Utalt egyben arra is, hogy a tárgyalások idején Kína változatlanul folytatta provokációit, »második lec­kével« fenyegetőzött, a Pa­racel- ,és Spratly-szigetek fölötti szuverenitásáról való lemondásra akarta kénysze­ríteni Vietnamot, s megkí­sérelte egymással szembeál­lítani a délkelet-ázsiai or­szágokat, és mind szorosab­ban együttműködve az Egye­sült Államokkal, a feszült­ség növelésére törekedett. Vietnami helyzeteiemzők szerint Phan Hien kijelen­tése érzékelteti : Hanoiban gyakorlatilag nem adnak esélyt egy újabb kínai ag- - ressziónak Ugyanakkor nem tartják valószínűnek, hogy Peking belemegy a tárgya­lások korai folytatásába. En­nek feltételéül Kína ugyan azt követeli Vietnamtól, ami. eddig bármiféle tárgyalás előrelépés feltételéül szabott, meg, például a vietnami csapatok kivonását Kambod­zsából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents