Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
FELSZÓLALÁSOK A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETEN Szobrot az alkotó embernek ÁRVÁI JÓZSEF, a karádi tsz elnöke Gáspár Sándornak, o Politikai Bizottság tagjának, a SZOT főtitkárának felszólalása Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Pártunk Központi Bizottsága nevében tiszta szívből gratulálok Somogy megye kommunistáinak, dolgozó népének az elmúlt öt év eredményeihez. Kádár Jáinos elvtárs megkért, hogy adjam át szívélyes jókívánságait a küldöttértekezlet minden résztvevőjének, Losonczi Pál elvtárs korábbi betegsége miatt nem tud részt venni a küldöttértekezleten, most lábadozik. Tegnap beszélgettünk, és ő is megkért, adjam át az üdvözletét Somogy kommunistáinak. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben és a megyei pártbizottság beszámolójában is szó van arról, hogy sokkal nehezebb körülmények között folyik hazánkban az építőmunka, mint néhány évvel ezelőtt. Ezt tudomásul kell venni. Pártunk XII. kongresszusa minden bizonnyal kimunkálja majd, hogy a mai viszonyok között mit kell tennünk, hogyan lehet még eredményesebben folytatni az építömunkát, és tovább növelni hazánk gazdasági, politikai és erkölcsi erejét. De nem volna helyes, ha azt várnánk a párt kongresszusától, hogy pontosan megmondja, kinek mit keli tennie. A nagy társadalomátalakí- tp kérdéseket, a hatalom megragadását, a termelő- eszközök társadalmasítását rohammal kellett és leheteti végrehajtani. A részletek kidolgozása, a finomítás, az építőmunka teljessé tétele azonban árnyalt, sokszínű és hosszan tartó feladat. Erre már nincsenek egyértelmű formulák. Van egyetemes tapasztalat, amit figyelembe kell venni — a Szovjetunió és a többi szocialista ország tapasztalataira gondolok —, de ma már sajátos viszonyainknak megfelelően, el- mélyülten kell dolgoznunk azért, hogy helyzetünk egyre szebb és jobb legyen. A párt — ahogy a felszólalók is kifejezték kívánságukat — folytatja jól bevált politikáját. S itt megállnák egy szóra. A Központi Bizottság már többször utalt arra, hogy ez a jól bevált. politika azt jelenti: vannak állandó és vannak változó elemei. Egy forradalmi párt politikája sohasem lehet statikus. Állandó elemeit mindig ki kell egészíteni mindazzal, amit az adott időszak megkövetel. A párt politikáját tehát mindig fejlesztem kell, hogy jobban meg tudjon felelni a követelményeknek. Pártunk politikájának nemcsak hazai, hanem nemzetközi rangja is van. Mi adja meg az értékét? Az, hogy reálpolitika. Nem keveri össze vágyait és elképzeléseit a valósággal. Mindig azt teszi, mindig arra mozgósít, amit az adott időszakban tenni kell és tenni lehet. Volt időszak — az 1946- os, 1947-es időszakra gondolok —, amelyet forradalmi időszaknak nevezünk. Akkor több volt bennünk a lelkesedés, kevesebb a tudatos cselekvés. De elvtársak, most is forradalmi időszakot élünk. Ebben a korban több a tudatos cselekvés, és mintha kicsit kevesebb volna a lelkesedés. Tennivalónk van bőven. S a mai követel inén vek teljesítése sem nélkülözheti a lelkesedést. Személyes meggyőződésem. hogy kongresz- szusunk e nehez helyzetben is utat mutat majd. De ez senkit sem ment föl a gondolkozás, a cselekvés alól. Azt tapasztalom, hogy magunkkal szemben elég elnézőek vagyunk, s általában jó véleménnyel vagyunk saját magunkról. De hát egy embernek az értékét néni az adja meg, hogy mit gondol magáról. Tetteivel állíthatja csak ki a hiteles bizonyítványt. A társadalom értékét is az adja, hogy mit tesz a haladásért, az emberekért. Rendszerünk értékét és ma- gasabbrendűségét, hitelét az adja, hogy milyen célokért küzd, mi a törekvése, milyen a programja. A Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt években is azt tette, amit az adott történelmi körülmények között tennie kellett, és ezt teszi a jövőben is. Az építőmunka árnyalt feladatai azonban azt. követelik, hogy mindannyiunknak más életet kell élni, mint eddig. Régi módszereink bizonyos elemei ma mar nem alkalmazhatók. S ha azt mondom : másképp kell dolgozni, mint eddig, akkor ez vonatkozik a mi szervezeteinkre, a 'pártszervekre és -szervezetekre, a tanácsi szervezetekre is. A szakszervezetek mozgalmi szerveinek is változtatniuk kell felfogásukon, módszereiken, hiszen energiájuk nagy része arra megy el. hogy önmagukat igazgatják. Pedig a fő törekvés és követelmény az, hogy mozgalmi szerveink növeljék a társadalom fejlődésére gyakorolt hatásukat. Nem sokra megyünk az értekezletekkel sem, ha nagyon szépen és jól beszélünk ott, meghallgatjuk és dicsérjük egymást, azután minden marad a régiben. Az eseményekre kell hatást gyakorolni, az ügyet kell előbbre vinni. Az elmúlt, viszonylag rövid történelmi időszak alatt nagyon szép eredményeket értünk el. Nincs szégyellni- valónk. És a jelenlegi gazdasági helyzetben sem kell aggódnunk: erős a mi társadalmi rendszerünk. Gazdasági lehetőségeink is megvannak, politikai, morális erőnk szilárd. Kivágjuk magunkat a nehézségekből nincs ok a félelemre. De veszélyes, ha bárki is arra gondolna: elértük amitakartunk, miért törjük magunkat tovább. Igaz, vannak még lakásgondok, más nehézségekkel is meg kell küzde- nünk. De van mindenkinek munkahelye, és nem elünk rosszul. Nem értünk el mindent. amit a szocialista társadalom nyújtani tud a maga teljes kibontakozásának idején. Átmeneti társadalomban élünk, annak minden sajátos és ismert jegyével, átmeneti és tartós gondjaival. Ezért kell nagyon vigyázni a feladatok meghatá rovásánál. Figyelembe kell vennünk, hogy bizonyos jelenségek ma még a társadalom természetes velejárói. Ha mindig olyasmin törjük a fejünket, amibe ugyan nem kell belenyugodni, de rha még nem tudjuk megváltoztatni, mert nem értek meg hozzá a feltételek — akkor az örökös töprengés arróL is elvonhatja a figyelmünket, ami mai feladat, azaz napjaink követelménye. Mi a követelmény velünk szemben, akik felelősek vagyunk a társadalom fejlődéséért? Ügy tudom szemléletesen megfogalmazni, hogy szobrot az alkotó embernek, a tisztességes, a becsületes munkának. Tiszteletet és megbecsülést a gonddal, odaadással végzett munkának. Azt kellene elérnünk, hogy ne legyen nyugodt éjszakája annak, aki nem végezte el napi munkáját, azt, ami rá várt, ami a kötelessége lett volna, bárhol dolgozik is. Nem tudom, hányán hánykolódnak éjjelente Somogybán, az országban, nem tudom, nem is akarom tudni. De a munka társadalmában ez a fő kérdés. Szabad utat kell kapnia az önálló kezdeményezésnek, az alkotó tevékenységnek. Nem tudom, hogy mennyit tudnak róla, vagy van-e ennek konkrét jele — országosan még előfordul —, hogy igaza csak annak lehet, akinek a legnagyobb a rangja. Ezen is változtatni kell. Az ilyen gyakorlat is a társadalom átmeneti jellegére utal de ez már olyan jelenség, amelybe nem szabad belenyugodni. Társadalmunk közösségi társadalom. Minden tennivalót együtt kell kidolgoznunk. Lehet okos egv ember a kisebb vagy nagyobb közösségben, téeszben vagy állami gazdaságban, de • olyan bölcs, mint sok ember, az egész közösség együttesen — sohasem lehet, Képletesen mondom: igenis szobrot az alkotó embernek, akár fizikai munkás, tsz-brigádveze- tő, pedagógus, tsz-elnök, állami gazdasági vagy üzemigazgató. Szobrot annak, aki tiszta gondolkodású, jó szándékú gyerekeket nevel; az eladónőnek, aki mosolyogva, jó kedvvel végzi a munkáját és közvéleményt formál. Mindep elismerést meg keli adni a tisztességes embereknek, szabad utat nyitni cselekvésükhöz. A tisztesség, a becsület, a jól végzett munka legyen mindennek az ér' tékmérője. Sokan szóvá teszik mostanában, milyen a magyar munkásosztály, a parasztság általános műveltsége? Vannak jóindulatú emberek, akik kétségbe vannak esve és azt mondják: igen, már van autó, van ez is, az is, de hol van a műveltségi színvonal? Azt válaszolom erre: a magyar munkásosztály és parasztság műveltségi színvonala megfelel a társadalom mai fejlettségi színvonalának. Nem rosszabb és nem jobb annál. Nem szabad türelmetlennek lenni. Ne nyugodjunk bele a kirívó jelenségekbe, törekedjünk arra, hogy kiteljesedjen az élet. A szocialista társadalom teljes kibontakoztatásához az is hozzá tartozik, hogy ne csak az anyagi igényeket állítsuk középpontba, hiszen csak a fölemelkedett, szellemileg is igényes, művelt és tájékozott, sokoldalúan érdeklődő ember teheti igazán színessé, széppé és gazdaggá szocialista társadalmunkat. S ez még inkább felszínre hozza az emberi értékeket. A türelmetlenségnek azonban nincs helye. Mások azt mondogatják: vannak demokratikus fórumok, de nincs tartalmuk; ez nem jó így, nem jó úgy. Igen, vannak demokratikus .fórumaink a munkahelyeken is: nem is működ' nek rosszul. Lehet és kell tökéletesíteni őket. De legyünk türelmesek, érjünk el jobb eredményeket ezeken a fórumokon. Végül az afgán nép forradalmának megsegítéséről szólva hadd utaljak arra, hogy az imperialista hatalmak e körűi kialakított hecckampánya Igyekszik elterelni a tőkés országok néptömegeinek figyelmét saját belső bajaikról: a gazdasági válság, a munkanélküliség megannyi jelenségéről és következményéről. Meggyőződésem, ha a Szovjetunió nem sietett volna az afgán forradalom megsegítésére, néhány év múlva a nemzetközi közvélemény ítélte volna el a mulasztása miatt. Nekünk, a szocializmust építő országoknak mindenkor kötelességünk a forradalmi mozgalmak támogatása. Erről semmilyen körülmények között sem mondhatunk le. Rangot a jó módszereknek A XI. kongresszus határozata kimondta: a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek felzárkóztatásával, a megfelelő termelési szerkezet kialakításával nagyobb hatékonyságot és növekvő termelési eredményeket kell elérni. Termelőszövetkezetünk fejlődése megfelel a párt agrárpolitikai célkitűzéseinek: növekedett a munka termelékenysége, a gazdálkodás hatékonysága, emelkedtek a hozamok. Hasonlóan a megyei irányzatokhoz, örvendetesen nőtt .fizikai dolgozóink szakképzettsége. Az is igaz, hogy ez a változás elsősorban a műszaki ágazatok területén tapasztalható. Gazdaságunk a közös feladatok ellátása mellett kiemelt figyelmet fordít a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének szervezésére. E munkánk célja, hogy a termelési kedvet fenntartsuk, a termelést támogassuk. A Központi Bizottság állásfoglalásának megfelelően szükségesnek tartjuk a melléküzemi tevékenység folytatását. Üzemünk alkalmassá vált arra, hogy rugalmasan és gyorsan reagáljon ezekre a változásokra. Fejlesztési feladatainkat úgv határozzuk meg. hogy az megfeleljen a tájkörzeti termelés igényének. A gazdálkodás alapkövetelményeként, a tudományos ismereteket hatékonyan alkalmazva, a még eredményesebb, jobb minőségű munkát tűzzük célul. A rendelkezésünkre álló anyagi-technikai bázis lehetővé teszi a termelési integráció bővítését. Járható és eddig eléggé kihasználatlan területe a mikrokörzetek meglevő termelés-szervezési lehetőségeinek a kiaknázása. E lehetőségekkel akkor tudunk élni, ha felszámolják az üzemek esetenként tapasztalható befelé fordulását, és eltűnik a még meglevő féltékenykedő szemlélet, ha a szomszéd gazdaságokban szerzett és kipróbált jó módszereknek ugyanolyan rangjuk lesz, mint a más megyékből, netán a más .országokból hozott és nem is mindig olcsón alkalmazható módszereknek van. KOCZKA JÁNOSNE, a Kaposvári Ruhagyár csoportvezetője Tartalmasabbak a brigádvállalások A vállalatok hatékony, a mennyiségi és minőségi követelményeknek megfelelő gazdálkodása ma már nem választható el az egyre szélesedő szocialista brigádmozgalomtól, a szocialista munkaverseny legeredményesebb formájától. A szocialista munkaverseny kapcsán formálódik a dolgozók tudata, magatartása. Kialakul és elmélyül bennük a közösség iránti felelősségérzet, és fölismerik egymás segítésének szükségességét. A szocialista brigádmozga- lom nagy mértékben hozzájárul a munkavensennyel kapcsolatos feladatok megoldásához. Vállalatunknál, városunkban, az egész országban e mozgalom előrehaladásának kulcskérdése: tevékenységének, minőségének fejlesztése a termelésben, a művelődésben, a közéletben egyaránt. Szocialista brigádjaink példát mutatnak, a munkában pontosságra, fegyelemre, jó minőségre, takarékosságra törekednek. Részt vesznek a gazdálkodás hatékonyságának növelésében, a munka- és üzemszervezésben, az újítómozgalomban. Mindezek a jegyek a Kaposvári Ruhagyár szocialista brigádjait is jellemzik. Jelenleg 47 brigád 620 taggal tevékenykedik, élen jár a mennyiségi és minőségi feladatok teljesítésében. Vállalatunknál különösen jellemző ez az ifjúsági szalagra, az ott működő szocialista brigád elnyerte a vállalat kiváló brigádja címet. Az ő munkájuk is döntően hozzájárult ahhoz, hog- vállalatunk 1979-ben meghá romszorozta tőkés exportját. örvendetes, hogy a nem termelő területeken szintén kibontakozik a brigádmozgalom. A brigádok gazdasági vállalásai mind tartalmasabbak, ebből érezhető, hogy megértették a népgazdaság előtt álló nagyobb feladatokat. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy vállalatunk ezen belül szocialista brigádjaink is csatlakoztak a Sziklai brigád felhívásához. Szocialista brigádjainkra jellemző még műveltségük növelése, szakmai és politikai ismeretük gyarapítása, a társadalmi munka. öt év alatt, több mint 300-an szereztek magasabb iskolai végzettséget, szakképzettséget. A megnövekedett gazdasági követelmények közepette is eleget teszünk a követelményeknek. SOMOGYI t NÉPLAP
