Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-08 / 57. szám
Á Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottságának BESZÁMOLÓJA az 1975. évi pártértekezlet óta végzett munkáról és a további feladatokról A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa és oz 1975. évi megyei párt- értekezlet óta eltelt időszakban Somogy dolgozó népe a párt vezetésével aktívan vett részt a fejlett szocialista társadalom építésében, és jelentős eredményeket ért el a feladatok végrehajtásában. Sikereink igazolják a párt irányvonalának helyességét, amely a szövetségi politika szellemében ösztönzött egyéni és közösségi állás- foglalásra, az eszmei, politikai és cselekvési egység további erősítésére. A kongresszus határozatainak megfelelően megyénkben is fejlődtek a tulajdonviszonyok. Fokozódott az állami tulajdon szerepe. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tulajdon fejlődésében előtérbe kerültek a minőségi tényezők. Magasabb szintre emelkedett az egymással és az állami tulajdonnal való kapcsolatuk. Az állami földtulajdon nagysága alig változott. Növekedett viszont a szövetkezeti közös tulajdonban levő föld aránya. Megszűntek a földhasználat korábbi ellentmondásai. Gyarapodott a személyi tulajdon. Somogy lakosságának lélekszáma a beszámolási időszakban nem sokat változott. Csökkent az aktív keresők, nőtt a nyugdíjasok száma. Megszűnt az elvándorlás, a megyén belüli népességmozgás azonban fokozódott, mindenekelőtt a városok, a nagyobb települések és a Balaton-parti községek irányába. A munkások száma nőtt, fokozatosan a munkássá válás folyamata megy végbe megyénkben. Élet- és munkakörülményeik számottevően javultak. Gyorsan növekedett a szakmunkások és a betanított munkások aránya. Többségük elkötelezettsége, helytállása a munkában és a közéletben példamutató. Szövetkezeti parasztságunk gondolkodásmódja, a munkához és a közős tulajdonhoz való viszonya fejlődött. A termelőszövetkezeti tagság átlagéletkora kedvezően alakult Életmódja, életkörülményei közelítettek a munkásságéhoz, ehhez hozzájárult a háztáji gazdálkodás céljainknak megfelelő fejlődése is. Emelkedett a szövetkezeti parasztság általános és szakmai műveltsége. A megye értelmiségének döntő többsége híve a szocialista rendszernek, cselekvőén támogatja pártunk politikáját, elfogadja a munkásosztály vezetését. Számuk gyarapodott, területi elhelyezkedésük módosult Fokozódott társadalmi szerepük. Odaadóan vesznek részt elképzeléseink, terveink megvalósításában. Az ifjúság helyzete tovább javult A fiatalok társadalmi megítélése reálisabbá, szemléletük, magatartásuk, közéletiségük kedvezőbbé vált Hasznosan vesznek részt a termelőmunkában. A nők élet- és munkakörülményei előnyösen változtak, foglalkoztatási gondjaik megoldódtak. Növekedett a szakmunkások aránya, a nők többsége azonban ma is betanított munkás, egy részük segédmunkát végez. Példamutatóan helytállnak a termelésben, de a vezetésben csak alsó és középszinten vesznek részt Az anyákat mindjobban megbecsüli megyénk társadalma. Lakosságunk érti és elfogadja a párt szövetségi politikáját Megvalósítása ezért nem ütközik különösebb akadályokba. Az osztályszövetség lényegének kölcsönös megértését azonban időnként sajátos részkérdések zavarják. A közfelfogásban és cselekvésben tovább erősödött a szocialista nemzeti egység. A beszámolási időszakban o gazdaságpolitikai kérdések álltak f» 'irányító munka homlokterében. Központi segítséggel, adottságaink és lehetőségeink észszerűbb kihasználásával, a tartalékok célszerűbb feltárásával és hasznosításával biztosítottuk, hogy megyénk gazdasága kiegyensúlyozottan fejlődjék. Az ipari üzemeket tovább fejlesztettük, korszerűsítettük, és nagy gondot fordítottunk a rekonstrukciókra, új üzemek telepítésére. A kommunális és infrastrukturális fejlesztési elképzelések egyik része megvalósult, másik részének teljesítése a következő évek feladata lesz. Az eredményekre alapozva több távlati tervet dolgozott ki a megyei pártbizottság. Jelentőségének megfelelő szerepet kapott az ipar és a mezőgazdaság, erőteljes fejlesztésüknek nagy figyelmet szenteltünk. Felélénkült az ideológiai munka. A közgondolkodásban terjednek a szocialista vonások. Fokozódott lakosságunknak a közösség ügyei iránti érdeklődése, közéletben való részvétele. Állandóan növekszik a marxizmus—leninizmus elsajátításának igénye. A beszámolási időszakban több olyan kérdést tűztünk napirendre, amelyeknek megtárgyalása elősegítette a szocialista közgondolkodás fejlődését. A pártot és politikáját bizalom övezi, tömegekkel való kapcsolata szoros és szilárd. Pártszerveink és -szervezeteink felkészültebben és többet tettek a gazdaság- politikai célok eléréséért, mint korábban. Eredményesen mozgósították a megye kommunistáit, a tömegeket Előrehaladásunk forrása abból fakadt, hogy céljaink egybeestek a megye dolgozóinak törekvéseivel és támogatásával. Fejlődött a pártélet Minden területen érvényre jut a párt vezető szerepe. Erősödött a párttagság egysége, szilárdult fegyelme, javult a kommunisták eszmei-politikai felkészültsége. A pártszervek és -szervezetek többségében rend és fegyelem van, érvényesül a demokratikus centralizmus. Szélesedett a pártdemokrácia. A kommunisták példamutatása, egyéni magatartása, szoros kapcsolata a néptömegekkel, a politikánk képviseletében és a feladatok végrehajtásában tanúsított helytállása alapozta meg azokat az eredményeket, amelyekről a pártértekezleten számot adhatunk. I. Gazdasági élet Somogy gazdasága 1975 óta a határozatoknak megfelelően fejlődött, teljesítőképessége növekedett. A gazdálkodó szervek folyamatosan alkalmazkodni kezdtek a gazdasági munka új feltételeihez és a magasabbb követelményekhez. Valamennyi ágazatban nőttek a teljesítmények, a növekedés azonban ágazatonként és területenként különbözőképpen ment végbe. Az ipar fejlődése továbbra is erőteljes volt. az építőiparé felgyorsult. A mezőgazdaság az országossal megegyező ütemben fejlődött A megye gazdasági életében mind nagyobb teret hódítanak az intenzív módszerek és a minőségi elemek. Az üzemek korszerűsítése került előtérbe a munkahclybóvítő beruházások mellett, Kedvezően változott a terítsek^ szerkezet, ez főként a tekonáUukcioknak köszönhető. E folyamot o legtöbb heryen együtt járt a szakmailag igényesebb tevékenység arányának növekedésével és a modernebb termelési eljárások terjedésével. Előreléptünk a megye adottságainak hasznosításában, Ezt néhány ágazatban — főleg az élelmiszer- és a gépiparban — az országos fejlesztési programokhoz kötődés is előmoz- ditotte. Fellendült a beruházási munka. Eredményeként enyhültek a feldolgozó kapacitás elégtelenségéből származó feszültségek, mérséklődtek a termelő és nem termelő ágazatok közötti aránytalanságok. Meggyorsult a nem termelő ágazatok fejlődése. Több olyan nagy jelentőségű létesítmény készült el, illetve épül, amely feltétele a további előrehaladásnak. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek a gazdaságai export fokozására, « konvertibila valutáért értékesíthető őrült körének bővítésére törekedtek. Nőtt az exportfejlesztő beruházások szerepre, emelkedett a termelés export- hányada. A legtöbb területen szervezettebbé tették a gazdálkodást, ésszerűbben, takarékosabban használták fel a munkaerőt és az eszközöket. A gazdálkodó egységek többségében emelkedett a vezetés színvonala. A szigorúbb követelmények nagyobb felelősséggel és fegyelmezettebb munkával párosultak. Eredményesebb lett a végrehajtás, következetesebb a számonkérés. A gazdasági fejlődés eredményeként javultak a megye lakosságának élet- és munka- körülményei. Teljes körűvé vált a foglalkoztatottság. Korszerűsödött a településhálózat, gyarapodott a városok száma. A lakásépítés üteme dinamikus. Javult a lakosság kommunális ellátása. Fejlődött az idegenforgalom. Ipái’, építőipar Az ip>ar intenzív és szelektív módszerekkel fejlődött A fejlesztés forrásait ágazatilag elsősorban az élelmiszeriparban, területileg pedig főként Kaposváron és Barcson használtuk fel. A dolgozók számának növekedési üteme — a fejlődés intenzív jellegének megfelelően — lassult Az előző tervidőszak évenkénti 800— 1000 személyes növekedése 400-500-ra mérséklődött A szakemberek száma szerény mértékben nőtt, de 'a felsőfokú végzettségűek hiányo nem szűnt meg, sőt fokozódott A szakmunkások aránya javult. A termelés évente 7—8 százalékkal emelkedett, ez meghaladta az országos átlagot. A gép- és az élelmiszeripar termelése kiegyenlítettebben, az átlagosnál valamelyest gyorsabban, a könnyűiparé mérsékeltebben nőtt. A termelés növekedése döntően a munka termelékenységének emelkedéséből és a műszaki fejlődésből származott. Nagyobb lett az exportálható termékek részaránya, s 1979-re elérte a 20 százalékot. A kivitelnek csaknem fele tőkésországokba irányult Az V. ötéves tervben várhatóan mintegy 6 milliárd forintot fordítanak a vállalatok ipari beruházásra. Ennek kétharmada az élelmiszeripar fejlesztését szolgálja. Az utóbbi években helyezték üzembe a Kemikál barcsi gyárát, a barcsi mészhomok-téglagyárat, a Csepel Művek kaposvári gyárát, a kaposvári tejüzemet a húskombinát sonkakonzerv-üzemét, a Május 1. Ruhagyár marcali üzemét és a kaposvári nyomdát A termelőüzemek 9000, a Gabonafelvásárló Vállalat 4120 vagon befogadóképességű szemestakarmány-raktárt építettek. Befejeződött a Kaposvári Ruhagyár és a Nagyatádi Cérnagyár rekontsrukciója. A régiek helyére a kaposvári pamutfonóban is modern gépek kerültek. Építik a Mezőgép Vállalat és a Videoton új üzemcsarnokait, folyamatban van a gabonaipar tárolótér-bővítése, a húskombinát és a cukorgyár rekonst- , rukclója. Előnyösen változott az ipar szerkezete, kedvezőbbé váltak a területi és ágazati arányai. Kaposváron és Barcson kívül különösen Tab. Marcali, Nagyatád és Csurgó ipara fejlődött számottevően. A minisztériumi ipar súlya tovább fokozódott, s ez együtt járt a tanácsi ipar részaranyának tudatos csökkentésével. A szövetkezeti iparban folytatódott a végleges telephelyek kialakítása, erőteljesebbé vált az ésszerű szakosodás folyamata. Az ipari szövetkezetek a korszerű kis- és középüzemek irányában fejlődtek. Nőtt az exportképesebb, a nagyobb szakmai igényű és magasabb fokú műszaki kultúrát képviselő ipari termékek aránya. A termelés gazdaságossága azonban a legtöbb helyen még nem javult a kívánt mértékben. Gondot okoz, hogy néhány nagyüzemben főleg egyszerűbb technológiájú termékeket gyártanak, s ez egyes körzetekben megnehezíti a férfi szakmunkások foglalkoztatását. Az eredmények nem feledtethetik, hogy a megye iparában a korábbiaktól eltérő feszültségek húzódnak meg. A munkaerő-szükséglet és -kínálat között még nem teljes az összhang. Ellentmondások keletkeztek ai ipar továbbfejlesztési Igénye és az infrastruktúra állapota között is. Ezek ipari körzetenként eltérő mértékűek, és az infrastruktúra más-más ágában mutatkoznak meg. A konzerv-, a malom- és a sütőiparban túlságosan elhasználódott a géppark, elavultak az üzemi épületek. Egyes gép- és könnyűipari üzemekben korszerűtlen technikával dolgoznak. Az iparszerkezet összességében kedvezően változott, de némelyik iparágban az egymást követő termelési folyamatok közötti arányok - különösen az élelmiszeriparban — még nincsenek összhangban az igényekkel. A fejlődés ellenére szűkösek a terményraktározás lehetőségei. Nem elég a hulladék- és melléktermék-feldolgozó, valamint a hűtőkapacitás. Aránytalanság van g zöldség- es gyümölcs- termelés, illetve -feldolgozás között. Továbbra is gondot okoz a gyárak és telephelyek tröszti, illetve nagyvállalati belső irányítási rendszere. Az V. ötéves tervijen felgyorsult oz építőipar fejlődése, teljesítőképessége számottevően növekedett, de így sem tudott lépést tartani az igényekkel. Az építési és szerelési munka mennyisége 1975-höz képest 26 százalékkal nőtt. A mélyépítés a magasépítést meghaladó ütemben fejlődött. Az építőipari szervezetek többségében folytatódtak és jelenleg is folynak a kapacitás bővítését és modernizálását elősegítő beruházások. A magasépítő-ipar termelésének szektoronkénti összetétele ellentmondásosan alakult. Jelenleg az ágazat termelésének 52 százalékát az állami, 22 százalékát a szövetkezeti szektor. 26 százalékát pedig a házilagos építő szervezetek adják. Ez az arány nem felel meg a megye igényeinek, jóllehet 1975 óta az állami szektor részaránya jelentősen, a házilagos szervezeteké mérsékelten nőtt. a szövetkezetieké pedig csökkent Az építőiparban dolgozók száma alig változott. Az állami vállalatoknál a létszám csökkenése megállt, a tervidőszak közepétől fokozatosan állandósult. A házilagos szervezetek dolgozóinak létszámnövekedése is lassult Valamelyest nőtt a fizikai dolgozók aránya és a szakmunkások száma. Bár a magasépítő szervezetek szakmunkásainak aránya kedvezőbb az átlagosnál, mégis az építkezések befejező műveleteihez kevés szakmunkás állt rendelkezésre. A gondot szervezetlenség is tetézte. A kereslet és kínálat egyensúlyát csak a közmű- és az útburkolat-építésben sikerült megteremteni. A magasépítésben — főleg Kaposváron és Siófokon —, illetve az épületfelújítás és -karbantartás területén továbbra is nagy a feszültség. A szerkezetgyártásban és a szerelésben általában modern eljárásokat honosítottak meg, a befejező munkáknál àzçnban többségében a hagyományos módszereket alkalmazták. Főképpen a lakásépítést korszerűsítették ; a termelő és a közösségi létesítmények építéséhez szükséges modern technológiák bevezetésénél elmaradtak a követelményektől. Az arányosabb fejlődést hátráltatta, hogy a nagyobb magasépítő vállalatok későn kezdték felhasználni a komplex építési módokat. Lásson halad az azonos rendeltetésű épületek szerkezeteinek egységesítése, a szerkezeti elemek tipizálása. Elégtelenek voltak az útkorrekciókhoz és 0 műtárgyak építéséhez szükséges kapacitásnövelő beruházások. Ugyancsak lassan fejlődött a felújítás és karbantartás. Az építőipai rí szervezetek vállalkozáspolitikája — a közműépítőké kivételével — nem javult. A befejezési határidők megállapításakor általában túlzott biztonságra törekedtek, s a beruházókkal szemben nemegyszer irreális igényeket támasztottak. Magatartásuk mögött sok taktikai elem húzódott meg. A kivitelezők közötti együttműködés a kelleténél lassabban fejlődött. A tartós termelési és kooperációs kapcsolatok megteremtését, a munkamegosztás ésszerűsítését, az önellátásra való törekvést néha a bizalom hiánya, a kölcsönös előnyök figyelmen kívül hagyása akadályozta. Gondot okozott a generálelvtől való eltérés, a szerződések megszegése és az előírt otem loséitöSO1
