Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

rUAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 Ft SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 35. szóm 1980. február 12., kedd Megkezdte munkáját a LEMP Vili. kongresszusa 35 kommunista- és munkáspárt képviselteti magát Varsóban, a Kultúra és Tudomány Palotájában hétfőn délután négy órakor megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusa. Több mint három millió párttag képviseletében 1847 választott küldött vesz részt a munka-jellegü tanácskozáson, amelyen nemcsak az 1975-ben tartott, előző kongresszus óta eltelt időszak mér­legét vonják meg, hanem a hetvenes évek, az elmúlt év­tized eredményeit is értékelik. Meghívott vendégként 35 kommunista- és munkáspárt delegációja van jelen. Meg­figyelői minőségben három európai szocialista párt kép­viselteti magát, ezen kívül delegációt küldött a Béke és Szocializmus című folyó­irat szerkesztősége. A meghívott testvérpártól küldöttségeinek túlnyomó többségét központi bizottsá­gi titkár, illetve annak meg­felelő rangú személyiség ve­zeti. melegen üdvözölte a kong­resszus külföldi vendégeit. Ezután a kongresszus meg­választotta elnökségét, tit­kárságát, a mandátumvizs­gáló- és a határozat-meg­szövegező bizottságot, maid úgy döntött, hogy a keddi plenáris ülés után szerdán 18 munkabizottságban foly­tatják a munkát, ezzel több­száz küldöttnek adva lehe­tőséget a hozzászólásra. A kongresszus elnökségé­nek soraiban foglaltak he­lyet a testvérpártok küldött­ségeinek vezetői, valamint a Lengyel Demokrata Párt és az Egyesült Paraszt párt el­nöke. I Miután a központi bizott­ság jelentését a kétkong- ress7.us között végzett mun­ka értékeléséről már koráb­ban írásban kapták meg a delegátusok, a megnyitó be­széd és az ügyrendi kérdé­sek tiszázása után Edward Gierek megkezdte a politi­kai bizottság programbeszá­molójának ismertetését. Gromiko Indiába utazott Az Indiai Köztársaság kormányának meghívására hétfőn hivatalos baráti lá­togatásra Delhibe utazott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. Gromiko megbeszélé­seket folytat az indiai kor­mány vezetőivel a két or­szág kapcsolatainak tovább­fejlesztéséről, az időszerű nemzetközi kérdésékről. Moszkvai pártdelegáció Budapesten Leonyid Ale.kszandrovics Boriszovnak, a moszkvai pártbizottság titkárának ve­zetésével hétfőn Budapest­re érkezett a moszkvai párt- bizottság delegációja. A kül­döttség — az MSZMP bu­dapesti bizottságának meg­hívására — résztvesz a fő­város felszabadulásának 35. évfordulóját köszöntő ün­nepségeken. Edward Gierek beszéde Légvezeték vagy kábel ? A váltóáramú légve­zetékes átvitel technikai és gazdaságossági határa 1500—2000 kilovoltnál van. E határon túl a tartóoszlopok olyan óriási méretűek lennének, a nagyfeszültségű veztékek szövevénye olyannyira veszélyes és zavaró lenne, hogy valami más meg­oldást kell keresni a légvezetékek helyett. A jövőkutatók úgy vélik, hogy néhány évtized múlva a villamos energia szállítására már csak föld alatti kábeleket fognak lefektet­ni. Bizonyos, hogy a nem is olyan távoli jövőben megold­ják a drót nélküli energiaátvitel kérdését is. Képünkön: A gyártómű udvarára kitett, műanyag lemezből vákuumfor­mázással kialakított félgömböket láthatunk, amelyeket pá­rosával összeerösitve a nagy feszültségű villamos légvezeté­kek párhuzamosan futó sodronyvezetékein helyeznek el, fi­gyelmeztetőül a repülőgépek számára. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja küldöttségének élén Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára álL A Magyar Szocialista Munkáspárt delegációját Övári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára vezeti. A kongresszust az Inter- nacionálé eléneklése után Edward Gierek, a LEMP KB első titkára nyitotta meg. Rövid beszédében mél­tatta az eredményeket, ame­lyeket az ország a párt ve­zetésével ért éL Hangsúlyoz­ta, hogy Lengyelország szi­lárd tagja a szocialista or­szágok közösségének, hű a proletár intemacionalizmué eszméihez. Javaslatára a küldöttek egy perces néma felállással adóztak a párt 1975 óta elhunyt harcosai emlékének. Az első titkár +—---------------------------------------­M egnyitották a Csemegét Tegnap nyitottak meg a siófoki Csemegét, illetve a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kis­kereskedelmi Vállalat 415. sz. boltját, amelyet mintegy 500 ezer forint költséggel újítottak fel. Az elavult vil­lanyhálózatot korszerűsítet­ték, a berendezést kicserél­ték, s az eddiginél több pénztárt helyeztek el az üz­letben. A vállalat célja, hogy nyáron, a várható nagy for­galom idején az áteresztő képességet növeljék az emlí- , tett átalakítás révén. A Cse­megétől néhány méterre volt a vállalat .húsboltja. Mivel ez az üzlet annyira elavult, hogy felújítani nem volt érde­mes, megszüntették, s ezt az épületet raktárként fogják használni. A húst ezután ugyancsak a Csemegében árusítják reggel 6-tdl este 7-ig. Kovács Lajos, a vállalat igazgatója nyitotta meg az átalakított üzletet, amelyet megtekintett Tóth János, a siófoki pártbizottság első tit­kára és dr. Gáti István, a Balaton-parti város tanács­elnöke & Edward Gierek egyebek közt a következőket mon­dotta : — Mintegy ló évvel ez­előtt pártunk nehéz hely­zetben. a népi Lengyelország meglévő eredményeire tá­maszkodva kidolgozta azt a társadalmi—gazdasági stra­tégiát, amelynek középpont­jában az ember és szükség­letei állnak — mondotta Edward Gierek, majd rámu­tatott: a VI, és VII. kong­resszuson a Lengyel Egye­sült Munkáspárt által felvá­zolt stratégia — amely a társadalmi szükségleteknek a gazdaság dinamikus fejlő­désén alapuló fokozott kielé­gítését tűzte ki célul — ki­állta a élet próbáját. Ezt a stratégiát a jövőben is foly­tatjuk — mondotta. A továbbiakban az elmúlt tíz esztendőben elért ered­ményekről szólt. Mint hang­súlyozta, 1971-hez képest a lakosság reálbére több mint 50 százalékkal, reáljövedel­me pedig csaknem 75 száza­lékkal emelkedett. Ez az előző évtizedhez képest két és félszeres emelkedést je­lent. A tízéves időszakban az előző évtizedhez kénest négyszer . annyit fordítottak a társadalmi szükségletek kielégítésére, felemelték az öregségi és rokkantsági nyugdíjakat, s e nyugdíjakat ! minden dolgozóra kiterjesz­tették, városon és falun egy­aránt. A falusi lakosságra is . kiterjesztették az ingyenes (Folytatás a 2. oldalon) Társadalmi munkák a megyeszékhelyen A Kaposvári Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága elé terjesztett — a társadal­mi munka 1979. évi eredmé­nyeiről szóló — jelentés a közelmúltban annak a ked­vező képnek a tényszerű összegezése volt, mely a me­gyeszékhelyen jártunkban elénk tárul. Itt egy óvodát látunk, ott egy iskolát; arhott tágas tornaterem épült, böl­csőde nyílt — hogy ezekben mennyi egyéni és közösségi társadalmi munka öltött tes­tet, s hogy összességében milyen súllyal szerepel a Uj technológia - növekvő termelékenység Kismamák a kadarkúti ruhaiizemnél A Kaposvári Ruhagyár öt vidéki telephelye között a kapacitást és eredményesse- get tekintve fő helyet foglal el a kadarkúti. Szalavári László telepvezető mondta: — Az idei évet a terme­lékenységet növelő átszerve­zésekkel kezdtük. A gépek jobb kihasználása érdekében átszerveztük a szalagrend­szert. Ez kapcsolódik az elő­ző évi hárommilliós beruhá­zásunkhoz is: ugyanis új kazánt építettünk, új vasa­lókat állítottunk munkába, és néhány más technikai fel­szerelést is újabbra cserél­tünk. A 192 tagú munkás­gárda a szülési szabadságok miatt 63 dolgozóval csök­kent. Megszerveztük a kis­mamaszalagot: a korábbi hét helyett most három szalagon folyik a termelés. Az idei követelményrendszerünk a minőségi színvonal növelé­sére ösztönöz: termékeink nyolcvan százaléka exportra kerül, a Szovjetunióba, Ang­liába, Svédországba és Hol­landiába. A dolgozók többsége beta­nított munkás, a szakmun­kások száma viszont har­mincötre növekedett. Tizen­egy éve, amikor megalakult a telephely, a százharminc dolgozóból csupán ketten voltak szakképzett varrónők. A fiatal munkásgárdát ruti­nos szalagvezetők, műszaki vezetők irányítják, sikerült rövidíteni az átfutási időt. Legutóbb a holland exportot — bérsonyszövetből készült hatezer gyermeknadrágot — alig több mint három hét alatt gyártották le. — Mekkora a kadarkúti te­lephely vonzáskörzete? — Dolgozóink tizenkét községből, mintegy regyven- ötven kilométeres körzetből — járnak be naponta. — Nődolgoaóink jelentős, része közvetlenül az általános is­kola elvégzése után kerül hozzánk. — Milyen kapcsolatuk van a szülési szabadságukat töltő édesanyákkal? — Ünnepek alkalmával rendszeresen ajándékcso­magokkal kedveskedünk a szülőknek, a gyerekeknek. Novemberben szerveztünk egy jól sikerült kismama- találkozót, sőt a már emlí­tett kismamaszalagot is a dolgozók érdekében indítot­tuk be. H. J. mérlegen a lakosság Kapos­várért érzett felelőssége, csak ilyen »zárszámadással« mu­tatható ki. Nos, az 1979. évi adalékkal nem kell szégyen- kezríiük a kaposváriaknak, hiszen az egy lakosra jutó 400 forint átlagértéket' igen­csak túlteljesítették. Kaposváron a társadalmi munka és a pénzügyi támo­gatások együttes értéké ta­valy meghaladta a 34,7 mil­lió forintot, ebből a »tiszta« társadalmi munka és a helyi anyag felhasználása 32 mil­lió forint volt. Egy lakosra átlagosam 442 forint jutott — 27 százalékkal több. mint 1978-ban és 45 százalékkal több, mint amennyit a múlt évre terveztek. A lakosság és a közületek 1,1 milliót meg­haladó munkaóra-teljesítése hozzájárult ahhoz, hogy a megyeszékhelyen javuljon a kommunális, az egészség- ügyi és szociális, illetve kul­turális ellátottság; a társa­dalmi összefogás segítette a felújítási és fenntartási cé­lok elérését, a településszé­pítést és a környezetvédel­met. A korábbi évekhez hason- - lóan tavaly is a kulturális ellátási ágazatnál folyt a leg­nagyobb értékű munka: csaknem 14,4 milliót tett ki ez az összeg. Társadalmi összefogás segítségével való­sult meg például a donnert óvoda, a II. Rákóczi Ferenc, a Vörös Hadsereg úti, illet- vé a Tóth Lajos általános iskola tornaterme, a Kassa utcai • óvoda bővítése. A kommunális feladatok közül főként a csökkent paraméte­rű utak építésénél, a köz- és zöldterületek fejlesztésénél és fenntartásánál hasznosult sok társadalmi munka. Annak idején lapunkban is közöltük a Somogy me­gyei Növényvédő és Agro­kémiai Állomás szocialista brigádjainak a felhívását, amelynek nyomán széles kö­rű versenymozgalom bonta­kozott ki: eredményei szem­mel látható ma már az ipartelepek, az üzemek belső és külső környezetének rendjén, szépülésén. Elisme­résre érdemes eredményeket hoztak — a gyermekintéz­mények patronálási mozgal­mának keretében, a Hazafias Népfront körzeti bizottságai­nak szervezésében — a kör­nyezetszépítő akciók is. Megkezdték a műlépgyártást Nagybajomban Tizenegy év­vel ezelőtt hozta létre a nagybajo­mi áfész mé­hészszakcso­portja a mű- lépüzemét. Azóta jó munká­jával kiérdemelte az üzem a méhészek elismerését. A múlt évben 180 mázsa műlépet gyártottak, szinte az egész ország területére szál­lítottak, a legnagyobb meny- ny iséget Mohács. Szeged. Nagykanizsa és Kőszeg kör­nyékére. Sok levelet írtak a méhészek,, dicsérve a termék kiváló minőségét. Az időjárás eddig kedve­zett, g mehek jól vészeitek át a telet. A nagybajomi mű- lépüzem január 29-én meg­kezdte á munkát. Ezekben a napokban egymásnak adják a kilincset a méhészek az üzemben. A viaszért kész­árut kapnak cserébe. A munka hajnali 4 órakor kez­dődik a viasz felolvasztásá­val, azután a fertőtlenítő, az ülepítő, majd a műlépgyártó gép következik. Az üzemnek három gépe dolgozik. Várha­tó, hogy 1980-ban kétszáz mázsa műlépet gyártanak. A méhészszakcsoportnak Nagybajomban sonkolyfőző üzeme is van. A múlt évben 250 mázsa sonkolyt főztek, az előzetes fölmérés szerint az idén ennél többre lesz igény.

Next

/
Thumbnails
Contents