Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

Forintokat „termő” együttműködés Körösíiesvi kezdeményezések A lépésekről beszélgettünk Bessenyei Györggyel, a kő­rösihegyi Jobblét Szövetkezet elnökével. A lépésekről, me­lyek — mint mondotta — elodázhatatlanokká váltak. — Egy ilyen kis szövetke­zetben, mint mienk, amely »»adásul hagyományosan sa­játos vonásokat is hordoz, a *aaá közgazdasági környezet­be*» parancsoló szükségsze­rűséggé vált a változtatás. • — Más gazdaságokban js es jelenti most a legfőbb fel­adatot — vetettem közbe — az adottságok jobban i gazo­dé termelési szerkezet kiala­kítása. a mennyiség helyett a «yereségszemlélet erősíté­se, a hozomráíordítás viszo­nyának minden eszközzel va­ll« javítása. — Azt hiszem — jegyezte meg az elnök —; ina egy mezőgazdasági vezetőnek nem lehet ennél fontosabb- dolga és kötelessége. Az erősen meredek, dom­bos határban a szőlőterme­lésnek hagyománya van. A Kzázbzenhat hektárból har­minc most fordult termőre, és kétéves program során to­vábbi nyolcvan hektárt tele­pítenek. Gazdaságilag a szö­vetkezetnek ez az egyik pil­lére. Bármilyen jé hírű és jó színvonalú a termelés, önmagában ez mégis kevés. — Ahogy sokfelé teszik, mz. állattenyésztésben kellett nekünk is lépni. Ügy vélem, a_ múlt év méltón nevezhe­tő a megalapozás évének. — Mit jelent ez a gyakor­latban, a számok nyelvén? — A dombvidék, a kiter­jedt legelőterület kínálja a lehetőséget a juhászainak. Tavaly minden erővel, még a nyereség rovására is, azon voltunk, hogy stabil főága­zattá fejlesszük. Bessenyei György lapoz egyet a »mindentudó« füze­tében, és őszinte lelkesedés­sel beszél a dolgozókról, akik a korábbiaknál szerve­zettebb, szorgalmasabb mun­kával, ösztönzőbb bérezési rendszerre] egy év alatt két­ezer-kettőről kétezer-nyolc- százhatvankét literre növel­ték a tehenenként» hozamot. Kilencvenezer többletbevételt jelentett es a szövetkezet­nek. — Kis szövetkezet: kicsi állomány. Mindössze ötve­nes a tehenészet. A hatodik ötéves tervre készülve gon­dolkodtunk a létszámbeli fejlesztése is. Legelőnk van, intenzív .gyepgazdálkodással célravezető lehet. — A hatodik ötéves tervet említette. A közelmúltban a megyei tanácsülésen ezzel összefüggésben az hangzott él, hogy fő feladat lesz a szövetkezetekben az eddig egy kissé elhanyagolt mun­kaerő-gazdálkodás javítása.-» Messzemenően egyetér­tek vele. E vonatkozásban is egy igen lényeges lépést tet­tünk: szövetkezetünkben öt­venöt ezer munkanapra van szükség a feladatok elvégzé­séhez,. és dolgozóink csak harmincöt ezer munkanapot tudnak végezni. A hiányzó húszezer munkanapon ide­genből hozott emberek dol­goztak : nem is merem mon­dani milyen hatalmas költ­ségterhei jelentett ez. — Mült időben beszél er­ről. — Igen. mert a siófoki Sió Tsz-szel sikerült kiala­kítani olyan együttműködést, amely kölcsönös előnyökhöz vezetett. Náluk a répakopta- tó-üzemben ősztől tavaszig volt munkaerőgond. A női dolgozóink októbertől kezd­ve oda járnak, így minden beruházás vagy melléküzem nélkül megoldódott az ő fo­lyamatos foglalkoztatásuk. Tőlük viszont negyven — főként a parképítő részleg­ből — februártól nálunk metszi a szőlőt. Ezzel a tu­lajdonképpen nagyon kézen­fekvő megoldással ötven százalékkal csökkent nálunk az idegen munkaerő iránti igény és hatvan százalékkal a költség. — Ezzel a tavaszi, a met­szési feladatok oldódtak meg. És mi van szüret idején? — .A betakarításra a gaz­dasági kiskörzeten belül, például Pusztaszemesről, Nágocsród fogadunk munká­sokat. Bessenyei György úgy mondta: kis lépés. Valójá­ban az. Jelentősége, értéke . azonban joggal emeli a kö­vetésre méltó példák közé. A kóróshegyi példa egy a sok közül. Példája az okos, a forintokat »termő« — ha ugv tetszik: megtakarító — ésszerű együttműködésnek. Vörös Márta Gyerekek Nevelés és jog Kétségbeesett, de nyílt tekintetű, vézna kisgyerek jelenik meg az ablakban. Estig, míg a szülők nem ér­keznek haza, lakat alatt az ajtó; az öt testvér közül a nagyobb az ablakon át már kijutott az udvarra. Kisegí­tőbe jár. Kilencéves, első osztályos öccse pedig a Há­rmán Kató Általános Iskolá­ba, ahonnan gyakran leve­leznek a yá-oei tanács gyámügyeseivel. Már a gye­rekek szülei sem nézik tét­lenül, hogy B. J. durván bántalmazza osztálytársait. Az iskola ifjúságvédelmi felelősének levele a gyám­ügyre: »Az osztály több ta- riulóját megverte, ezért töb­ben félnek iskolába járni, Egyiküket lánccal verte el. Ha a csúzliját és a vassze­geket elvesszük tőle, olyan dührohamot kap, hogy teg­nap is mentővel szállíttat­tuk a kórházba. Ott egészén megnyugodott; nem tapasz­árnyékban Naptár 1980-ra Együttműködés az ellenőrzésben Az elmúlt években gyak­ran megtörtént, hogy ha az ember egy termelőszövetke­zet vagy vállalat főkönyve­lőjét kereste, nem találta, mert nem volt a helyen. A könyvelésben mindenütt ak­tahegyek, kapkodó, ideges emberek. S .mindez miért? Mert hetek vagy hónapok óta egymásnak adták a ki­lincset a különböző ellenőr­ző szervek. Ilyenkor a könyvelésben dolgozóknak jóformán nem jutott idejük másra, mint hogy az ellen­őröket kiszolgálják. Amiko- egy vizsgálat véget ért, és a főkönyvelő leült az íróasz­tal mögé, hogy mu okához, lásson, kopogtattak az ajtón, s kezdődött minden élőiről... 1977-ben a Miniszterta­nács rendeletet hozott az ál­lami ellenőrzésről. Mint a rendelet hangsúlyozza, ez ellenőrzési munka tapaszta­latai indokolják az állami ellenőrzés egész rendszeré­nek továbbfejlesztését. A határozat megállapítja — ez a gazdálkodás és az igazga­tás minden területére érvé­nyes alapelv —, hogy «2 ellenőrzés a vezetés, az irá­nyítás szerves része. Ahhoz azonban, hogy ez így is legyen, megfeélő együttműködésre van szük­ség; az ellenőrző szarvét munkáját össze kell hangol­ni. Megyénkben is megala­kult a koordinációs bizott­ság, és elkészültek az álla­mi ellenőrzési koordinációs tevékenység tartalmára és lebonyolítására vonatkozó irányelvek. Ebben pontosan meghatározzák, hogy mi az egyes szervek feladata. A népi ellenőrzés például a társadalmi tulajdon védel­mének helyzetét, az állami és állampolgári fegyelem végrehajtását, a közérdekű bejelentéseket vizsgálja. és elősegíti a gazdasági, társa­dalmi fejlesztésre, a lakos­ság életkörülményeire vo­natkozó feladatok végrehaj­tását. A NEB tehát általá­nos hatáskörű vizsgálatokat végez, a többi szerv pedig a jogszabályban meghatáro­zottakat. — A tulajdonképpeni koor­dinációs munka 1978-ban kezdődött — mondja Madig István, a megyei tanács vs pénzügyi osztályvezetője — Föl kellett deríteni hol zaj­lanak párhuzamos vizsgála­tok, ki,, mikor, hol vizsgál éppen. Azt is tudnunk kel­lett, hogy a minisztériumok, a főosztályok mikor végez­nek vizsgálatokat a vállala­taiknál. Ezt nehéz voP — s még most sem könnyű — kideríteni. A megyei taná­csot ugyan értesíteni kellene Betegkocsi, hallásjavító 6.5 millió az államtól — egy év alatt A somogyiak tízezrei vesz­tek igénybe gyógyászati se- édeszközöket. Ök és az készségesek is aligha tud­ók, hogy tavaly ezek az esz- :öziik összesen 6,5 millió ío- intos állami támogatással sokk en tett ellenszolgálta ásért kerültek a rászorulók úrtokába. Maátzné Mórocz Etelka, *a legyei Társadalombiztosítási gazgatóság számviteli és ölitségvetési osztályvezetője itíatokat sorol: milyen és, nennyi gyógyászati segéd­eszközhöz jutottak a múlt év­ien a somogyiak. 32 494 zemüveget, 6258 darab orto­péd cipőt, 5444 pár talpbeté- et, 3293 gumiharisnyát, 39 letegkocsit, 167 hallásjavító részteleket, 59 művégtagot, 96 haskötőt, 347 gyógyfűzőt, 1 parókát, 1048 támbotot, 884 nankót és számos egyéb esz­közt, tartozékot — mint imilyen például a hallásja­vító készülékhez való akku — vettek át tavaly. Vannak gyógyászati segéd­eszközök, amelyekből sokat adhattak, de így sem eleget. Ismert ' gondok nehezítik például az ellátást ortopéd cipővel, s a harminckilenc betegkocsinál is bizonyosan többre lenne szükség. Ami van, az viszont sokak baján segít — és segítenek mások is a rászorulóknál: ... — Tavaly ősszel jelentke­zett az egyik beteg;, hogy a kocsiját át kellene alakítani, mert máskülönben nem hasz­nálhatja. önzetlen vállalko­zóként a Kaposvári Vas— Műszaki Szolgáltatóipari Szövetkezet egyik szocialista brigád ja elvégezte . a beteg- kocsin a szükséges módosí­tásokat, a beteg igényei sze­lni — tájékoztat az igazga­tóság osztályvezetője. A paróka is gyógyászati segédeszköznek számít: — A koponyaműtéttel kapcsolatban vagy betegség niait elhullott haj pótlására an szükség. Tavaly a hét járókából hatot nők kaptak, egyet férfi. A férfiaknál alapvető szempont, hogy a haj a megjelenés fontos »kel­léke« egyes foglalkozások­nál, mint amilyen például az előadóművész vagy a pincér. Azonban ilyenkor is csak fő­orvosi engedéllyel, méltá­nyossági alapon utalható ki részükre paróka. A Megyei Társadalombiz­tosítási Igazgatóságnál a múlt évi szemüvegköltség 2,1 millió, a fogpótlásé 1,2 mil­lió, az összes egyéb, a gyó­gyászati segédeszközöket ter­helő költség pedig 3,2 millió forint volt. Ezzel a 6.5 millió forinttal »tehermentesítette« államunk a múlt évben a so­mogyi betegeket, amikor ezeket az eszközöket igénybe vették. A szemüvegekhez való hozzájárulásban példá­ul benne van a szemüvegke­retek és a védőszemüvegek állami támogatása is. — A legtöbb gyógyászati segédeszköznél mindösze 15 százalékot fizet a beteg, a to­vábbi 85 százalék az igazga­tóságot, vagyis az államot terheli. Ez az arány-csupán a fogpótlásra és az ortopéd "ipőkre nem érvényes: itt ugyanis meghatározott össze­get térít, a beteg. B. F. erről, ez azonban ritkán tör­ténik meg. Egyszóval a leg­fontosabb feladat a párhu­zamos vizsgálatok elkerülése volt. Csupán érdekességként említem, hogy akadt olyan szerv, amelynél egy évben 17 féle vizsgálat zajlott le. Fölvetődik az emberben a kérdés: miért nincseiek kö­zös vizsgálatok? A koordi­nációs bizottság tagjai ezt szeretnék elérni. Ám egy-két évvel ezelőtt örültek annak, hogy legalább a vizsgálati eredményeket • közösen hasznosítják, azaz: amit az egyik szerv megállapít, az nem titok a másik előtt. Az ez évi ellenőrzési nap­tárban. már csaknem telje­sen sikerült kiküszöbölni az átfedéseket. Természetesen nem vették fel a naptárba a Köjál, a tűzoltóság ellen­őrzéseit, a munkavédelmi vizsgálatokat. Az icjei legfőbb vizsgalap szempontok is kiolvashatók a több mint húszoldalas naptárból. — Sok a gond a belső el­lenőrzéssel — mondja Se­bők József, a megyei NEB elnökhelyettese. — Nem megfelelő a színvonala, és sajnos sok helyütt tapasz­talható, hogy a vezetőség nem igényli a belső ellenőr­zést. Nem veszik tudomásul, hogy ez az ő munkájukat segíti, része a döntéselőké­szítésnek. Ebből következik, hogy sok helyen baj van a bizonylati renddel, fegye­lemmel. A másik téma, mely az idén különösen előtérbe ke­rül: az ésszerű takarékos­ság, a gazdaságos termék­szerkezet-váltás, bizonyos exportkötelezettségek tel­jesítése, a beruházások terv­szerű befejezése. A korábbi tapasztalatok szerint külö- ' nősen a termelőszövetkeze­teknél van baj a költséggaz­dálkodással, a takarékosság­gal. Az ellenőrzések során tehát főként ezeket a hiá­nyosságokat derítik fel, hogy a vezetőség átfogó ké­pet kaphasson mindenről, így megfelelő döntések szü­lessenek. Ez történik tehát az idén, de azt is szeretnék elérni a koordinációs bizottság tag­jai, hogy az ellenőrzések so­rán szerzett tapasztalatok — közgyűlések, értekezlete«:, szocialistabrigád-gyűlés- sek témájaként — nyilvá­nosságra kerüljenek. Az el­lenőrzések során ugyanis nemcsak a hiányosságokat tárják fel, hanem sok kő- ) vetésre érdemes példára bukkannak. Ahhoz pedig, hogy a jó módszerek elter- I jedjenek, több fórumra, na­gyobb nyilvánosságra van szükség. I»án Tibor 1 taltak nála semmilyen el­változást. Az iskola legszívesebben lemondana B. J.-ről. Nem ezért, mert nehezen nevel­hető. hanem mert nincs lehetősége rá, hogy ered­ményt érjen el a gyerek sze­mélyiségének megváltozta­tásában. Maradnak a jogi eszközök. Az osztályban — Gyerekek! Mit gondol­tok, miért hiányzik ma B. J.? — Mert fél, hogy elvisz k — Mert fél. — Mert fél, hogy intézet­be kerül. Ezen a napon senki sem rettegett az osztályban. Az egyik kislány két nap után most először mert eljönni az iskolába. junk. Nem veszekednek, nem is isznak. Kétszobás, fürdőszobás a lakásuk. 1982- ben bontanak minket. A szülők Otthon Kaposvái'on. a belváros­ban laknak B. J.-ék. A fa­kerítésen ajtó — zár.va. Csöngetünk. Kutyavonítás, majd fordul a kulcs a zár­ban. — A kutyát, légy szives, kösd meg! — kérem a g vé­reket. — Miért nem voltál ma iskolában? — Én délután járok. — Tüzel a szeme, s ahogy a kutyát tartja, nem vagyok biztos benne, hogy nem ereszti rám. — Ne mondd! Felesel.- De el kell ismer­nem: tévedtem, amikor azt hittem, hogy ő B. J. Nem, ő a bátyja. — Józsi hol van? — Benn. — Bemehetek? A szomszédból átszólnak: csak a gyerekek vannak itt­hon. A férfi dolgozik. az asszony elment, csak esle- felé várható haza. Az ajtó zárva. Közben a többi gye­rek is az ablakhoz merész­kedik. B. J. is. Melegítőnad­rág van rajta, de meztelen a felsőteste. A szobában még néhány apróság, öten van­nak. — Józsi! Miért nem jöt­tél ma Iskolába? — Beteg vagyok — felel illedelmesen, és a hónalját mutatja. Valamilyen seb tátong vézna karja és beesett mel­le között. Aztán behúzódik a lakásba. Testvére a ku­tyával babrál. Az állat mel­lett vér csordogál; egy dög fekszik a' cementlapon. Egy tacskó? A szomszéd: — Lehet, hogy megnyúzzák? Egyéb­ként nincs velük semmi ba­Bçk Ágnes, a városi gyám­ügy csoportvezetője : — Az­óta foglalkozunk B. J.-ék ügyével, amióta a belváros­ba költöztek. Addig nem hallottunk róluk. Az általános iskolás gyer­mek gyakori mulasztása miatt roár büntetést is ki­szabtak a családrd. A gyám­ügy behívatta a szülőket. Részlet az apa nyilatkoza­tából: — Amit leírtak, az mind hazugság. Az én gyerekem jól van nevelve. A gyerek azért nem tud jól tanulni, mert nem általános iskolá­ba kellene járnia, hanem kisegítőbe. A nagyobbik is oda jár. Vele eddig nem volt probléma. A gyámügy csoportvezető­je: — Hiába beszéltünk a szülőkkel. Durván vissza­utasítják a segítőkészséget. Ha pedig a szülő nem akg:, segíteni a gyerek nevelésé­ben, már csak az állami gondozásba vétel je!enihet megoldást. A város gondjai A gyámügy nyV ántartá- sából megtudhatjuk. hogv Kaposváron a vészé yeztetett környezetben élő gyerekek­ről milyen úton-módon pró­bálnak gondoskodni. Jelen­leg kilenc venhárom gyerek mellé van kirendelve párt­fogó felügyelet. A veszé­lyeztetett kiskorúak száma: 223. Környezet miatt — la­káskörülmény. betegség — 43, durva magatartás miat* 129, anyagi okként 49 eset szerepel a nyilvántartásban. Alkoholista szülők is szép számmal szerepelnek a sta­tisztikában: 85-en. Védő in­tézkedésként negyvennyolc kiskorúval beszélgettek a gyámügyesek. A rendkívüli és rendsze­res nevelési segélyek össze­ge és a belőle való részese­dés jól mutatja, hogy álta­lában sokgyerekes családok­ról van szó. Rendkívüli se­gélyben kétszázha t /anhá- rom család részesült tavaly, a kétszáznegyvenöt ezer fo­rint hatszázhatvanöt gyerek között œzlott meg. A nehezen nevelhető gye­rekek pedagógiai és jogi segítésének — túl az anya­giakon — tapasztalatai föl­vetik, hogy hatékonyabb in­tézkedésekre van szükség. Horányi Barna Automata másoló lángvágó berendezésünkre, valamint idomacélhajlító gépre szabad kapacitással rendelkezünk % A megrendelt munkákat rövid határidővel teljesítjük. ÉPGÉP barcsi gyárr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents