Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK XnctJOA i*r ' ’; : ‘ o o • SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 36. szám , 1980. február 13., szerda 0 célok megvalósítása a főváros fejlődését jelenti Ünnepi megemlékezés Budapest felszabadulásának 35. évfordulójáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Fővárosi Tanács Budapest felszabadulásának 35. évfor­dulója alkalmából ünnepi megemlékezést rendezett kedd este a Vígszínházban. S2J0V­Az ünnepségem részt vett és az elnökségben foglalt he­lyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Katona Im­re, az Elnöki Tanács titká­ra, Czinege Lajos liadsereg- tábomak, honvédelmi mi­niszter, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes. Ugyancsak az elnökség tagja volt a budapesti ün­nepségeikre hazánkba érke­zett szovjet delegáció veze­tője, Leonyid Boriszov, az SZKP Moszkvai Bizottságá­nak titkára, Nyikolaj Szivo- lapov, a ZIL-gyár lakatosa, a küldöttség egyik tagja, aki 1945-ben részt vett a ma­gyar főváros felszabadításá­ban; Vlagyimir Szivenok ve­zérezredes, az ideiglenesem Diákok ásóval Az ősz óta újra látogathat­ják az érdeklődők a zalai Zi- chy-kastélyt Akik megcso­dálják a szép környezetet, aligha tudják, hogy küknek a kezét dicséri a rendezett park. hogy kik tüntették «1 a már dzsungellé terebélye­sedett gazt A tabi szakkö­zépiskolásokat és sza kmu n­kástanulókat gyakran láthat-, jak munkában a község la­kói; hol a parkban, hol an iskola környékén jelemnek meg szerszámokkal fölsze­relve. így készült el három éve az iskolai sportpálya, melynél mintegy 500—600 ezer forint értékű társadal­mi munkát végeztek, s az­óta csak nőtt az értéke. A tanműhely építésénél a föld­munkák nagy részét a tanu­lók csinálták. Bár az iskolai KISZ-bizottság a fő szerve­zője ezeknek a megmozdu­lásoknak. ha meg kell fogni a lapát nyelét, mindenki szí­vesen indul. Virág János, az intézmény végzős diákja, a tavaszra tervezett kondicio­nálótermet és pihenőpar.kot már nem tudja kihasználni. — így volt ez akkor is, amikor én elsős voltam. A negyedikesek munkáját el­sősorban mi élveztük, így szívesen segítek én is az újaknak. — Kik dolgoztak a legtöb­bet társadalmi munkában? — A kollégisták, mivel mi mindig itt vagyunk. A bejá­róknak nehezebb összeegyez­tetni az időpontot. Persze azért senki sem maiad ki, nekünk ez már természetes. Nem kell túlságosan agitál­ni. — A tanárok? — Amelyik tanár eljön ve­lünk, az dolgozik. így mi is szívesebben csináljuk. — A zalai múzeum kör­nyékének gyomirtása külön élmény volt — kapcsolódott a beszélgetésbe Szabó János. — Az iskolának sok kerék­párja. van, ezeket kértük el, így biciklitúrával kötöttük Össze a munkát. A hangula­tot csak fokozta, hogy ma­gunk főzte paprikás krump­lit ettünk, s ezzel egy jól sikerült kirándulássá vált. Végeztünk már fásítást is, nemsokára az iskolaudvar kerül sorra, ha jó idő lesz, hozzáfogunk. Mészáros András csak másodikos* s meg élvezheti a közeljövőben épülő léte­sítményeket — Nálunk az egész osz­tály közösen megy, ha tár­sadalmi munkát végzünk. Én nem vagyok KISZ-tag, de mindig ott vagyok, ha szol­nak. A nyári építőtáborból ugyancsak szép eredmények­kel tértek haza a tabi diá­kok. A fiúk Bólyban voltaik, ahol első helyen végeztek a munkaversenyben, a lányok harmadik helyezéssel tér­tek vissza Komáromból, egy csoport pedig a fonyódligetl tábor munkálataiból vette ki a részét. Az idei tanévre öt óra tár­sadalmi munkát terveztek, ebből hármat már ledolgoz­tak, s a tavaszra is megvan­nak az ötletek. I. Ê. hazánkban állomásozó jet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka, Fjodor Iscsenko altábornagy, Valentyin Bo- riszkin ezredes és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. A jubileumi ünnepségen jelen voltak: a főváros fel­szabadításában részt vett egykori magyar partizándk, a Szocialista Hazáért Ér­demrenddel kitüntetettele, a fővárosi párt-, állami-, tár­sadalmi, tömegszervezetek, budapesti fegyveres testüle­tek, a szocialista brigádok, a munkában élenjárók, s a legkülönbözőbb városrészek képviselői. Ott voltak az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli hadse- regcsoport katonai tanácsá­nak tagjai és a budapesti szovjet nagykövetség képvi­selői. A magyar és ■ szovjet Himnusz hangjai után Mé­hes Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára mondott megnyitó szavakat. Ezt követően Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB'tag­ja, a fővárosi tanács elnöke emelkedett szólásra. Szépvölgyi Zoltán ünnepi beszéde 1945. február 13-án a szov­jet fővárosban, Moszkvában diszsortűz adta hírül a vi­lágnak: Budapest felszaba­dult. A 25 évi elnyomást be­tetőző fasiszta uralom kor­szakának vetettek véget ha­(Folytatás a 2. oldalon) Gromiko Indiában Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, aki kedden az indiai kormány meghívására hivatalos ba­ráti látogatásra érkezett In­diába, találkozott az ország államfőjével, Nilam Szand- zsiva Reddi köztársasági el­nökkel. A két politikus ba­ráti légkörű megbeszélést folytatott, amelyben átte­kintették a két ország kap­csolatainak kérdéseit és né­hány nemzetközi problémát. A nap folyamán Andrej Gromiko találkozott Indira Gandhi miniszterelnökkel is, és átadta neki Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökének üzenetét. A József Attila Könyvesbolt a Dózsa György utcában várja a könyv barátait Kaposváron. Plenáris üléssel folytatta munkáját a LEMP kongresszusa I Mihail Szuszlov felszólalása Plenáris ülésen folytatta kedden reggel munkáját a Lengyel Egyesüli Munkáspárt hétfőn megnyílt VIII. kong­resszusa. A megnyitás után a tanácskozás elnöke üdvö­zölte a dán és a norvég testvérpárt küldöttségét, amely hétfőn a késő esti órákban érkezeti Varsóba. Ezzel a résztvevő kommunista és munkáspártok szama 31-re emelkedett. Ezután megkezdődött a vita a politikai bizottság programreferátumáról, ame­lyet hétfőn délután három és fél órás beszédben Ed­ward Gierek, a LEMP első titkára terjesztett elő. A beszédet a keddi len­gyel lapok ismertették, egye­nes adásban sugározta a rá­dió ás a televízió. A keddi vitába elsőként Zdzïislaw Grudzien, a LEMP katowicei vajdasági bizottságának első titkára szólalt fel, majd rövid szü­net után a kongresszus Mi­roslav Hennaszewski űrha­jós elnökletével folytatta munkáját. Elsőként Mihail Szuszlov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának .tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Mihail Szuszlov, az SZKP KB, a 17 millió szovjet kommunista és az egész szov­jet nép forró üdvözletét tol­mácsolta a kongresszus kül­dötteinek, a testvér! Len- ■ gyelország kommunistáinak és dolgozóinak. — Pártjaink és népeink iírfernaci orraftsta' " szolidari­tása valóban felbecsülhe­tetlen jelentőségű Lengyel- ország, a Szovjetunió és a szocialista közösség orszá­gai fejlődése szemopntjából. Szövetségünk és sokoldalú együttműködésünk lelkese­désünk forrása, megsokszo­rozza erőnket és lehetősé­geinket. — A fejlődés dialektikája olyan, hogy minél sokolda­lúbbá válik minden egyes (Folytatás a 2. oldalon) Mezőgazdaságban is hasznosítható Terményt szárít a fáradt olaj A MÉM Gödöllői Műszaki Intézetének fölmérése sze­rint a mezőgazdasági üze­mek gépeiből évenként mint­egy 25 ezer tonna fáradt ola­jat engednek le. Vajon mi lesz a sorsa? Van, ahol szor­galmasan összegyűjtik, s át­adják az. Áfor-nak vagy más vállalatnak, de mert általá­ban nem ■ sokat kapnak érte, sok helyütt a gépműhely kö­rüli emésztőaknába kerül. Nem mondhatjuk, hogy ez utóbbi a valamennyire még »elfogadható« tisztességes megoldás, hiszen az is vilá­gos, hogy az évek hosszú so­rán így eltüntetett fáradt és mosóolaj előbb-utóbb elér­heti a talajvizet, s így is kárt okoz. Az pedig végképp el­ítélendő, a törvény is tüt ja. hogy akár a mezőgazdaság­ban, gkár másutt az élővi­zekbe engedjék a fáradt ola­jat. A gyakorlat ma meg sok példát szolgáltat mindegyik rossz módszerre, pedig hát van. vagy legalábbis már mutatkozik eredményes. jó megoldás a mezőgazdaság­ba» !*, A MÉM Műszaki In­tézet kutatói kidolgoztak a hasznosítás módját. A Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium megbízá­sából és támogatásával olyan módszert kerestek, amellyel a fáradt olajat keletkezése helyen, a mezőgazdaságban tudják hasznosítani. Egy berendezést terveztek, annak alkalmazásával a fáradt ola­jat a terményszárítók fűté­sére dudják használni. Egy ilyen kísérleti, de már az őszi kukoricaszárításban a gyakorlati próbát is kiállt berendezést Tolna megyé­ben, a Tamási Állami Gaz­daságban üzemeltettek. Tamásiban egy NTSZ—15- ös terményszárító fűtőolajá­hoz adagolták különféle ke­verési arányban az előkészí­tővel feldolgozott fáradt ola­jat. A vizsgálatok szerint a fáradt és a fűtőolajból ké­szített 1:9 arányú emulzió fűtőértéke alig néhány kaló­riával marad el a tiszta fű­tőolajétól, ami bizonyítja hogy e miatt is érdemes a szóban forgó fáradt olaj fel- használásával törődni. Fel­vetődhet persze; ha mar az olaj nem, a szárítóból kike­rülő füstgáz okoz-e környe­zetszennyezést. Ezt is vizs- , gálták, s az eredmény : szak­szerű üzemeltetéskor ez a füstgáz nem szennyező. Egyetlen gazdaságban per­sze nem gyűlik össze annyi faradt olaj. hogy azzal a szá­rítógép fűtőolajának egy re­stet pótolnák, illetve nem mindenhova érdemes még ilyen egyszerű olajelőkészí­tőt, keverőt sem telepíteni. Tamásiban például mintegy harminc környező téesszel és állami gazdasággal kötöttek szerződést a fáradt olaj át­vételére. Ezekről a helyek­ről egy traktoros szippantó­kocsival gyűjti össze a fo­lyadékot, s a felhasznalasig tárolják. A MÉM műszaki intézete szakembereinek becslése sze­rint egy ehhez hasonló nagy­ságú körzetben évente 90— 100 tonna fáradt olaj gyűjt­hető össze mezőgazdasági •emekből, országosan pe- !ig annyi, hogy legalább 6— 7 ezer tonna tüzelőolajat le­hetne vele helyettesítem. F. L Létszám vagy bér? Növeli exportját a csurgói Napsugár A tervezettnél ’ nagyobb mértékben — csaknem 25 százalékkal — emelkedett a múlt évben a csurgói Nap­sugár Ipari Szövetkezet tő­kés exportja. Az idén újabb tízszázalékos növekedéssel számol a szövetkezet. — Az érdeklődés nagyobb a várinál — mondta Radnóti László elnök. — Nyugat-eu­rópai megrendelőink első­sorban a sport- és szabad­időruhákat keresik. Olyan magas minőségi színvonalat képviselő termékeket várnak tőlünk, amelyeket nem gaz­daságos a Távol-Kelet orszá­gaiban ' gyártatni. Az export növelésének egyik előfeltétele a megfele­lő minőség és a korszerűség. Miként lúd ja ezt a csurgói szövetkezel bizl ősi tani? A felelet egyszerű: a múlt években végrehajtott re­konstrukció — amelynek megvalósításához exportfej­lesztő hitelt is igénybe vett a szövetkezet — biztosítja, hogy megfeleljenek a köve­telményeknek. — A gépek, a technika biztosított — folytatta az el­nök. — Gondot elsősorban a gépet kezelő ember hiánya okozza. Tóbb munkásra len­ne szükségünk, jelentkező is van, az új gazdasági szabá­lyozók — a bértömeg — vi­szont arra ösztönöznek ben­nünket, hogy óvatosan emel­jük a létszámot. Ha több embert veszünk fel, akkor nem tudunk bért fejleszteni. Az ellentmondást a szövet­kezetben lehet csak felolda­ni. A gazdasági szabályozók ugyanis lehetővé teszik a bérnövelést, de a hatékony­ság növeléséhez kötik. Ha a bázishoz viszonyítva 1 szá­zalékkal növeli a szövetke­zet az eredményét, akkor — változatlan létszám mellett — 0,3 százalékkal emelheti a bért. — Éppen ezért — mondta Radnóti László — most az a célunk, hogy feladataink ismeretében meghatározzuk a hatékonyság növelésének járható útját, a gépeket és a munkaidőt a korábbinál job­ban kihasználjuk. Ez ad mó­dot majd arra, hogy növel­jük a személyi jövedelme­ket, illetve — indokolt mér­tékben — emeljük a lét­számot. Ehhez a legfonto­sabb adott: az, hogy van fel­adatunk, bőven ellátnak bennünket megrendeléssel a vevők.

Next

/
Thumbnails
Contents