Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-01 / 51. szám
A kongresszus jegyében „Piros csizmát akarsz?” Fejlődő élelmiszeripar Áz ágazatvezető tekintélye Az MSZMP XII. kongresszusának irányelvei az élelmiszeripar fő feladatát az elkövetkező évekre így fogalmazták meg: »-Az élelmiszeripari feldolgozás, a tároló- és hűtőkapacitás a mezőgazdasági termeléssel összhangban, fejlődjék". E feladat jelzi, hogy még ma is arányeltolódás van a mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesítőképessége kozott Az elmúlt húsz év alatt háromszorosára nőtt,, az élelmiszeripari ágazatban levő állóeszközök értéke, több mint 2,5-szeresére a termelés, és gyorsan gyarapodott az élelmiszeripari, termékek száma: 1800-ról 5000-re. 1975—1979 között a mezőgazdasági termelés 9,5 százalékkal, az élelmiszeripari termelés 16 százalékkal nőtt, ami jelzi, hogy a feldolgozottsági szint tovább emelkedett' E kedvező irányzat jó alap árra, hogy a VI. ötéves tervben az élelmiszer- ipar népgazdasági jelentősége tovább növekedjen. Termék-választék Az ágazatban 14 különböző — statisztikai nyelven — szakágazat van, s ezek termelése az V. ötéves terv első négy évében differenciáltán növekedett: a tej-és a cukoripar, a növényolaj- ipar valamint a szesz-, bortermelés az iparág átlagát meghaladó ütemben fejlődött. Lassúbb volt a fejlődés a hús-, a baromfi-, a; malom- és a sütőiparban, stagnált az édesiparban. Az élelmiszeripar termelése 1979-ben — * kedvezőtlen mezőgazdasági termelés ellenére is — 3,5 százalékkal nőtt, meghaladva az ipari termelés átlagos növekedési ütemét À mezőgazdaság és m. élelmiszeripar elsődleges feladata, hogy a következő ötéves tervben is mind magasabb szinten elégítse ki a hazai szükségleteket, napjainkban ez elsősorban a termékválasztéknak és minőségnek a táplálkozástudományi irányokkal is összhangban levő fejlesztését jelenti. Az élelmiszeripar termelésének müitegy 80 százalékát belföldön értékesítik. Kedvező, hogy élelmiszer- ipari termékeink áltálában a világpiaci versenyben jó helyen állnak, • s az egyes élelmiszeripari szakágazatokon belül a külföldi piacokon keresett cikkeknek a termelésen belüli aránya növekedett. Ilyen például a szalámi, a húskonzervek, a gyorsfagyasztott termékek stb. A húsipari exportban azonban még mindig nagy a nyershűs aránya: mintegy 30 százalék. E téren tehát szintén jelentős tartalékaink vannak a nettó devizahozam növelésére. Az élelmiszeripari termékek exportja nagyban függ a vásárló országok agrárprotekcionista intézkedéseitől is. Az elmúlt évek jelentős beruházásai ellenére sem elegendő a tároló- és hűtő- kapacitás. Ez nemcsak a termékek minőségének megőrzésében. okoz gondot, hanem korlátozza az export jó időzítését is. A fejlesztés igénye e területen sürgető. Hasonló gond, hogy például a növényolajimport azért nem mellőzhető, mert az olajos magvak hazai földolgozásává még nincs kellő kapacitás. Beírta nevét a párttörténetbe Hetvenöt éve született Varga Ferenc Somogy megye két világháború közötti párttörténetének kiemelkedő és példáit adó tette volt a kaposvári pártsejt megalakítása. Ebben nagy szerepet játszott az akkor huszonhét éves Varga Ferenc asztalossegiéd. Hetvenöt évvel, ezelőtt e napon született Kaposváron. A sokgyermekes család gyermeke 'a polgári iskola elvégzése után kitanulta az asztalos szakmát. Varga Ferenc fiatalon bekapcsolódott az ifjúmunkás mozgalomba. Egész életére, politikai munkásságára kihatott a Tanács- köztársaság élménye, majd a fehérterror, az éllenfanrada- lom. Fiatalon tagja lett a fa- munkás-seak&zer vezetnek és a szociáldemokrata pártnak. A húszas évek elején már a kaposvári munkásmozgalom balodalához, az osztály harcos erőkhöz tartozott. Tagja volt az MSZMP-szervezetnék; amikor azt betiltották, sőt üldözték, Budapestre ment dolgozni. Varga Ferenc 1930-ban Kaposvárra költözött és segédként dolgozott bátyja kis fűszerüzletében. Szorgalmasan látogatta a Munkásotthont, ő honosította meg a sakk-kör tevékenytagjaként a játék közbeni politikai beszélgetést, a hírek és értesülések kicserélését. Többször tartott előadást, igy a Szovjetunióról, a fasiszta veszélyről es a statáriumról. A Kaposváron dolgozó Hardest Mihály 1931 végén bekapcsolta őt Vigh Pállal együtt az illegális munkába, és megbízta a pártszervezéssel. A KMP illegális pártszervezete Kaposvárra, később Hetes es Juta környékére is kiterjedi. Varga Ferenc 1932 tavaszán fölkereste az addig külön-külön szakszervezetekben dolgozó fiatal baloldali munkásokat, akik . egyetértettek a kommunista párt programjával. A szigorú konspirativ szabályokat betartva bekapcsolta a pártmunkába Kovács Gyulát, Hoffer Lajost, Szabó Miklóst, Kanyar Ferencet és Eibicht Pált. Az év végén pedig Jután Kelemen Józsefet, Baranyó Istvánt is bevonta a munkába. Legnagyobb akciójuk az 1932. karácsonyi, aztán az 1933. március 21-i röplapszórás volt. A város m un Írásiak ta peremkerületeiben többszáz röplapot helyeztek el a postaládákban, az utcán és az udvarokban. Az illegális kommunista párt az osztályharcos erők tömörítésére, szervezésére szólította föl a munkásságot A kaposvári röplapszórás után letartóztatták Varga Ferencet is. A nyomozást a hírhedt szombathelyi csenör nyomozók vezették, s rettenetesen megkínozták Varga Ferencet, mint elsőrendű vádlottat 1933. májasában Pécsen háromévi fegyházra ítélték. Kiszabadulása után állandó rendőri felügyelet alatt volt, a második világháború kitöréséig. Akkor különböző munkaszolgálatos századokba hívták be. A német megszállás után rövid időre megszökött, majd ismét különleges munkaszoLgálatos századba került, s jugoszláv területre hurcolták. 1944. októberének elején szökés közben Baja körül másodmagával elfogtok, és rövidetítt ítélkezés után kivégezték. Még nem volt harminckilenc eves sem... Az élelmiszeriparban is — hasonlóan az ipar egészéhez — a VI. ötéves terv időszakában a beruházási lehetőségek szűkülnek. Ez azt jelenti, hogy a belföldi és a külföldi kereslethez mind jobban igazodó fejlesztéseket kell tervezni és megvalósítani. Nagyon fontos, hogy a hatékonyság szerint rangsorolt beruházási célokra összpontosítsuk a pénzügyi eszközöket, hogy azok ne forgácsolódjanak szét a különböző szükséges, mégis halasztható feladatok megoldására. A beruházási folyamatokban minőségi javulást kell hozni, inert az V. ötéves terv tapasztalatai ezen a téren kedvezőtlenek. Mindezek figyelembe vételével az ágazat fejlesztésében a jövőben is növekvő szerepet kell kapniuk a nemzetközi kooperációknak, amelyeknek révén a külföldi piacok választék- és minőségkövetelményeinek is jobban eleget lehet tenni. Együttműködés A termelés jövője attól is függ, hogy a mezőgazdasági termelés milyen mértékben tudja kielégíteni az ágazat sajátos igényeit, a gazdasági ösztönzés mennyire szolgálja a termelési együttműködés fejlesztését. Gondolunk itt a húsüzem által földolgozandó élőállatok milyenségére, a konzervipar számára szükséges megfelelő minőségű és mennyiségű zöldség es gyümölcs biztosítására. A% ágazat tevékenysége a nagy beruházások révén koncentráltabb lett. Ez kétségtelenül sok előnnyel járt, de olykor árnyoldalai is mutatkoznak. Ilyen például a kisebb helyi pékiizemek, az egyéni ízeket adó cukrászati készítmények, a választékot bővítő tartósított termékek (tészták, savanyított termékek, stb.) hiánya. Erre például a mezőgazda- sági térme 1 ös-zö vet keze tek nél még jelentős tartalék van, s hasonló fejlesztési lehetőségeket kínálnak az élelmiszeripari és a mezőgazda- sági termelők társulássá. Wiesel Iván Jó három hónapja Dömötör Lajos főagronómus, elnökhelyettes ezt nyilatkozta a növénytermesztési ágazat vezetőjéről: »... Horváth János bácsi, az egykori mintagazda ma növénytermesztési ágazatvezető. Egész ' napját a mezőn tölti, irányítja a munkát; személye biztosíték a sikeres befejezéshez, mert tapasztalatai aranyat érnek. Nagy tekintélynek örvend. Beteljesíti mindazt, amit magamra is kötelező érvényűnek tartok: a tagság úgy dolgozik, ahogy a vezetőtől lát~ ja...« Negyedévvel később, ezen a ködös, borzongató téli napon Horváth Jánost hiába kerestük az irodában; mintha csak Dömötör Lajos szavait igazolta volna, éppen a fonói kertek alját, a rétet járta, ellenőrizve a területtisztítási mupkákat. Csak ebédelni érkezett haza Kis- gyalánba; »hétmérföldes« csizmájára sár ragadt. A Kossuth utcai porta többszörösen is kiérdemelné a »Tiszta udvar — rendes ház« táblácskát. A tekintélyes épület mögött szemmel láthatóan becsben tartott gazdasági udvar húzódik. — Hét szarvasmarha, harminc hízónakvaló követeli a magáét... t A meleg szobában fölengednek a szavak is. Horváth János vendéglátói bizalommal tekint ránk; magas, testes ember, érezni, hogy szóhoz szokott. — Mintagazdának említették ... — Pedig apám nem volt a maga ura: cselédemberként parádés kocsis volt a Festetich-birtokon. Huszonhatban kapott három hold OMB-földet, így lett a maga gazdája. Kis házat épült ennek a mostaninak a helyén. Én akkor hatéves voltam, ugyanis 1920. augusztus elsején láttam meg a napvilágot. Az akkori gyerek hamar beletanult a szántó—vetői mesterségbe. Jártam napszámba, hónapszámba, szemem már akkor nagyon rányitottam a növénytermesztésre... Ezért tudta állni a sarat később is, s lett szinte ritka kivétellé: állta a helyét gaz~ dal felkészültséggel az egyre bonyolultabb rendszerűvé vált termelőszö vetkezeti szerkezet egyik vezető posztján. — 1939-ben nősültem; helybeli lányt vettem el, Farkas Erzsébetet. Velünk egy rangon levő családból származott. Maradtunk egy kenyéren az apámékkal. A negyvenötös földosztáskor kaptam két holdat, így i4— 15 kataszterin tudtunk gazdálkodni. Nem volt ez »ösztönös" gazdálkodás" a tudatosság munkált benne. Negyven- nyolcban elvégezte az ezüst- kalászos gazdatanfolyamot, s könyvespolcán tucatnyi szakkönyv tanúskodik arról, hogy egy percre sem szűnt meg odafigyelni a mezőgazdaság változásaira. — Ügy beszélik, a minden új iránt fogékony Horváth 350 fa műszakonként Metszik a gyümölcsöst Csak a szemünket kell becsukni egy pillanatra, s az ágasbogas, még csupasz fák helyén égőpiros almákat, lédús, sárguló körtétől terhes lombokat idéz a kéozelet. A Kutasi Állami Gazdaság gyümölcsöse — mintegy meghazudtolva korát — évről évre jó termést hoz. A fák egy része ugyanis »hivatalosan« már öregszik, ezért is telepítettek távolabb, a nagybaj omi részen újakat. Az almások azonban ezzel mit sem törődnek, s háromszáz mázsás termésátlagukkal újra meg újra gondolkodóba ejtik az ámúló világot — akár a korosodó ember, aki dacolva az idővel összeszedi utolsó erejét, s az ifjúkor szilaj keménységével küzd az életért. Ahogy Horváth Imre főkertész mondta: »Érzik talán, hogy idejük lassan lejár, s kitesznek magukért.. .« A gazdaság földjein 260 hekta lyi aurais, Kó’’tébői 51, meggyből 18. szilvából 31 hektár, s ezen felül 200 hek . nyi fiatal — még nem termő — ültetvény vár metszésre. Ma már az almás kétharmadánál tartanai, s h a az idő engedi, már crus 10-ére befejeződik a munka. Most is járja a koz- mapusztoi körlést a metsző gép. szabályos mértani sí ka hasítva a fasorokon. A kő metszést nemrég kezdték, várhatóan március végér «ike&zúlnek «ei®, szésnél sokkal finomabb munkára van szükség. s gyakorta a mesteri kéz is nélkülözhetetlen. Még nézelődünk pár ’ércig a körtés kellős köze- 'án. S miközben a gép gyenletessé varázsolja a usza sorokat, ismét felköd- k az idilli kép: az érett yümölcsöktől roskadozó inaán,.. — Ez egy Nobili márkájú olasz »síkfaimetsző" masina, tavaly vásárolta a gazdaság — tájékoztat Horváth Imre. — A neve is jól mutatja, hogyan működik: teljesen egyenesre metszi a sorokat, ellentétben a pneumatikus géppel. Az utóbbiból is van kettő. A kézi metszők pedig ma épp nincsenek kint a földeken ugyanis hajnalban havazott, s hólepte fával dolgozni hallatlanul veszélyes. Egyébkénl 38 Emberünk végzi ezt a munkát, mind férfiak. — A teljesítmények összehasonlíthatók? — Kézi erővel 16—18 fát lehet megmeUzcni egy mü szak alatt, a pneumatikus gép ennél 30 százalékka. többre képes, a síkíalmetsz- teljesítménye pedig minteg 350 fa. A számok persz meglehetősen csalókák lehe' nek, hiszen területe váloga ia, hol melyik módszer 'bb Csak itt, Kozmapus, .in 47 ezer gyümölcsfa van J3 ezer alma. 14 ezer körte, üöfordui, hogy a srkfairasigazda nem könnyen adta meg magát a közös gazdálkodás ideájának! — Való igaz, hogy féltünk apámmal a téesztől. Volt itt szövetkezeti csoport régebben is. De, amikor ötvenhárom—ötvennégyben lehetőség nyílt a feloszlásra, az a közös birtok úgy nézett ki, mint az a táj, ahová Noé kiléphetett a negyvennapos eső után. Ez a kisgyaláni gazdat elriasztotta a szövetkezéstől. A szervezés ideje alatt jártam a mezőre, hogy itthon ne találjanak, apám meg »beteget jelentett«. — Pletykálják a »hírha- rangok«, hogy még oda is kirakták a »Vigyázz, a kutya harap«! táblát, ahol sohasem tartottak házőrzőt, így volt? Csippent a szemével jókedvűen ? — Szó, ami szó: utolsónak írtam alá a nevemet. Bony- nyai Pista azt mondta, hogy »Egykomám, ne hozd a fejed fölé a bajt.« Megfogadtam a tanácsát. Nem is bántam meg, mert már az első év végén mutatkozott az eredmény. — Amiben nem kis része volt, hiszen rögtön brigádvezetőként kezdte a munkát — 1959-ben három brigád alakult, az egyiket rám bízták. Harminchat nő, huszonkilenc férfi. Nem volt. köny- nyü elkezdeni a sok »sértett* emberrel. De hát az a 337 hold várta a megművelést! Egy ideig még elvitatkozgattunk az utcán: »Te, barátom, a rosszabbik szerszámaidat adtad be a közösbe, a jót még elrejtetted a padláson vagy a szalmakazalban!" De aztán csak elkezdődött. Az eredmény láttán persze már adták volna a jobbik felszerelést is, de akkorra már nem volt rá szükség. Nehéz időszak volt. Nevet nem mondok, de rögtöp az elején összetűztem egyik barátommal. Megmondtam világosan : »Emberek, aki holnap nem jelenik meg a kukorica- huzatáson, annak a lovai nem kapnak szálas takarmányt. Másnap csak négyen jöttek el,.. De amikor a kaszások ennek az én komámnak, akit hiába vártunk a munkába, valóban nem adták a porciót, azt kérdezte tőlem: »Mit akarsz, te? Piros csizmát?« És ez még egy gyenge példa csak; az »osztályharc" úgy is folyt, hogy: »Ez a cselédszármazék parancsolgat nekünk?« Aztán elfogadtak, amikor az eredmények kezdtek mutatkozni. Tekintélyét a felszabadulást követő években kezdte alapozni. Az öregek ógtak- mógtak, amikor kiderült, hogy a villanyt a földjeiken vezetnék át. így aztán Göi- lében előbb »lön világosság", mint Kisgyalánban. Akkor a fiatal gazdák a sarkukra álltak! Hiába jött a Horváth- portára lármázni egy idős asszony: »A ti földeteken 1 vigyék azt a irancos villanyvezetéket!« Azt szokták mondani : a történelem ismétli önmagát. Hetvennyolcban tanácstagként a törpe vízmű szükségességét magyarázta az embereknek. »Barátaim, láthatjátok, hogy az én kutam- ban van motor, nekem nem volna szükséges az a vízmű, de gondolnunk kell az utókorra is!« Élő kalendáriuma a kisgyaláni termelőszövetkezetnek, mely az évek során nagyüzemi gazdasággá terebélyesedett. Ötvenkilencben még kézi kaszások dolgoztak, hatvanban az összevont három brigád kapott egy kévekötő-aratógépet, hatvanötben már kombajnosított aratás folyt itt, csak hat kuszaerőre volt szükség. Közel már a nyugdíj, de a nyárig még sokat akar tenni az egyesült szövetkezetért Horváth János ágazatvezető. Lesikó László i MO IEPI 2^ m M E.
