Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-12 / 35. szám
Megfentoltan, felelősséggel Tizenöt, település társadal- mirpolitikai életéi irányítja, szervezi a kaposméröi községi pártbizottság. Ez a szám azonban önmagában nem utal a feladatok sokrétűségére és az ebből fakadó nehézségekre. A terület gondjait akkor érthetjük meg igazán, ha figyelembe vesz- szük a földrajzilag kiterjedt, nehéz terepekkel tarkított egység eltérő telepiilésviszonyait, változatos, gazdasági körülményeit és az ebből adódó társadalmi, művelődési, életmódbeli sajátosságokat. Állami gazdaság, tsz, változó munkahelyeken működő építőipari szövetkezet, elavult berendezésű téglagyár, nehézen megközelí+.helő, külterületi települések, a községekből eljáró dolgozók, sokasága. És ha mindehhez még hozzávesszük, hogy az utóbbi öt évben milyen szervezeti változások történtek e területen — szövetkezetek, tanácsok egyesültek, az állatni gazdaság megszűnt tsz területével bővült — nem csodálkozhatunk, ha a községi pártértekezlet elemzésében jó néhány önkritikus megállapítást találunk. Ezeknek alapja a fent említett körülményekben és a tapasztalatlanságban keresendő. Hiszen a párt szervezeti életét ismertetve is jelentős változásokról számolt be Sándor Istvánt, a pártbizottság titkára, ö maga csak négy hónapja tölti be e tisztet, de az általa irányított testület is csupán a beszámolási időszak félidejében alakult. Azelőtt pártvezetőség irányította a politikai életet. Ahogy a pártbizottság titkára is kendőzetlenül beszélt gondjaikról, elégedetlenül szólt néhány terület kedvezőtlen tapasztalatáról, a tudósítónak sincs oka rózsaszínűbbre festeni a kép^t a valóságosnál. Már csak azért sem, mert a náluk jóval hosszabb múltra visszatekintő, tapasztaltabb testületeknél is előfordulnak még irányítási, módszerbeli hibák; többek között az, hogy a felsőbb pártszervek határozatait sematikusan veszik át és nem alkalmazzák a konkrét körülményeknek, a helyi sajátosságoknak megfelelően; hogy nem elég rendszeresen és körültekintően foglalkoznak a kommunisták egyéni gondjaival, személyiségük alakításával; hogy egyes párttagok túlzott megterheléssel dolgoznak, másoknak pedig egyáltalán nincs megbízatásuk; hogy nem sikerült minden tömeg- szervezet, mozgalom irányításának legcélszerűbb módszerét megtalálniuk stb. Az összegezés azonban mindezeket és más kedvezőtlen tapasztalatokat figyelembe véve is megalapozott és bizonyítható fejlődésről adhatott számot, és reálisan jelölte meg a következő időszak feladatait. 1 Mindenekelőtt említendő, hogy a gazdasági szervezetekben — a téglagyár kivé-, telével — kiegyensúlyozottan emelkedett a jövedelmi színvonal. A lakosság életkörülményeit jelentősen javította a háztáji gazdaságok termelése, amely tervszerűbbé, szervezettebbé vált. Ennek Kommunista műszakokat szerveznek Kalinyinban Komszomolista védnökségek Már most készülnek Lenwi születésének 110. évfordulójára saovjet testvérmegyénk- bep. A Kalinyin terület tízezer dolgozója csatlakozott ahhoz a mozgalomhoz, melynek résztvevői 1980. április 22-re teljesítik az egyéni ötéves tervi feladataikat. Komin unista szombatokat szerveznék, s átadják egymásnak a jó munkamódszereket A fiatalok tanulmányozzák Lenin műveit, előadásokat hallgatnak meg, s azt is mergvi- taitják, hogy mit jelent ma a forradalmiságA komszomolisták mindenhol fiatalos lendülettel vesznek részt a munkában. Két ev alatt húszezer újítást adtak be, s a jó elgondolások 23 millió rubel hasznot hajtottak. A terüiet negyvenhat építkezése fölött a Komszo- mol vállalt védnökséget. A Kalinyin területi komszomolisták most megtartott küldöttértekezletén elismeréssel emlegették azokat a fiatalokat, akik hírnevet szereztek kiemelkedő munkájukkal, s a többieket is ösztönzik példájukkal. A küldöttértekezlet abban is állást .foglalt, miként érhetnek el még nagyobb eredményeket a termelésben a munkaverseny új formáinak aikalmazásávaL A somogyiak nagy figyelemmel kísérik a Szovjetunió, s természetesen a Kalinyin terület gazdasági eredményeit. A' testvérmegye most jó evet zárt, 1979-ben ugyanis az ipar, a mezőgazdaság nagyot fejlődött Tavaly a fűtőanyag-, a gép- és . férfifeldolgozó, valamint a gabonafeldolgozó ipar növelte legjobban a termelését. Az ipari termékek minősége tovább javult, a Kiváló áru védjegyet már 676 termék érdemelte ki.. A kaposvári textilművekkel versenyző Kalinyini Pamutfonó-ipari K< / gépesített üzemrészt adtaJt át A textiliparban ezenkívül 26 nagy teljesítményű gombolyító automatát állítottak üzembe. A gépipar 19 • programvezérlésű fémforgá- csoló szerszámgépet kapott. A megye ipara 2.3 millió négyzetméter szövetet. 69 ezer pár harisnyát, csaknem kétszázezer különféle kötöttárut gyártott terven felül. Keresett új termékkel növelte piacát a Kalinyini Exkavátorgyár, a Torzsoki Nyomdafestékgyár, a Kalinyini Cipőipari Tröszt. A testvérmegye az úgynevezett nem feketeföldi övezetbe tartozik, s a mezőgazdaság fejlesztését országos határozatok irányozzák elő. Az 1979-es év szép előrelépést hozott, a kalinyindak különösen elégedettek azzal, hogy most először értek el viszonyaikhoz képest rekordtermést gabonából, burgonyából és zöldségből A családok nagy örömére tavaly az iskolák több .mint hatezer, a gyermekintézmények majdnem négyezer hellyel bővültek, húszezer lakásba — közülük hatezer falusi — bevezették a gázt. Kalinyin megye több üzeme készít dísztárgyakat az olimpiára. A testvérváros vendéglátóipara nagy szerepet kapott a vendégfogadásban, A tjyári olimpia idején több mint ötszáz dolgozó áll készenlétben. A felszolgálók, a föpincérek, a szakácsok, a cukrászok szakmai tanfolyamon vettek részt, nyelvet tanultak. Az olimpia vendégei^ biztosan jól érzik majd magukat a most épült, orosz népi bútorokkal berendezett Szytepan Razin étteremben, a felújított Centralnaja étteremben és minden kijelölt vendéglátóhelyen. L. G. is köszönhető, hogy az elmúlt öt évben 90 új ház épült a községekben. De . a javuló életviszonyokat jelzi a belterületi utak bővítése, két. kilométernyi járda, nyolc buszváló építése, a jobb kereskedelmi ellátást szolgáló új bolt és több korszerűsítés, öregek napközi otthonának létesítése, az óvoda bővítése, a munkahelyek szociális körülményeinek kedvező változása. És ami legalább ennyire fontos: mindezekkel együtt élénlcebb közéletről adhatott számot a jelentés, s arról, hogy emelkedett a politikai munka színvonala, tartalmasabbá vált az agitációs és propagandatevékenység. A hozzászólók a beszámolóhoz hasonló hangnemben, megfontoltam és felelősséggel, a jelenségeket "higgadtan, valóságos tényezőik által meghatározottan, a maguk ellentmondásosságában értékeltek, akár gazdaSagi kérdések — a tsz, az építőipari szövetkezet vagy a téglagyár gondjai, eredményei, feladatai —. akár a művelődésügyi, az ideológiái munka követelményéi kerültek is szóba. Nyolcán erősítették meg, egészítették ki az előterjesztést. A járási pártbizottság nevében Klen csűr Gábor, a járási párt-vb tagja, a tanácsi hivatal elnöké értékelte a testület, illetve az előtte működött pártvezetőség munkáját. A határozat részletesen taglalta a pártbizottság és a tömegszervezeték. a gazdasági egységek, művelődési intézmények feladatait. Ezek a pártirányítás. módszertani javításának, az ideológiai munka színvonala emelésének, az agitációs és propaganda te v ékenység f e j leszté- sének tennivalói mellett részletesen megjelölik a pártbizottsághoz tartozó üzemék termelésének irányát, célját, hangsúlyozva: mind a tsz-ben, mind az állami gazdaságban a folyamatban levő fejlesztések hatására az-átlagosnál nagyobb, növekedést lehet elérni..:. Az -építőipari szövetkezetnél folytatni kell a termék- és szolgáltatás- ' szerkezet korszerűsítését mind vég ig szem előtt tart va a helyi üzemek és a lakosság igényeinek kielégítését. A téglagyárban a kapacitás fejlesztése a legsürgetőbb tennivaló. A pártértekezlet megválasztotta a pártbizottságot, melynek titkára ismét Sándor István lett. Paál László Megtorpanás? ¥©*s©nep® termelési rendszerek Az iparszerű termelési rendszereknek köszönthető, * hogy a magyar mezőgazdaság nem egészen egy évtized alatt megközelítette, sőt nem egy növény termelésében elérte a világszínvonalat. Hasonlóképp vitathatatlan tény, hogy a több termelési rendszer párhuzamos működése, azok versengése a gazdaságok javát szolgálta. Ha úgy tetszik, a nagyüzemek voltak e verseny győztesei. Mostanában mégis több helyen írnak és beszélnek a rendszerek megtorpanásáról, sőt kifáradásáról. ■ Ügy érzem, mindkét kifejezés félrevezető. Az iparszerű technológiák forradalma nagyrészt lezajlott. Egyszerűen oktalanság volna újabb «-nagy ugrásokat« várni. Megalakulásukkor a rendszerek a gépektől a kemikáliákig mindenben újat hoztak, így nem volt ritka az évenkénti 10—15 mázsás hozamemelkedés. Az évek során ezek a technológiák sokat finomultak, s ma már a termelés legap-' róbb mozzanata is tudatosan tervezett és meghatározott. Ott tartunk, hogy a . technológiát nem csupán a gazdaság, hanem az egyes táblák sajátosságaihoz igazítják. A korábbi évekéhez hasonló termésnövekedést már csak aránytalanul nagy ráfordításokkal lehetne elérni. Végül is tehát a mezőgazdaság teherbíróképességének és az ésszerűségnek a határain belül a termelési rendszerek megközelítették a hozamok mai optimumát. A verseny éveken át egymás terméseredményeinek, gépcsodáinak túllicitá- 1 ásóban- nyilvánult meg.- A termelési • rendszerek éves beszámolói ban szívesen/ használt" kifejezés volt a »•termésrekord« vágy a »korszerűség«. Ugyancsak igyekeztek egymást felülmúlni a szolgáltatások választékában, színvonalában. Egy-két éve azonban már egyre világosabbá vált, hogy ez a fajta verseny — bár mutatós eredményeket hoz — nemegyszer túlontúl drágává teszi a termelést. Végre megtört a jég, és valaki kimondta: nem lehet •egyebek közt a megyei tsz szövetség küldöttgyűlésén cél a hozamok bármi áron való növelése. A népgazdaság és a gazdaság anyagi lehetősége egyaránt nyugati importot nem igénylő, olcsó szolgáltatásokat és technológiákat, s olykor — ne szégyelljük kimondani — az elegáns újdonságok helyett filléres pótmegoldásokat kíván. A jövőben a verseny kizárólagos tere a hatékonyság és a jövedelmezőség lehet : vagyis nem az a jobb rendszer, amelyik előbb termel hektáronként 100 mázsa kukoricát, hanem, amelyik olcsóbban ál- • lit elő 60—70-et. A technológia fejlődésében tehát reálisan nem várhatók új csodák, és a korszerűség fogalma is megváltozott. Egyre inkább kiegyenlítődik a nagy rendszerek szolgáltatási szintje, lehetősége, adottsága. Néhány éve élesen elváltak a rendszerek fő jellemzői. Lehetett tudni, melyik az eszközszegény gazdaságok számára legelőnyösebb rendszer és melyik a »jobban eleresztett« , üzemeké. Ma etek a sajátosságok is eltűnőben vannak. Az összes termelési rendszer azonos, szigorú feltételrendszerbe került. Az üzemi szakemberek jórészt már elsajátították az iparszerű technológia elemeit, egy-egy szocialista országból származó géptípus megvásárlásához pedig' nem kell a »rendszer összeköttetése«. Néhány szakember ezek alapján már fölteszi a kérdést. Mit ad hát a termelési rendszer? A termésrekordokhoz szokott közvélemény is újabb híreket vár. A versengő termelési rendszerek e kettős kényszer- helyzetben olykor látszatúj~ donságokat is produkálnak. Félreértés ne essék, a szakmai bemutatók, tanfolyamok" és vetélkedők eredménye - nem lebecsülendő. önmagukban ezek mégsem indokolhatnák a rendszerek további létét. De van-e egyéb pluszuk? Vajon okuzna-e gondot a nagyüzemekben, ha egyik napról a másikra megszűnnének a termelést rendszerek? A válasz mind két kérdésre: igen. A termelési rendszerek alkatrészbeszerzési csatormai. műszaki bázisa és tapasztalata nélkül az üzemekben használt eszközök jelentős része egy éven belül használhatatlanná válna. A rendszerek különféle technológiái vagy épp fajta- kísérletei nélkül az új megoldások jelenleginél 2—3 évvel később kerülnének a gyakorlatba. (Általánosan elismert tény, hogy nincs még egy intézmény vagy gazdasági egység — az egyetemeket és a kutatóintézeteket is ide sorolva —, mely a tudományos eredményeket olyan gyorsan vo.lna képes kamatoztatni, mint a ter- ■ melési rendszer.) A nádudvari iparszerű rendszer egyik vezető szakemberének hasonlatával élve a rendszer vitorla a szakmai információáramlásban, ugyanakkor gazdasági barométerként is szol~ gál. Egy-egy idejében tor vábbított piaci információ milljkat takaríthat meg az üzemnek. A technológiák finomításában vagy épp következetes végrehajtásában is van még tartalék. Elég itt példának hozni az azonos adottságú, de túlságosan is különböző eredményeket felmulató gazdaságokat. Talán ennyiből is látható, a termelési rendszereknek a technológiai forradalom után is van szerepük és jövőjük. Azonban eljöhet az idő, amikor a rendszerek túlnyomó részt már betöltik feladatukat, amikor az ész- szerűség, ha nem is megszűnésüket, de számuk és létszámuk csökkentését és a fennmaradók teljes formai és tartalmi átalakulását ki~ vánja meg. Ebbe az irányba hat néhány igen érdekes. friss kezdeményezés. A bajai termelési rendszer például a partnerekkel kölcsönös érdekeltség és teherviselés formáját kívánja bevezetni. Ebben a rendszerek már anyagilag is felelősséget vállalnak munkájukért, garantálva — saját kort-i-a.tukra — a 'nyereség • V határát.. Az ehhez hasonló kezdeményezések biztosan nem tévesztik el a célt, és még beláthatatlan ideig van jövőjük. Bíró Ferenc „Gyerekek, mit szóltok hozzá?” Két kertész a palánták között... Î i Az apa: mokány. kémény járású, büszke tartasd. Róla a sötét szín idéződik gondolataimba: a ruha sötétszürkéje, a kalap és a cipő feketéje. Friss, határozott beszédű Korcz József, az idősebb kertész, nem vélném, hogy túl van már a hetvenötön. — ötvenkilencben beléptem a termelőszövetkezetbe. Azelőtt egyéni gazdálkodó voltam, s a magam földjén kisebb-nagyobb ágyasokban mindig kísérleteztem a kertészkedéssel. Ügy látszik, nem eredménytelenül, mert egy évvel a belépés után megbíztak a . termelőszövetkezet kertészetének vezetésével, ami akkoriban inkább alapítás volt. Azóta húsz év elszállt, én megöregedtem nyugdíjba mentem, és átadtam a helyem a fiamnak A »beosztottból« tehát »főnö lett« Korcz Tibor. Külsőre mást formáz, mini édesapja. — Árúmmal léptem „be a termel őszö vetkezetbe Akkor még legény voltam, alr a katonaság után. Segített tem. közben tanultam is a szakmát, «ltol éppen lehetett; úgy vélem, ma sincs másként. A faluban ismerik, becsülik a két kertészt. Az idősebbről azt hallottam, nincsen olyan nap — legyen akár ünnep —. hogy föl ne ülne kerékpárjára, és ki ne karikázna a melegágyakhoz. De ha vasárnap a fóliánál járna valaki, a fiatalabbat is ott találná. Mert a kertésznek gondosnak kell lennie. Nem egy nap, egy óra is elég. hogy megsérüljön, elpusztuljon az érzékeny növény. Télen, ha kimarad a fűtés, hamar kész a baj. de nyáron sem könnyebb. Talán ez a szakma legfontosabb alapelve, a másodpercre is ügyelő pontosság. A het.esi termelőszövetkezet kertészete az elmúlt években mindig nyereséges volt. Korcz József gazdálkodóként' k,ezdte, főiskolát soha- -em végzett, de keze rnun kaját messziről jöttek meg- •>ézni. Fia a nagyobb részt î gyakorlatból tanulta, de óla többen mesélték, hosv tudásért,, ha kell, messze öld re is elmegyek .. A fűtött fóliasátor alatt boMhzu rendben sorakoznak a már arasznyi palánták. Százezer tápkockába rakva kibújtak a magból, s a nappal 20, este 17 fokos hőmérsékletben a tavaszra készülődnek. — Május elsejére lesz káposzta. a hónap közepétől vihetik a karfiolt, június elsejétől meg a paradicsomot — mondják.^ Az olajfűtésű automata kazánt hőérzékélő relé szabályozza. — Megemeli a költséget, az olajfűtés — az Ifjabb kertész rövid kalkuláció végez —. de nem több, mint ha egy néoes brigád hagyományos melegágyakat készítene, s abba tenné a ma got. Ez a módszer viszor •ívorsabb és biztosabb is. amit elvisz az olaj, azt vis szahezza majd a másodjár vetett növény a fólia alatt. Húsz állandó dolgozója van a kertészetnek, többségük »régi bútordarab« ; nem- . :-ik érti, tudja is a dolgokat. — Van úgy, hogy bizonytalan az ember — mondja Korcz József —, és akkor elmondja a többieknek, mit hogyan gondol : »Gyerekek, mit szóltok hozzá?« ,— formán. Megvitatjuk, és a végén az ember tudja : a közösen elfogadott vagy módosított döntésben már lehet, bízni. B. A. I.
