Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

Megkezdte munkáját a LEMP Vili. kongresszusa CFotytatéu az 1. nidnJrőI) ’> orvnri ellátást. Lényegesen meggyorsult a lakásépítés: a hetvenes évek alatt 9 millió lengyel állampolgár költöz­hetett új lakásba. Javultak a munkateltéte­lek. tovább fejlődött a tu­domány és az oktatás. E programnak az volt a reális alapja, hogy gyorsan és sokoldalúan gyarapodott a termelési potenciál az iparban és a mezőgazdaság­ban egyaránt. Gierek emlé­keztetett arra. hogy mintegy 450 nagy ipari beruházás valósult meg. r hogy lényé-« gesen növekedett a közvet­lenül lakossági igények ki­elégítését szolgáló termeles részaranya. — Mindennek eredménye­ként a hetvenes években csaknem 86 százalékkal nö­vekedett a nemzeti jövede­lem, az ipar termelése 130 százalékkal emelkedett. Harminc százalékkal növe­kedett a mezőgazdasági ter­melés, ezen belül a növény­termesztés valamivel több mint 12, az állattenyésztés pedig csaknem 36 százalék­kal. A hetvenes évek második felében azonban a belső és a külső gazdasági körülmé­nyek lényeges rosszabbodá­sa vált jellemzővé. Mint azt a központi bi­zottságnak a VIII. kongres­szusra kiadott téziséi is hangsúlyozzák, pártunk el­határozott szándéka. hogy folytatja a hetvenes évek­nek azt a stratégiáját, amelynek központjában a társadalmi szükségletek mindenoldalú kielégítése áll — mondotta az első titkár és hozzátette: az országnak megvannak a további fej-« lődéshez szükséges tartós alapjai. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta a szocialista országokkal folytatott gaz­dasági együttműködés inten­zívebbé tételében rejlő nagy lehetőségeket. Az ország fejlődését ki­egyensúlyozottabbá kell ten­nünk — hangsúlyozta a LEMP KB első titkára. En­nek megfelelően fokozni kell azokat a beruházásokat, amelyek az energia és nyersanyagtermelés fejlesz­tését szolgálják, valamint, a szállítás korszerűsítését se­gítik élő. — Azt akarjuk, hogy az 1981—1985-ös. időszakban a reálbér csaknem 9—11 szá­zalékkal növekedjék, to­vábbra is növelni kívánjuk a szociális juttatásokat, min­denekelőtt a rokkantsági és az öregségi nyugdíjakat. — Azt akarjuk, hog? to­vább növekedjenek a pa­rasztság bevételei. — A nyolcvanas évek első felében 1,7 millió lakás át­adását tervezzük. Edward Gierek rámuta­rtvárl Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB titkára vezeté­sevei Varsóba érkezett a magyar pártkiildöttség. A képen: Óvári Miklóst Jerzy Lukasiewicz, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt KB titkára üdvözli. (Telefotó — CAF—MTI—-KS) tott: a nyolcvanas évek első felében az életkörülmények javításának fontos előfelté-, telévé kell válnia annak, hogy érezhető haladás tör­ténjék a lakossági jövedel­mek, illetve az áruellátás ki­egyensúlyozásában, A kor­mánynak olyan árpolitikát kell folytatnia, amely bizto­sítja a dolgozók reáljövedel­mének tervezett növekedé­sét, mindenekelőtt a legala­csonyabb fizetésűeknéi. —• Agrárpolitikánk amelyet az Egyesült Pa­rasztparttal együtt dolgoz­tunk ki és hajtunk végre — alapvető irányvonal volt és. marad az a törekvés, hogy a termelés állandó növeke­dését összekapcsoljuk a pa­raszti gazdaságok fokozatos, szocialista átalakításával. — mondotta Edward Gierek. Majd rámutatott: a nyolc­vanas években, mostani ag­rárpolitikai elveinket fenn­tartva olyan feltételeket te­remtünk, amelyek a mező- gazdaság valamennyi szek­torában kedvezőek lesznek a termelés fejlesztésére. A továbbiakban Edward Gverek kiemelte, hogy a lengyel népgazdaságnak fo­kozottabban kell bekapcso­lódnia a nemzetközt munka­megosztásba, erősítve együtt­működését legfontosabb partnerével, a Szovjetunió­val, elmélyítve a KGST-tag- országaival való termelési Szakosodást és együttműkö­dést, fokozva az exportot és csökkentve a gazdaság im­port-igényét. Jelentős teret szentelt előadói beszédében Edward Gierek a munkafegyelem kérdésének, majd hangoz­tatta: — A VII. pártkongresszus óta tovább erősödött a szo­cialista törvényesség és a közrend hazánkban. A párt -egyik legfontosabb feladata a szocialista haza- fiság és a proletár interna­cionalizmus elmélyítése, amelynek alapvető fontos­ságúak a fiatal nemzedék nevelésében — mondotta Edward Gierek, majd hang­súlyozta az oktatás, a tudo­mány és a kultúra fejlődé­sének átfogó jelentőségét. Beszédének befejező ré­szét elsősorban a külpoliti­ka kérdéseinek szentelte Ed­ward Gierek. Rámutatott ar­ra, hogy a lengyel külpoli­tika alapvető célja a nemzet biztonságának garantálása, a békés alkotó munka fel­tételeinek megóvása. Emlé­keztetett arra, hogy Len­gyelország hatmillió állam­polgárát vesztette el a má­sodik világháborúban, és e történelmi tapasztalat meg­határozza állásfoglal ását : »Mindig és minden eszköz­zel megvédelmezzük a bé­kében élés jogát«. Rámutatott, hogy Len­gyelország a szocialista or­szágok közösségének szilárd tagja és e közösség ideoló­giai egysége, politikai együttműködése mind erő­sebb és szorosabb. Emlékeztetett arra, hogy a és&éíHrt (É»r siyhiÖfcsérL a küíónbőeé társadalmi rend- ®erf «szagok akferv pár­beszédéért és együttműkö­déséért folytatott politiká­ban kulcsszerepet játszot­tak és játszanak a Szovjet­unió, és személyesen Leo- nyid Brezsnyev kezdeménye­zései. Az enyhülési politiká­nak egyik kezdeményezője Legyeloiszág volt, és ezt az irányt változatlanul folytat­ni, tartósítani és elmélyíteni kívánja. Európa háború utáni’ tör­ténelme egyik legfontosabb eseményeként értékelte Ed­ward Gierek az európai biz­tonsági és együttműködési értekezletet, amelynek ered­ményességéhez Lengyelor­szág is igyekezett hozzájá­rulni. A továbbiakban kifejtette: az utóbbi időben rosszabbo­dott a nemzetközi lia peso la­tok légköre, hidegháborús ikörök propaganda kampányt folytatnak a szocialista or­szágok ellen. — Az elmúlt évben szö­vetségeseinkkel együtt ja­vaslatot tettünk európai ka­tonai enyhülési és leszerelé­si értekezlet összehívására. Lengyelország kész arra, nagy fővárosában e tanács­kozás házigazdája legyen. Véleményünk szerint a je­lenlegi kedvezőtlenebb poli­tikai légkör nem állhat e fontos konferencia megren­dezésének útjába. Számítunk az európai államok kormá­nyainak politikai realizmu­sára — emelte ki. — Örömmel üdvözöltük Afganisztán visszatérését az áprilisi antiíeudális és anti- imperiaiista forradalom esz­méihez Ez teljesen megfelel az afgán nép létérdekeinek. Szolidárisak vagyunk az af­gán dolgozó nép, minden af­ganisztáni haladó erő azon törekvésével, hogy véget vessen a külső reakció be­avatkozásának. Végezetül a Lengyel Egye­sült Munkáspárt erejét és te­kintélyét méltatta és felhív­ta a figyelmet arra, hogy az új évtized megnövekedőit feladatainak megfelelően a pártmunkát is még hatéko­nyabbá, jobbá kell tenni. A mintegy három és fél órás beszámoló után az esti óráikban a •mandátumvizsgá- ló bizottság elnökének je­lentésével véget ért a Len­gyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusának első munkanapja. (MTI) Banhzaér nyilatkozata Irán csak „önkritikát” kér... I Kézügyessége* igénylő könnyű munkára öt női dolgozót ftlvesziínlí Kaposvári Lakberendező Ipari Szövetkezei, Jelentkezés; Kaposvár, Berzsenyi u. 6., munkaügy esnél. (42639) Március 3-án fél 6 és este 8 órakor a kaposvári Csiky Gergely Színházban Irán megelégszik az Egye­sült Államok »önkritikájá­val« és az amerikai túszok szabadon bocsátását nem köti közvetlenül a volt sah kiadatásához — közölte a Le Mnode című' francia lap­ban hétfőn közzétett nyilat­kozatában A bot Hasasán Bá­nts sodr iráni elnök. A korábbi iráni állásfog­lalásoktól nagy mértékben eltérő nyilatkozat szerint a túszokat akár néhány nap múlva is szabadon bocsát­hatják. Ehhez az Egyesült Államoknak el kellene is­mernie, hogy része volt a sah rendszere által elköve­tett népellenes bűntettekben és. azt, hogy az iráni nép­nek joga van követelnie a volt uralkodó kiadatását. Az amerikai kormánynak ezen kívül kötelező erejű ígéretet kell tennie arra, hogy többé nem avatkozik be Irán belügyeibe. Bani­szadr ugyanakkor elismerté, hogy Khomeini aj atoll ah még nem hagyta jóvá új javaslatait, de reményét fe­jezte ki: elnyeri a főpap jó­váhagyását. Baniszadr nagyrészt el­lentétesen nyilatkozott a túszügyről, valamint az irá­ni vezető szervek és a tú­szokat őrző »iszlám diákok« viszonyáról Mohamed Bé­késit ajatollah, az iszlám forradalmi tanács titkára. Az Al-Ittihad című Abu Dhabi lap tudósítójának hét­főn kijelentette, hogy a ta­nácsban még folyik a vita a túszok sorsáról, de eddig semmiféle új döntés ' sem született. Ezért — mondot­ta — »továbbra is ragaszko­dunk a sah kiadatásához«. Az iszlám forradalmi tanács titkára hangsúlyozta: a tú­szokról -senki sem dönthet Khomeini jóváhagyása nél­kül. CSERHÁTI ZSUZSA hangversenye Közreműködik: ARADSZKY LÁSZLÓ BÖRÖCZKY JÓZSEF Mint vendég: KONCZ GÁBOR EUROPA EGYÜTTES A P A M UTFONOI PA Rí VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYÁRA fölvesz 1 elektroműszerészt (több eves gyakorlattal rendelkezői), 1 villanyszerelő szakmunkást Jegyek válthatók a Rendezvényirodában! Kaposvár, Május 1. u. 8. Telefon: 11-103. (42640) Jelentkezés a gyár energetikusánál munkanapokon, (szombat kivételével) 8-tól 16,30 óráig, 1426331 Paloteaforradaiom Mauritániában Hosszú ideig viszonylag ritka rekorddal büszkélked­hetett Mauritánia: 13 éven át cl tudta kerülni az erő­szakos belpolitikai fordula­tokat, az afrikai kontinensen is oly gyakori puccsszerű hatalomváltásokat. Kiegyen­súlyozottnak tűnő polgári kormányzás, nyugat- (főleg francia-) barátság,’ viszony­lag mérsékelt külpolitika jellemezte ezt a hatalmas (több mint 1 millió négyzet- kilométer területű) nyugat- afrikai államot. Másfél esz­tendeje azonban felborult ez az egyensúly: a hadsereg vette kezébe az irányítást Nouakchott ban. Azóta Mauritánia is a gyorsabb változások idősza­kába lépett. Ennek fő oka a nyugat-szaharai háború, amely élénk mozgásba hoz­ta a mauritániai politikai erőket. Amikor Spanyolor­szág Í976-ban lemondott gyarmatáról, a Nyugat-Sa­harának nevezett, gyér la­kosságú, de foszfátban pá­ratlanul gazdag sivatagi or­szágról, az értékes területet »átjátszotta« Marokkónak és Mauritániának. Átn Mauritánia Daddah polgári elnök vezetésével tu­lajdonképpen nem volt ko­moly versenytársa az erő­sebb és a nyugat-szaharai területet mindenáron beke­belezni akaró marokkói ki­rályságnak, A neki juttatott déli harmad korántsem olyan értékes, mint a Ra­bat által a spanyol kivonu­lás után sietve megszállt északi részek. Emellett Hasz- szán marokkói király már jó ideje kiterjesztette befo- íyását Mauritániára. A poli­tikai-gazdasági függés, va­lamint az odaküldött kato­naság nem adott más lehe­tőséget a lavírozó Daddah- nak, mint engedelmeskedni a rabati óhajnak. Ez azonban háborút jelentett a nyugat- szaharai felszabadító moz­galommal, a gyorsan erősö­dő és nemzetközileg is te- 1 kintélyt kivívó Polisarióval. Ez a háború pedig tovább élezte a belső feszültségeket az országban: napi egymil­lió dollárt emésztettek fel a sivatagi harcok, amelyek kö­vetkeztében Mauritánia las­sacskán vészes gazdasági helyzetbe került. A vihar kirobbanását kí­vánták megakadályozni 1978 nyarán a katonák, .Salek ez­redes vezetésével. Elsősor­ban a szaharai háború befe­jezését szerették volna elér­ni. Elismerték a Polisariót, s tűzszünetet kötöttek vele. Salek azonban ennél tovább nem tudott lépni. A gazda­sági bajok és a törzsi fe­szültség növekedése idővel a nyugat-szaharai rendezés megtorpanásával párosult. A hadsereg vezetői köréből ha­marosan színre lépett egy újabb csoport, amely tovább kívánt lépni az éppen hatal­mon lévőknél. Salek ezre­dest végül is tavaly április­ban szorította háttérbe a törzsi problémákat rugalma­sabban és sikeresebb«! ke­zelő .Bousseií ezredes, aki egyidejűleg gyors diplomá­ciai offenzívat indított a nyugat-szaharai kérdésben. Elismerte, hogy az egykori gyarmat népének joga van az önrendelkezéshez, s meg­kezdte a tárgyalásokat a Po­lisarióval. Az agilis vezető ■ azonban két hónap múltán repülo- szerfencsétlenség áldozata lett, s kétségessé vált, hogy az utódok merre tartanak majd. Am az új miniszter- elnök, Haidala ezredes kö­vette elődjét. Először eltávo­lítottá a már csak protokol­láris hatáskörrel rendelkező oalek államfőit, s helyére Louly alezredest ültette, majd minden erőfeszítését a nyugat-szaharai rendezésre összpontosította. A régi és bénító marokkói gyámkodást felszámolva szerződést kö­tött a Polisarióval, kiünttet-j te Nyugat-Szahara déli ré­szét és közeledni kezdett a korábban fő ellenségnek számító Algériához. Ez az új és radikális vo­nal azonban veszélyek hely­zetbe hozta az országot, Ma­rokkó ellenségessé vált, s árulással vádolva Muritáni- át, megszállta Nyugat-Sza­hara délvidékét is. Ugyan­akkor nem volt hajlandó máig sem kivonni katonáit Mauritániából, noha a Haida­la-kormány felmondta az er­ről régen kötött megállapo­dást. A komoly marokkói po­litikai. gazdasági és katonai nyomás végül dilemma elé állította a nouakehotti veze­tést: kiegyezni az erős és agresszív egykori szövetsé­gessel, vagy tovább lépni a megkezdett úton. Alighanem heves belső viták nyomán győzedelmeskedett az utób­bi, a kormányfő vonala: Haidala január elején eltá­volította Loulyt, s a kezébe vette az összes hatalmat. Az indoklás tömör volt: »Meg kell szabadulni azoktól, akik nem járulnák hozzá a nem­zeti újjáépítés erőfeszítései­hez«. Ez pedig egyúttal arra is utal, hogy Mauritánia fel­számolva' az áldatlan és ér­telmetlen háborút, most a belső problémákra összpon­tosít. S ahogy a külpolitiká­ban sutba dobták a régi ér­tékeket, elképzelhető, hogy a mostani palotaforradalom nyomán némi eltolódás kö­vetkezik be a Franciaország­ra és Marokkóra orientált gazdaságpolitikában is. Trabant, Wartburg special JAVÍTÁS, MŰSZAKI VIZSGÁVAL Király autószerelő mester, Nagyatád, Selmecbányái u. 18. (44432) A 43. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT EGËSZ ÉVBEN ÜZEMELŐ Siófok-aranyparti üdülő-szállója gyakorlattal rendelkező kultúrfelelőst, könyvelőt, portást, szakácsot, konyhamészárost és eladót (büfést). Jelentkezni személyesen az üdülő vezetőjénél lehet, (Siófok-Aranypart, Beszédes József sétány). (42831) j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents