Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-08 / 57. szám

Isilám Hálálom Megemlékezések a nőnapról <Polytatáa az í. Mairól) — fgy az Mén is — rangos erkölcsi elismeréssel, kitün­tetéssel fejezik ki a köz tiszteletét — hangsúlyozta az Elnöki Tanács elnöke, majd átnyújtotta a kitünte­téseket. A somogyiak közül a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki Badics Jánosnét, a megyei pártbizottság párt- és to- megszervezetek osztályának munkatársát, Czap Istvánt, a Kaposvári Ruhagyár mű­vezetőjét, öss lsrtvánnét, a kaposvári Háziipari Szövet­kezet részlegvezetőjét. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Kolber Ist­vánná, a kadarkúti termelő- szövetkezet növénytermesz­tője, Németh Józsefné, a Danúvia nagyatádi gyárának szakmunkása, dr. Ütő Sán- dorné, a megyei tanács fő­előadója. A Haza Szolgálatáért Ér­demrend ezüst fokozatával tüntették ki dr. Mátyás Jó­zsefné rendőrhadnagyot, Tóth Józsefné rendőrségi gyors- és gépírót pedig a kitüntetés bronz fokozatá­val, • • • A TO. nemzetközi nőnap alkalmából pénteken ünnepi megemlékezést tartottak a Vasas szakszervezet székha­zában. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke köszöntöt­te az elnökség tagjait, kö­zöttük az ünnepség több száz részvevőjét: a tömeg- és társadalmi szervezetek nőbizottságainak, az üzemek­nek és a kerületeknek a képviselőit Az ünnepségen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályveze­tője is. A nemzetközi nőnap alkalmából kitüntetési ünnepség volt a Parlamentben. A képen: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke a kitüntetettek egy csoportjával. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, kormánya, az egész magyar társadalom nevében Maró- thy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára kö­szöntötte a lányok, asszo­nyok sokmillió táborát. Ün­nepi beszédében hangsúlyoz­ta: a nők az élet mindek te­rületén igazolják: a férfiak­kal egyenértékűen tudnak cselekedni, alkotni, harcolni, áldozatot vállalni, kiállni szocialista társadalmunkért, amely legtöbbjüknek már nevelője volt, s amelynek új generációit ők hozták és hozzák világra. Visszatekint­ve a nők egyenjogúságához vezető útra, utalt arra, hogy a magyar nőmozgalom első harcosai ott voltak a A diákok egymást riasztották Khomeini a lövőben csak vallási kérdésekben foglal állást A teheráni rádió csütör­tök éjféli híradását követő­en a város összes egyetemei­nek diákjai riasztották egy­mást és megindultak az amerikai nagykövetség épü­lete felé. A Khomeini arc­képeivel felvonuló sokezres tömeg, amelynek hajnalig tartó lármája felverte egész Teheránt, arra buzdította az épületben lévő diákokat, hogy ne adják át túszaikat a forradalmi tanácsnak. A nagykövetség kerítésé- • re erősített hangosbeszélőn keresztül a túszok őrzői kö­zölték a tüntetőkkel: ke­mény támadások érték őket a kormányzat részéről, olyan vádak, hogy kárt okoznak Irán nemzetközi presztízsé­nek, államot képeznek az államon belül, és ezzel gyen­gítik a kormány helyzetét. A további félreértések elke­rülése végett, valamint azért, hogy ne kelljen részt venniük az ENSZ-bizottság és a túszok találkozójának megszervezésében, ami sze­rintük »csak az ellenség óhaja és ellentétes a forra­dalom érdekeivel, felkészül­tek az amerikai túszok át­adására«. A tömeg tiltakozó moraj­jal fogadta az átadásról mondottakat, viszont üdvri­valgásban tört ki, amikor a diákok közölték: az általuk opportunizmussal vádolt kormáhy magatartása elté­rést jelent Khomeini irány­vonalától, de meggyőződé­sük, hogy »az iráni forra­dalom korrigálni fogja eze­ket az elhajlásokat«. A nagykövetséget határoló ut­cákon tüntető diákok arra bátorították az épületben tartózkodó társaikat, hogy ne engedjenek a reájuk ne­hezedő nyomásnak, és csak akkor adják át túszaikat, ha arra Khomeini személyesen ad utasítást. Khomeini ajatollah csü­törtökön a teheráni rádió által sugárzott közleményé­ben bejelentette, hogy a to­vábbiakban csak vallási kér­déseikben foglal állást, min­den más kérdéssel közvet­lenül Baniszadr államfő iro­dájához kell fordulni. A közlemény szerint az intézkedés azt célozza, hogy fölszámolják a különböző döntéshozatali központo­kat »az államhatalom köz- pontosításának támogatása és a munka jobb összehan­golása érdekében«. Tanácsköztársaság küzdel­meiben, helytálltak a har­colóik helyett a gyárakban, a földeken. Emlékeztetett azokra a nőkre, akik 35 évvel ezelőtt ott voltak az első sorokban, amikor az országot föl kellett építeni, a háborútól és nélkülözés­től elcsigázott embereket föl kellett rázni, s új értel­met nyert a munka, a csa­lád, az alkotás, az emberi­ség — a jövő. Fejlett szocialista társadal­munk építése — hangsúlyoz­ta a továbbiakban — jele­nünk és jövőnk formálása elképzelhetetlen a nők aktív részvétele nélkül. Számítunk rájuk, az iparban, a mező- gazdaságban, a kereskede­lemben, az oktatásban, az egészségügyben — a társa­dalmi, tevékenység minden területén. A gondokról szól­va megemlítette, hogy a nők szakképzettsége — kü­lönösen a fizikai munkakö­rökben — még alacsonyabb fokú, mint a férfiaké. A szakképzett lányok és asszo­nyok zöme más munkaterü­leten dolgozik, mint amire képezték. Ennek következ­ményei a bérükben, a kere­setükben is megmutatkozik. Az utóbbi időben a bérkü­lönbségek jelentősen mér­séklődtek ugyan, a még meglévő hátrányt nemcsak meg lehet, de mielőbb meg is kell szüntetni. ■ Beszéde befejező részé­ben hangsúlyozta: a nőkre külön is számítunk, amikor hatékonyságról, ésszerűség­ről, takarékosságról beszé­lünk országos méretekben, hiszen a legtöbb családban a nők a háztartás szervezői és vezetői. Ezért konkrétab­ban és világosabban érzéke­lik e fogalmak tartalmát, és sokat tehetnek azért, hogy a családok valamennyi tag­ja is megértse ezeket és ennek szellemében éljen, dolgozzék! A megemlékezés ünnepi műsorral folytatódott. Késiig in magas mongol kitüntetése Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Nagy Népi Hurál elnökségének elnöke pénte­ken a Kremlben átnyújtotta Alekszej Kosziginnak, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Szovjetunió Mininxsztertanácsa elnökének a Mongol Népköztársaság leg­magasabb kitüntetését: a ' Szuhe Bator Érdemrendet és az Arany csillagot. Alekszej Koszigin a Szov­jetunió és a Mongol Népköz- társaság közötti testvéri ba­rátság és sokoldalú együtt­működés fejlesztése és el­mélyítése, az egyetemes béke megszilárdítása terén kifej­tett érdemei elismeréseként, 75. születésnapja alkalmából kapta meg a magas kitünte­tést, és a vele járó „A mon­gol Népköztársaság hőse” ki­tüntető címet A kitüntetés átnyújtásakor Jumzsagijn Cedenbal mele­gen üdvözölte Alekszej Ko­szigint, jó egészséget és újabb sikereket kívánt felelősség­teljes munkájában. Méltatta a szovjet miniszterelnök sze­repét- a kommunista építés­ben, a béke megszilárdításá­ban,- a. szocialista fejlesztés­ben. Hangsúlyozta, hogy az SZKF, a szovjet kormány és a Szovjetunió egész népe fel­becsülhetetlen segítséget és támogatást nyújt a Mongol Népköztársaságnak a szocia­lista építésben, az ország fej­lesztésében és felvirágoztatá­sában, a dolgozók anyagi jó­létének további növelésében. Válaszában Alekszej Koszi­gin megköszönte a magas ki­tüntetést, amelyet — mint rámutatott — a megbontha­tatlan szovjet—mongol barát­ság jelképének, az SZKP ál­tal a barátság fejlesztésében és megerősítésében betöltött kiemelkedő szerep elismeré­sének tekint. Washington nem ad segélyt Pakisztánnak Az amerikai kormány egyelőre feladta tervét, hogy gazdasági és katonai segélyt nyújtson Pakisztánnak, mi­után az ország kevesellte és elhárította az amerikai aján­latot. — jelentette pénteken a New York Times, Ziaul Hak pakisztáni ál­lamelnök eleve kevesellte az amerikai ajánlatot és mintegy kétmilliárd dollár értékű fegyvert kért a fel­ajánlott 400 millió értékű helyett. Washington felbolydult méhkasra emlékeztet À „stomírozás" után Magyarázatokat kérnek a kínos ügyben Felbolydult méhkasra em­lékeztet a hivatalos Wa­shington azóta, amióta az Egyesült Államok a múlt héten szombaton megszavaz­ta az izraeli településpoliti­kát elítélő BT-határozatot, majd »stomirozta« szavaza­tai. Csütörtökön Cyrus Vance külügyminiszter a kongresz- szus több tagját tájékoztat­ta a »tévedésről«. A tájé­koztató után újságírók meg­kérdezték tőle, öt tették-e meg a kormány »bűnbak­jának« a szavazás körüli zűrzavar miatt? Vance ki­térően azt válaszolta, hogy vállalja a felelősséget min­den »kommunikációs hibá­ért«, és hogy »1967 óla nem változott az Egyesült Álla­mok politikája« az izraeli települések kérdésében. A szenátus az amerikai külpolitikai irányítóitól kér magyarázatot a kínos ügy­ben. A Fehér Ház szóvivő­je szerint Cyrus Vance kül­ügyminiszter, Donald McHenry, az Egyesült Álla­mok állandó ENSZ-képvise- lője és Harold Saunders kül­ügyi államtitkár eleget tesz e kérésnek, és március 13- án valamint 17-én nyilvános meghallgatások keretében ad magyarázatot a szenátus külügyi bizottságában. * * * Abdel Aziz al-Rasid ku­vaiti külügyminiszter-he­lyettes magához kérette az Egyesült Államok nagyköve­tét és kormánya nevében közölte vele: Carter elnök nyilatkozata arra mutat, hogy az Egyesült Államok egyetért az arab területek állandósult Izraeli megszál­lásával. Mint a kuvaiti sajtó be­számol róla, magyarázatot követelt az Egyesült Álla­moktól Szaúd-Aráhia is. # * * Elítélte az amerikai poli­tika kétértelmű lépését Fa­ruk Kaddumi. a PFSZ po­litikai osztályának vezetője is. Carter .nyilatkozata azt bizonyítja — mondotta Kad­dumi —, hogy az amerikai kormányzat továbbra is ki­tart palesztin-ellenes állás­pontja mellett. Jól példázza ez a nyilatkozat ugyanakkor az amerikai kormányzat és maga Carter elnök gyenge­ségét és arra való képtelen­ségét, hogy reális állás­pontra helyezkedjen — hangsúlyozta a palesztin po­litikus. A vita még nem ért véget A hat elismert »mardzsa-i taklid«: az iraki Abd al- Gasem Khoi (a legidősebb: 85 éves), a teheráni Moha­med Hosszéin Kohnsari, Sariat-Madari (a legfiata­labb: 76 éves) és Khomeini. A hívők maguk választják meg, hogy melyik »mar­dzsa-i taklid«-ot követik. S miután a síita vallás sok­kal rugalmasabb az élet tör­vényeivel szemben, mint a szunnita, ez alkalmassá te­szi a reformok és a demok­ratikus irányzatok befoga­dására. Az ajatollahok ere­jét nagyban növeli híveik I adománya. Khomeini pél­dául állítólag 25 millió dol­lárt gyűjtött össze a sah el­leni küzdelemre. Az egyház anyagi bázisát még a forra­dalom előtt a hívők évi 20— 40 millió dolláros támogatá­sa biztosította. Ez a gazda­sági önállóság kezdettől fogva bizonyos szembenál­lást jelentett a mindenkori sah által képviselt világi hatalommal. Síita felfogás szerint; minden vezető csu­pán átmeneti funkciót folt be, míg az »elrejtőzött imám« vissza nem tér. Khomeini szerint azonban addig is a papság — kizá­rólag a papság — minősül a próféta földi és szellemi örökösének. A papság szembenállását a sahhal erősítette szövetsé­ge a bazárral: a két réteg érdeke megegyezett abban, hogy minél kevesebbet adózzék az uralkodónak. 1906-ban Irán alkotmányos monarchiává alakult: az egyház számára ez lehetővé tette, hogy a parlamentben képviseltesse magát, sőt ar­ra is felhatalmazta, hogy a törvényeket vallási szem­hány ajatollah' megelégedett a szabad választások köve­telésével, mások az egyház nagyobb befolyását biztosí­tó 1906. évi alkotmány tel­jes végrehajtását követelték! Khomeini és követői radi­kális megoldásként a sah megdöntését és az iszlám köztársaság bevezetését tűz­ték ki céluL Khomeini száműzetése idején a kormányzat meg­kísérelte a mérsékelt Sariat- Madarit »Nagy ajatollah- nak« elfogadtatni. Ez azon­ban nem járt sikerrel. Kü­lönösen az »iszlám ellenál- lás«-ban vezető szerepet ját­szó, azóta meggyilkolt Ta- leghani ajatollah állt szem­ben Sariat-Madari elismer­tetésével. Khomeini radiká­lis célkitűzései egyre több követőre találtak a széles néprétegek körében is. Taní­tása, hogy a szociális és nemzeti elnyomorodásnak az iszlámtól való eltávolodás az oka, a nép elismert politi­kai és vallási vezetőjévé emelte. A mai, a sah uralma alól felszabadult Iránban új probléma jelentkezik: az aya­tollah uralma véget vetett az egyházi és világi hatalom hagyományos kettősségének. Az egyház magára vállalta a teljes politikai felelősséget, a ezzel a korábbi vallási egyet­értést politikai nézetkülönb­ségek veszélyeztetik. Sariat- Madari például bírálja Kho­meini alkotmányát, amely korlátlan hatalmat biztosit a papságnak és ezen belül az egyház legfőbb vezetőjének (vagyis Khomeininek). Ez — szerinte — sérti a nép szuve­renitását. Az ellenzéki aja­tollah ezért újabb alkotmá- nyozó testület összehívását Teherániak Khomeinit éltetik. pontból felülbírálja A pap­ságnak ezt a jogát azonban a későbbi uralkodók nem tartották tiszteletben. Irán vallási vezetői arra törekedtek, hogy az iszlám korábbi befolyását visszaál­lítsák. A követendő út te­kintetében azonban megosz­lottak a vélemények. Né­sürgeti. Amennyiben a néwi* kérdezték meg először nép­szavazás formájában arról, hogy akarja-e az iszlám köz­társaságot — érvel Sariat- Madari —, akkor ebben a kérdésben is a népnek kell döntenie. A vita még nem ért véget. Gáti István Olcsóbbnál is olcsóbb Női szintetikus kardigán 214 Ft Férfi szintetikus zippzáras pulóver 265 Ft Férfi szintetikus twistpulóver 165 Ft Férfi szint, hosszú ujjú pulóver 186 Ft Farmervászon 150 cm 89 Ft Keresse fel a Kaposvár, Noszlopy G. utcai Olcsó Áruk Boltját, ahol mindig kedvező áron vásárolhat. (42765) /

Next

/
Thumbnails
Contents