Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

ösztotén és becsületesen készek vagyunk együttmű­ködni minden osztálytestvé- rünktoei, valamennyi munikás- sxervezettel, de elutasítunk mindem olyan szándékot, tö­rekvést, amely erőink meg­osztására irányul. Határozot­tan visszautasítunk mindent, ami antikommunista, szov­jetellenes. A szakszervezeti munka fejlesztése nem nélkülözheti a párttagok és a pártszerve­zetek hozzáértő, a napi politi­PINTÉR IÁNOS, (Folytatás a 3. oldalról.) kai munkáiban is megnyilvá­nuló támogatását. A párt, történelmi külde­tésétől áthatva, vállalja a felelősséget az ország, a nép sorsáért. Olyan utat muta^, amely hazánk felvirágzásá­hoz vezet, amelyben egész népünk élete 'szebb, boldo­gabb és teljesebb lesz. Meg­győződésünk, hogy a nép vezeket az ajánlásokat . elfo­gadja és támogatja: vala­mennyien együtt dolgozunk nagy céljaink megvalósítá­sáért. a Tolnai Nagyközségi Pártbizottság titkára A nők foglalkoztatása A Tolna megÿei küldött többek között elmondotta, hogy a község két könnyű­ipari üzeme elsősorban nőket foglalkoztat, munkaalkalmat teremt nemcsak a nagyköz­ség, hanem a környező köz­ségek lányai, asszonyai szá­mára is, de ebből sajátos nehézségeik és gondjaik is fakadnak. A foglalkoztatottak több­sége fiatal, sokan a család­GRÓSZ KÁROLY, alapítás, másak a gyermek- nevelés gondjaival birkóz­nak, amihez társadalmunk jelentős támogatást ad. A jövőben jobban támasz­kodunk a községben gazdál­kodó egységekre, termelőszö­vetkezetekre, intézmények­re, hogy közös anyagi és tár­sadalmi hózzájárulásunkkal fejlesszük, s tegyük egyre otthonosabbá községünket. a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pártbizottság első titkára Fejlődött a lakosság tájékozottsága Bevezetőben arról az élénk politikai vitáról szólt, amely a megyében a kongresszust megelőző pártrendezvénye­ken és a pártonikívüliek szé­les köreiben is kibontako­zott: — A viták légköre, gondo­latgazdagsága azt jelzi: pár­tunkban természetes lett, hogy a szocialista társadalom építése együttjár az emberek közötti véleménykülönbsé­gek őszinte feltárásával vég­ső soron a párt ideológiai és politikai egységének erősíté­sével. Aiz utóbbi öt esztendő alatt észrevehetően fejlődött párttagságunk és lakossá­gunk gazdasági tájékozottsá­ga, műveltsége. Ennek ered­ményeként az ország gazda­sági helyzetének megítélése fokozatosan közelít a realitá­sokhoz. — A politikai munkát ne­hezíti, hogy az alaptalan, hibás nézetek keverednek valós, jogos, igaz észrevéte­lekkel. Nem tekinthetjük hi­bának, hogy az emberek a ko­rábbiakhoz viszonyítva sok­kal erélyesebben bírálják a gazdálkodás fogyatékossá­gait, a helyileg vagy orszá­gosan tapasztalható pazar­lást,' a határozatlan vezető­ket, a döntésre épett kérdé­sek halogatását. E krtikák nem rendszerünk ellen irá­nyulnak, ellenkezőleg, a ha­talom, az elért eredmények féltéséből fakadnak. Jobban össze kell hangolni tehát a gazdasági intézkedé­seiket, a felvilágosító mun­kát és a politikai eszközök egyéb lehetőségeit. TAKÁCS IMRÉNÉ, az Ajkai Üveggyár technológusa Végre kell hajtani a határozatokat Veszprém . megye küldötte ismertette az Ajkai Üveg­gyár munkáját, eredményeit, s hozzátette: sikereink érté­két növeli az a tény, hogy a gyár önerejéből érte el ezeket, a fejlesztéshez külső anyagi támogatást nem ka­pott. Ezután gyári példákkal méltatta a gazdasági vezetők munkáját. — Bizonyos va­gyok benne — mondta —, hogy a gazdasági vezetők többsége az egész országban jól dolgozik. Éppen ezért ne­kem személy szerint nagyon nem tetszik, hogy divattá vált a gazdasági vezetőket kívülállókként nemcsak kri­tizálni, hanem okolni is sok mindenért. A továbbiakban elmondot­ta, hogy a kongresszusi elő­készületek során igen sok vezetőségválasztó taggyűlé­sen volt jelen. Ezekből azt a meggyőződését vonta le, hogy az irányelvekkel a párttag­ság egyetért, de hozzátette: — A felszólalók hangsúlyo­zottan felhívták a figyelmet a határozatok eddiginél kö­vetkezetesebb végrehajtására­ÚJVÁRI SÁNDOR, a Zala megyei Tanács elnöke A kisközségek ellátása A küldött a településfej­lesztés és a lakosság ellátá­sának helyzetéről, feladatai­ról beszélt. — E téren egyik alapvető gondunk a megye elaprózott település-szerkezete. 261 köz­ségünk közül ugyanis 130- ban ötszáznál kevesebb em­ber lakik. De a legkisebb településen is egyre inkább igénylik a jobb és színvona­lasabb ellátást, vagy leg­alábbis a megfelelő alapellá­tást. Ennek alapján kellett és kell az erőket koncentrálni úgy, hogy az úgynevezett központi községekben össz­pontosuljanak a gazdasági, közigazgatási, kereskedelmi, egészségügyi és művelődési egységek. Noha lakásépítési tervünk ■hben a tervidőszakban tűi - ,-ljesül, mégsem tudjuk az gényeket — és vele párhu­zamosan a gyermekintézmé- nyi igényeket — kielégítem, \ ugyanakkor — főként a kis­községekben — a lakóházak százai állnak üresen. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy következetesebben érvénye­sítsük azt a törekvésünket, VAS ERVIN, honvéd őrvezető hogy a jövőben elsősorban a már városban élők lakás- és gyermekintézmény igényeit elégítsük ki, számukra biz­tosítsunk színvonalasabb el­látást. A szolgálat gyarapítja emberi értékeinket Felszólalásának bevezető­jében elmondta, hogy az egyik tüzérezrednél tölti szolgálati idejét. Hozzászólá­sában a bevonulás, a beil­leszkedés és a kiképzés Ta­pasztalatairól szólt, utalva arra, hogy a fiatalok nagy többségében nincs a valóság­nak megfelelő kép a mostani katonai életről; sok téves, ferde információ éri a fia­talokat. Ezután arról szólt, töb'o- ezer katonatársa nevében is, hogy amióta katona, sok te­kintetben gazdagabbnak ér­zi magát: megismerhette egy korszerűen felszerelt hadse­reg belső életét, érzékelte a tisztek, a párt- és a KISZ- tagok felelősségérzetét, amit a szocialista haza fegyveres szolgálatából adódó felada­tok ellátása közben tanúsíta­nak. Tapasztalataim alapján nyugodt szívvel kijelenthe­tem — mondotta —, hogy a katonai szolgálat nagy mér­tékben hozzájárul emberi értékeink gyarapításához. DR RADICS KATALIN, az MTA tudományos munkatársa A pályakezdők gondjai Bevezetőben az egyetemet, kor valaki egyetemista, vagy főiskolát végzettek pályakez- főiskolás — mondta —, nagy dési gondjairól beszélt; Ami- terveket sző. Úgy érzi, szak­SARLÓS ISTVÁN, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront főtitkára Népünk politikailag — A Hazafias Népfront cselekvő részese volt az el­múlt öt esztendő országépí­tő munkájának — mondotta felszólalásának bevezető ré­szében Sarlós István. —Te­vékenysége épp úgy érzékel­hető az elért eredmények­ben, mint a gondok és a feladatok megoldását előse­gítő intézkedésekben. Moz­galmunk nagy várakozással tekint a párt XII. kongresz- szusára. Ez kifejezésre ju­tott abban is, ahogy válasz­tott testületeink részt vet­tek az irányelvek vitájában. Az elhangzott észrevételek és javaslatok ismeretében elmondhatom, hogy pártta­gok és pártonkívüliek, ma­gyarok és nemzetiségek, materialisták és vallásos emberek egyaránt azt java­solják: a kongresszus erő­sítse meg eddigi politikai irányvonalunkat. Az eszmecserék tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy népünk politikailag egysé­ges, és kész arra, hogy tet­tekkel támogassa szocialista céljaink megvalósítását. Ért­hető és indokolt, hogy az általános egyetértéssel pár­huzamosan, politikánk kö­vetkezetes képviselete és megvalósítása érdekében, határozott intézkedéseket, az eddiginél nagyobb kö­vetkezetességet és ha kell, szigorúságot .várnak az erre illetékes vezetőktől. A mozgalom a nemzeti egység erősítésén akkor tud eredményesen munkálkod­ni, ha az általános célok hirdetésén túl a napi életet meghatározó tervekre és az azok teljesítését befolyásoló tényezőkre is figyelmet for­dítunk. Feladatunk, hogy a hoz­nánk érkező információkat eljuttassuk az illetékes párt- és állami szervekhez — mondotta Sarlós István, majd így folytatta: — Az így megismert és a termeléssel összefüggő gon­dok és javaslatok tovább­adása útján is erősiteni kí­vánjuk kapcsolatainkat az irányító szervekkel, hogy észrevételeinkkel vagy bírá­latainkkal segítséget nyújt­sunk munkájukhoz. A gaz-_ daságpolitikai munkával kapcsolatban például javas­latot tettünk a kormánynak a vállalati, elsősorban a tröszti irányítás egyszerűsí- íésére. a szolgáltatást javító kis- és középüzemek létesíté­sére. Más alkalommal a kisiparosok helyzetével fog­lalkoztunk. és az anyag- és eszközellátás szervezetté té­telét, az adózási rendszer egyserűsítését szorgalmaz­tuk. Rendszeresen foglalko­zunk a környezetvédelem általános és napi kérdései­vel is. Helyeslés fogadta azt a szándékunkat, hogy haté­kony gazdasági és egyéb in­tézkedésekkel is fellépünk azok ellen, akik nem a ké­pességeiknek és a lehetősé­geiknek megfelelően dolgoz­nak. Ez azonban még csak egyoldalú, de szükséges lé­pés. Ezzel egyidőben kell észrevehetőbb anyagi és er­kölcsi elismerésben részesí­teni azokat, akik teljesítik és még inkább azokat, akik túlteljesítik kötelességüket. Mi a nyütságot és az őszinteséget akarjuk min­denben és mindenütt érvé­nyesíteni. Ez szükségessé teszi azt, hogy nyíltan szól­junk a hibákról is. Ezt is tesszük. De az már baj, ha csak a nehézségekről beszé­lünk. Meggyőződésem, a rossz ellen a jóra támasz­kodva eredményesebben le­het fellépni, mint akkor, ha kizárólagosan a rossz mun­káról szólunk. Hazánkban a társadalom helyzetének elemzése szük­ségessé teszi, hogy megvizs­gáljuk, milyen mélységben és milyen hatékonysággal érvényesül nálunk a de­mokrácia. Ezt a kérdést is osztályszempontból vizsgál­juk. Mi a hatalmon lévő munkásosztály. következés­képpen a vele szövetséges egész dolgozó nép érdeké­ben akarunk minél teljeseb­ben megvalósuló demokrá­ciájában minden fontos kér­dés megoldása őrá vár. So­kaknak megvan a lehetősé­gük, hogy a megszerzett szel­lemi tőkét kamatoztassák. Egyes szakmákban azonban nem ritka az ennél rosszabb, kiábrándítóbb pályakezdés sem. Jogosulatlan a kiábrán­dulás, ha abból ered, hogy a megpályázható állás nem Budapesten van, vagy ha abból, hogy a munkakört nem övezi elegendő presztízs. De jogosult az elégedetlen­ség, ha a mérnöknek techni­kusi feladatot kell ellátni, ha rutinszerű ellenőrző tevé­kenységet, vagy egyszerű ad­minisztratív munkakört kell betölteni. A tudományos kutatók egységes követelményrend­szeréről szólva helyeselte, ha ezt nagyon komolyan veszik, és nem kaphat magasabb be­sorolást, több fizetést az, aki valamelyik követelményt nem teljesíti. Ezt követően az elnöki tisztet betöltő Stock János vezérőrnagy, hadseregpa­rancsnok bejelentette, hogy a kongresszushoz további külföldi testvérpártoktól ér­keztek üdvözletek, majd Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitká­rát kérte fel beszéde meg­tartására. egységes ciát. A demokrácia jogokat ad, és a kötelességek telje­sítését várja el mindenkitől. A demokrácia meghatáro­zott célt szolgál — a szo­cializmus kiteljesítésének a célját. Ezért munkálkodni kell, méghozzá serényen és rendszeresen — ebből kö­vetkezik, hogy aki a célt el­fogadta, annak végig kell mennie az odáig vezető úton : az alkotómunka, az áldozatvállalás, az újért való küzdelem útján. A döntéseket megelőző eszmecserében az emberek véleményének a megismeré­se az elsődleges. De ahhoz, hogy legyen az érdekeltnek véleménye, az szükséges, hogy az adott témában gya­korlati tapasztalatokat sze­rezhessen, hogy kellő infor­máltsággal rendelkezzék. Ezt a társadalmi szerveknek és mozgalmaknak, a Hazafi­as Népfrontnak is jó politi­kai munkával kell segítenie. Az egyenrangúság és egyenjogúság nem zárja ki, sőt feltételezi a jó értelem­ben vett alá- és fölérendelt­séget. Nem szülhet ez kiski- rályságot. Sok emberben van erre hajlam, de ezt ki­élni csak ott lehet, ahol olyanok is vannak, akik az ilyesmit eltűrik, sőt, sajnos, sokszor természetesnek tart­ják. Az emberi méltóságot senkinek sincs joga megsér­teni. de hozzáteszem, hogy a sértést eltűrni sincs joga senkinek. A párt szövetségi politi­kájának sarkalatos kérdése a nemzeti egység megterem­tése és folyamatos erősítése, A XI. kongresszust követő­en, annak tudatában, hogy ez az egység létezik, a párt­programot az akkori ' válasz­tási felhívásban nemzeti programként vállaltuk. Ügy gondolom, hogy ez helyes lépés volt, s az azóta eltelt évek megerősítették: a prog­ram céljai és a megvalósí­tást segítő feladatok jók, ki­váltották az állampolgárok érdeklődését, egyetértést és támogatását. A nemzeti egy­ség erősítése olyan cél, amely cselekvésre ösztönöz minden a hazáját és népét szerető embert. S: mert úgy látják, hogy a történel­mi múltunkban soha nem tapasztalt egységet a szocia­lizmus korszaka teremti meg, szívesen működnek együtt a magyarokkal a nemzetiségiek és a pártta­gokkal a pártonkívüliek. Ebben a törekvésben je­lentős szerepe van a ha­zánkban működő egyházak­nak. Örömmel tapasztaljuk, hogy az egyházak vezetői, papjai és hívei túlnyomó részben vállalják politikánk támogatását, és részt vesz­nek a társadalmi fejlődést segítő munkában. Jól kapcsolódnak egymás­hoz a társadalom osztályai és rétegei, s a kapcsolat gyakran túlnő a formális kereteken, s a cselekvés forrásává válik. A múlt év­ben, elsősorban a szocialista brigádok közreműködésével, 1978-hoz viszonyítva, 25 szá­zalékkal, 4,8 milliárd forint­ra nőtt a társadalmi mun­kában előállított értékek nagysága. Az önkéntes köz­hasznú tevékenység a taná­csok kommunális fejlesztési alapjait 12—15 százalékkal növelte. A , kötelezőn felül végzett munka az egyetér­tést, a támogatási készséget és a társadalmi közreműkö­dés jelentőségét sugározza. Vannak a nemzeti egysé­get csak szólamokban támo­gatók is, akik ugyan helyes­lik céljainkat, élvezik az eredményeket, de ők maguk a kötelező munkán f élflU.’ nem sokat tesznek a közös­ségért. ök azok, akikkel0 gyakran kell szót váltanunk, hogy megértessük velük, • szüségünk van rájuk, s ne­kik szükségük van a társa­dalomra. A politikai munka szaka­datlan küzdelem azért, hogy eszméinket terjesszük, hogy újabb és újabb töme­geket mozgósítsunk a szo­cialista jelenünkért és a holnapért végzendő munká­ra. E törekvéseinket megér­téssel fogadják állampolgá­raink. Pártunk törekvései vilá­gosak, programja forradal­mi. A kongresszusi jelentés, a szóbeli beszámoló és a határozati javaslat is ezt tükrözi. S mert a Hazafias Népfront létrejöttétől kezd­ve a népnek a párt által kitűzött céljait vallja ma­gáénak, a jövőben is hű ma­rad eredeti szándékához. Támogatjuk a XII. kong­resszus határozatait, és részt veszünk azok végrehajtásá­ban — mondotta befejezé­sül Sarlós István. HORVÁTH JÓZSEF, a Diósgyőri Gépgyár esztergályosa Javult a munkafegyelem Borsod megye küldötte részletesen beszélt arról, hogy a Diósgyőri Gépgyár néhány évvel ezelőtt súlyos gazdasági helyzetbe került, újábban viszont jelentős, si­kereket értek el a munka- szervezés és a -fegyelem ja­vításában, a termékszerkezet átalakításában, és így az ex­portban is. — A termékszerkezet át­alakításához kapcsolódó munkaerő átcsoportosítás személy szerint engem is árintett — mondta. — A ve­zetőkkel történt közös meg egyezés alapján két fiammal együtt — akik szintén esz­tergályosok — átkerültünk egy új gyártmányt előáüítc üzembe. A korábbinál lénye­gesen korszerűbb, program- vezérlésű gépen vállaltunk munkát. Az új mesterfogá­sok elméleti és gyakorlati el­sajátítására a vállalatvezetés külön tanfolyamon adott módot. Így már a megfelelő színvonalon végezzük mun­kánkat és az elmúlt időszak­ban szokásos normaidő fele '■itt gyártjuk az alkatrésze­det. (Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents