Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

A mandátumvizsgáló bizottság jelentése — barJB szövetségben és szoros nemzeti egységben si­kerrel fogja végrehajtani a XII. kongresszus határoza­tait. A magunk elé tűzött cél vonzó és' világos: tovább építjük a fejlett szocialista társadalmat. Most nehéz út­szakaszhoz érkeztünk. Hogy BÓDI BÉLA, (Folytatói s 2. oldalról) Heves megye küldötte el­mondta, hogy jelenleg a ha­zai szenekből termelt villa­mos energia 40 százalékát a Gagarin Hőerőmű biztosítja. — Gazdálkodásunk eredmé­nyét azonban rontja, hogy a bányaerőmű technológiai kapcsolatából hiányzik a nyers lignit tisztítását szol­gáló széndúsító berendezés, amely az erőmű 40 milliár­dos értékének mindössze 2 százalékába kerülne. Meg­győződésem — hangsúlyozta Bódi Béla —, hogy ezzel alapvető népgazdasági érde­keket sértünk, túl drágán ta­karékoskodunk. A villamosenergia-tcrme- lésnek például velejárója, SIKULA GYÖRGY, Fejlődésünk fő a pártegység mielőbb sikerrel túljussunk rajta, szakítanunk kell mind­azzal, ami idejétmúlt és kor­szerűtlen. A kormány és a közszol­gálat dolgozóinak nevében biztosíthatom önöket, hogy megtisztelő kötelességünket teljesítve minden tőlünk tel­hetőt megteszünk a kong­resszus határozatainak vég­rehajtásáért. hogy az erőmű hűtési rend­szerén keresztül nagy meny- nyiségű alacsony hőmérsék­letű hulladékhő kerül a sza­badba. A Gagarin Hőerőmű esetében annyi, mint a ma­gyar mezőgazdaság évi ösz- szes energiafelhasználásának 30 százaléka. Mi kísérleti jelleggel 3000 négyzetméter alapterületen bebizonyítottuk a hulladékhő növényházi hasznosítási lehetőségét S bár a kísérlet sikerült, még mindig a tanulmányok érté­kelésénél, a zsűrizéseknél, a felesleges vitáknál tartanánk, ha a megyei pártvezetés konkrétan nem karolta vol­na fel kezdeményezésünket forrása À jelentés megállapítja,' hogy a budapesti, a megyei, a megyei jogú pártértekezle- leken és a legnagyobb üze­mek pártértekezletein a küldötteket a Központi Bi­zottság határozatának meg­felelően, kellő felelősséggel és körültekintéssel, titkos sza­vazással választották meg. A kongresszust előkészítő taggyűléseken és pártérte­kezleteken párttagságunk nyílt, őszinte, pártszerű lég­körben, nagy érdeklődés kö­zepette, alkotóan vitatta meg a kongresszusi irányelveket. A XII. kongresszusnak 707 szavazati jogú küldötte van. Közülük 764-en vannak je­len, a hiányzók igazoltan vannak távol. A kongresszus tehát határozatképes. A kongresszusi küldőitek kedvező összetételét a kö­vetkező főbb jellemző ada­tok mutatják: A párttagság összetételé­nek és az általános követel­ményeknek megfelelően az előző kongresszushoz képest nőtt a fizikai dolgozók, a nők és a 30 éven aluli fia­talok aránya. A küldöttek 63,8 százalé­kának eredeti foglalkozása munkás, vagy paraszt, 22,0 százalékának értelmiségi, 8 százalékának alkalmazott, és 0,6 százaléka az úgynevezett egyeb statisztikai kategóriá­ba sorolható. Jelenlegi foglalkozásuk sze­rint a küldötteknek 34,4 sza­GÁSPÁR SÁNDOR, a Politikai Bizottság tagja, zaléka fizikai dolgozó, kö­zöttük nagy számmal van­nak szocialistabrigád-vezetők és -brigádtagok. 25,2 százalé­ka a párt-, a tömegszerveze­tek és társadalmi szervezetek függetlenített funkcionáriu­sa, 21,9 százalékuk állami és gazdasági vezető, 15,0 száza­lékuk értelmiségi, 2 százalé­kuk a fegyveres erők és tes­tületek tagja, 0,9 százalékuk pedig adminisztrációs mun­kakörben dolgozik vagy diák. Kedvező, hogy a XI. kong­resszushoz képest 40 száza­lékkal emelkedett a 29 éven aluli küldöttek aránya, amely most 14,1 százalék. 00 éves és ennél idősebb a küldöt­tek 9,2 százaléka. A régi párttagok megbe­csülését fejezi ki, és a kong­resszus munkája szempontjá­ból is kedvező, hogy felsza­badulás előtti párttagsággal — tehát hosszú és nagy po­litikai tapasztalatokkal — rendelkezik a küldöttek 9,3 százaléka. A küldötteknek 24,5 százaléka 1971-től tagja a pártnak. A küldöttek közül legrégebben, 1918 óta, tehát 62 éve párttag a 86 éves Hu­nija István, a legfiatalabb párttag pedig a 21 éves Kiss Adrien, egyetemi hallgató, aki második éve tagja a pártnál«. A küldöttek iskolázottsága, politikai és általános mű­veltsége is jól tükrözi azt a jelentős fejlődést, amely tár­sadalmunkban végbement. a SZOT főtitkára 59,3 százalékuk egyetem! és főiskolai, 28,7 százalékuk kö­zépiskolai és 12 százalékuk nyolcosztályos általános is­kolai végzettséggel rendelke­zik. A mandátumvizsgáló bi­zottság meggyőződése, hogy az egész párttagság képvise­letében jelenlévő, kiemelke­dő politikai és szakmai is­meretekkel, tapasztalatokkal rendelkező küldöttek felelő­sen és tényszerűen tudnak véleményt nyilvánítani a XI. kongresszus óta végzett munkáról és helyesen hatá­roznak a szocializmus építé­se soron következő feladatai­ról. A mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését a kong­resszus egyhangúlag elfogad­ta. A mándátumvizsgáló bi­zottság jelentését követően Győri Imre arról tájékoztat­ta a küldötteket, hogy to­vábbra is nagy számban ér­keznek a párt XII. kong­resszusát köszöntő táviratok, levelek, üdvözletek. Délután a kongresszus Cservenka Ferencnének, az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága első titkárának el­nökletével folytatta munká­ját. Gáspár Sán-dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. a Gagarin Hőerőmű vezérigazgatója Esetenként drágán takarékoskodunk a Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság első titkára Felszólalásában * többi között hangsúlyozta: — Felkészültünk az új feladatokra és módszerein­ket a változó körülmények­hez igazítottuk. Olyanokhoz, mint a termelés visszafogot­tabb növelése, az ipar szer­kezeti fejlesztése, a mezőgaz­dasági termelési rendszerek líj{erjesztése, a közigazgatás átszervezése. Az élet ma azt 1 igényli, hogy a megye vezető testületet, tisztségviselői erez­zenek még nagyobb politi­kai és emberi felelősséget CSIKÓS ISTVÁN. mindazért, ami területükön történik. Sikula György elmondta: a megyei pártbizottság mun­kájában is központi helyet foglal el a gazdasági építő munka irányítása, szervezé­se, végrehajtásának segítése, ellenőrzése. — Párttagságunk körében általános az a felismerés, hogy gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésünk folytonosságának fő forrása a pártegység, a párt szerveze­téhek cselekvési és ideoló­giai egysége. a Mezőgép Vállalat hegesztője Az egyenlősdi szemlélet visszahúzó erő Gyümölcsöző az együttműködés a kormány és a szakszervezetek között kánkban — folytatta — visszahúzó erő az elmúlt év­tizedekben megrögződött egyenlősdi szemlélet, amely­nek a felszámolásáért harco­lunk. A differenciált bére­zéssel elvben mindenki egyetért. A végrehajtással azonban korántsem ilyen ér­telmű a helyzet. Sokan úgy gondolják, mint egyes spor­tolók — bocsánat a hason­latért —, hogy nem feszitjük meg magunkat, hiszen anél­kül is tisztességesen meg lehet élni. Az ilyen »dolgoz­gatunk és keresgetünk" fel­fogás helytelen, szemléletre és közfelfogásra vall. Sérti a becsületes, munkáját sze­rető, szorgalmas emberek önérzetét. Ezután Szépvölgyi Zoltán, a mandátumvizsgáló bizott­ság elnöke terjesztette elő a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. A SZOT főtitkára beveze­tőjében hangsúlyozta: — Elveink és politikánk szilárd, céljaink jók. Népünk, a dol­gozó milliók cselekvő tenni- akarása változatlan. Ez fém­jelzi rendszerünk erejét, amely józan bizakodásunk alapja. A jelenlegi körülmények között a legfontosabb fel­adatunk hazánk gazdasági erejének növelése, a gazdál­kodás javítása. Az 1979-ben kibontakozó folyamatokat erősíteni és gyorsítani kell. A fejlesztésre szánt anyagi eszközeink felhasználásával ügy kell eljárnunk, mint a gondos háziasszonynak, aki jól meggondolja, mire ad pénzt. Célszerűen, a jövőt építve használjunk lel min­den fillért. Fejlődésünk másik feltéte­le a korszerű munkaerő-gaz- dalkodás. Szükségesnek tart­juk, hogy mindenki ott vé­gezze a munkáját, ahol arra a társadalomnak leginkább szüksége van. Nem engedhe­tő meg, hogy tízezrek ott dolgozzanak, ahol nem azt nyújthatják, amire képesek, és amire az országnak szük­sége van. De gondoskodni kell arról, hogy az érintet­tek számára a munkahely­vagy szakmaváltás minél ki­sebb teherrel járjon. E célok megvalósításáért növeljük a gazdálkodó, a termelőegységek önállóságát és felelősségét, » de igényel­jük, hogy ez párosuljon a központi szervek összehan­goltabb, jobb irányító mun­kájával. . Társadalmi fejlődésünk érdekében kapjanak nagyobb megbecsülést a feladatukat kiemelkedően elvégző, a kö­zösség ügyét eredményes munkájukkal segítő, céljain­kat szolgáló százezrek. Jobb társadalmi, erkölcsi megbe­csülést élvezzenek még a ne­hezen kezelhető emberek is, akik önáLló véleményükkel, tevékenységükkel a rendszer nagy értékei. Hazánkban is nagyon sok kitűnő vezető működik a kü­lönböző területeken. Vannak vezetők, akik jól irányíta­nak, és személyes felelősség­gel hajtják végre feladatai­kat. És ez a többség. De aki úgy utasít, hogy nincs tekin­tettel az emberi méltóságra, annak kevés köze van a szo­cializmusban kívánatos veze­tő típusához. A szocializmus soha nem ígért és a jövőben sem ígér gond nélküli életet. De gaz­dasági fejlődést, társadalmi haladást es egyéni boldogu­lást igen, A dolgozó töme­gek ezt értik, tudják, és most azt is megértik, hogy a mun­kában, magatartásban ma­gasabb az igény és a mér­ték. A SZOT főtitkára hangsú­lyozta, hogy az utóbbi 15— 20 év folyamán a szakszer­vezetek szerepé és tevékeny­sége jelentősen megváltozott Ez főként az érdekképvise­let és az erdekvédelmi tevé­kenység újjáéledésének kö­szönhető, mert ez teremtett alapot és adott hitelt a szak­szervezeti munkának. — A szakszervezeti munka egyik gyengéje, hogy erőnk jelentős részét fordítjuk bel­ső munkára, a szervezet »ön­mozgatására". Ezért tevé­kenységünknek az esemé­nyekre gyakorolt hatása bi­zony nemegyszer gyenge. Erőteljesebbé kell tennünk gazdaságsegítő munkánkat, a szocialista munkaversenyt; a nevelőmunkát és a demok­ratikus jogok gyakorlását. A .szakszervezetek növek­vő felelőssége ma megköve­teli, hogy segítsék megértet­ni a dolgozókkal a népgaz­daság továbbfejlődéséhez el­kerülhetetlen intézkedések szükségességét, és közben ha­tározottan őrködjenek, hogy a dolgozók alapvető szociá­lis és jövedelmi viszonyai ne szenvedjenek csorbát. Szük­ség esetén a nyílt vitát is vállalva — az üzemi demok­rácia fórumait felhasználva — kell fellépniük a vállalat­vezetéssel szemben a tisztes­séges, normális munka- és szociális feltéteiek, a korsze­rű és hatékony munkaszer­vezés érdekében. A mostani helyzetben kü­lönös fontosságot kap az el­osztás olyan továbbfejleszté­se, amely a lehető legna­gyobb mértékben megtartja a társadalmi biztonságérze­tet és a legkevésbé hátrá­nyos az alapvető rétegek szá­mára. Bérezési rendszerünk is továbbfejlesztésre szorul. Ellentmondások vannak a szakképzett és a szakképzet- len munka elismerésében, valamint a bérarányokban néhány alapvető ágazat és foglalkozási csoport között. Ezeken az arányokon — a lehetőségekhez mérten — ja­vítani kell. Különös figyel­met kell fordítani az ipar­ban, elsősorban a nagyüze­mekben a bér- es kereseti viszonyok alakulására. Támogatjuk, hogy min­denütt, ahol ennek megvan­nak a feltételei, vezessék be a teljesítménybérezést. Iga­zítsák a követelményszinte­ket a mai szükségletekbe mert ez felel meg mind : össz-társadalmi érdekekne' mind az egyes emberek ér dekeínek. Szolnok megye küldötte többek között a következő­ket mondta: — Igaz, hogy tompítottan, de munkánk során mi is na­ponta tapasztaljuk a nálté.- ipar kiépítetlenségéből, az anyagellátás nehézségeiből adódó gondokat. Küszkö­dünk a belső és a külső koo­peráció gyengeségeivel. Ná­lunk is gondot okoz a ter­melés folyamatosságának a biztosítása, a munkafegyelem megszilárdítása, a munkaidő ésszerű kihasználása, a nagy értékű termelőberendezései« több műszakos üzemeltetése és így tovább. Az irányító pártszervek útmutatásain túl az élet is arra kényszerít miniket, hogy az alapszerve­zeti pártélet különböző fó­rumain behatóan foglalkoz­zunk ezekkel a kérdésekkel. Politikai mozgósító . «nun Az árak alakítása befo­lyásolja a fagyasztást, növe­li az állam bevételét és ha­tással van a termelésre. A fogyasztói áraik nagyobb arányú emelése azonban szo­katlan a dolgozók számára, hiszen a korábbi evekben ez nem fordult elő. Az árak növekedése az életszínvonal- politikára jelentős hatással vap. Ennek minden össze­függését körültekintően kell elemezni. A szakszervezeti mozga­lom egyetért minden értel­mes, hosszabb távon is ered­ményeket garantáló közgaz­dasági javaslattal. Még ak­kor is, ha szokatlan, új, még akkor is, ha az történetesen áremelés. Célunk az életszín­vonal megvédése, majd emelése. Hogy ez milyen esz­közökkel — áremeléssel vagy anélkül — valósul meg, az persze nem közömbös, de mégiscsak másodlagos kér­dés. A lényeget kell néz­nünk: életszínvonalpoliti­kánk megvalósítását. A jelenlegi helyzetben — nagy erőfeszítéssel — csak azoknak garantálható a tár­sadalmi ellátás reálértékének megőrzése, akiknek ez az alapvető életfeltételeit érinti. Ez mindenekelőtt az átlagos vagy annál alacsonyabb nyugdíjakra, a családi pót­lékra és a minimális kerese­tekre vonatkozik. Korlátozott lehetőségeink ellenére is szükségesnek tartjuk, hogy növeljük erő­feszítéseinket a lakásépítés­ben. Az életszínvonal alapvető kérdése a létbiztonság. Ezt minden tisztességesen dol­gozó ember számára garan­tálni kell. A teljes foglalkoz­tatottság fenntartása szocia­lista társadalmunk sajátja. Az utóbbi évtizedben a szocialista demokrácia ered­ményesen fejlődött, de úgy véljük, hogy megérlelődött a továbblépés lehetősége a tartalom javítására. Meg kell teremtenünk a feltételeit annak, hogy a bi­zalmi testület a dolgozók ne­vében véleményezze a gaz­dasági vezető munkáját, te­vékenységét. A gazdasági ve­zetők kinevezésére és fel­mentésére illetékes irányító szervekkel együttesen meg kell vizsgálni, hogyan szük­séges növelni ebben a fo­lyamatban a bizalmi testüle­tek szerepét. Ez egyértelműbbé, hatéko­nyabbá teszi a dolgozók be­leszólási jogának érvényesü­lését, és tovább javítja a jo­gok és a kötelezettségek össz­hangját. A Magyar Szocialista Munkáspárt lenini politikája a szakszervezetekre is kedve­ző hatású. Hazánkban a szakszervezeti mozgalom nem egyszerűen a politika végrehajtója, hanem részt vesz a politika alakításában és formálásában is. Nálunk az elmúlt két év­tizedben a szakszervezetek és a kormány közölt gyümöl­csöző, szocialista céljainkat jól szolgáló együttműködés alakult ki, amelynek belső haszna és nemzetközi értéke egyaránt van. Ebben az együttműködésben vannak viták, véleménykülönbségek, éppen úgy, mint másutt, szakszervezeti, állami és gaz­dasági vezetők között. Ezek természetesek, hiszen meg­oldást kereső sandákkal más és más nézőpontból ítélünk meg kérdéseket, de együtt kell keresni annak lehetősé­gét, hogy nagy társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink megvalósulásának feltéte­leit és lehetőségeit még jobb, célirányosabb együtt­működéssel, a mainál ered­ményesebben szolgálhassuk. Szocialista céljainkért vég­zett tevékenységünk szorosan összekapcsolódik a nemzet­közi munkásosztály küzdel­méért és ügyéért vállalt fe­lelősségünkkel is. Ez a kö­zös felelősségvállalás mind erősebbé válik — elsősorban a szocialista országok szak- szervezeteiben — és nagy hozzájárulás a béke, a biz­tonság, a társadalmi haladás kibontakoztatásához az egész világon. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents