Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

PR. NAGY LAiOS, az Oktatási Igazgatóság igazgatója Növeljük a propagandamunka hatékonyságát Á szocialista építés előre­haladásával növekszik a párt ideológiai tevékenységének, a káderek képzésének és to­vábbképzésének jelentősé­ge. Tapasztaljuk, hogy nö­vekszik az érdeklődés a marxizmus—leninizmus esz­méi, pártunk politikája iránt. Intézményünk, az Ok­tatási Igazgatóság megyei ideológiai életünk egyik fon­tos központja, ahol évente több ezer ember részesül magasfokú elméleti és poli­tikai képzésben. Az elmúlt öt évben mintegy három és fél ezren fejezték be nálunk tanulmányaikat. Köztük hat- százan a marxizmus mind­három ágából az államvizs­gákat letéve, állami főisko­lai oklevelet kaptak. Ez iga­zolja, hogy kivettük részün­ket kádereink — és itt nem csak a párttagságra gondo­lok — marxista—leninista képzettségének és elvi szi­lárdságának növeléséből. Nagy segítséget jelentett és jelent munkánkban, hogy a járási és a városi pártbi­zottságok majdnem kivétel nélkül, több éves káderfej­lesztési és képzési tervek alapján küldik iskoláinkra és különböző tanfolyamaink­ra a hallgatókat. Ez a terv­szerű és gondos kiválogatás egyik előfeltétele a hatéko­nyabb és eredményesebb munkának. A beszámoló elismeréssel szól az intézményünknél végzett munkáról. Amikor ezt jóleső érzéssel tudomásul vesszük, azt is tudjuk, hogy a mérce már magasabb. A velünk és munkánkkal szemben támasztott igény megnőtt. Arra kell törekednünk, hogy nőjön propagandamun­kánk. hatékonysága. Hallgató­ságunk ne csak megtanulja, megértse az oktatási anyagot — bár ez sem kevés —, ha­nem azonosuljon is azzal. Legyen tudatos elkötelezett­je az eszméinknek. Munká­jában éljen és dolgozzon en­nek szellemében. Legfontosabb feladatunk­nak azt tartjuk, hogy a me­gye kádernevelési és képzé­si terveit minél magasabb színvonalon teljesítsük. Felszólalásomban a hang­súlyt nem az eredményekre helyeztem. Eredményeinket nagyon is tiszteletre méltóak- nak tartom. De inkább a »hogyan továbbhoz« kíván­tam hozzájárulni. DR. NÉMETH JENŐ, a Barcsi Városi Tanács elnöke Dráva-parti adottságok Az elmúlt években Barcs történetének legeredménye­sebb időszakát élte. Büszkék vagyunk eredmé­nyeinkre: azt valljuk, hogy megkaptuk a lehetőséget fel­adataink végrehajtásához a megyei pártbizottságtól és a tanácstól, lakosságunktól pe­dig a lelkes odaadást, a cse­lekvő támogatást. A legutób­bi pártértekezleten Barcs vá­rosiasodásáról volt szó. Az ott született határozat alap­ján a megyei pártbizottság 1976. január 9-i ülésén fel­adatul szabta, hogy a tele­pülés és a barcsi járás mun­kaerőhelyzetét figyelembe véve folytassuk az ipartele­pítés feltételeinek megterem­tését; úgy fejlesszük város­sá Barcsot, hogy a regioná­lis szerepkörnek is megfe­leljen. Az elmúlt öt évben a me­gyei pártbizottság határoza­ta alapján elvégeztük Barcs­nak és vonzáskörzetének a feltárását, megfelelő műsza­ki és fejlesztési terveket ké­szítettünk. A feladatokból ki kellett választanunk a leg­fontosabbakat. Azokat, ame­lyek fejlődésünk szempont­jából a legalapvetőbbek vol­tak, és ezeket a lakossággal, a Barcson működő szerveze­tekkel el kellett fogadtatni. Nekünk, tanácsi dolgozóknak és vezetőknek voltak speciá­lis feladataink is: a város­sá szervezés feltételeinek megteremtése, az új tanácsi szervezet munkájának terve­zése és a korszerű igazgatás- szervezési forma bevezetése. Mi volt ennek az öt évnek az általánosítható tanulsága? Az, hogy ki kell válogat­ni a legfontosabb célokat, és számba venni a lehetősége­ket. Bebizonyosodott az is: akkor járunk el helyesen, ha kevesebb feladatot vál­lalunk, de azt színvonalasan, jól oldjuk meg. Barcsnak és környékének a fejlődése nem fejeződött be a várossá vá­lással. Azért, hogy megfelel­jen középfokú szerepköré­nek, tovább kell fejlesz­teni. Tudjuk azt is, hogy a jelenlegi helyzetben ez a cél csak következetesebb mun­kával, lassabban érhető el. Javítani kívánjuk az egész­ségügyi alapellátást. Erre ugyanis az utóbbi nyolc év­ben kevés pénz jutott. A ke­reskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatás teljesítménye is elmarad az igényektől. Foglalkozunk azokkal az adottságokkal is, amelyekre a jövő épül. Ilyen a drávai hajózás és a vízlépcső, az ipartelepítés, a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar fej­lesztése, Tudjuk, hogy ezek a fejlesztési tervek nem ma valósulnak meg, de figyelni kell rájuk azért, hogy amit ma teszünk, az későbbi el­képzeléseinket szolgálja. Tudjuk, hogy a következő öt év nem hoz látványos fej­lődést. Előrelépésünkben meghatározó lesz az, hogy milyen színvonalon végezzük napi munkánkat. LÉGRÁDY FERENC, a Kutasi Állami Gazdaság kovácsa f Megkérdezik a dolgozók véleményét SZENES IMRE, a KISZ megyei bizottságának első titkára Fiatalos lelkesedéssel Gazdaságunk országosan a közepes nagyságú gazdasá­gok közé tartozik, hat alap- szervezetünkben 113 kommu­nista tevékenykedik. Az ál­landó dolgozók létszáma 560. Ezzel a munkásgárdával ér­ték el szinte sorozatban a kiváló vállalat címet. összekovácsolt egység az üzemünk, a gondjai és ne­hézségei mellett is képes eredményeket elérni. A prob­lémákat rendszeresen feltár­juk, eredményes gazdálko­dásunknak ez az egyik moz­gató rugója. Dolgozóink körében egyet­értésre talált a szakszerve­Budapest után Siófok köz­ismerten az országba irá­nyuló, valamint az országon belüli idegenforgalom egyik központja. A déli partra irá­nyuló forgalom mintegy fele városunkat is érinti. A fo­gadási föltételek aránya azonban nem ilyen kedvező. A gondok azzal függnek ösz- sze, hogy a 23 000 lakosú vá­rosból nyáron 130—150 ezres hétvégi város lesz, a maga összes ellentmondásával. Nem vagyok idegenforgal­mi szakember, de érzékelem, látom, tapasztalom, hogy az idényszállodák, kempingek, fizetővendéglátó helyek, kis- és nagy állami üzletek, ma­gánboltok, a szolgáltató há­lózat óriási forgalmat bo­nyolítanak le. Világviszony­latban keresik ezt az »ipar­ágat«. Az iparágat idézőjel­be tettçm, mert még a szak­mai közvélemény is viszo- lyog tőle. pedig iparágnak kellene elismerni az idegen­forgalmat, hiszen egyre több munkást, nem is a legjobban fizetett nehéz fizikai mun­kást foglalkoztat. Az exportnak sajátos te­rülete az idegenforgalom. Itt helyben tudjuk eladni valutáért termékeinket. Ha a ‘Balaton nyújtotta természeti környezetet az emberi, népi kultúra olyan termékeivel, alkotásaival tudjuk kiegészíteni, amelyek az értelmet, a szépet, a hu­mánumot sugallják, akkor a Balaton partja is egyre több lehetőséget kínál a gazdasá­gosságra. Szántódpuszta helyreállítása pénzbe, nem is kevés pénzbe kerül, de ma már bizton mondhatjuk az érdeklődés láttán, hogy gaz­daságos felújítás lesz. Itt mondom el, hogy a megyei párt- és tanácsi ve­zetők az elmúlt öt évben ér­tően támogatták az idegen- forgalmat, benne a városi, a balatoni idegenforgalmat, fi kormány állásfoglalása pe­dig megalapozta a további fejlesztést. Állíthatom, ha mi zeti kongresszus határozata, amely kiszélesítette a szak- szervezeti bizalmiak jog- és hatáskörét. Az alsóbb veze­tői szinteken azonban ennek elfogadtatása nem volt egy­értelmű. Több vezetőnk ne­hezen barátkozott meg e ha­tározattal, vonakodva ismer­te el a bizalmiak szerepét és tevékenységét. Pártszervezeteink fontos feladatnak tartják, hogy a szakszervezeti választásokat segítsék a dolgozók, a legal­kalmasabbakat válasszák meg. Ez nagy szerepet ját­szik a kiegyensúlyozott poli­tikai légkör kialakításában, fejleszti és erősíti a gazda­sági vezetőség és a munkás­közösség közötti kapcsolatot. A pártala pszervezetek munkája mindinkább megfe­lel a követelményeknek. Ak­tívabbak a taggyűléseink. Színvonalasabb lett. a párt­munkát szervező vezetőségi tevékenység és erősödött a kollektív vezetés. Bátrabbak lettünk a gondjaink feltárá­sában. A pártdemokrácia to­vábbfejlődésével elértük, hogy az üzemi demokrácia fórumrendszere szintén ered­ményesen működik. Gazda­ságunk vezetősége minden­kor számít dolgozóink véle­ményére a gazdasági dönté­sek előkészítésében. ráfizetünk . az idegenforga­lomra, az nem annak termé­szetéből, hanem a hozzá nem értésből adódik. Siófokon a munkaképes lakosság mintegy 50 száza­léka valamilyen formában kapcsolatban van az idegen- forgalommal. Akinél ez ke­nyérkereső foglalkozás és nem több, annál nincs gon­dunk. Van azonban pár száz család, legföljebb egy-két ezer ember, akinek az alap­vető életmódbeli, életviteli, hivalkodó magatartás alap­jává válik a belőle szárma­zó »tisztességtelenül« magas jövedelem miatt. Sajnos, a tisztességtelen jövedelem jel­zőt sokszor azokra is rásü­tik, akik egy-egy szobát ki­adnak, és ezzel bizonyos összeghez jutnak. Nem kis munka megértetnünk, hogy a fizetővendég-szolgálat nél­kül megbénítanánk idegen- forgalmunkat. Feszültséget okoz az üdü­lőterület és a törzslakosság lakta részek fejlesztése kö­zötti különbség is. Nehéz megértetni, hogy egy új te­rületet csak átfogóan sza­bad fejleszteni, másutt az évszázados lemaradást nem lehet egyik napról a másik­ra ‘pótol ai. Az öt év mérlegét meg­vonva jó szívvel állapíthat­juk meg, hogy a fiatalok ré­szesei azoknak az eredmé­nyeknek, amelyeket megyénk társadalmi, politikai, gazda­sági és kulturális' életében elértünk. A fiatalok teszik ki ugyanis az aktív keresők egyharmadát. Az ifjúságra mindig és mindenhol lehet számítani, ahol a fejlődés ér­dekében tenni kell. Ott ta­láljuk őket a kongresszusi és .a felszabadulási munka­versenyben, az óvódét, ját­szóteret, tornatermet építő társadalmi munkások között. A tanulóifjúságot a nyári építőtáborokban, a mezőgaz­dasági betakarítási munkák­nál, az idegenforgalomban. E vállalásaikban kifejeződik szemléletük, politikai törek­véseikhez való viszonyuk. Elismerően szólhatunk ar­ról, hogy a fiatalok nagy többsége megértette: népgaz­daságunk milyen nehézsé­gekkel küzd, ezért helyeslik és támogatják a3 munkafe­gyelem megszilárdítására, a munkaszervezés javítására, a tartalékok feltárására, az ész­szerű takarékosságra való törekvéseket. Természetesen találunk a fiatalok között olyanokat is, akiknek a mun­kához való viszonyával és életvitelével nem lehetünk elégedettek. Az ifjúsággal való foglal­kozás legfontosabb éredmé- nyének tartjuk, hogy meg­szűnt a fiatalok elvándorlá­sa a megyéből. Ez jelzi, hogy olyan föltételek terem­tődtek, amelyek lehetővé te­szik e korosztály számára ‘a képzettségüknek, az érdeklő­dési körüknek megfelelő munkát. Ezen kívül lehető­ségük van a közéleti kibon­takozásra is. Külön öröm számunkra, hogy felépült a kaposvári új ifjúsági és művelődési köz­pont, hogy az idén a tanács támogatásával és társadalmi összefogással megkezdi mű­ködését a csaknem ezer sze­mélyes fonyódligeti ifjúsági és úttörőtábor. A közoktatás legfájóbb pontjairól szeretnék szólni ; a tan terem, gondjainkról, a két­műszakos tanítás hátrányai­ról, intézményhálózatunk szétszórtságáról. A tanórá­kon kívüli nevelés, a tehet­séggondozás, a szakköri fog­lalkozások lehetőségei ugyan­is nagyon szűkek városunk­ban. Figyelembe , véve a la­kosság számának növekedé­sét, feltétlen nagyobb figyel­met érdemel az oktatásügyi intézményeik bővítése, fej­lesztése. Szeretnék szólni az, okta­tás más gondjáról is. Mi, pe­dagógusok, tegnapi diplomá­Még vannak olyan munka­helyek, ahol az ifjúsággal való foglalkozás nem része a mindennapi munkának. Máshol az ifjúsággal való törődést hajlandók az anya­giak juttatásával mérni. Az ilyen helyeken aztán szélső­ségesen ítélik meg a fiatalo­kat, vagy éppen eltúlozzák a KISZ felelősségét az ifjú­ság egészének nevelésében, munkájának, viselkedésének alakulásában. A KISZ kommunista, po­litikai jellege, valamint tö­megbefolyása a korábbinál erőteljesebben fejlődött. Taglétszámuk több mint 3 ezerrel növekedett, s ma már több mint 23 ezer. A maga­sabb követelményeik elősegí­tették, hogy a párt utánpót­lásának legfőbb alapja a KISZ-tagság. Az új tagíol- vételeknek több mint 42 szá­zaléka, mintegy 1800 fiatal KlSZ-tagiként került a párt soraiba. Megyénk KISZ-tagsága he­lyesli azokat a törekvéseket, amelyeket pártunk Központi Bizottsága a kongresszusi irányelvekben megfogalma­zott. Készek vagyunk a fej­lett szocialista társadalom építéséből ránk háruló fel­adatokat fiatalos lelkesedés­sel, legjobb tudásunk és ké­pességünk szerint teljesíteni. val, ma, a holnapnak neve­lünk. Hogy ezt miért emlí­tem? Több okom is van rá. Az egyik: akik ma szereznek diplomát, azok sem készül­nek fel az új tantervi el­vek érvényesítésére. Előbb következik az iskolai tanter­vek módosítása és csak az­után a pedagógusképző intéz­mények reformja, ha egyál­talán következik. Tehát a frissen végzőknek is be kell kapcsolódniuk a továbbkép­zésbe, hogy alkalmassá vál­janak a tantervi anyag ta­nítására. A pedagógusok fe­lelősségéről szólva szeretném hansúlyozni: azt a magatar­tást fogadom el, mely a ta­nulói tevékenységet úgy érté­keli, mint saját munkájának eredményét. Azonban tapasz­talom, hogy több pedagógust a statisztikai szemlélet, a bukásmentes iskola nimbu­sza arra ösztönöz, hogy az alapvető követelmények tel­jesítése nélkül is adjon ér­demjegyet. A liberalizmus­nak ez a megnyilvánulása sajnos nemcsak iskolai ta­pasztalat, hanem rendkívül veszélyes a jövő szempontjá­ból is. A munkamorált hatá­rozhatja meg. Ezért a tár­sadalomban és az iskolában alapvető követelménynek ..ell lennie, hogy csak az vé­tvén az asztalról, aki tesz is da. Ez vonatkozik a szülő­re, a pedagógusra és a gye­rekre is. TÓTH JÁNOS, a Siófoki Városi Pártbizottság első titkára Az idegenforgalom gazdaságos DR.GRÜBL LÁSZLÓNÉ, általános iskolai igazgató, Marcali Nagyobb figyelmet a közoktatásra

Next

/
Thumbnails
Contents