Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

Mellékfoglalkozás — üzemen belül f Segít a munkaerőgondokon A módosított Munka Tör­vénykönyv és a hozzá kap­csolódó munkaügyi minisz­teri rendelet a korábbinál nagyobb lehetőséget ad ar­ra, hogy a vállalatok saját dolgozóikat másodállásban, mellékfoglalkozásban is alkalmazhassák. így feny- nyebben megoldható egy- egy termelési feladat, nem kell új munkásokat fölven­ni, hanem gyáron belül jobban meg lehet keresni azokat az embereket, akik­re szükség van. Különösen egy munkaerő- hiánnyal -küszködő, vagy egy-egy gyártmányt gyorsan elkészíteni akaró cégek örülhetnek a nagyobb sza­badságnak. Az új rendelke­zések gyógyírt hozhatnak olyan gondokra, amelyeket régebben is meg lehetett ol­dani, csakhogy a mainál jóval nehezebben és — valljuk be — sokszor a kis­kapuk megkeresésével. A módosított jogszabályok elemzésekor derült fény a VBKM kaposvári gyárában is arra, hogy egyik régi ba­juktól megszabadulhatnak. A történet tavaly kezdődött. Pintér Miklós irányítástech­nikai osztályvezető beszélt a múltról: — A gyárba érkező új gépeken csak a munkavédel­mi minősítés után lehet dolgozni. Az importberende­zések többsége nem felel meg a magyar munkavédel­mi előírásoknak, csak né­hány átalakítás után és az illetékes szervek bizonyítvá­nyával lehet ezeket üzem­be helyezni. A bizonyítvány megszerzése azonban bonyo­lult út és igen drága. Ezért létrehoztunk egy gyári cso­portot: ők vizsgálták meg a gépeket, elvégeztették a szük­séges átalakításokat, majd ideiglenes engedélyt adtak, hogy ezekkel ; a gépekkel dolgozhassanak a munkások. — A minősítésért mit kaptak a csoport tagjai? — Szívességből csináltuk. No persze ez természetes volt, mert a gyárban min-: denkinek érdeke, hogy ne álljanak az értékes gépek, hanem' termeljünk velük. Sok túlmunkát jelentett a berendezések átbogarászá- sa, javítás utáni vizsgálata, és természetesen a felelős­ség is az ideiglenes bizo­nyítványt kiállító emberek vállán volt. Mindezért csu­pán köszönetét kaphattunk. Persze, jólesett... Dr. Járos Katalin, a vál­lalat jogásza: — Amikor megérkeztek az új jogszabályok, azt is megnéztük — a gyár veze­tőivel megbeszélve —, hogy miként lehetne díjazni a felelősségteljes munkát el­végző embereket. Hamaro­san kiderült: nem is olyan bonyolult a dolog. Ezután szerződést kötöttünk a mi­nősítő csoport négy tagjával, és ma már a megállapodás-, ban rögzítettek szerint vég­zik el azt a munkát, ame­lyet korábban ingyen csi­náltak. — És hogy érzi magát Pintér Miklós, mint munka­végzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy? — Ugyanúgy, mint ko­rábban. Valószínűleg a meg­állapodás nélkül is elvégez­nénk ezt a munkát. De a ráfordított idő és a vele já­ró felelősség miatt úgy éreztük tavaly is, hogy több ez, mint amiért elegendő néhány szép szó. Azt hi- .szem, nem becsüljük túl önmagunkat; havonta vagy kéthavonta egy-egy gép né­ha több napig tartó alapos átvizsgálása komoly feladat. — A munkavédelmi minő­sítést ezután, is meg kell szerezni, önök csak ideigle­nes, fél évre szóló üzemelé­si engedélyt adhatnak. — Igen, ez így van. De időt nyerünk, és a mi vé­leményünkkel ellátott gép munkavédelmi bizonyítvá­nyát már sokkal könnyebb megszerezni, mert eleve úgy alakíttatjuk át a berende­zést, hogy simán átmenjen a vizsgán. Tóth József né mtmíaögyi csoportvezető meg hozzáfűz­te: — Egyelőre még nem vizsgáltuk meg az 1980. ja­nuár elsejétől érvényes ren­delkezések minden alkalma­zási lehetőségét, de annyit már tudunk, hogy megköny- nyítik munkánkat. Régeb­ben is sokszor volt szüksé­günk arra, hogy egy-egy határidős gyártmány elké­szítéséhez embereket keres­sünk. Volt létszámhiányunk, amelyet nem tudtunk betöl­teni. Ha az idén találkozunk hasonló nehézségekkel, jó­val egyszerűbb és gyorsabb lesz a megoldás. L. P. Kisebb a forgalom. Félidőben Lassan félidejéhez érkezik az előszállítás. Minden év­ben ez az az időszak, ami­kor a fuvarozó vállalatok díjkedvezménnyel, nagy ka­pacitással ösztönzik a vál­lalatokat á nagy mennyisé­gű áruk mielőbbi elszállítá­sára. Az előszállításban leg- érdekeltebbeket, a felhasz­nálókat és a szállítókat kérdeztük meg a tapaszta­latokról. — Hogyan indult az elő­szállítás az idén? — érdek­lődtünk Dómján Sándortól, a Kaposvári Közúti Építő Vállalat szállítási osztályve­zetőjétől. — Az előző évek gyakor­latától eltérően, nálunk az előszállítás nem december második felében, hanem csak január elején kezdődött Ma­gas volt a készletszintünk, és ezt nem lehetett tovább növelni. A készletek leépí­tése után indulhatott meg vasúton a kavicsszállítás Gyékényesről a kaposvári aszfaltkeverő telepre. A bá­SOMOGYI KRÓNIKÁJA Az ország figyelme egyre inkább a közelgő pártkong­resszus felé fordul. A sza­porodó pártértekezletek to­vább fokozzák az érdeklő­dést. Ezeken az életünket be­folyásoló legtöbb számottevő kérdést megvitatták. A mun­kahely, a lakóhely (telepü­lés), az intézmény minden­napjainak fontos dolgairól esett szó. Sokan beszélték a pártnak az elmúlt években érvényesülő irányító szere­péről, a munkahelyi demok­rácia szélesüléséről, az egész­séges emberi kapcsolatok továbbépítésének szükséges­ségéről. Felelősségteljes vita bontakozott ki a kongresz- szuxi irányelvekről. A párt­értekezletek a következő hé­ten tovább folytatódnak. Erre a hétre esett a me­zőgazdasági könyvhónap megyei megnyitója is. Épnek jelentőségét nehéz volna túlhangsúlyozni. A könyv — s különösen a szakkönyv — :gen fontos transzmissziós szíj manapság. Az informá­ciós robbanás, a tudományos kutatás rohamos előrehala- _ clasa jó húsz éve tart, min­dennapi realitás. De nem­csak a laboratóriumok, a kutatótermek mélyén izgal- ' más és örömteli pillanat egy-egy új fölfedezés. Ez nem lehet pusztán a kutató ügye. Még nagyszerűbb lesz a pillanat, amikor az új eredmények eljutnak ezrek­hez, tízezrekhez, s az új is­meretek behálózzák minden­napjainkat, megtermékenyít­ve, tovább gyarapítva a ter- WWtwimplrj folyamatát. À mezőgazdaság olyan ágazat, amely az intenzív kutatások­ból és az új felfedezésekből rengeteget profitált az el­múlt húsz évben. A külön­böző termelési rendszerek, a növényi kultúrák, az állat­fajok gienetikai megújítása — ami nélkül ma nem len­nének számottevő eredmé­nyeink — mind-mind e tudományos kutatások összehangolt alkalmazásá­nak eredményei. Különösen örvendetes, hogy a hazai mezőgazdasá­gi szakirodalomban ott van­nak a kaposvári kutatók eredményei is. bizonyítva, hogy a mezőgazdasági főis­kola felkészült szakemberei lépést tartanak a tudomány hallatlan iramú fejlődésével. Az idén például dr. Dohy János főiskolai főigazgatóhe­lyettes könyve, az Állatte­nyésztési genetika című munka került a boltokba a könyvhónapban. A mezőgazdaság és a gazda­ságok termeléspolitikai fel­adatai most, az enyhe tél kö­zepén erősen foglalkoztatják a dolgozókat, a szakembere­ket, a megyei irányítókat egy­aránt. A heten megyei aktíva­ülést rendeztek az ágazat me­gyei helyzetéről, idei tenniva­lóiról. Külön nyomatékot adott a tanácskozásnak, hogy a mezőgazdaság szempontjá­ból kritikus év után került er­re sor. A kedvezőtlen idő­járás mellett szervezési hi­bák, de személyi hiányossá- i ők is közrejátszottak eb­ben. S ha a rossz időjárás befolyását a termésre nehéz is koaorabasiteiH, a szerve­zésben, a munkafegyelemben és a szaktudás gyarapításá­ban jócskán vannak még tennivalók. Feltárásukat se- gítettte a heti aktívaülés. Farsangi vigadalomtól visszhangzottak a héten a kaposvári utcák. Míg a jel­mezes sokadalom az aszfal­tot koptatta, s lármás vá­sári tömeg nyüzsgött a fa­zekasok, hímzők, s a min­den rendű és rangú árusok között, addig az előadóter­mek falai között irodalom- történészek és érdeklődők hallgatták az okos szavakat Csokonairól; Reich Károly képei előtt gyönyörködhettek a grafikusművész méltán népes tisztelői, s a pódiumo­kon is egymás után pereg­tek a színjátszók, bábosok elődásai. A kaposvári farsang színei egyre jobban birtokukba ve­szik a városközpont utcáit. S noha az idén elmaradtak onnan a farsangi újságot kí­náló harsány rikkancsok, a megyeszékhely lakossága a halványabb hírverés ellenére is érdeklődve , figyelt és részt kívánt, az események­ből. Farsang ... Dorottya,.. Csokonai ... Olyan hagyomá­nyok ezek, amelyeknek ápo­lása, továbbfejlesztése, szün­telen gazdagítása napjaink kötelessége. Kaposvár, s szellemi életének története — sajnos — nem olyan gaz­dag és nem testált ránk annyi kiemelkedő értéket, hogy ezt a farsangi hagyo­mányt veszendőbe hagyhat­nánk menni. Csupor Tibor Az ötlet mtmka közben I Közgazdász az új szabályozókról Számpasi József a Bala- tomboglári Állami Gazdaság üzemgazdasági osztályának a vezetője. Munkájáról, a gaz­daság terveiről, az új sza­bályozók hatásairól beszél­gettünk. m — A közgazdasági elem­zés iráni igény megnőtt az utóbbi években — mondta —, minden döntést elemzés, nyereség- és költségkalku­láció előz meg. Különösen fontos ez azoknál a termé­keknél, amelyeknél áraján­latot kell tennünk. A belföl­di borárak a szabad árka­tegóriába tartoznak, még­sem alakíthatók -szabadon«, minthogy több gazdaság költségviszonyai alapján ala­kultak ki. — Az új szabályozók is­meretében mit mondhat gazdaságuk helyzetéről? — Átszámítottuk az 1979. évi tervet, s az eredmény: az új rendszer érvényessége esetén nyereségünk 54 mil­lió forint helyett 38^-39 millió lenne. A költségnöve­kedés 24 millió. Ezt ellen­súlyozná néhány dolog — termelői áremelkedés, a földadó kedvezőbb alakulá­sa —, így mintegy 15 mil­liós nyereségkiesés kelet­kezne. ff rw w fi B *• r az előszállítás nya üzemi körülményei és a hideg idő miatt csak egy­szer volt' kisebb fennakadás, amikor az ' erős fagy követ­keztében egy harminckét vagonból álló szerelvény ki­rakása két hétig tartott. Ja­nuárban már megérkezett az elsó negyedévre üteme­zett kavicsszállítmány egv- harmada, a Balaton-felvidék bányáiból is kapunk zúzott követ vasúton. A Volán komlói főnöksé­gének és az Épfu kaposvá­ri kirendeltségének teher­autói hozzák a megyeszék­helyre a zúzott követ Kom­lóról. Az első három hónap­ra tervezett mennyiség egy- harmada inár megérkezett. Az idei elöszájlításunk lényegesen. tizenegy-tizen- két százalékkal, kevesebb a tavalyinál, de hozzá kell tennem, hogy azóta meg­szűnt a daránypusztai keve­rőtelepünk, és az alapanyag idei szállítási ütemezése is más, mint tavaly volt A KPM Közúti Igazgató­ságnál Horváth György szállítási osztályvezető el­mondta, hogy idén szüksé­ges kőanyagnak a felét szállítják ki a depókba az előszállítás során. Számukrí fontos az idő jó kihaszná­lása, mert később a köz­úti szállítóvállalatok gépko­csijai szétszóródnak a kü­lönféle munkahelyeken, és nem képesek a hirtelen fel­merülő igényeket gyorsan kielégíteni. Molnár Pál, a kaposvári vasúti . üzem főnökség ke­reskedelmi főnöke szerint, a januári néhány hideg naprt leszámítva, kedvező az elő­szállítási forgalom. Rend­szeresen nagy mennyiségű áru érkezik a Közúti Építő Vállalat, a Tanép és a Tü- zép iparvágányaira. Már megkezdték a mészkőszái- lítást a cukorgyárba, a kö­vetkező kampányhoz. Napi nyolc-tíz vagont raknak meg a gabonaforgalmi vállalat­nál, és sok vagont küldött januárban a húskombinát is. A kaposvári üzemfőnökség az első hónapra tervezett szállítási tervét teljesítette. A kaposvári Volánnál de Sofgó Tibor igazgatóhelyet­tes elmondta, hogy a fuva­roztatók eléggé tartózkodó­ak. Ez a csökkent beruhá­zási lehetőségekre, az óva­tos készletgazdálkodásra vezethető vissza. — A Volán megpróbál fel­készülni ezekre is — mondta Kenesei József fő­osztályvezető —, de lehet, hogy a fuvaroztatók anyagi ereje, lehetősége nem lesz elég a zavartalan munka­végzéshez. A Volán fokozott kedvez­ményadással kívánja élénkí­teni a fuvaroztatási ked­vet. A bányafuvarozásnál hatvan, a földmunkáknál pedig nyolcvan százalékkal kevesebb a feladatuk az idén, mint tavaly volt. Cs. L. LEVÉL MOZIRBÓL Hol van Ilona, János és Ottó? Hazánk felszabadulása 35. évfordulójának közeledése sok volt szovjet katonában megindítja az emlékezési, így van ezzel Mihail Bori" szovics Malldn is, aki a Szov­jetunió gomeli területének Mozir városában éL Egy héttel ezelőtt adta pos­tára levelét, s már megérke­zett a szerkesztőségbe a hozzá mellékeit fényképpel együtt. M. B. Maikin részt vett hazánk felszabadításá­ban, s 1946-ban Kaposváron állomásozott. A város lakni .nagy szeretettel vették körül őket, s neki is voltak magyar barátai. A csaknerri hárem és fél évtized nagy idő. Most már sem az utca nevére, sem a kedves barátok családnevé­re nem emlékszik. Annyit tud, hogy az emlékül adott fotón Ilonka, János, Ottó mo­solyog. A szerkesztőség készsége­sen teljesíti a volt vöröskato­na kérését. Reméljük, hegy jelentkezik valaki a család­éi — Idei terveik? — 1980-ban 35 milliós nyereségre számítunk. Az eredményt csak takaréko­sabb költséggazdálkodással lehet jávítani. Anyagi ösz­tönző rendszerünket úgy alakítjuk, hogy ez a terü­letegységek vezetőit a ráfor­dítások jelentős csökkenté­sére sarkallja: mintegy 2— 8 százalékos megtakarítást várunk tőlük. Ennek lehető­sége természetesen területen­ként változik, de a mi ese­tünkben a várható 450 mil­liós költségnél még egyszá­zalékos megtakarítás is négy és fél milliót jelent ! — Hogyan lehet takaré­koskodni ? — A megvalósítás módját íróasztal mellől meghatároz­ni nem lehet, nem is akar­juk. Ezt a területegységek vezetőire, a dolgozókra bíz­zuk -— a legtöbb ötlet mun­ka közben születik. Tavaly például volt egy újítás. 30 erőgépre olyan felfüggesztő szerkezetet erősítettek, amely lehetővé tette, hogy a gép egy menetben két mun­kaműveletet végezzen. Ezzel jelentős energiát, üzemanya­got és javítási költséget ta­karítottunk meg. — A dolgozók jövedelmé­ben hoz-e változást az új szabályozás? — Az eredmény csökke­nése ellenére a gazdaság érdekeltségi alapjai — ré­szesedési, fejlesztési alap.—• csaknem azonos szinten ala­kulnak, mint 1979-ben. Ez a jövedelemszabályozás vál­tozásából adódik, ugyanis 1980-tól — a tsz-ekhez ha­sonlóan — a nyereség he­lyett mi is a bruttó jöve­delmünk után adózunk. A tavalyi 44 ezer forintos át­lagkereset 46 382 forintra nő. A munkadíj színvonalát 5,4 százalékkal akarjuk emelni, ebből 2 százalék az alapbéiek növekedését szol­gálja, 3.4 százalék pedig a — takarékosságra ösztönző — prémiumokat. — Ez kertészeti profilú gazdaság. Mekkora területen, milyen terményekkel foglal­koznak? — A gazdaság 3700 hek­táron gazdálkodik, termelé­si értéke 600 millió körül van. A termelés alapeleme a szőlő- és a gyümölcskultúra. Szőlőt, cseresznyét, megy- gyet, szilvát, barackot, diót, mogyorót termesztünk. Az ötödik ötéves tervben 400 hektár szőlőt és 150 hektár gyümölcsöt telepítettünk. A szőlőre hektáronként 97 ezer forintnyi állami támogatást kaptunk, ami most 107 ezer­re emelkedett, egy hektár szőlő telepítési költsége vi­szont 200 ezer forintról 260 ezerre nőtt. Hiába a támo­gatás. ha a költségek job­ban nőnek. Ugyanez a hely­zet a gyümölcstelepítésnél is. — Milyen beruházásokat terveznek? — 120 millió forintos olt­ványelőhajtató üzem építé­se kezdődik ebben az év­ben. befejezését 1981 őszé­re tervezzük. Az üzem 10 millió oltásra lesz alkalmas. Az idén kezdi meg a mun­kát egy nagy teljesítményű palackozósor, augusztus vé­gére pedig mustsűrítő be­rendezés lép üzembe az al­koholmentes üdítő italok és a borok édesítésére. Jövőre indul a borkombinátnál ke­letkező szennyvíz tisztítását szolgáló építkezés. Először a borkombinátot a községi szennyvíztisztítóval össze­kötő csatornahálózat készül el, majd a községi berende­zésről lekerülő tisztított vi­zet 16 kilométeres csator­nánál a Koppány vízgyűjtő­jébe vezetjük, így teljesen kikerül a Balaton vízgyűjtő területéről. M. E. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents