Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
PR. KOVÁCS LÁSZLÓ, a tanítóképző főiskola főigazgató-helyettese ZÁBRÁK SÁNDOR, a Kőolajvezeték-építő Vállalat igazgatója SUGÁR IMRE. a megyei tanács elnöke Műveltségvállaló tevékenység A külföldi munka feltétele A lakosság támogatásával Az értelmiség létszáma az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett megyénkben ; összetétele, területi megoszlása is kedvező irányba változott. A dokumentumok meghatározzák az értelmiség növekvő szerepét a t ársadalmi fejlődés mai szakaszában jelentkező feladatok megoldásában is. Ahhoz, hogy áz értelmiség hatékonyan fejtse ki mű- veltségformáló tevékenységét és korszerű ismereteket nyújtson, magának is rendelkeznie kell ezekkel az ismeretekkel. Szüksége van tehát az állandó továbbképzésre, saját ismereteinek fejlesztésére. Ehhez kívánatos lenne a különböző értelmiségi rétegeknek a mainál intenzívebb kapcsolata, az értelmiségi fórumok, konferenciák, találkozók hatásának fokozása. A tudománypolitikai irányelvek, az állami oktatás helyzetével és fejlesztésével kapcsolatos határozatok az alkotó, tudományos gondolkodásra kész, marxista—leninista világnézetű szakemberek képzését jelölik meg a felsőoktatási intézmények fő feladatául. A fiatal szakemberek szakmai és ideológiai szemlélete, a tudomány iránti érdeklődése, igényessége mindenekelőtt az oktató-nevelő munka színvonalától függ. De tudományos jellegű gondolkodásra általában csak azok nevelhetnek, akik maguk is kutatnak. és közvetlen élményszerű tapasztalataik vannak az alkotó gondolkodásban. A főiskolai oktatók mindennapos oktató-nevelő munkájuk mellett végzik a kutató tevékenységet. Tudományos kutatómunkánk témái közül öt került be az 1976—80. évekre szóló országos középtávú tervbe. A legeredményesebbek az anyanyelvtanítás korszerűsítését szolgáló kísérletek. Sikeresen folynak pszichológiai, pedagógiai és más társadalomtudományi kutatásaink is. Az ezekhez nyújtott pénzügyi támogatás fokozatosan emelkedett, s az elmúlt években elérte az évi 200 000 forintot. Több oktatónk vett részt szocialista és tőkés országokban tanul- ’ mányúton és nemzetközi konferenciákon, amelyeken előadásokat is tartottak. A tudományos kutatómunka fejlődése szükségszerűen a publikációs tevékenység megélénkülését, a tudományos fokozatok megszerzésére irányuló törekvést eredményezte. Az utóbbi években főiskolánkon több országos szintű rendezvényre is sor került További feladatunknak tartjuk, hogy kutatási tévé-* kenységünket a legsürgetőbb tudományos témák kutatására irányítsuk. Ehhez a megyei szervek részéről is fokozottabb együttműködésre van szükség. Kívánatosnak tartanánk, ha ajánlásokat kapnánk, vagy a kutatás elvégzésére egyezményeket kötnénk. Ez is hozzájárulna a megyében folyó tervszerűbb társadalomtudományi kutatómunkához. A vállalatunknál elért gazdasági fejlődést jelentősen segítette az anyagi és erkölcsi ösztönzés céltudatos alkalmazása, az egy összegű bérutalványozási rendszer széles körű kiterjesztése és továbbfejlesztése. Ennek előfeltétele volt, hogy színvonalas, jól képzett szakemberekből álló munkaügyi szervezetet hoztunk létre. A munkaügyi apparátusban nagy szükség van a tapasztalt műszaki-gazdasági szakemberekre, a munkaelemr zőkre, mert tevékenységük a termeléssel arányos bérezés révén hatványozottan térül meg. Az egyéni és csoportteljesítménytől függő differenciált bérezés első eredménye az volt, hogy az Adria-ve- zeték építésén 21 000 munkaóra-megtakarítást értünk el. A kedvező tapasztalatok után a teljesítménykövetelményen alapuló bérezés ki- terjesztésére középtávú programot készítettünk, amelyet időarányosan végre is hajtottunk. A teljesítményhez kötött bértömeggazdálkodás igen jó hatással volt a beruházások határidejének megtartására és a hiánymentesen átadott léte&ítméDEÁK FERENC, a Kaposvári Városi Pártbizottság első titkára A városfejlesztés gondjai nyék számának növekedésére. Továbbfejlesztett változatának bevezetésével — a költségkeretek meghatározásával biztató eredményekre számítunk az önköltség- csökkentésben, a takarékosságban. A központi és vállalati intézkedések hatására csökkent a fluktuáció, az igazolatlan hiányzások száma és a veszteségidő, javult a foglalkoztatottak szakmai összetétele. A VI. ötéves tervben a felére csökken a hazai távvezeték-építési igény. Felmerült a kérdés: mi legyen a felszabadult kapaci tással. Ügy látjuk, hogy ez a műszaki, technológiai téren is kedvezően befolyásolja a hatékonyság és' a termelékenység fokozására tett erőfeszítéseinket, és devizát jelent a népgazdaságnak. A következő tervidőszakban ezt a tevékenységet ebben a nagyságrendben kívánjuk folytatni. A _további külföldi mun-, ka előfeltétele a műszaki követelmények mellett a legszigorúbb költséggazdálkodás. Tapasztaltuk azt, hogy a hazai külkereskedelmi vállalatok nehezen tudnak megbirkózni az olyan export lebonyolításával, mint amilyen az iraki vállalkozásunk. A külkereskedelmi munka alatt a piackutatást, a reális árszínvonal felderítését és az üzlet teljes lebonyolítását értem. Ennél a munkánál szerintem 100 ezer .dollárba került ennek a tevékenységnek a gyengesége. A külföldi munkavégzést kedvezőtlenül befolyásolja az is, hogy a külföldi szolgálatra vonatkozó rendeletek csak részben teszik lehetővé a hazai munkához hasonló ösztönzést. Ezért javaslatot dolgoztunk ki a hazai bérutalványozási rendszert alapul véve a külföldi munkáira alkalmas teljesítménybérezés bevezetésére. Ezt továbbítottuk az illetékes minisztériumoknak, és várjuk a kedvező elbírálást. Az 1975-ös pártértekezlet határozatai alapján a tanácsi területen is számos intézkedést tettünk. Alapvetőnek tekintettük, hogy gazdaságszervező, fejlesztő munkánkat még jobban igazítsuk a megyei követelményekhez. Az elmúlt időszakban a megyei tanács végrehajtó bizottsága hathatósan törekedett saját irányító, szervező, összehangoló, végrehajtó és ellenőrző tevékenységének fejlesztésére, az állami élet és a munkahelyi demokrácia erősítésére. Kiemelt figyelmet fordított a határozatok végrehajtására, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai tevékenységének irányítására. Ezek együttes hatása, hogy a megye tanácsainak tevékenységében a tanácstörvény egyik fő feladata fokozatosan megvalósul. A testületek munkája javul, növekszik meghatározó szerepük. Fejlődik a testületi munka demokratizmusa. Munkánk középpontjában gazdasági feladataink megoldása, a lakosság szükségleteinek kielégítése áll. A párthatározatok etőiráSASVÁRI LÁSZLÓMÉ, nagyatádi boltvezető-helyettes A megyei pártbizottság beszámolójának megállapításával, azzal, hogy a gazdasági fejlődés területi központjai a városok és a kiemelt települések voltak, messzemenően egyetértek. Ez feszültséget idézett elő, és a nagyobb településeken súlyosbította az infrastrukturális gondokat. A lakos-, ság növekedését nem tudta követni a bölcsődei, az óvodai, az iskolai helyek számának emelkedése. A vendéglátó és kereskedelmi egységek alapterülete is kisebb, mint a hasonló városoké. Megfeszített munkával, széles körű társadalmi összefogással, erőteljes városfejlesztést valósítottunk meg Kaposváron. Az igények azonban még nagyobb mértékben nőttek. Nem lehet gondolni azt, hogy aki már jobb1 körülmények között lakik, könnyebben viseli el a kapcsolódó létesítmények hiányát. A több új lakás magasabb szolgáltatási igénnyel jár együtt. A következő időszakban ezért még nagyobb figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a lakásépítéssel párhuzamosan a kapcsolódó létesítményeket is megépítsük. Van rá lehetőség, hogy csökkentsük az eddigi ellentmondásokat. Űj ötéves terv előkészítése folyik: az előzetes elképzelések részben » már ismertek, a tervezés elkezdődött. Az az igény is reális, hogy a jövő feladatainak meghatározásékor az előző tervidőszak tapasztalatait használjuk fel. Ezt a pártértekezlet határozati javaslata is tartalmazza. A területfejlesztésről azt olvashatjuk, hogy a terv hosszú távra szabja meg a települések fejlődését. A feszültségek mérséklése érdekében csökkenteni kell a városba áramlást. A városba áramlásnak több olyan oka és tényezője van, amellyel számolni kell. Ilyen: a termelőerők dinamikus fejlődése, a jogszabályi lehetőségek, a magasabb ellátási színvonal stb Az a tapasztalatunk, hogy, igen sok 3—6—8 gyermekes család a falvakból azért jön a városba!, hogy itt gyorsan 1 lakáshoz juthasson. Sorol- . hatnám még azokat az indítékokat, melyek a városba költözést serkentik. Azért szóltam e témáról, mert szeretném hangsúlyozni: a városiasodás nemcsak és nem is kizárólag a lakásépítés függvénye, hanem több más tényező eredménye. Ebből viszont következik, hogy a kevesebb anyagi eszközt a települések között nemcsak az urbanizáció ütemét figyelembe véve kell felosztani, hanem a települések politikai, társadalmi szerepkörének, az ott élő emberek társadalmi struktúrájának, a település jelenlegi műszaki-gazdasági és politikai állapotának megfelelően. Annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben mintegy 4600 lakást építettünk fel, a lakásigénylők száma jelenleg is meghaladja a háromezret. Az elmúlt 35 év alatt a lakáskarbantartás nem volt kielégítő. Ez oda vezetett, hogy annyi vizes, romos lakás van Kaposváron, amennyi Marcaliban a lakások száma. És ezekben régi kaposváriak élnek. Ha el akarjuk kerülni a politikai feszültségeket, akkor közülük egyre többet kell az új lakásokba költöztetni. Nekünk, a város vezetőinek tehát korszerűbb lakásgazdálkodási politikát kell folytatnunk. Ehhez jogszabály-változtatásra, a hitelpolitika korszerűsítésére is szükség vaa. Kereskedők a jobb ellátásért A kereskedelemnek nagy a szerepe a lakosság hangulatának alakításában. Az eladók és a vásárlók kapcsolata nem mondható felhőtlennek. Megítélésem szerint a folyamatos, jó ellátással, a legfontosabb hiánycikkek beszerzésével lehet hatni az emberekre, mert a problémák abból adódnak, hogy a vásárlók nem kapnak mer valamit. Tapasztalataink szerint Nagyatád ellátása •Upveto élelmiszerükből kiegyensúlyozott. Szociálpolitikai elveinknek megfelelően kiemelt feladat az alacsony jövedelműek és a több gyermekes családok olcsóbb ruhaneművel való ellátása. Sajnos ezekből a cikkekből nem volt megfelelő választék. A kereskedelemben dolgozók magatartásának kialakításából a párttagok példásan kiveszik részüket és részt vállalnak a fiatal szakemberek neveléséből is. A kommunisták olyan légkör kialakításán dolgoznak, amelyik nem ad alapot az elégedetlenségre, a vitára. A vevő a vásárlás befejezésével nemcsak azzal az élménnyel távozik, hogy megkapta-e vagy sem a keresett árut, hanem a mi magatartásunkról is képet alkot. Nekünk sem mindegy, hogy a város lakossága elégedetten hagyja-e el az üzletet. A lakosság közérzetét a boltokban uralkodó állapot is befolyásolja. Ez nagy felelősséget ró ránk, a kereskedelem dolgozóira. A XII. kongresszus irányelvei fontos feladatként jelölik meg a kiegyensúlyozott áruellátást, a kulturáltabb kereskedelmi zolgáltatást. Városunk kereskedelmi és vendéglátó dolgozói igyekeznek megfelelni a követelményeknek. saival összhangban megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a lakásépítésre. Eredményeként ennek üteme gyorsult. Az ei5k««ítns színvonala emelkedett. Nem vagyunk azonban még elégedettek a lakásépítés ütemével, egyes helyeken a minőségével, az építési területek rendjével, a lakás- és közműépítések összhangjával. Az életkörülményeket javítja a vízellátás, az ötéves tervben a lakosság 51 százaléka él közműves vízvezetékkel ellátott területen. Hasonlóan kedvezőek a változások a villamos- és gázenergiaellátásban is. A la- kossági szolgáltatások növekedése hozzájárult az élet- körülmények javulásához. A városiasodás a közoktatásban is növelte a társadalmi igényeket. A tanácsi eszközök célszerű felhasználásával és a társadalmi összefogás hatására jelentős változást értünk el. Az óvodai fejlesztéseket 64 százalékkal túlteljesítettük. A tervezett 151 tanteremmel szemben 176-ot valósítottunk meg, e többlet azonban gondjainkat alig enyhíti. A lakossági igényekkel összhangban nagy gondot fordítottunk az egészségügyi ' és szociális ellátás javítására. Az ágazatban tervezett fejlesztéseink megvalósulnak. Az egész lakosságot érintő ingyenes orvosi ellátás teljes körű kiterjesztésének hatása kedvező. E tevékenységünkben a központi támogatáson túl jelentős a szerepe a helyi ösz- szefogásnak. Az üzemek többsége konkrét felajánlásokkal, munkával támogatta a közös célokat. A megye lakossága is mind tevékenyebben vesz részt saját városa és községe fejlesztésében, települése, környezete szépítésében. E munkák szervezését jól segítették a Hazafias Népfront bizottságai. Eredményeként növekedett a társadalmi munka értéke: az V. ötéves tervben tervezett 307 millió forinttal szemben 758 millió forintra alakul. Különösen szép eredmény az egy lakosra jutó múlt évi 620 forintos társadalmi munka. A kibontakozó és egyre növekvő társadalmi munka legnagyobb értékének azt az erkölcsi, politikai támogatást tekintjük, amelyet feladataink végrehajtásához a megye lakosságától eddig kaptunk, s amelyre a jövőben is számítunk. Ugyanilyen hatásúnak tekintjük a lakosság közügyek iránti érdeklődését, munkánk figyelemmel kísérését és véleményekkel, javaslatokkal való támogatását. Ezt tapasztalhatjuk a falugyűléseken, a városrészi, üzemi fórumokon megnyilvánuló érdeklődésük és részvételük révén is. Továbbfejlődésünk szempontjából nagy jelentőségű volt 1978. évi beszámolónk a kormány előtt a megyéről, kiemelve a mezőgazdaság és az idegenforgalom .helyzetét. A határozat végrehajtása folyamatban van, a VI. ötéves tervben tudunk majd számot adni az eredményekről. Végül a hatósági ügyintézési munkáról szólva joggal 'apíthatjuk meg, hogy a hansági döntések eredményein szolgálják gazdasági és 1 írsadalompolitikai céljaink megvalósítását, a lakossági ügyek intézését. t
