Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

Energiatakarékosság és a korom Kalorex-kircndeJtség Kaposváron / Hiánypótló kiadvány A háztáji Somogybán Érdekes következtetések Ta vaJy június elsején nyílt meg Kaposváron, a Berzsenyi utcában a Kalorex Tüzelés- technikai Közös Vállalat ! ta­pos vári kirendeltsége. Megyei kirendeltségek korábban nem voltak; a szerelők a főváros­ból indultak az ország külön­böző részeibe. — Kaposváron kívül Pé­csen, Miskolcon, Győrben, Szolnokon, Egerben nyitot­tunk eddig kirendeltséget. El­sősorban azért volt erre szük­ség, hogy ne kelljen annyit utazniuk a szerelőinknek, liá­néin helyben ' legyenek, ha egy-egy munkát el kell végez­ni. így az ügyfelek is jobban járnak, arról nem szólva, _ hogy állandó ügyelet van ki­re nd.éltségeinken. és ha kell, dolgozóink szombaton, vasár­nap, ünnepnap is elérhetők — mondja Kiss László igazgató. A kaposvári kirendeltség en tizen dolgoznak. Feladatuk, hogy üzembe helyezzék a lag- szövetikezetektől érkezett ka- I zánokat, elvégezzék a garan­ciális munkákat, es ha lejárt a garancia, átalánydíjas szer­ződés alapján karbantartsák, javítsák a berendezéseket. A kazánok munkáját ugyanis mindig figyelemmel kell kí­sérni. Egy rosszul beállított égő, egy rossz hatásfokkal dolgozó kazán néhány óra alatt kisebb vagyont füstölhet el, azonkívül szennyezi a le­vegőt. fis ha az ember figyeli a kéményeket, akkor rá kell jönnie; sok a rosszul beállí­tott kazán. — Amikor végzünk egy munkával — mondja Kovács Robert kirendeltségvezető —, azonnal lemérhető az ered­mény, s kiszámítható, hogy mennyit „hoz” majd a jó ka­zán az üzemeltetőnek. Mun­kánk zömét a vegyszeres ko- romtalanitás teszi kL Termé­szetesen a javítás, a hibael­hárítás is fontos, ezért tar­tunk ügyeletet A kaposvári áfész üdítőital- palackozó üzemeben egy Komfort tipusu olajkazán varia, hogy megszabadítsák a rá rakodott koromtól. A ka­zánt felfűtötték, kikapcsolták, és a kis, japán motoros szi­vattyú már nyomta is rá a vegyszert. — Ez az anyag teoídrja és leköti a koromszemcséket. Ha vége a tisztításnak, altkor ki­derül, hogy mennyivel lesz jobb a kazán hatásfoka A koromtalanitás előtti mé­rés azt mutatta, hogy 350 fo­kos füst — méghozzá fekete füst — távozik a kéményből. Ez azt jelenti, hogy a meleg jó része „elmegy”, 6 ráadásul az égéstermékéit szennyezik a levegőt Amikor a kis kazár) tisztításával végeztek a válla­lat dolgozói, és újra begyúj­tották az olajégőt, a füst hő­mérséklete ISO fok volt. s a kontroll'iapír tejfehér maradt, azaz egy szemernyi karom sem kerül a kéményen át a levegőbe. Gyors számítás, s máris kiderül, hogy míg tisz­títás előtt 76 százalékos volt a kazán hatásfoka, a tisztítás után 86 százalékos lett. Ezután már kevesebb olaj­ra van szükség, s a meleg se megy él a kéményen keresz­tül. ' — Tízszázalékos megtakarí­tás mindenképpen elérhető így — bizonygatja a kiren- deltségvezető. — Am mindez a kétszeresére növelhető, ha például a kazántieztítással együtt majd a vízkőtelenítést is kémi«ii módszerekkel el vé­gezheti ~ök. A legalább húsz­százalékos megtakarítás már azt jelenti egy nagyobb — mondjuk 200 liter óránkénti olajfogyasztású kazán eseté­hen, hogy 40 literrel kevesebb üzemanyaggal érhető el ugyanaz a hatás. A számok mindennél job­ban beszélnek. És ehhez még tegyük hozzá, hogy ilyen kar­bantartás mellett meghosz- szabitható a kazán élete. Az üzemeknél tudják mindezt, így éjjel-nappal van munkája a tíz embernek. Jó lenne azonban, ha vállalhatnák a társasházak, a lakásszövetke­zetek kazánjainak karbantar­tását is. Az ott lakóknak se mindegy, mennyit fizetnek havonta fűtésért. Ehhez per­sze újabb tíz emberre lenne szüksége a kirendeltségnek. A bővítés elősegítené, hogy ke­vesebbet „füstöljenek” ci a kémények a drága gázból, olajból, ». T. Másfél-két évtizede még vitacikkek sora jelent meg arról, van-e létjogosultsága a háztájinak. Néhány évvel később már csupán az lát­szott kérdésesnek, hogy mekkora a kisgazdaságok termelésben betöltött szere- pe. Ez utóbbi vita kapcsán készülték azok f fölmérések és elemzések, amelyek meg­mutatták, hogy a háztáji adja a mezőgazdasági ter­melésnek több mint egyhar- madát, nem is beszélve a saját fogyasztásról. A gaz­dálkodással is foglalkozó több mint másfél millió csa­ládba tartozó személyek száma ötmillió korül van. Azaz: közvetlenül vagy köz­vetve « fél ország ellátását, anyagi helyzetét, hangulatát befolyásolják a háztáji ter­melést érintő intézkedések. A kisgazdaságok sok olyan terméket (nyúl- és galambhús, méz, toll) állíta­nak elő, amely világszerte kedvezően értékesíthető. Évi 90—100 millió dollárnyi exprotképes terméküknek fontos szerepe van. E fölis­merések alapján négy éve számos, a háztáji termelést segítő és ösztönöző országos és helyi intézkedést történt. Hatásukra több kutatóinté­zet, egyetem és főiskola — köztük a kaposvári mező­gazdasági is — megkezdte e terület módszeres vizsgá­latát. Céljuk a gyakorlatban hasznosítható szervezeti és szervezési javaslatok, mo­dellek kidolgozása, a háztáji termelés hatékonyabb mód­szereinek keresése volt. A munka megker lse óta több mint bárom év telt el. Eny- nyi idő után érdemes és szükséges is egybevetni az intézkedések céljait a gya­korlattal. Fiatalon, alig valamivel túl a húsz esztendején felelős be­osztásba került Baracsi Éva, a Barcsi Dráva Ipari Szövet­kezet brigádvezetője. Az év elején művezetői feladattal bízták meg. — ötvenhét ember munká­jáért vagyok felelős, s ez bi­zony sokkal nehezebb a bri­gád irányításánál. Megtanul­tam, hogy a legkisebb beosz­tásban is csak akkor érhetünk el eredményt, ha emberi kö­zelségbe, jó kapcsolatba kerü­lünk a -társainkkal, s velük együtt dolgozunk a feladatok megvalósításáért. A szövetkezet vezet® az ő munkáját évek óta figyelem­mel kísérték. Az igény szülte azt az- át­fogó somogyi elemzést, mely a kaposvári főiskola üzem- gazdasági tanszékének irá­nyításával Csele József szer­kesztésében készült és a megyei tanács kiadványa­ként a napokban jelent meg. A 70-es évek háztáji gaz­dálkodásának főbb tenden­ciáit ismertető kötet elem­zései hasznos útmutatást ad­nak a háztáji gazdálkodás szervezésében, segítésében közreműködő szakemberek­nek. Tanulmányok soraiból kaphatunk választ a kérdés­re: mit. tettek és tesznek a termelőszövetkezetek, áfész- ek. vállalatok és intézmé­nyek e terület fejlesztéséért. A kötet másfél száz oldal­nyi »lényeg«. Csupán jelzés­ként. állhat itt néhány — he­lyenként. meghökkentő — megállapítás és összefüggés. A megyében mintegy SS ezer kisgazdaságban majd­nem. negyedmillió ember te­vékenykedik. s a kisgazda­ságoknak 54 százaléka a szövetkezetekhez kapcsoló­dik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az érintett családta­goknak mintegy a fele nem mezőgazdasági dolgozó. A magángazdaságok 22 száza­léka például munkáscsalá­dok tulajdona. Érdekes következtetésekre ad módot a főiskolának a gazdálkodók szándékait, tö­rekvéseit tudakoló felméré­se. Tízezer megkérdezett 37 százaiéiba sertéstartását sze­relné fejleszteni, ugyanak­kor például mindössze * megkérdezettek 7 százaléka kívánj^ bővíteni « nyülter- melést és csak 9 százalék a zöldségtermelést. — Éva az általános iskola után került hozzánk tanuló­nak. A szakma elsajátításá­ban. azután a KISZ-szervezet vezetőségében végzett munká­jával, majd később szakmai- politikai tudásának a fejlesz­tésével bizonyította szorgal­mát, igyekezetét. Fiatal kora ellenére ezért esett rá a vá­lasztás — mondta dr. Papp Ferenc, a szövetkezet elnöke. Kilenc éve, hogy Baracsi Éva elkezdte tanulni a cipő­felsőrész-készítő .szakmát,. Azóta nagy a változás a szö­vetkezetben. A cipő helyett most konfekciót készítenek bőrből, műbőrből, öt eszten­deje, hogy ő is erre a terület­re ment át, s ma már kabáto­kat, zakókat, szafárikat varr­nak. fiúknak pedig műbőrből zekéket, farmernadrágokat. Magánúton kitanulta a női- szabószakmát, a dolgozók szakközépiskolájában 1977- ben érettségizett. Utána két évig Budapestre járt, techni­kusi minősítő tanfolyamra, s most az a célja, hogy elvégez­ze a textilipari főiskolát. Fiatalon nagyon sok elis­merésiben részesült, megkap­ta a kiváló brisádvezető, a kiváló dolgozó kitüntetést.,, a KISZ KB dicsérő oklevelét. A fiatalokból 1976-baű alakúi» A megyei földhivatal ve­zetőjének elemzése figye­lemre méltó adatpárt. tartal­maz: megyénkben 732 hek­tár olyan terület van, amiéin hasznosítható lenne, tarlót használatba adással, ugyan­akkor mindössze 9 (!) hek- tárgyi területet, hasznosítot­tak ebben a formában. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás igaz­gatója tanulmányában lolte- szi a kérdést: rajon a 85 e:cr kistermelő rendelke­zik-e azokkal az tsincretek­kel. amelyekre támászkodj-a veszély nélkül alkalmazhat­ja a túlnyomórészt mérgező növényvédő szereket? Meg­nyugtató választ sejtet, hogy csak az állomás 130— 150 ismeretterjesztő előadást szervez évente, vagy hogy a TIT 30—35 szakmai fóru­mot rendezett. Mindent egy­bevetve is azonban csak a lakott települések felére ju­tott el valamilyen ismeret­terjesztő program. Sókat se­gíthetnének a nagyüzemek növényvédelmi szakemberei. A feltételes mód' jelzi.' ez még korántsem általános. Jelenleg a kistermelőknek mindössze 11 százaléka tag­ja valamilyen társulásnak. Ugyanakkor a fölmérésből kiderül: a tízezer kistermelő 18 százaléka szeretne vala­mely szakcsoporthoz csatla­kozni. A két megállapítás egybevetése utal a tartalé­kokra. A megyében ma 9500 tag­gal működő 188 mezőgazda- sági szakcsoport évente 110—120 millió forint értékű terméket áffit elő. Ez a szán — mint az egyik tanulmány­ból kiderül — akár meg is közösséggel. a Magyar—Szó» jet Barátság ifjúsági brigád­dal a Nagy Októberi Szociá­list^ Forradalom 60. évfordu­lójának tiszteletére kiérde­melték a Szovjet Szakszerve­zetek Tanácsa által adomá­nyozott elismerést, „A szocia­lista munkaverseny győztese" kitüntetést.- — Legjobban armak örül­tem, hogy májusban a szö­vetkezet kommunistái saraik- ba. fogadtak Ez nekem min­dennél többet jelent Célom, hogy minél / több ismeretet szerezzek, tanuljak, s mellet­te jól dolgozzak, hogy a bi­zalmat így viszonozhassam. Valamikor kereskedőnek ké­szültem, akkor azonban nem volt hely. Nem bántam meg, hogy az életem így alakult. Azt tapasztaltam — ismerve a szövetkezet többi nődolgo­zójának a helyzetét —, hogy aki becsülettel ellátja a fel­adatát, azt a szövetkezet ve­zetői, többi dolgozói megbe­csülik. így valóban lehet dol­gozni, s az ember kezdemé­nyezni is mer. Tavaly felaján­lást tettünk a XII. pártkong­resszus és felszabadulásunk 35. évfordulójának a tisztele­tére. Elhatároztuk, hogy csat­lakozunk a Sziklai Sándor Szocialista Brigád kezdemé­nyezéséhez, és márciusban szabad szombaton kongresz- szusi, felszabadulási műszak­kal köszöntjük a két ese­ményt. Évát ott találjuk a szövet­kezel MSZBT-tagcsopartjá- ban, a többiekkel együttszüri- lelenül fáradozik a két nép barátságának az elmélyítésen, ö a kapitánya a szövetkezet női kézilabdacsapatának, több országos versenyen értek el jó eredményt. Legutóbb az OKISZ Kupa küzdelmeiben másodikok lettek. Munka, tanulás, sport, kö­zösségi tevékenység. Ez is a művezető portréjához tarto­zik. Növekvő dömperek A bányászati termékek faj­lagos (egy tonnára jutó) érté­ke általában csekély, es csak a feldolgozás során nő meg jelentősen. Egy tonna bátorít ára például mindössze szá­zadrésze egy tonna alumí­nium árának. A kavics, a ho­mok még kisebb értéket kép­visel. A késztermék önköltsé­gének jelentős hányada lehet a szállítási költség a hányától vagy a külfejtéstől a feldolgo­zó üzemig. Fontos gazdasági szempont tehát a szálh'tási költségek csökkentése. Ennek érdekében általában célszerű az egy tételben Szállított mennyiséget mind nagyobbra A 30-as évekig a bányater­mékek szállításának a kes­keny és normál nyomtávú vasút volt a majdnem kizáró­lagos eszköze. Ennek hátrá­nya azonban a nagy kezdeti beruházási költség, valamint a 43. sz. Állami építőipar VÁLLALAT EGÉSZ ÉVBEN ÜZEMELŐ Siófok-aranyparti üdülő-szállója f ötvesz gyakorlattal rendelkező kultúrfelelőst, könyvelőt! portási, szakácsot, konyhamészárost és eladni (büfést). Jelentkezni személyesen^iz üdülő vezetőjénél lehet. (Siófok Aranypart. Beszédes József sc(iny). (42A31) az. hogy külfejtései termeíés- mod mellett a vasúti feladó­állomás a fejtés haladásával fokozatosan tovább kell tele­píteni, vagy a külfejtés és a vasút közé más szállítási esz­közt kell iktatni. Speciális te­repjáró gépikocsit akkor meg nem kínált az ipar, ezért szabványos kivitelű, 2—5 ton­na teherbírású, benzin-moto­ros, fúvott gumiabroncsokon futó tehergépkocsikat alkal­maztak. Ezeknek azonban költséges utak kellettek. Az első nagy, terepjáró gép­kocsik 13 tonna önsúllyal szállítottak 12 tonna körüli terhet. A fokozatos fejlődés során az ötvenes évek elejé­re már általánosan elterjedtek a 30 tonnás egységek. A ko­csikat két motorral szerelték fel; mindegyik motor külön egy-egy féltengelyt hajtott meg, ezzel elmaradt a cfiffe- renciálmű. A hatalmas jár­műveket már nem lehetett közvetlen emberi erővel irá­nyítani: a kormány, a ten­gelykapcsoló és a sebességvál­tó működtetésére hidraulikus szervoberendezéseket alkal­maztak. A hatvanas évek valóságé« forradalmat hoztak, amely a gépkocsik csaknem minden fő részére hatott. A teherhordó puttonyt kezdetben négyzet- centiméterenként 2000—2600 kg szilárdságú a-eélból készí­tették, de legújabban téj-t hó­dítanak az alumíniumból ké­szült puttonyok is, amelyek jelentős súlymegtakaritással járnak. A Pnpvutf«ló-ipari Véüalal Kaposvári ©zára föl-t-c*. betanított fonó munkára 14. életévét betöltött 5 né dolgozót. Korszerű női szállásunkon elhelyezési biztosítunk Jelentkezés naponta a gyár telephelyé«. (*34071 háromszorozható, B. r. Fiola! művezető ti zalai László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents