Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

RÓNA IMRE, a fegyelmi bizottság elnöke Javult a pártfegyelem DR. BÖRÖCZ ISTVÁN, megyei rendőrfőkapitány A megye lakossága segíti a munkánkat f Dr. ALBERT ÁRON, a mosdósi szanatórium főorvosa Középpontban : a környezet tisztasága A pártfegyelem pozitív alakulásához hozzájárult a pártszervek é<s -szervezetek rendszeres és céltudatos munkája, a magasabb köve­telmények alkalmazása. Erő­södött az a felismerés, hogy a fegyelem további javítása csak állandó tevékenységgel és a pártmunka minden esz­közének igénybevételével le­hetséges. Fontos, hogy a párttagság egyre nagyobb ré­sze érti meg a fegyelem fon­tosságát, szerepét, él és dol­gozik úgy, hogy segítse a gondok megszüntetését, a feladatok megoldását, és el­ítéli azokat, akik megsértik a szervezeti szabályzatot, a párt erkölcsi normáit. A XI. kongresszus óta tar­talmi és szervezeti szempont­ból is fejlődött a pártfegyel­mi munka megyénkben. A megyei pártbizottságtól az alapszervezetekig a pártmiun- ka szerves része lett. A me­gyei párt-végrehajtóbizottság minden föltételt megterem­tett a színvonalasabb mun­kához. A következő időszakban tartóssá kell termi az ered­ményeket. összefogással az egyes területeken leginkább előforduló vétségek vissza­szorítására kell összpontosí­tani a figyelmet. Már a tag­felvételeknél kell a fegyelem megteremtését azzal kezde­ni, hogy csak olyan szemé­lyek kerüljenek a pártba, akik vállalják a magasabb követelményeket, begyen a gyakorlati párt munira nélkü­lözhetetlen eleme az egyéni gondok megismerése, megol­dásának . segítése, a munka rendszeres értékelése, hogy a párthoz való érzelmi kötődés fokozódjék. SÖTÖ ÖDÖN, a Balatonnagybereki Állami Gazdaság igazgatója A mezőgazdaság biztos pillérei Gazdaságunkban a kong­resszusi irányelvek vitája során rendkívüli aktivitást tapasztaltunk. Dolgozóink is­merik a ránk váró feladato­kat A megváltozott közgaz­dasági szabályozók ismere­tében bizakodó légkörben kezdtük meg az idei felada­tok végrehajtását Tudjuk, hogy tartalékaink feltárásá­val. fegyelmezett munkával terveink megvalósíthatók. Tartalékok alatt nemcsak az energiát, az anyagot a fe­hérjehordozót, az üzem- és munkaszervezést • értjük. Legalább ilyen jelentőséget tulajdonítunk a szocialista brigádmozgalomban rejlő le­hetőségeknek. Ha a brigád­tagok egyénenként ismer® gondjainkat, akkor nem ég feleslegesen a villany: az abrak az állat elé és nem a padlóra kerül, az üzemanyag pedig hasznos energiává vá­lik. Brigádtagjaink megér-. tették: nem termésátlag-nö­vekedést kell vállalni, ha­nem a takarékosságot azzal az anyaggal, amellyel nap nap után dolgoznak. Ennek szellemében tették meg vál­lalásaikat. A XII. kongresszus irány­elvéi az élenjáró allami gaz­daságoknak, termelőszövet­kezeteknek feladatul szab­ják, hogy mutassanak példát a korszerű termelési és gaz­dálkodási módszerek alkal­mazásában, mozdítsák elő általánossá válásukat. Az állami gazdaságok biztos pillérei a megye mezőgazda­ságának. A fejlesztések, amelyek az állami gazdasá­gokban az elmúlt években megvalósultak, a termetest. az eredményes gazdálkodást szolgálják. Néhány gazdaság nagy szerepet vállalt a különbö­ző termelési rendszerek ki­dolgozásában és működteté­sében. A Balatonboglári Ál­lami Gazdaság a Viticoop szőlőtermesztési társulás gesztora, a Balaton nagybe- rekj Állami Gazdaság a szárnyasvad-tenyésztési rendszeré. A Siófoki Állami Gazdaság a zöld babtermelési rendszer és a gyümölcster­melési társulás gesztora. A feladat az, hogy előbbre lép­jünk megyénkben a hús­marhatartás területén. Ez megoldja majd a parlagon levő legelők hasznosítását. A Balatonnagybereki Állami Gazdaság a ten y észanyag biztosításával felkészült az ágazat tájegységi fejlesztésé- r«. Ä pártbizottság beszámo­lója megállapítja, hogy «-ja­vult a párton belüli nevelő- munka, szilárdult a pártfe- gyelem-. Ezt a megyei fe­gyelmi bizottság tapasztalatai is megerősítik. Úgy látjuk, hogy a politikai es a gazda­sági feladatok megoldása közben megszilárdult, to­vábbfejlődött a fegyelem. Ez kedvezően hatott a pártegy­ség alakulására. Bizonyítja ezt, hogy megyénk párttagsá­ga véleményével és tetteivel kifejezésre juttatta; egyetért a politikai célokkal. Értékeshek tartjuk, bogy a politikai és a cselekvési egy­ség mellett az ideológiai, vi­lágnézeti kérdésekben is előbbre léptünk. Sem a Ba­la tan-parti idegenforgalom, sem a megyénk déli részén elterjedt kiahatármenti tu­rizmus, vagy a külföldi tv­és rádióadások nem okoztak említésre méltó eszmei elté­velyedést. Erőíeszftésetnk ellenére az elmúlt öt évben a megye közlekedési morálja romlott A gépjármüvek száma 14 százalékkal, több mint 8 ezerrel nőtt, s megközelíti a 7» ezret. Ezzel együtt javul­tak a közlekedés tárgyi föl­tételei: számos utat korsze­rűsítettek, forgalomirányító lámpa rendszereket építettek. A megyében dolgozó párt-, állami és társadalmi szervek, a közlekedésben leginkább érintett vállalatok erőfeszí- ■ léseket tettek — a megyei közlekedésbiztonsági tanács kereteben is — a közlekedé­si morál javítása éidekében. Mindezek együttesen sem hozták meg a kívánt ered­ményt.. Az elmúlt öt .évben a közúton okozott balesetek száma 14 százalékkal, a köz­úti közlekedési bűncselek­mények ennél is nagyobb arányban, 33,4 százalékkal emelkedtek. Különösen ma­gas az ittas járművezetők aránya a közúti forgalom­ban. Nagy figyelmet fordítot­tunk a fiatalkori bűnözés megelőzésére. Javítottuk a megelőző nevelő munkát, az általunk tartott osztályfőnö­ki órákon kívül sok jogpro­paganda előadást szervez­tünk. Ebben a munkában sok segítséget kaptunk a KISZ-szervezetektől. az ok­tatási intézmények vezetői­től. a pedagógusoktól, az ifjúsággal foglalkozó más intézményektől. Közös erőfe­szítésünk eredményeként si­került elérni, hogy az is­mertté vált bűnelkövetőkön belül a fiatalok aránya évek óta az országos átlag alatt, 7 százalék körül van. Ezt igen jo eredménynek tartjuk. A párt, az állami és társa­dalmi szervek az elmúlt cik­lusban is nagyon sokat tet­tek a cigánylakosságért. Ál­lamunk komoly anyagi áldo­zatot hoz körülményeik meg­változtatása érdekében. Tud­juk azt is, .hagy ez máról- holnapra nem megy, hanem hosszú folyamatról van szó. Megítélésűnk szerint ez a folyamat az optimálisnál sokkal lassúbb. A2 egyre több gyermekből mind töb­ben vannoik, akik nem jár­nak iskolába, vagy csak egy­két osztályt végeznek el. A cigánylakosság műveltségé­nek emelésére összpontosított erőfeszítés nem hozta meg a kívánt eredményt. Ezek nagy része később állandó munkát nem vállal, jelentős része bűnözővé válik. Végül elmondhatom: a Somogy megyei Rendőr-fő­kapitányság kommunistái és párton kívüli dolgozói, pa­rancsnokai és beosztottai becsülettel és fáradságukat nem kiméivé teljesítették a pártunk XI. kongresszusá­nak határozataiból reájuk háruló feladatokat A gyors ütemű fejlődés, az urbanizádió, az iparosodás, a turizmus pozitív hatásuk, mellett magukban hordanak olyan ellentmondásokat is, amelyek bizonyos területe­ken átmenetileg, kedvező ta­lajt teremtenek a bűnözésre. A megye rendőri szervei erőfeszítéseket tettek a bű­nözés hatékonyabb megelő­zésére és földerítésére.' A megyében ismertté vált bűncselekménye k száma az 1975. évihez viszonyítva 16.7 százalékkal csökkent. Az összbűnözésen belül csökkent a vagyon elleni és az erősza­kos garázda jellegű bűncse­lekmények száma. Ugyanak­kor emelkedtek a közlekedés biztonsagát • veszélyeztető cselekmények. A növekvő turista- és idegenforgalom ellenére a szezonális bűnözés csökkent. A kedvezőtlen je­lenségek között említhető, hogy magas a visszaeső bű­nözők és a cigány elkövetők, valamint a túlzott italozás­sal összefüggő bűnéselekmé- nyek aránya, elsősorban az erőszakos garázda és a köz­lekedési buncselekmenyek körében. A társadalmi tulajdon vé­delmében jelentősen sikerült előbbre lépni. Azt tapasztal­juk, hogy a gazdálkodó es felügyeled szervek egyre na­gyobb figyelmet fordítanak erre a munkára. A vállalatok, termelőszö­vetkezetek és intézmények döntő többsége folyamatosan figyelemmel kíséri a megyei part-végrehajtóbizottság va­gyonvédelemmel kapcsola­tos. intézkedési tervének végrehajtását. Ennek ered­ményeként csökkent a lo­pások, sikkasztások, a hűtlen és hanyag kezelések száma. A társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett betöréses lopások száma viszont emel­kedett. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy sokkal na­gyobb számban kellene tech­nikai eszközökkel védeni a társadalmi tulajdont, betar­tani a pénzőrzésre vonatkozó szabályokat. A beszámoló örömmel ál­lapítja meg, hogv dinami­kusan fejlődött községeink ivóvízellátása. Hadd hívjam föl a figyelmet néhány egészségügyi szempontra is. Elsősorban a gyerekeket veszélyezteti az ásott kutak magas nitráttartalma — ebbe talán belejátszik a ke- mizálás révén á talajvízbe jutó nagyobb nitrogénmeny- nyiség is. Sokszor hiába hív­ja fel az anyák figyelmét a tanácsadó orvos és hiába kö­telezi, hogy csak csap vízzel készült ételekkel . táplálja csecsemőjét. • A szennyvizek súlyos kör­nyezet- vagy területfertőzö anyagokat tartalmaznak a szintetikus mosószerektől. Nem mindenütt építenek azonban a hazakhoz megfe­lelő emésztő rendszereket. A másik súlyos gondunk: településeink tisztasága a falvakban és a városokban egyaránt sok kívánnivalót hagy. Jóval többet kell ten­nünk azért, hogy igényesebb környezetben éljünk. és a rend megtartására neveljük gyermekeinket is. Aki ugyan­is rendetlen környezetben nő fel, az felnőtt korában sem tud rendet teremteni maga körül, és nem is lesz erre Igénye. ­Végül hadd szóljak a munkásőrszolgálatról. Tíz éve vagyok tagja e fegyve­res testületnek. A szolgálat, a szabad idő egy részének feláldozásával jár. De nem- . csak annak, aki teljesíti, ha­nem a családtagoknak is. Ezért külön tiszteletet érde­melnek azok a feleségek, anyák, gyermekek, akik megértéssel támogatják, se­gítik a munkásőröket fegyel­mezett munkavégzésükbe»* és szolgálatuk ellátásában. DR. SZERÉNYI JÁNOS, az SZMT vezető titkára Jobban készítsük elő • a a fórumokat Az üzemi demokrácia né­hány kérdéséről szeretnék szólni, eredményeinkben ugyanis jelentős szerepet ját­szott, hogy megyénk dolgozói a párt politikájával egyet­értve tetteikkel is megerő­sítették azt. Kell-e meggyő­zőbb bizonyíték, mint a kongresszusi munkaverseny- mozgalom. Megyénk szocia­lista brigád tagsága — a tsz- eket és a ktsz-eket is beszá­mítva — mintegy 55 ezer. 3000 brigád csatlakozott a Sziklai brigád felhívásához. Az előttünk álló tenniva­lóknak csak akkor tudunk eleget, tenni, ha minden jelentős feladathoz meg tudjuk nyerni a dolgozók egyetértő és cselekvő támo­gatását. Az üzemi tanácsko­zások egyre tartalmasabban és eredményesebben betöltik szerepüket gazdaságpolitikai céljaink megértetésében, közvetítésében, gyakorlati alkalmazásában és a végre­hajtásra irányuló mozgósí­tásban. így például a mun­kahelyi szakszervezeti szer­vek és a bizalmiak legutóbbi együttes ülésein is tapasz­talhattuk: ahol a gazdasági vezetők elemezték a gazdál­kodással, a termeléssel. a szigorúbb gazdálkodási föl­tételekkel összefüggő gon­dokat, tisztázták, hogy kinek mi a teendője, s a dolgozók a vezetőikkel együtt vállal­ták a megnövekedett felada­tokat. Az áll a középpontban, hogy munkája alapján ki-ki mire számíthat. Mi a felté­tele annak, hotgy elért élet- színvonalát megtartsa, az egyénnek milyen lehetősége van arra. hogy képességeit kifejthesse. Hogyan tudjuk leküzdeni a tetterőt bénító egyenlősdit, és elfogadtatni a munka szerinti bérezést nemcsak elvben, hanem a gvakorlatban is. Nem érthetünk egyel azok­kal, akik most amikor a körülmények nehezebbé vál­tak, a legszívesebben szüne­teltetlek a/ üzemi demoV> ráciát. Némelyek szerint most a szigorúbb, keuié- —vez ‘ősnek van létjo­gosultsága. és az emberek­kel való tanácskozásokra nincs ;'!ő Mintha n demok­rácia és a fegyelem, » de­mokrácia és az egyszemélyi felelősség ellentétes fogalmak lennének. Pedig az egysze­mélyi vezetés hatékonysága attól függ, hogy a munícabe- lyi közösségben milyen e''ős és széles körű tátttogafáara számíthat. Megyénkben is sokoldalú­an fejlődött az üzemi de­mokrácia. Kialakultak a kü­lönböző munkahelyi és képi- viseleti fórumok, megfelelő munkamegosztás jött létre, kialakult ezek hatás- és jog­körei. feladataik. Csökken­tek a korábbi párhuzamos­ságok. Fontos a jó előkészí­tés, az, hogy a résztvevők értsék a témák lényegét és ismerjék meg társaik véle­ményét. Az érdemi tanácsko­zást, vitát elősegítette, hogy jó néhány szakszervezeti bi­zottság a bizalmi csoportok­ban elhangzott véleménye­ket. javaslatokat lelkiismere­tesen összegyűjtötte, értékel­te és a tanácskozások elé tárta. Formális az a gyakor­lat, amikor az ülés előtt oszt­ják ki az éves szociális terv­ről szóló előterjesztést, és azt kívánják a szakszerveze­ti bizalmiaktól, hogy hozzá­értéssel, felelősséggel érdem­ben is nyilatkozzanak. Az ilyen tanácskozások nem vi­szik előre az ügyet.

Next

/
Thumbnails
Contents