Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

«0 Díszünnepség Moszkvában nagyszabású ünnepséget rendezett az SZKP moszkvai városi pártbizottsága, a Szovjetunió Honvédelmi Mi­nisztériuma, a Szovjet Há­borús Veteránok Szövetsége, a Baráti Társaságok Szövet­sége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Moszkvá­ban, a Szovjet Hadsereg Központi Házában Buda­pest felszabadulasának 35. évfordulóján. fi pakisztáni légierő gépei Rendszeresen megsértik Afganisztán határait A pakisztáni légi erő gépei rendszeresen megsértik Af­ganisztán határait. A pa­kisztáni hatóságok — mi­közben az ország területet az afganisztáni bel ügyeikbe be­avatkozó intervenciós erők támaszpontjává változtatják •— az utóbbi időben Afga­nisztán légiterének nyílt megsértéséhez folyamodnak. Ezen üdvül folytatódik » felforgató csoportok atdobá- • sa : az elmúlt napokban az afganisztáni Nangarhar tar­tomány területére több, át­lagosan 400 főből álló ellen­forradalmi csoportot irányí­tottak át Pakisztánból. Ugyanakkor utasítást adtak az afgán határon lévő pa­kisztáni határór-állások megerősítésére­mm» Lord Carrington brit kül­ügyminiszter hétfői beszédé­ben az Afganisztánnak nyújtott segítség miatt is­mét »beavatkozással« vádol­ta a Szovjetuniót, de hang­súlyozta: a nyugatnak nem szabad felégetnie a Moszk­vához vezető hidakat. A londoni tudományos akadémián megtartott elő­adásában a külügyminiszter elmondotta: »Folytatni kell a kelet és nyugat közötti fcgyverkorlátozasi tárgyalá­sokat, mert az értelmetlen fegyvertel halmozás senki­nek sem érdeke«. Ünnepi megemlékezés Budapest felszabadulásának 35. évfordulójáról (Fdbjtotás m 1 otâatrât) talmas vér és embenüdoza- tukkal a szovjet katonák Budapesten, ahol a hitleris­ták és magyar kiszolgálóik öltek, raboltak, pusztítot­tak. Kifosztott, romba dön­tött város vádolta a fasiz­must. 35 esztendővel ezelőtt a gyötrelem, a bénultság és a gyász mellett azonban már sok budapesti szivében új reményt hozott ez a nap. Üj érzelmek keltek: a tisz­telet, a hála érzései a szov­jet emberek, a Vörös Had­sereg iránt, akik a felsza­badulást, a beket, az eddig nem ismert szabad . élet es az újjászületés lehetőségét hozták. Utat nyitottak az emberibb, a gazdagabb és boldogabb társadalom, a szocializmus felépítéséhez. Ezért emlékezünk minden esztendőben február 13-án a felszabadító Vörös Hadse­reg katonáinak hősiességé­re, példamutató bátorságá­ra és emberségére. Szépvölgyi Zoltán így folytatta: Népünk legjobbjai — bár döntő módon nem tudták befolyásolni a főváros fel­szabadításáért folyó hadmű­veleteket —, de részvételük­kel, ha szerény mértékben is, elősegítették a szovjet hadsereg felszabadító kül­detésének sikerét. Ma, a főváros felszabadu­lásának előestéjén kegyelet­tel gondolunk és tisztelettel emlékezünk azokra a honfi­társainkra, akik bátran ki­álltak népünk becsületéért, s életüket sem kímélve, fegyverrel harcoltak a fasiz­mus ellen, aktív részeseivé váltak a magyar szabadság megszületésének. A továbbiakban rámuta­tott: Az elet megindításában » nagy segítségünkre voltak a szovjet katonák, a szovjet emberek. Az akkori Buda­pest aléltságból ébredő népe a szovjet emberektől tanult meg talpraállni, kiegyene­sedni. Visszatekintve a felszaba­dulás óta megtett útra, mél­tóan mondhatjuk: valóra váltottuk a három és fél évtizeddel ezelőtti almokat, elődeink legjobb törekvéseit. A felszabadulással minősé­gében és. jelentőségében tel­jesen új fejlődési szakasz kezdődött a város életében. Pártunk és kormányunk út­mutatásával, erkölcsi és kü­lönösen az elmúlt 15 évben fokozódó anyagi támogatá­sával, a budapesti dolgozók áldozatos munkája eredmé­nyeként, a főváros olyan fejlődést ért el, amelyek méltán válthatnak ki elis­merést. A fővárosi tanács elnöke ezután részletesen szólott Budapest három és fél évti­zedes fejlődéséről. Ünnepi beszéde befejezé­seként Szépvölgyi Zoltán ezeket mondotta: 1945 napsütéses február 13-a óta három és fel év­tized telt el. Akik ezt az időszakot* Budapesten élték végig, és hittel, hazaszerete­ten alapuló kötelességtu­dattal dolgoztak fővárosunk újjászületésén, fellendülé­sén, talán észre sem veszik, hogy az országgal. együtt milyen hatalmas mértékben fejlődött a város, amely ma szebb, gazdagabb, mint tör­ténelme során bármikor. Az ünneplés és az eredmények mellett sem hallgatunk azon­ban arról, hogy sok még a gondunk, hogy sok a tenni­valónk a lakosság jogos igé­nyeinek kielégítése, a fővá­ros fejlesztése érdekében. Pártunknak és kormá­nyunknak azonban az or­szág, a nép érdekeit szolgá­ló, világos céljai vannak. És ez irányt mutat mindazok számára, akik a szebb, a gazdagabb élet, a szocializ­mus felépítésének útját jár­ják, és ezért hajlandók is dolgozni. A kitűzött célok megvalósítása számunkra az ország és a főváros töretlen fejlődését jelenti, a dolgo­zók életének szebbé, boldo­gabbá tételét, és azt, hogy Budapest a jövőben is mél­tó fővarosa marad szocialis­ta hazánknak. , Szépvölgyi Zoltán nagy tapssal fogadott beszéde után Leonyid Boriszov szólt az ünnepség résztvevőihez. Leonyid Boriszov beszéde Engedje meg, hogy Bu­dapest fasiszta megszállás alóli felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából az SZKP Moszkvia Városi Bi­zottsága és a Moszkvai Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága megbízásából tol­mácsoljam a Magyar Nép- köztársaság fővárosa minden lakosának a moszkvai dol­gozók forró üdvözletét és szívélyes jókívánságait — kezdte beszédét Leonyid Bo­riszov, majd egyebek kört hangoztatta: A szovjet hadsereg csa­patai — a magyar hazafiak tevékeny részvételével — felszabadították Budapes­tet, majd az egész országot'. Ez felbecsülhetetlen jelen­tőségű tett volt a magyar ál­lam nemzeti újjászületése szempontjából és megnyitót­Plenáris üléssel folytatta munkáját a LEMP kongresszusa (Folytatás az 1. oU&lrcK) •szocialista ország népgazda­sága, annál inkább szüksé­günk van egymásra, szoros együttműködésünk egyre szükségszerűbbé válik. A szovjet—lengyel gazdasági kapcsolatok igazolják ezt a törvényszerűséget, mennyi­ségi és minőségi tekintetben egyaránt gyors ütemben fej­lődnek. Megelégedéssel STlapít- hatjuk meg ma, hogy az el­múlt évtized e tekintetben rendkívül eredményes vplt. A szovjet—lengyel árufor­galom csaknem megnégy­szereződött Jó eredménye­ket értünk el a tudományos és műszaki együttműködés­ben. Ennek egyik kiemelke­dő példája volt a közös űr­kísérlet, Pjotr Klimuk és Miroslaw Hermaszewski űr­repülése. A nemzetközi helyzettel foglalkozva ezután Szuszlov így folytatta: — Levonva a következte­téseket a legutóbbi esemé­nyekből, feltétlenül megkell állapítanunk a közöttük lé­vő jelentős kölcsönhatást. Kk» agressziója Vietnam elten: a NATO döntése a fegyverkezési hajsza újabb fordulójáról; hatalmas ame­rikai katonai erő összponto­sítása Irán körül; fegyveres csoportok kiképzése és átdo­bás» a demokratikus Afga­nisztánba, ami végülis arra késztette ennek az ország­nak a kormányát, hogy se­gítségért folyamodjon a Szovjetunióhoz — mindez nem véletlen és különálló jelenség, hanem egy és ugyanazon láncolat Ezeket a jelenségeket az imperializ­musnak és a reakciónak az a törekvése szülte, hogy min­denáron meggátolja a népek harcát a függetlenségért, a haladásért és a békés éle­tért Ilyen körülmények kö­zött különös jelentőségre tesz szert a szocialista álla­mok lenini nemzeti. pofeti­kája. Ennék alapját egymással szorosan összefüggő elvek képezik: a következetes el­kötelezettség a béke és a nemzetközi biztonság iránt, ami a szocializmus szilárd védelmével, valamint az im­perialista rabság és a hege-; monizmus bármilyen meg­nyilvánulása elleni népi harccal való hatékony szoli­daritással párosul. A szocialista országok — hangsúlyozta Szuszlov — egyeztetett poütikájának el­vi irányzata dühöt vált ki az imperialista táborban. Osztály ellenségeink igyekez­nek mindenképpen bomlasz­tani a szocialista államok egysegét, hogy csökkentsék befolyásukat a nemzetközi események alakulására, gyengítsék art a képességü­ket, hogy kollektiven szava­tolják biztonságukat. A test­vérpártok az eíajta kísérle­tekkel szembe azt a megtör­hetetlen akaratukat állítják, hogy erősítsék egységüket a közös, célokért folyó harc­ban­Végezetül kijelentette; a .jövő dönfó mértékben a bé­ke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás és a szocializ­mus erőinek aktivizálásá­tól, ezen erők tevékenysé­gének pontosan meghatáro­zott irányzatától és egységé­től függ. A nemzetközi kom­munista mozgalom pedig mind méltóan hozzájárult ehhez. Kétségtelen, hogy mozgalmunk ezt a történel­mi küldetését a jelenlegi fe­lelősségteljes időszakban is teljesíti. Ezt követően Alojzy Kar- koszka, a varsói pártbizott­ság első titkára emelkedett szólásra. A fővárosban vég­zett munkát értékelve em­lékeztetett arra, hogy a varsái vajdaság minden har­madik lakosa a hetvenes években kapott új lakást. A feladatokat elemezve rámu­tatott a gazdálkodás haté­konysága növelésének, a jobb és fegyeLmezettebb munkának, az anyag- és energiatakarékosságnak a szükségességére. A délelőtti ölessel egy ide­jűleg hozták nyilvánosságra a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Revíziós Bi­zottságának beszámolóját a két kongresszus között vég­zett munkájáról es annak tapasztalatairól. A jelentes megállapítja, hogy a vizs­gált időszakban tovább fej­lődött a pártmunka, gazda­godtak irányai és formái, különösen nagy figyelmet szenteltek a pártszervezetek a lakossági panaszok ki-, vizsgalásának es megoldása- psfe ta az új élet építésének táv­latait. A moszkvaiak a közeli és az őszinte barat jogán szív­ből örülnek a budapestiek eredményeinek és azt kíván­ják önöknek, hogy érjenek el újabb sikereket a város szociális-gazdasági fejlesz­tésében. A szovjet emberek mély megelégedéssel állapítják meg, hogy a Magyar Nép- köztársaságban a szocialista építés 35 éve egyben az or­szágaink közötti állandóan erősödő barátság és szünte­len fejlődő együttműködés esztendői voltak. A szovjet —magyar testvéri kapcsola­tok alapja az SZKP és az MSZMP álláspontjának, tet­teinek egysége, hűségük a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elveihez. Leonyid llfies Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanacsa elnökségé­nek elnöke kijelentette; »Pártjaink órási érdeme ab­ban mutatkozik meg, hogy a szovjet—magyar barátság milliók, a szovjet és a ma­gyal- dolgozók millióinak közös kincse lett«. A szovjet—fnagyar testvé­ri kapcsolatok jelenkori sza­kaszát jellemezve Kádár( János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára kijelentette: »Ba­rátságunk és együttműködé­sünk szilárd és szüntelenül fejlődik, hiszen a Magyar Népköztársaságot és a Szov­jetuniót a sokoldalú együtt­működés és a kölcsönös bi­zalom fűzi egymáshoz, amely a közös forradalmi hagyo­mányokon, eszméken és cé­lokon, érdekeik közössegén alapul«. Engedjék meg, hogy a Magyar Népköztársaság fő­városa kommunistáinak, minden dolgozójának azt kí­vánjuk, hogy nagy munkasi­kerekkel fogadják a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusát, s érjenek el újabb győzelmeket a fejlett szocialista társadalom épí­tésében. A nagy tapssal fogadott beszéd után Méhes Lajos meleg szavakkal mondott köszönetét Leonyid Bori- szovnak és ez alkalommal is kifejezte hálánkat, testvéri barátságunkat a Szovjetunió népeinek, Moszkva lakosai­nak. További sikereket kí­vánt a kommunizmus építé­sében, a békés egymás mel­lett élés, az enyhülés poli­tikájának folytatásában a Szovjetunió népeinek, * * * Az ünnepség után művészi műsor következett. A Buda­pest felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére ren­dezett ünnepi megemlékezés az tnteroaeionalé hangjaival ért vée-efc A feledékeny Brzezinski Két fővárosba látogatott el rendkívül népes kísérettel Zbigniew Brzezinski, az amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója. Pa­kisztán és Szaúd-Arábia ve­zetőivel folytatott tárgyalá­sain ugyanazt a témát ve­tette fel: az ameri Irai rea­gálást az afganisztáni esemé­nyekre. Még pontosabban egy olyan »front« tervét, amely a Khyber-hágó tájé­kán egy, Amerika által rég­óta elképzelt szovjetéi lenes gyűrű szerves része lenne. Alig több mint egy hónap leforgása alatt Brzezinski volt a negyedik jelentős külföldi vendég a pakisztáni fővárosban. Lord Carrington angol, Huang Hua kínai és Andrew Peacock ausztráliai külügyminiszter után érke­zett oda. Földimogyoró-szorzó A látogatások célja min­den esetben az volt, hogy fokozzák a támadásokat Af­ganisztán népi kormánya el­len, s Islamabad aktív köz­reműködéséért cserében tá­mogatásukról biztosítsák ZiauL Hak pakisztáni elnö­köt. Amikor a fegyveres se­gítség, a hadianyag-szállítas fokozása Washingtonban elő­ször szóba került, amerikai kormánykörök jelezték, hogy részükről »a keret 400 mil­lió dollár körül van«. Ziaul Hak tábornok azonban ke- veselte ezt. »Földimogyoró vásárlására talán elég« — jegyezte meg, célozva a Fe­hér Ház lakójának georgiai ültetvényére. Később Was­hingtonban »szivárogtatták ki«, hogy az Egyesült Álla­mok mar egy nemzetközi konzorcium toborzásának gondolatával foglalkozik és ez a társaság ötszörösére emelné a Pakisztánnak adandó segély összegét... Ma még nem látható pon­tosan, milyen eredménnyel jártak Brzezinski islamaba- di tárgyalásai. Annál is in­kább korai lenne végleges megállapításra jutni, mert Brzezinski-kíséret katonai szakemberei ott maradtak a pakisztáni fővárosban, 1 hogy »részleteiben is felmérjék a valódi fegyver- és fegyver­zet-igényt". Azt azonban már. pontosan tudjuk, hogy a másik fővárosban, Ríjad- ban nem ügy fogadták Car­ter nemzetbiztonsági főta­nácsadóját, ahogy azt Was­hingtonban várták, Falud herceg, szaudi trónörökös hűvös hangon figyelmeztette Brzezinskit. hogy »Washing­ton nem számíthat nagyará­nyú arab segítségre, ha to­vábbra is egyoldalúan támo­gatja Izraelt és nein segíti elő a palesztin probléma megoldását«. Egyelőre nem világos tehát, hogy miként is áll össze a »nemzetközi konzorcium«, ki járulna hoz­zá az Egyesült Államokon kívül ahhoz a bizonyos két­milliárd dollárhoz... Nemzetközi visszhang A Brzezmski-út értéke­lésénél fontos tényező a szomszédok reagálása. 1 tt van mindenekelőtt Pakisz­tán barátja és támogatója: Peking. Az amerikai politi­ka islamabadi fellépését Ki« nában hevesen üdvözölték. Ez persze nem csoda: a je­lentések szerint az afganisz­táni területre betört, s ott szétvert ellenforradalmi ban­dák fegyverzetében ameri­kai és kínai felszerelést egyaránt találtak. Egészen másként reagált Üj-Delhi. Indiában egyetlen pülanatra sem felejtik el, > hogy az országnak nem is oly rég háborút kellett vív­nia Pakisztánnal (nem felej- ' tik el persze azt sem, hogy Kína is megtámadta máraz országot). Indira Gandhi már korábban határozott aggodalmának adott .kifeje- zést a pakisztáni nukleáris ban. (Az erről szóló hírek, fegyverkezéssel kapcsolat­jelentések — mintegy ame­rikai intésre — csak a múlt esztendő végén hallgattak el.) Amerikai fátyol S vatóban: ki felejthetné el, hogy 1979-ben, a pakisz­táni atomfegyverkezési elő­készületek hírere az Egye­sült Államok előbb — szin­te a nukleáris fegyverzet potlasa céljából — modern harci repülőgépekből álló lé­giflottát ajánlott fel Isla- mabadnak? Vagy azt, hogy amikor Hak tábornok erre ingerülten nemet mondott, az akkor még igen jelentős­nek tekintett 80 millió dol­láros amerikai hitelt hirte­lenjében megvonták a pa­kisztáni kormánytól? Mind­ez hozzátartozik a Brzezins- ki-út előzményeihez, mint ahogy a múlt év novemberé­nek islamabadi eseményei is. Alig háfom hónapja csal* hogy »huligánok« megtá­madták az ottani amerikai ims nagykövetséget, amiről az Egyesült Államok sajtója így iri : »Olyan diktatúrában, mint a pakisztáni, elképzel­hetetlen hivatalos segítség nélkül ilyenfajta tüntetést szervezni.«. Zbigniew Brzezinski láto­gatásával azonban egyszeri­ben a feledés fátylát borí­tották az atombomba-ügyre, az egykori hitelmegvonásra, de .még a tavaly novemberi »hulisánrohamra« is. Most jóbarátként, megbízható társként, szilárd szövetséges­ként ölelte szivére az ame­rikai küldöttség az islama­badi vendéglátókat, akikről nem is olyan rég »egy vé­res diktatúra kegyetlen fi­guráikon, t" beszéltek az em­beri jogok olyan kiváló baj­nokai. mint az afgán ellen­forradalmárok táborát pa­kisztáni látogatása ^idején felkereső Zbigniew Brzezins- ki. A FONYÔDI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET pályázatot hirdet építésvezető és építésefökészílö technikus munkakor betöltésére A pályázatokat a szövetkezet személyzeti vezetőjének kérjük küldeni. (Fonyód, 8641 Blaha Lujza u. 26.) (044121) A Vas-Műszaki és Hülögépjavító Ipari Szövetkezet 1980-ra még rendelkezik víz- villanyszerelési szabad kapacitással Érdeklődni lehet: Boglárlcilc, 10-35-ös telefonsz;! mon. ügyintézők: Honi no! a Gábor és Sági István. Címünk: 8630 Boglárlelle, Klapka tt. 11 isnnsfi)

Next

/
Thumbnails
Contents