Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
A mandátumvizsgáló bizottság jelentése — barJB szövetségben és szoros nemzeti egységben sikerrel fogja végrehajtani a XII. kongresszus határozatait. A magunk elé tűzött cél vonzó és' világos: tovább építjük a fejlett szocialista társadalmat. Most nehéz útszakaszhoz érkeztünk. Hogy BÓDI BÉLA, (Folytatói s 2. oldalról) Heves megye küldötte elmondta, hogy jelenleg a hazai szenekből termelt villamos energia 40 százalékát a Gagarin Hőerőmű biztosítja. — Gazdálkodásunk eredményét azonban rontja, hogy a bányaerőmű technológiai kapcsolatából hiányzik a nyers lignit tisztítását szolgáló széndúsító berendezés, amely az erőmű 40 milliárdos értékének mindössze 2 százalékába kerülne. Meggyőződésem — hangsúlyozta Bódi Béla —, hogy ezzel alapvető népgazdasági érdekeket sértünk, túl drágán takarékoskodunk. A villamosenergia-tcrme- lésnek például velejárója, SIKULA GYÖRGY, Fejlődésünk fő a pártegység mielőbb sikerrel túljussunk rajta, szakítanunk kell mindazzal, ami idejétmúlt és korszerűtlen. A kormány és a közszolgálat dolgozóinak nevében biztosíthatom önöket, hogy megtisztelő kötelességünket teljesítve minden tőlünk telhetőt megteszünk a kongresszus határozatainak végrehajtásáért. hogy az erőmű hűtési rendszerén keresztül nagy meny- nyiségű alacsony hőmérsékletű hulladékhő kerül a szabadba. A Gagarin Hőerőmű esetében annyi, mint a magyar mezőgazdaság évi ösz- szes energiafelhasználásának 30 százaléka. Mi kísérleti jelleggel 3000 négyzetméter alapterületen bebizonyítottuk a hulladékhő növényházi hasznosítási lehetőségét S bár a kísérlet sikerült, még mindig a tanulmányok értékelésénél, a zsűrizéseknél, a felesleges vitáknál tartanánk, ha a megyei pártvezetés konkrétan nem karolta volna fel kezdeményezésünket forrása À jelentés megállapítja,' hogy a budapesti, a megyei, a megyei jogú pártértekezle- leken és a legnagyobb üzemek pártértekezletein a küldötteket a Központi Bizottság határozatának megfelelően, kellő felelősséggel és körültekintéssel, titkos szavazással választották meg. A kongresszust előkészítő taggyűléseken és pártértekezleteken párttagságunk nyílt, őszinte, pártszerű légkörben, nagy érdeklődés közepette, alkotóan vitatta meg a kongresszusi irányelveket. A XII. kongresszusnak 707 szavazati jogú küldötte van. Közülük 764-en vannak jelen, a hiányzók igazoltan vannak távol. A kongresszus tehát határozatképes. A kongresszusi küldőitek kedvező összetételét a következő főbb jellemző adatok mutatják: A párttagság összetételének és az általános követelményeknek megfelelően az előző kongresszushoz képest nőtt a fizikai dolgozók, a nők és a 30 éven aluli fiatalok aránya. A küldöttek 63,8 százalékának eredeti foglalkozása munkás, vagy paraszt, 22,0 százalékának értelmiségi, 8 százalékának alkalmazott, és 0,6 százaléka az úgynevezett egyeb statisztikai kategóriába sorolható. Jelenlegi foglalkozásuk szerint a küldötteknek 34,4 szaGÁSPÁR SÁNDOR, a Politikai Bizottság tagja, zaléka fizikai dolgozó, közöttük nagy számmal vannak szocialistabrigád-vezetők és -brigádtagok. 25,2 százaléka a párt-, a tömegszervezetek és társadalmi szervezetek függetlenített funkcionáriusa, 21,9 százalékuk állami és gazdasági vezető, 15,0 százalékuk értelmiségi, 2 százalékuk a fegyveres erők és testületek tagja, 0,9 százalékuk pedig adminisztrációs munkakörben dolgozik vagy diák. Kedvező, hogy a XI. kongresszushoz képest 40 százalékkal emelkedett a 29 éven aluli küldöttek aránya, amely most 14,1 százalék. 00 éves és ennél idősebb a küldöttek 9,2 százaléka. A régi párttagok megbecsülését fejezi ki, és a kongresszus munkája szempontjából is kedvező, hogy felszabadulás előtti párttagsággal — tehát hosszú és nagy politikai tapasztalatokkal — rendelkezik a küldöttek 9,3 százaléka. A küldötteknek 24,5 százaléka 1971-től tagja a pártnak. A küldöttek közül legrégebben, 1918 óta, tehát 62 éve párttag a 86 éves Hunija István, a legfiatalabb párttag pedig a 21 éves Kiss Adrien, egyetemi hallgató, aki második éve tagja a pártnál«. A küldöttek iskolázottsága, politikai és általános műveltsége is jól tükrözi azt a jelentős fejlődést, amely társadalmunkban végbement. a SZOT főtitkára 59,3 százalékuk egyetem! és főiskolai, 28,7 százalékuk középiskolai és 12 százalékuk nyolcosztályos általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A mandátumvizsgáló bizottság meggyőződése, hogy az egész párttagság képviseletében jelenlévő, kiemelkedő politikai és szakmai ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkező küldöttek felelősen és tényszerűen tudnak véleményt nyilvánítani a XI. kongresszus óta végzett munkáról és helyesen határoznak a szocializmus építése soron következő feladatairól. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus egyhangúlag elfogadta. A mándátumvizsgáló bizottság jelentését követően Győri Imre arról tájékoztatta a küldötteket, hogy továbbra is nagy számban érkeznek a párt XII. kongresszusát köszöntő táviratok, levelek, üdvözletek. Délután a kongresszus Cservenka Ferencnének, az MSZMP Pest megyei Bizottsága első titkárának elnökletével folytatta munkáját. Gáspár Sán-dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. a Gagarin Hőerőmű vezérigazgatója Esetenként drágán takarékoskodunk a Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság első titkára Felszólalásában * többi között hangsúlyozta: — Felkészültünk az új feladatokra és módszereinket a változó körülményekhez igazítottuk. Olyanokhoz, mint a termelés visszafogottabb növelése, az ipar szerkezeti fejlesztése, a mezőgazdasági termelési rendszerek líj{erjesztése, a közigazgatás átszervezése. Az élet ma azt 1 igényli, hogy a megye vezető testületet, tisztségviselői erezzenek még nagyobb politikai és emberi felelősséget CSIKÓS ISTVÁN. mindazért, ami területükön történik. Sikula György elmondta: a megyei pártbizottság munkájában is központi helyet foglal el a gazdasági építő munka irányítása, szervezése, végrehajtásának segítése, ellenőrzése. — Párttagságunk körében általános az a felismerés, hogy gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésünk folytonosságának fő forrása a pártegység, a párt szervezetéhek cselekvési és ideológiai egysége. a Mezőgép Vállalat hegesztője Az egyenlősdi szemlélet visszahúzó erő Gyümölcsöző az együttműködés a kormány és a szakszervezetek között kánkban — folytatta — visszahúzó erő az elmúlt évtizedekben megrögződött egyenlősdi szemlélet, amelynek a felszámolásáért harcolunk. A differenciált bérezéssel elvben mindenki egyetért. A végrehajtással azonban korántsem ilyen értelmű a helyzet. Sokan úgy gondolják, mint egyes sportolók — bocsánat a hasonlatért —, hogy nem feszitjük meg magunkat, hiszen anélkül is tisztességesen meg lehet élni. Az ilyen »dolgozgatunk és keresgetünk" felfogás helytelen, szemléletre és közfelfogásra vall. Sérti a becsületes, munkáját szerető, szorgalmas emberek önérzetét. Ezután Szépvölgyi Zoltán, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. A SZOT főtitkára bevezetőjében hangsúlyozta: — Elveink és politikánk szilárd, céljaink jók. Népünk, a dolgozó milliók cselekvő tenni- akarása változatlan. Ez fémjelzi rendszerünk erejét, amely józan bizakodásunk alapja. A jelenlegi körülmények között a legfontosabb feladatunk hazánk gazdasági erejének növelése, a gazdálkodás javítása. Az 1979-ben kibontakozó folyamatokat erősíteni és gyorsítani kell. A fejlesztésre szánt anyagi eszközeink felhasználásával ügy kell eljárnunk, mint a gondos háziasszonynak, aki jól meggondolja, mire ad pénzt. Célszerűen, a jövőt építve használjunk lel minden fillért. Fejlődésünk másik feltétele a korszerű munkaerő-gaz- dalkodás. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenki ott végezze a munkáját, ahol arra a társadalomnak leginkább szüksége van. Nem engedhető meg, hogy tízezrek ott dolgozzanak, ahol nem azt nyújthatják, amire képesek, és amire az országnak szüksége van. De gondoskodni kell arról, hogy az érintettek számára a munkahelyvagy szakmaváltás minél kisebb teherrel járjon. E célok megvalósításáért növeljük a gazdálkodó, a termelőegységek önállóságát és felelősségét, » de igényeljük, hogy ez párosuljon a központi szervek összehangoltabb, jobb irányító munkájával. . Társadalmi fejlődésünk érdekében kapjanak nagyobb megbecsülést a feladatukat kiemelkedően elvégző, a közösség ügyét eredményes munkájukkal segítő, céljainkat szolgáló százezrek. Jobb társadalmi, erkölcsi megbecsülést élvezzenek még a nehezen kezelhető emberek is, akik önáLló véleményükkel, tevékenységükkel a rendszer nagy értékei. Hazánkban is nagyon sok kitűnő vezető működik a különböző területeken. Vannak vezetők, akik jól irányítanak, és személyes felelősséggel hajtják végre feladataikat. És ez a többség. De aki úgy utasít, hogy nincs tekintettel az emberi méltóságra, annak kevés köze van a szocializmusban kívánatos vezető típusához. A szocializmus soha nem ígért és a jövőben sem ígér gond nélküli életet. De gazdasági fejlődést, társadalmi haladást es egyéni boldogulást igen, A dolgozó tömegek ezt értik, tudják, és most azt is megértik, hogy a munkában, magatartásban magasabb az igény és a mérték. A SZOT főtitkára hangsúlyozta, hogy az utóbbi 15— 20 év folyamán a szakszervezetek szerepé és tevékenysége jelentősen megváltozott Ez főként az érdekképviselet és az erdekvédelmi tevékenység újjáéledésének köszönhető, mert ez teremtett alapot és adott hitelt a szakszervezeti munkának. — A szakszervezeti munka egyik gyengéje, hogy erőnk jelentős részét fordítjuk belső munkára, a szervezet »önmozgatására". Ezért tevékenységünknek az eseményekre gyakorolt hatása bizony nemegyszer gyenge. Erőteljesebbé kell tennünk gazdaságsegítő munkánkat, a szocialista munkaversenyt; a nevelőmunkát és a demokratikus jogok gyakorlását. A .szakszervezetek növekvő felelőssége ma megköveteli, hogy segítsék megértetni a dolgozókkal a népgazdaság továbbfejlődéséhez elkerülhetetlen intézkedések szükségességét, és közben határozottan őrködjenek, hogy a dolgozók alapvető szociális és jövedelmi viszonyai ne szenvedjenek csorbát. Szükség esetén a nyílt vitát is vállalva — az üzemi demokrácia fórumait felhasználva — kell fellépniük a vállalatvezetéssel szemben a tisztességes, normális munka- és szociális feltéteiek, a korszerű és hatékony munkaszervezés érdekében. A mostani helyzetben különös fontosságot kap az elosztás olyan továbbfejlesztése, amely a lehető legnagyobb mértékben megtartja a társadalmi biztonságérzetet és a legkevésbé hátrányos az alapvető rétegek számára. Bérezési rendszerünk is továbbfejlesztésre szorul. Ellentmondások vannak a szakképzett és a szakképzet- len munka elismerésében, valamint a bérarányokban néhány alapvető ágazat és foglalkozási csoport között. Ezeken az arányokon — a lehetőségekhez mérten — javítani kell. Különös figyelmet kell fordítani az iparban, elsősorban a nagyüzemekben a bér- es kereseti viszonyok alakulására. Támogatjuk, hogy mindenütt, ahol ennek megvannak a feltételei, vezessék be a teljesítménybérezést. Igazítsák a követelményszinteket a mai szükségletekbe mert ez felel meg mind : össz-társadalmi érdekekne' mind az egyes emberek ér dekeínek. Szolnok megye küldötte többek között a következőket mondta: — Igaz, hogy tompítottan, de munkánk során mi is naponta tapasztaljuk a nálté.- ipar kiépítetlenségéből, az anyagellátás nehézségeiből adódó gondokat. Küszködünk a belső és a külső kooperáció gyengeségeivel. Nálunk is gondot okoz a termelés folyamatosságának a biztosítása, a munkafegyelem megszilárdítása, a munkaidő ésszerű kihasználása, a nagy értékű termelőberendezései« több műszakos üzemeltetése és így tovább. Az irányító pártszervek útmutatásain túl az élet is arra kényszerít miniket, hogy az alapszervezeti pártélet különböző fórumain behatóan foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel. Politikai mozgósító . «nun Az árak alakítása befolyásolja a fagyasztást, növeli az állam bevételét és hatással van a termelésre. A fogyasztói áraik nagyobb arányú emelése azonban szokatlan a dolgozók számára, hiszen a korábbi evekben ez nem fordult elő. Az árak növekedése az életszínvonal- politikára jelentős hatással vap. Ennek minden összefüggését körültekintően kell elemezni. A szakszervezeti mozgalom egyetért minden értelmes, hosszabb távon is eredményeket garantáló közgazdasági javaslattal. Még akkor is, ha szokatlan, új, még akkor is, ha az történetesen áremelés. Célunk az életszínvonal megvédése, majd emelése. Hogy ez milyen eszközökkel — áremeléssel vagy anélkül — valósul meg, az persze nem közömbös, de mégiscsak másodlagos kérdés. A lényeget kell néznünk: életszínvonalpolitikánk megvalósítását. A jelenlegi helyzetben — nagy erőfeszítéssel — csak azoknak garantálható a társadalmi ellátás reálértékének megőrzése, akiknek ez az alapvető életfeltételeit érinti. Ez mindenekelőtt az átlagos vagy annál alacsonyabb nyugdíjakra, a családi pótlékra és a minimális keresetekre vonatkozik. Korlátozott lehetőségeink ellenére is szükségesnek tartjuk, hogy növeljük erőfeszítéseinket a lakásépítésben. Az életszínvonal alapvető kérdése a létbiztonság. Ezt minden tisztességesen dolgozó ember számára garantálni kell. A teljes foglalkoztatottság fenntartása szocialista társadalmunk sajátja. Az utóbbi évtizedben a szocialista demokrácia eredményesen fejlődött, de úgy véljük, hogy megérlelődött a továbblépés lehetősége a tartalom javítására. Meg kell teremtenünk a feltételeit annak, hogy a bizalmi testület a dolgozók nevében véleményezze a gazdasági vezető munkáját, tevékenységét. A gazdasági vezetők kinevezésére és felmentésére illetékes irányító szervekkel együttesen meg kell vizsgálni, hogyan szükséges növelni ebben a folyamatban a bizalmi testületek szerepét. Ez egyértelműbbé, hatékonyabbá teszi a dolgozók beleszólási jogának érvényesülését, és tovább javítja a jogok és a kötelezettségek összhangját. A Magyar Szocialista Munkáspárt lenini politikája a szakszervezetekre is kedvező hatású. Hazánkban a szakszervezeti mozgalom nem egyszerűen a politika végrehajtója, hanem részt vesz a politika alakításában és formálásában is. Nálunk az elmúlt két évtizedben a szakszervezetek és a kormány közölt gyümölcsöző, szocialista céljainkat jól szolgáló együttműködés alakult ki, amelynek belső haszna és nemzetközi értéke egyaránt van. Ebben az együttműködésben vannak viták, véleménykülönbségek, éppen úgy, mint másutt, szakszervezeti, állami és gazdasági vezetők között. Ezek természetesek, hiszen megoldást kereső sandákkal más és más nézőpontból ítélünk meg kérdéseket, de együtt kell keresni annak lehetőségét, hogy nagy társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink megvalósulásának feltételeit és lehetőségeit még jobb, célirányosabb együttműködéssel, a mainál eredményesebben szolgálhassuk. Szocialista céljainkért végzett tevékenységünk szorosan összekapcsolódik a nemzetközi munkásosztály küzdelméért és ügyéért vállalt felelősségünkkel is. Ez a közös felelősségvállalás mind erősebbé válik — elsősorban a szocialista országok szak- szervezeteiben — és nagy hozzájárulás a béke, a biztonság, a társadalmi haladás kibontakoztatásához az egész világon. (Folytatás a 4. oldalon.)
