Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

A rfz mossa a partfalat Értékmentés a fonyédi hegyen » Tavaszt Idéző tél végén jártam a fonyódi hegyen. A kilátóhoz hűvös leheletét küldte a Balaton, de a Sí­pos-hegy és a Vár-hegy al­kotta völgyben lehúzta már a télikabátot a sétálóról a nap. A kilátótól messzire le­het látni: jó időben íöl egé­szen Siófokig és le a berek széléig. Ha a tetőre felér a . látogató, megkapóan szép kép tárul elé. Amíg felka­paszkodik Ide, azt is észre kell vennie, hogy az ember 1 nemcsak örül a környezeté­nek, hanem alakítja, formál­ja és esetenként károsítja is. A fonyódi hegy két nagy értéke a klíma és a táj. A klímáért — dr. Szaplonczay Manónak, Somogy vármegye főorvosának javaslatára — már a századforduló óta jár­tak ide pihenni azok, akik nem bírták a páradús Bala- ton-partot. A megkapóan szép táj fpstöket, muzsikuso­kat vonzott. Innen a leg: szebb a Badacsony és itt a legnagyobb a csend. A fá­kat magasabbra szorítva mind több nyaralót építettek itt. A nyaralókhoz utcákat vezettek, és az utcák össze­gyűjtötték a csapadékvizet. A víz pedig mosta, áztatta a hegyoldalt. Lent a Bala­ton és a hegy között széle­sítették a 7-es utat, a vasút­ton is sűrűbben robogtak vé_ gig a nagy súlyú szerelvé­nyek. A forgalom rázta az aláázott löszfalat. A hegy 1975-ben jelezte először, hogy nem bírja tovább a terhelést ; egy csöndes, eső áztatta éjszakán megindult, és ráomlott az útra. Ennek híre ment. Azok, akik szere­tik — és féltik — a fonyó­di hegyet, sokszor hivatkoz­nak erre az esetre. Pedig nemcsak ez történt: a part hol itt, hol ott reped meg, de — mert a föld nem om­lik a nagy forgalmú útra — kevesen veszik tudomásul. A hegyen van a községi közös tanács irodaháza. Ko­vács Béla tanácselnök mond­ta: — Amikor a 7-es főközle­kedési utat korszerűsítették, nem oldották meg a parton a csapadékvíz elvezetését. A földcsuszamlás után sörön kívül kaptunk négy és fél millió forintot azért, hogy a Vár-hegy déli lejtőjén elve­zessük a csapadékvizet. A legnagyobb gondunk most az, hogy a két hegyről a Kossuth-erdőn keresztül le­zúduló víz szakadékokat mos és állandóan omlik a part. Vannak itt olyan ma­gánnyaralók, amelyeknek az udvara a folymatos leszaka­dás miatt lassan eltűnt, és a meredek partfalhoz közel került az épület is. Aki a két hegy sorsáért aggódik, annak nemcsak azért kell dolgoznia, hogy a további romlást megállítsa, hanem az eredeti állapot helyreállí­tásáért is. Sajnos a korábbi rendezési terv alapján erő­sen megnyirbálták a két hegy ékességét: a kivágott fák helyett nem telepítettek újakat. Az új rendezési terv alap­ján növelni kívánjuk az itt honos tölgy és cser terüle­tét. A Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság kezelé­sébe adtuk át a területet azzal, hogy óvja és fejlessze a véderdőt. A szakember gondosságát látni már. Pi­henőpadokat, esőbeállókat, erdei tornapályát építettek. A természet alkotta értéke­ket megtartva az ember szolgálatába állították ezt a területet. A partszakaszon pedig fából készült kerítést építettek. A hegyen megkezdődött a mentés, és t^fv készült arra, hogy a parton is történjen valami. 1977-ben tanulmány- tervet kérleli a Víziterv-töl a csapadék elvezetésére. A legkritikusabb szakasz kivi­teli tervei is elkészültek. Megvalósításuk körülbelül 110 millió forintba kerülne. Ebből a partvédelmet bizto­sító értékmentő beruházás a számítások szerint 13—14 millió forintot emésztene föl. A Dél-dunántúli Víz­ügyi- és Közműépítő Vállalat elvégezné a munkát, ha kap­na rá megrendelést. — Ez a beruházás megha­ladja a község lehetőségeit — mondta Kovács Béla. — A MAV-tól és a KPM Ka­posvári Közúti Igazgatóságá­tól támogatást kértünk, sa- nos nemet mondtak. Pedig a hegv veszélyezteti a for­galmat. Csak a Balatoni In­téző Bizottság, valamint az Országos Természet- és Kör­nyezetvédelmi Hivatal igyek­szik segíteni. Az előbbi anyagilag támogatta a ter­vek elkészítését, az utóbbi pedig most ígért segítséget A fonyódi emberék és in­tézmények társadalmi mun­kát ajánlottak fel. Ügyet csi­nált a fonyódi táj megmen­téséből a községi pártbizott- tág, a népfrontbizottság és az országgyűlési képviselő is. A Vár-hegy 231 méteres csúcsán érezni lehet, hogy lent a völgyben megmozdult valami: tavasz közeleg. Dr. Kercza Imre A közvélemény érdeklő­désének s 'ppcnriábm változatlanul a műit hét végi kiemelkeló po'itikai esemény, a megyei pártér­tekezlet állt. KuVkü'.ek szá­moltak be kisebb-nagyohb közösségeknek élménveik- ről, tapasztalatairól, baráti és hivatalos beszélgetéseken elemezték az elhangzottakat, illetve az otí hozott határozatok szellemében végzendő fel­adatokat elsősorban a mun­kahely, a szűkebb környe­zet tennivalóiról esett és esik szó. Mert a véle­ménycsere folytatódik tovább, haszna. döntéseket, célravezető elhatározásokat és teremtő telteket eredmé­nyezve. Elengedhetetlenül szükség van erre, mert ahogy elhangri t a pártér- tekezleten: »Jól kell élnünk a bizalommal, -még jobban kell szolgálnunk Somogy megye lakosságimk ügyét, a népgazdaság áltilános fej­lődését, még eredményeseb­ben kell végrehajtanunk megyénkben a párt politi­káját.-' Még két hét, és véget ér 1980 első negyedéve Az üze­mek, a gyárak, a vállalatok máris készülnek az esztendő első számvetésére, amikor a korábbiaknál is sokkal na­gyobb jelentősege * van aii- nak, hogy a termelési, gaz­dálkodási programok üteme­sen, időarányosan Jeijesdlje- nek. Tízezrek szorgalmas munkájáról, az elért ered­ményekről sűrűn érkeznek hírek. Példaként említjük hogy elkészült, és e heten megkezdték a próbamérése­ket a Budapesti Vegyipari Llj beruházások Osztop.ánban Sátor az utánfutón Gépgyár tábi 3, számú gyár­egységében annak a zsiilp- kapunak. melyet a gyá~ nyolc cs fél millió forint ér­tékben Nigériának készt élt. Ezzel az idei harmincnrlüós tőkés exportjuk jelentős ré­szé megvalósult. Tizenkét fonva-cémázó gép »költöztetése-« kezdődött meg a héten a Famutfonó- ipari Vállalat Kaposvári Gyárából a böhönyei terme­lőszövetkezetbe. A váilalat és a mezőgazdasági üzem között több mint egy évti­zedes a kapcsolat, * a böhö­nyei »fonoda« fontos mel­léküzemága a szövetkezet­nek. Munkaerő-hiány miatt a gépek kihasználtsága Ka­posváron nem volt megfele­lő. Böhönyén azonban há­rom műszakban évente há­romszáz tonna fonalat és hatszáz tonna cérnát készít­hetnek velük. Ez az intézke­dés nemcsak a termelőesz­közök' jobb kihasználására példa, hanem példája a cél­ravezető együttműködésnek, a racionális munkaerő-gaz­dálkodásnak. »Nyitnikék« — ezen a hé­ten. minden reggel hallot­tam a tavaszt egyre türel­metlenebbül sürgető, ked­ves kismacjár hangját, és akaratlanul1 rábólintottam a kikelet után sóvárgó dalra. Mert bizony nagyon várjuk már a rnpfcnyt, a rügyek pattanását, a tavasz zendü­lését, ami — úgy tetszik — az idén egy kicsit késik. Té­lés csípősséggel köszöntött •ánk március idusa, szép nemzeti finnevünk napja. Zászlódiszbe öltözött a vá­ros, fiatalságunk, megye­Csak hazai alkatrészekből a napraforgó pedig közepes termést hozott. A szövetkezetben nincs melléküzemág, nem is na­gyon törekszenek erre. Az oszlopán iáik az alaptevé­kenységekre koncentrálnak, a növénytermesztésből, állat- tenyésztésből próbálják ki­csiholni — kemény munká­val — a megérdemelt nyere­séget. Amit hozzáértéssel ki lehet hozni a földből, azt ki­hozzák. 1980-ban négy és fél mil­liós nyereséget várnak, azaz nagyot javítanak az eredmé­nyen, majdnem a 78-as szint­re számítanak. Ilyesmit pedig január óta meglehetősen rit­kán hallani. Ezt a szövetke- z.etét ugyanúgy érintik az új szabályozók,# mint bármelyik másikat az országban, mégis bizakodóak. Bíznak az embe­Még egy beruházásba kez­dett a szövetkezet.A KITE termelési rendszer, a Nö- vényolajinari és Mosószer- gyártó Vállalat és a tsz egy ötszáztíz vagonos naprafor­gótárolót épít Osztó pánban, mely a megye évek óta je­lentkező tárolási gondjait is enyhíti. A fejlesztés költsége 16 és fél millió forint. Szep­temberben tervezték a kez­dést. de á beruházási okira­tot csak december közepén kapták meg. Rohammunká­ban, két hét alatt elkészült az alapozás, karácsony nap­ján fejezték be. Ott dolgo­zott mindenki: az építőbri­gád, állatgondozók, irodis­ták ... Szívvel-lélekkel csi­nálták. tudták, a tárolónak őszre állnia kell. A vázszer­kezet is készen van már, egy centiméteres eltérést sem ta­láltak a szerelők ... M. E. szerte mindenüti megemlé­kezett történelmünk dicső napjairól. .Ezzel a nappal fonódott össze , egy jeleníts jubileum: három évtizede, 1950. március 15-én alakúit meg néphadseregünk egyik magasabb egysége, s a Ka­posváron rendezett ünnepsé­gen a népgazdasági felada­tokból is jelentős részt vál­laló katonáknak csapatzász­lót adományozott a SAÉV. Ha hajnalonként mínuszt mutat is a hőmérő. és imitt-amott még hószállin- gózásrób hullunk. azért i küszöbön álló tavasz szá­mos csalhatatlan jelevei ta­lálkozunk. A fagy lassan en­ged, a földeken veikben, a saját munkájuk­ban. Hogy ezt. a nagyobb nyere­séget mi módón fogják elér­ni ? Az energiaigényes és a szövetkezetben kevésbé gaz­daságos kukorica vetésle ü- leíét a felére csökkentik, he­lyére napraforgó es' tavaszi árpa kerül. A búza is kedve­zőnek látszik, ezért jövőre háromszáz hektárral többet vetnek. A szövetkezet erős oldala a juhászat, ezt tovább akar­ják fejleszteni, ötezer juhot hizlalnak. Nemrég bővítet­ték a telepet, tavaly június­ban készült el két új istálló 1230 férőhellyel. Hetvenhá- rom hektáron szakaszosan legeltetik a juhokat, két vil­lany pásztorral. A szövetkezet két telepére új betonutak épültek, csaknem négy kilo­méter hosszú a kettő; mintegy ötmilliót fordítottak rá. A befektetés megtérül, jútian­ként 100—200 forint nyere­séggel számolnak és ez óva­tos tervek szerint is X millió 200 ezer forintot jelent — Áprilisban már közúta- inkon is találkozhatunk a Tabi Építő- és Vegyesipari Szövetkezet gépkocsiutánfu­tóival — mondta Kovács András elnök. A kocsikat teljes felszereléssel a 4. sz. Afit Mozaik utcai telepén, Budapesten adják át a ve­vőknek. Ott kívánság szerint fölszerelik a vonógömböt, és le is vizsgáztatnak minden típust. A második negyedév­től a kétszázhatvan és a há­romszázötven kilogramm hasznos terhelésű utánfutó­kat szállítják. A tavalyi pi­ackutatás óta nagyon sok rendelés futott be a szövet­kezethez. A vevők tájékoz­tatására most készítenek egy szórólapot, amely tartalmaz­za az utánfutók műszaki ada­tait, az árakat, és azt, hogy az egyes típusokat milyen gépkocsik vontathatják. A szövetkezet a termelés biztonsága érdekében a len­gyel import alkatrészek he­lyett hazai beszerzésre törek­szik. Ennek érdekében tár­gyaltak több magyarországi termelővállalattal is. 1980 végére a tabi utánfutók kizá­rólag hazai alkatrészeikből készülnek. — A Lenfonó tabi kem­pingcikkgyára lakókocsikhoz elősátrakat gyárt. Nem gon­doltak arra, hogy velük sát­ras utánfutót készíttessenek? — kérdezterri Kovács And­rástól. , — A távlati elképzelése­inkben szerepel egy ilyen tí­pus. Az utánfutók ponyváit most is ők gyártják. Csordás Attila, a kemping­cikkgyár főmérnöke elmond­ta, hogy erre akkor kerülhet sor, amikor az utánfutók ter­helési próbái véget érnek, és megkapják a műszaki szak- véleményeket és a paraméte­reket. Két elképzelés van je­lenleg. Az egyik szerint a ki­nyitható vázat egybeépítik az utánfutóval. Európában ez a megoldás terjedt el. A másik elképzelés szerint a kocsi te­tőrészét alakítják ki úgy, hogy a sátor kivehető legyen. A kempingidény befejezté­vel teherszállításra lehetne használni az utánfutót. Al­kalmazhatósági területe így jócskán kibővül. Az autós turizmus kedvelői bizonyára örömmel fogad­nák a hazai típusú sátras utánfutót. Hiszen más ilyen nem kapható. A lengyel la­kókocsikért is sorba kell áll­ni. Cs. L. Az osztopáni tsz nyeresége tavaly 2 millió 310 ezer fo­rint volt, ami alig fele az előző évi 5 milliónak. Az aszály és a jég igen érzéke­nyen érintette a szövetkeze­tét. Kétszázkllencven hektárt ki kellett szántani, a 250 hektáron termesztett borsó­ból egy szemet sem tudtak betakarítani. A kukorica jó, pezsdül az élet. A téli csend utárr mini több helyen zúgnak fel az. erő­gépek. munkálják, vetésbe készítik elő a talajt. A Ker­tészetekben pedig már »tel­jes az üzem«, Tótújfalubar a héten az elsők között a megyében a zsenge palántáit fölé húzták a síkfóliát. A kikelet csalhatatlan je­le, hogy megkezdődött a hé­ten Kaposváron a tavaszi »nagytakarítás«, Börzén :én falu hét keretében látott ház­zá a lakosság a község csi­nosításai! /•„ Eléd a Balaton környéke, az " idényre való készülődés számos je'evei találkozni végig a deli par­ton. A megye útjait já.va a tél okozta károk élt in tele­sének munkáit látjuk. A KPM felmérése szerint a ta­valyinál kevesebb hiba ke­letkezeit, akkor kétezer, most mintegy ezerhatszáz tonna anyagra lesz sz ikség a kijavításához. Vikii* Márta Országszerte kezdődnek a határszemlék A tavaszi határxzemléken a mezőgazdasági rendelteté­sű földeken kívül 1900-tól fokozottabban ellenőrzik a más célra szolgáló (bányá­szati. közlekedési, vízügvi) termőterületek mezőgazda- sági mellékhasznosítását. E területek kezelőit ugyanis jogszabályi rendelkezések köteled •< nr-*n. n/ egyes létesítményekhez tar­tozó termőföldek — Arák- es csatorna partok. töltésolda- lak — hasznosításáról gon­doskodjanak: a művelhető területeket, illetve a fűter­mést felajánlhatják a szom­szédos nagyüzemnek vagy t háztáji gazdaságoknak. A határszemlék feladata annak vizsgálata is: mit tet­tek az üzemek a gyommen­tesítés erdekeben. A szemlcbizottságok szem­ügyre veszik a gyepte ui'ete­ket, körültekintően megvi.s- gálják, hogy a természeti és üzemi adottságok a gyepek intenzívebb hasznosítnsa ér­dekében milyen agrokémiai, agrotechnikai és tethnoló- giai tennivalókat igényelnek. Arra törekednek, nögy azo­kat a gyeprészeket, amelye­ket egyáltalán nem. vagy csak alkalmilag kaszáltak, illetve legeltettek, ismét be­vonják a gazdálkodás köré­be. Mindezt indokolja, hogy a természetes gyepeken ter­mett takarmány me ínyi.sé- gének ^ növelésével je enlçi.s szántóterületeket lehet fel­szabadítani más növény1 kultúráknak. A múlt évi adatok bizta­tóak; a nagyüzemek, az utób­bi három évben 27 ezer hektár, korábban parlagon maradt földet vettek haszná­latba. Tc»ábbi háromezer hektárt pedig vá. hatóan .1980-tól kezdve hasznosí­tanak. Az üzemi területek összevonása, a táblaméretel: növelése érdekében csaknem százezer hektárt cseréltek el ágymással a gazdaságik. A földhivatalok 35 ezer hek­tár szétszórt, elaprózott föl­det egyesítettek nagyüzemi táblákban. Három, év alatt 7000 romos tanyát bontottak le. Ebből mintegy 6000 ta­nya helyét a nagyüiemek már művelésbe veLek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents