Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

Két asszoiy a kertészetben X wagyatácR tse háromfai k ertésaetében dolgoznak. Nem időszaki munkások: mindennap itt vannak — ta­vasszal nyálon, télen egya­ránt Gyakran — főiként tél­idében — ketten oidjáfc meg a feladatokat, a brigád csak nagyobb kampánymunkák idején, szüretikor, vetésnél gyűlik össze. Holota Gézáné épp a vegyszert keveri el a vízben. Beszélgetés közben sem áll­na meg egy pillanatra sem. Nem lehet hátráltatni a munkáit: most vetettek, itt az egész brigád, s féLpercenként jönnek az új, tele vödrökéit. — A vegyszerezés nagyon fontos — mondja —; rögtön vetés után, hogy ne rághas­sák el a kártevők a zsenge palántát. Ha elkészülünk ve­le, üveggel fedjük le a vetést; a palántákat később, május­ban. ültetjük ki a mezőre; egy részét síkfólia alá. — Mióta dolgozik állandó­an a kertészetben? — Ötödik éve. Korábban a növénytermesztésben voltam kint a földeken. — Könnyebb-e valamivel ez a munka? — Nem mondhatnám. Itt Ugyanúgy meg kell dolgozni a jó termésért, mint máskor. Átszervezések voltak a tsz- ben, s mi itt lakunk közel, Bakházán. No meg a kertész­kedést is szeretem; így ke­rültem ide. Van tennivaló bőven, a szezonban a mun­kaidő is hosszabb. — Télen mit csinálnak? — Amíg nem olyan fagyos a föld, talajelőkészítést vég­zünk, ha már nagyon hideg van, ládákat készítünk a pa­lántáknak. — Mennyit keres? — Tízforintos órabérért dolgozom, kétezer körül jön össze egy hónapban, A nö­vénytermesztésben több volt a pénz. Nincs otthon háztáji sem, amivel pótoljuk. — Mekkora a család? — Öt gyerekünk van. 3 fiú, két lány. A legkisebb kilenc, a legnagyobb huszonhét éves. PIACI KÖRKÉP Tavaszias kínálat, dermesztő árak A vásárlók inkább hittek a naptárnak, mint a hőmé­rőnek, így jókora tömeg ve­rődött össze az első tavaszi kaposvári hetipiacon. A 2— 3 fokos hideg meg az újabb árcsűcsokat meghódító ke­reskedők csak együttes erő­vel tudták letörni a tavaszi vásárlási kedvet. A sokat . próbált pénztár­cáid vásárlók sem emlékez­tek arra, hogy valaha is 28 forintért mérték volna a fejes káposzta kilóját, de ar­ra sem, hogy 110 forint volt a fokhagyma. Az utób­bi Békéscsabán 60 forint, de még a fővárosban is csak 98, Az előbbi Pesten a leg­drágább, 30, Szolnokon és Csabán 15—17 forint. A pri­mőrök választéka tovább gazdagodott. Több zöldpap­rikát hoztak 7—11 forintos darabáron. Akadt már ce- cei paprika is 9-ért dara­bonként. Az uborka ára egy hét alatt 20 forintot mérséklő­dött: most 70-ért adják. Szemet gyönyörködtető hó­papos retket 5—7-ért cso­móztak. A fejes saláta java 6—7 forintba kerül. 3,50 a zöldhagyma csomója. A burgonya árában ná­lunk nincs változás, 5 fo­rint kilója. Máshol ismét drágult néhány fillérrel. A fővárosban már 7—8 forint. A vörös- és a lila hagy­ma ána országszerte vég­képp megállapodott 10—14, illetve 17—21 forintnál. Csupán Szolnok a kivétel: itt mindössze 8 a vörös­hagyma és 12 a lila. A kara­lábé kilója 10—12 forint. Az almaszezon kellős kö­zepén sem volt olyan, vá­laszték ebből a gyümölcs­ből, mint Kaposváron teg­nap. Minőségtől függően — mint az országban minde­nütt — 8—15 forintért mér­ték. Ki tudja honnan, elő­bukkant néhány, csaknem kifogástalan minőségű kör­te 25-ért kilónként. A virágárak kiheverték a vásárlók nőnap utáni »dac­korszakát«. Ismét 4—6 fo­rint a kommerszcsokrok — barka, tőzike, irisz-ibolya — ára. , A baromfi piacon a tojás volt a legolcsóbb: 1,50. Ugyanennyi Győrben és Szolnokon. Békéscsabán előfordul 1 forintos tojás is. Budapesten viszont nincs 2-nél olcsóbb. Ismét drágult a barom­fi. Egy 100 forintos kakason hajbakaptak a vevők. Egy kornyadozó tyúkért 130-at kért a gazdája. Libáért nem illett 300-nál kevesebbet kí­nálni. A fehér csirke kilója 42 forint. Ez az ár csupán az Élmunkás térről vagy Debrecenből nézve olcsó. Szolnokon csak 30 forint a baromfi kilója. Sokan árultak Kaposváron facsemetéket és különféle szaporítóanyagot Az árak mellbevágóak .., B. F. HAJDUTOURIST ÜDÜLÉS: V Hajdúszoboszlón, Debrecenben, Hajdúnánáson. Elhelyezés magánházaknál, teljes ellátással, fürdőjeggyel napi 260,— Ft-tól. Vállalatok, intézmények berendezett szobákat, lakásokat üdülőket bérelhetnek dolgozóik üdültetésére. Kérjen részletes információt a HAJDUTOURIST ÍROD AHOL! Debreeen, 4001. Pf. 12«. Telefon; (52) 10-820; 12-450. Telex; 72-361. Hajdúszoboszló, 4200 József Attila u. 4. Telefon; (52) 60-440 ; 60-114. Telex: 72-559. (040982) A férjem éjjeliőr a tsz-ben, s én is itt vagyok már ala­kulás óta. Bizony, nem köny- nyú kijönni a két keresetből, hiszen két gyerek még min­dig iskolás, .4 nálunk van a nagymama is. De szeretem ezt a munkát. A másik asszony, Bóka Istvánné, szintén a vegysze­res vízzel foglalatoskodik. — Négy és fél éve dolgo­zom a kertészetben — mond­ja — ; korábban én is a nö­vénytermesztők közt voltam, akkor jöttem át, amikor a bakházai tsz csatlakozott Háromfához. Közel lakom, s szeretem a kertet. Minden­nap itt vagyok, egész télen csak egy napot hiányoztam. Kétezret keresek Nyáron, ha több a munka, két és fél ezer is összejön. Otthon van ház­táji, néhány á llat is. A csa­ládot is el kell látni; két lá­nyom van. Nincs idő unat­kozni ... Molnár Erzsébet Vadvízország a „sarokba szorul” A földhódítás gondjai Egy 1977-es törvény sza­bályozza a vízgazdálkodási társulatok munkáját. Szoro­san véve a vízrendezés a dolga a Rinya menti Víz­gazdálkodási Társulatnak is, amely 158 ezer hektáron 38 érdekelt intézmény területén »gazdálkodik a vízzel«, de a törvény értelmében elke­rülhetetlenül foglalkozik az egyes mezőgazdasági üze­mek talajának javításával — ahol kérik és ahol van rá fedezet. Az utóbbi a könnyebb dolog, mert a Ri­nya és a Dombó vízgyűjtő­je országosan kiemelt terü­let, s így 70 százalékos ál­lami támogatás jut a mun­kákra. Munka van bőven. A köz­hasznú élővizek, csatornák több mint 1700 kilométeré­nek alig több mint a fele mondható rendezettnek; a vízfolyásos, zsombékos, ta­lajvizes területnek csak egy- harmadát adták vissza a mezőgazdasági művelésnek. Az eredmények 15 év mun­káját tükrözik, s még hosz- szú évekig jócskán lesz ten­nivalója a társulatnak. A közhasznú vizek mellett to­vábbi mintegy 400 kilomé­tert tesz ki az egyes üze­mek területén levő, de a társulat kezeléséhez tartozó csatornák, patakok hossza Mindezt az összterületre át­számítva: az ország egyik legsűrűbb vízhálózata a tár­sulaté. Egy négyzetkilomé­terre másfél kilométer csa­torna jut Felerészben ősáUapotú csatornák, patakok, hatal­mas összterületű mocsaras- iá pos ligetek, szabdalt föld­darabok, szétszórt tanyák, kihaló puszták — minél előbb meg kell változnia. S aligha kell méltatni an­Úttörőboltosok Nagybajomban A nagybajomi iskolaud­var,); sok városi gyerek meg­irigyelné. A szünetekben öreg fák között futkároz- hatnak a parkban a tanulók. A tárolóban kerékpárok áll­nak, a diákok egy részének ez a mindennapi közleke­dési eszköze. Most építenek ki egy ki­rándulóhelyet, melyhez az erdészet adott házikót, a Kaposvári Tanítóképző Fő­iskolától pedig ágyakat kap­tak. Somogybán az első vándortáborczók közé tar­toznak, minden évben je­lentkeznek egy-két útvonal­ra. Táncos Noémi már törzs- gárdatagja e csoportnak. A most nyolcadikos lány kis­dobosként vette föl először a hátizsákot. — Remek élményeket szereztünk a nyári vándor­táborokon. Az országos út­vonalon mintegy száz kilo­métert gyalogoltunk. Mindig maradt valami szép emlék. Olyan helyeket ismerünk meg így, ahova egyébként talán el sem jutnánk. Lőczi Ferencné, az úttö­rőcsapat vezetője felnőtt­ként kedvelte meg a tábo­rozást. — Minden évben megyek Csillebércié, nyaranta álta­lában tíz nagybajomi jittö- rő szintén eljut oda. Évente 140—150 gyerek táborozik. — Az iskolában kisegítés osztályok is vannak. Miként vonják be ezeket a gyere­keket? — Egy-két kivétellel az iskola minden tanulója út­törő vagy kisdobos. Apróbb gondok vannak a progra­mok megszervezésével, hisz a kisegitős gyerekeket a ve­télkedőkön, versenyeken •másként kell foglalkoztatni. Jól be lehet vonni őket a gyakorlati programokba. Most tervezzük, hogy a ki­segitős nevelők közül vá­lasztunk csapatvezető-he­lyettest, így könnyebb lenne a munka tervezése. — A tavalyi últórőparla­menten sokat beszeltek a küldöttek arról, hogy nincs elég önállóságuk a raj tit­károk választásában. — A raj vezetőség, az őrs­vezetők megvá 1 aszta sá ná1 nincs gond, itt valóban de­mokratikus tormákat alkal­maznak, ám a munka nem folyamatos. Én nem a gye­rekeitől hibáztatom ezért, sok múlik a raj vezető pe­dagóguson. Itt említeném az ifivezetők munkáját, mely nem ■ olyan jó, ami­lyennek szeretném. Hartman Hajnalka, a csa­pat-úttörőtanács titkára az idén képviseli utoljára tár­sai érdekeit, jövőre közép­iskolába megy. — Az úttörőtanács ülé­sein nemcsak a végzett munkáról számolunk be, hanem megbeszéljük a jó ötleteket is. Nálunk való­ban hasznos volt az úttö­rőparlament, akkor kértünk ugyanis egy iskolaboitot. Szeptemberben mar meg is nyitottuk. A helyi áféfiz adott föl­szerelést a boltba, amelyben kakaót, péksüteményt, tan­szereket vásárolhatnak a gyerekek. A szövetkezeti tagok közül kilencen vállal­koztak eladónak, egyikük Varga Veronika. — Minden fontosabb cik­ket- lehet nálunk kapni. Most legalább nem kell a szünetekben kikérezkedni a boitba. Minden szünetben nyitva tartunk, sőt délután is, ha bent vagyunk az is­kolában. Nagyon örülünk, hogy megvalósulhatott az ötletünk. Nem csoda, högy a csa­patvezető sajnálja a vég­zős nyolcadikosokat, hisz ők a legaktívabbak, mindenben lehet rájuk számítani. Most épp egy közelgő rendez­vény tartja lázban a nagy­bajomi úttörőket: március 29-én járási úttörőtalálkozót rendeznek itt. teményi Éva nak a folyamatnak a jelen­tőségét, amelynek révén a közvetlenül művelt mezőgaz­dasági területet növelni le­het. Mintegy 6—8 ezer hek­tár földet sikerült teljesen mentesíteni a pangó vizek­től. Ezek a földek korábban egyáltalán nem vagy csak alig voltak művelhetőek. Egyszerű számítás alapján kimutatható: Somogynak e részén majdnem 15 ezer hektárra tehető az a terü­let, amit a vízrendezés ré­vén mezőgazdasági művelés­be lehet fogni. Ekkora te­rületnek igen nagy a nép- gazdasági jelentősége, s ez határozza . meg a vízgazdál­kodási társulat munkáját. A társulat az érdekelt ta­gok térítési diját fölhasz­nálva évről évre növekvő arányú vízrendezést végez, de a térítési díjak a mun­kának csak egy részét fede­zik. »Szerencsére« a terve­zéstől a kivitelezésig önálló . társulat nyereséges vállal­kozás; tavaly például töbS mint ötmillió forintot szá­molhattak volna nyereség­ként. Azért csak volna, mert a beruházásokhoz szükséges pénzt pótolni kellett, s er­re csak egy lehetőség nyilti a hyereségből »félretett« fejlesztési alapot áldozták a munkákra A vízrendezés üteme las­sul, lassulnak a termelésbe visszaadható területek javí­tási munkálatai. Már volt róla szó több fórumon, bár a mezőgazdasági üzemek nem lelkesednek élte túl­zottan: emelni kell a térí­tési díjakat. Ezt a kérdést az érintetteknek mielőbb rendezniük kell — másképp az ország egyik' legeredmé­nyesebben működő társula­ta »csökkent munkaképessé­gű« lesz. Az pedig az érin­tett mezőgazdasági üzemek­nek éppúgy nem érdekünk, mint a népgazdaságnak. B A. Több gépes rendszerben dolgoznak A VBKM kaposvári gyára alkatrészgyártó-műhelyének saj­toló ifjúsági szocialista brigádja a kongresszusi munkaver­senyben vállalta, hogy egy dolgozó több gépet kezel. Árverésen vagy kedvezményként Csak építési engedéllyel rendelkezők bonthatnak Kaposváron több helyen szanálnak jó állapotban le­vő, de a városrendezési tervek szerint lebontásra ítélt lakásokat, épületeket. A bontásokon gyakran egy- egy család apraja-nagyja dolgozik. — Kik és hogyan jutnak a lebontásra ítélt épületek­hez? Farkas István, a városi tanács terv- és munkaügyi osztályvezetője elmondta: az ötéves tervben hat—hét­száz lakást bontanak le Ka­posváron, ebből az idén mintegy száz—százötvenet. A bontások elsősorban az építkezésekkel függnek össze. Bontási engedélyt csak a Kaposvár területére érvényes építési engedéllyel rendelkezőknek adunk. Az igény nagy, csak egy kis há­nyadát tudjuk kielégíteni. Kedvezőbb megoldás lenne, ha dózerrel széttörnénk az épületeket, ám a lakosság igényli a bontásból szárma­zó anyagot. Ami ennél is lényegesebb: ilyen módon a használható épületanyagok nem mennek veszendőbe. — Melyik ház hogyan ta­lál »gazdára«? — Egyrészt árverésen ve­szik meg, másrészt kedvez­ményesen — ingyen — ta­nácsi támogatásként kapják az arra rászorulók. Elsősor­ban a cigányok, valamint a sokgyerekes családok. Az el­osztásnál figyelembe vesszü!' a szociálpolitikai csoport környezettanulmányának ta­pasztalatait, a helyileg ille­tékes tanácstagok, a nép­front- és a lakó bizottság képviselőinek véleményét is. Így próbáljuk kiszűrni azo­kat az »ügyeskedőket«, akik haszonszerzési szándékkal szeretnének kedvezménye­sen bontásépülethez jutni. Sajnos ennek ellenére elő­fordul, hogy egyesek az épületanyagot eladják, vagy másként jogtalanul hasznot húznak a segítő célzatú ta­nácsi támogatásból. Az ilyen visszaéléseket minden esetben rendőrségi eljárás követi. Az esetek döntő többségében viszont a bon­tási anyagból szép családi házak lesznek. A Dimitrov utca lebontás­ra ítélt házainak többsége a tanácsi támogatást példáz­za: helyenként már csak ki- sebb-nagyobb téglarakások láthatók, főleg a hétvége­ken élénkül meg igazán a környék. Az Engels és a Május 1. utca saroképülete árverésen kelt el. Ma az egykori köny­vesbolt helyén csak a nyi­tott piincelyuk tátong; bolto­zatát markolók tépázták meg. Az épület láger Sán­dor tulajdona; ez volt az utolsó vétel az árverésen. Az eredetileg május elejéig szóló bontási határidő elég­nek látszott arra, hogy a rokonság bevonásával eltün­tessék a falakat, ám a kö­zelben folyó építkezések és a tereprendezés miatt szük­ség volt a munkák meg­gyorsítására; most a város­gazdálkodási vállalat dolgo­zol és gépei segítenek.

Next

/
Thumbnails
Contents