Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-09 / 33. szám
Idősek a családban Együttélés - ellentmondásokkal »A párt változatlanul fontos feladatnak tekinti a nyugdíjasok, s általában az idősek helyzetének javítását. Államunk, társadalmunk sokoldalúan gondoskodik róluk. A velük való törődésben nagy szerepük és felelősségük van a családoknak.« (XII. pártkongresszus irányelvei) Csak árva lányt veszek feleségül, hogy anyós- és apósmentes legyen az életem — halljuk nemegyszer a nőtlen _ férfiak vaskos tréfálkozását, akik szívesen hangoztatják előítéletüket az együttélésről. A fiatal házasok és szülők közül is sokan a »-jobb távolról szeretni ...« elvet vallják, s ha csak tehetik — ha lakáshelyzetük engedi —, úgy rendezik az életüket, hogy ne egy fedél alatt, ne közös háztartásban kelljen élniük. Valóban, a családon, belül meglazultak volna a generációs kapcsolatok, gyengültek az érzelmi kötelékek? Kétségtelen, az utóbbi évtizedekben társadalmunkkal együtt változott, átalakult a család, de ez nem idézhetett elő alapvető feszültségeket Sót, megszűntek bizonyos függési viszonyok, például háttérbe szorult a vagyon szerepe. Ugyanis régen az volt áz öregek családi presztízsének alapja: akinek a nevén van a vagyon, az dirigál. Szociológusok is állítják, hogy társadalmunkban semmi jel se- figyelmeztet arra, hogy elszakadnának a rokoni szálak, csak éppen más formában jelentkeznek, de ezek már nem gazdasági kötelezettségek. Hanem: a kölcsönös segítség, támor gatás jellemzi a családtagok együttélését A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése az- öregek helyzetéről azt bizonyítja, hogy Magyarországon ma is erős az öregek és a felnőtt gyermekeik közötti kapcsolat A nyugdíjasok háromnegyed része él családi környezetben, 19—22 százalékuk az unokák nevelését is ellátja. Nagyanyám mindig sajnálkozott a gyermekleien házaspárok sorsán : — Nem lesz, alti eltartsa őket — •mondta ilyenkor. Neki négy fia -és két lánya jelentette aggkori. megélhetésének forrását. Jól számítottak az öregek: a- családtagok közül mindig akadt egy háztartásbeli, aki otthon, reggeltől estig gondjukat Viselhette. De mi van ma? Más lett az idősek családi státusa: a közös háztartásban élőknek csak kis részét tartják el — teljes ellátással — a fiatalok, mert saját vagy özvegyi nyugdíjukból futja a megélhetésre. Az se ritka, hogy az idősek támogatják a fiatalokat. Anyagi érdekről tehát szó sem lehet. Nyugállományba vonulásuk után inkább az érzelmi—lelki kapcsolat, egyensúly után vágynak, miután a munkahelyi emberi kapcsolatokat elveszítik. Vannak, akik a megszokott pozíciójuknál fogva, otthon is úgy gondolják, hogy beavatkozhatnak a családi életbe, s ilyenkor jönnek elő az együttélés konfliktusai: a fiatalok legtöbbször nem hajlandók elfogadni őket, •mint irányítókat. Az idős emberek — még ha a segítő szándék vezérli is őket — gyakran esnek abba a hibába, hogy állandó fontoskodásukkal, leckéztető tanácsaikkal időnként megbontják a család harmonikus légkörét A családnak, mint az emberi közösség alapsejtjének stábilitása rendkívül fontos, a többgenerációs családokban jelentkező ellentmondások kihatnak az egész társadalomra. Az elmúlt tíz évben, s majd a nyolcvanas években mindinkább meg- vá 1 tozott- meg változik az idősek életfelfogása: a népességnek az a része, amelyik a felszabadulás utáni években kezdett dolgozni, s napjainkban lesz ' nyugdíjassá, ilyen hosszú ténykedés után nehezen válik htb-vé, mert egyrészt képzettebb annál, hogy kielégítse a főzőkanál forgatása, másrészt megszokta, hogy évtizedeken át kereső volt a családban. Ezért inkább vállal hivatali vagy más elfoglaltságot, minthogy otthon maradjon a család szolgálásara. Nem vitatott, hogy a társadalom szívesen venné, ha a nagyszülők átvállalnák a bölcsőde, az óvoda szerepét. Csakhogy azt — szubjektív és objektív okok miatt — nem teszik. A háztartási munka és gyermeknevelés sok időt, áldozatot követel, ezért legföljebb csak alkalmanként adja be a derekát a nagyszülő. A másik ok: megfiatalodtak a nagyanyák és a nagyapák, nem ritka, hogy a 40—43 éves nő, férfi már unokával dicsekedhet. .Ebben a korban pedig még messze a nyugdíjkorhatár, így a fiatal ' házasok nem is számíthatnak állandó segítségre. Az együttélés ellentmondásai később más formában jelentkeznek: a magatehetetlen, megrokkant öreg nagy teher a családnak, hisz általában mindenki dolgozik. Nincs, aki felügyeljen rá. S emellett a mai időskorúak nem is szeretik, ha elesettként ápolják őket, mondván: dolgoztak ők (egész életükben, megkívánhatják a társadalomtól, hogy ilyen esetekben melléjük álljon. Egyedül nerh maradhatnak otthon a lakásban, így kerülnek a kórházba, ahol a belgyógyászati ágyak mintegy 35—40 százalékát lefoglalják. A családi együttélés ellentmondásai csak erősöditek, ha az intézmények nem képesek megoldani feladataikat, s a családra hárítják. Törődjön a család az idősekkel, de erejéhez mérten. Nem vitatott, hogy az elmúlt évtizedekben számos olyan szociálpolitikai intézkedés született, amely kedvezően alakította az öregek életét. S az is igaz, hogy a jövőben még jobban figyelembe keli vennünk a népgazdaság teherbíró képességét, és csak az ésszerűség elvén javasolhatunk indokolt fejlesztést az öregek ellátásában. Az intézményeket illetően nem biztos, .hogy mindenütt csak a szociális támogatás lenne az egyetlen megoldás, hiszen. adódnak problémák az erők szétfor- gácsolódásából, a szervezetlenségből is. Az idősek helyzetében tényleges javulást az hozna, ha sikerülne összhangot teremteni a család és az intézmények között, figyelembe véve mindenekelőtt azt, hogy a mai öregek' életfelfogása* életvitele más, mint elődeiké: ne akarjuk rájuk erőltetni a tőlük már idegen életmódot, amelyet magunk sem vállalnánk. Horváth Anita Kertészpaíánták Bogláron — Tavaly a jelentkezőknek mintegy húsz. 'százalékát nem. tudtuk fölvenni, de volt már kétszeres is a túljelentkezés — mondja Petro vies Jenő igazgató. — Az elhelyezkedési lehetőségek, a gazdaságokban, szövetkezetekben, üdülőkben korlátlanok, s ráadásul jó kezdő fizetéssel. Felsőfokú intézménybe a tanulóknak egyharmada jelentkezik, elsősorban a kertészeti egyetemre, bár van egy színészhajlamú növendékünk is. A jelentkezők felét — kétharmadát föl is veszik . .. Vannak jó kertészeti szakköreink, sok gyerek indul az országos tanulmányi versenyen. Nyolc év alatt négyszer nyertek első díjat, de minden évben ott van néhány diákunk az első tíz között: nekik felvételi nélkül is szabad az út az egyetemre. — Jó kertészeti tanműhelyünk és tankertünk van — folytatja Herold István —, az iskola viszont csak négytantermes, zsúfolt. Egy 50 fős kollégiumunk is van, a többieknek a balatonbpglári gazdaságtól bérelünk épületet. A gazdasággal igen jó a kapcsolatunk, szakmai továbbképzésükre a mi oktatóink is járnak, előadásokat tartanak. A legújabb ismereteket tőlük kapják a gyerekek, biztosítják az »élő- tanuláshoz szükséges feltételeket. A szakmai gyakorlatot is — nyáron egy hónap, ősszel, tavasszal két hét — náluk tölti sok diák. M. E. működik a kerti traktor? Hogyan »Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet.« Nos, a régi általános iskolákra emlékeztető magas, kopott épületben majdnem kétszáz fiatal szereti a virágot. Mi több: a virágba borult almafákat, a gyümölcsöt és a zöldséget is. Ez 'itt a boglárlellei kertészeti szakközépiskola és mezőgazdasági szakmunkásképző intézet. A sok növendék kertész nem csupán Somogy megyéből seregLett össze: jönnek Zalából, Tolnából, Baranyából, s még Fejér megyéből is, A szakmunkásképző iskola hároméves; zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztői képesítést ad. Ide elsősorban a gyakorlati munkát szívesen végző fiúk és lányok jelentkezzenek. Ha a végzett szakmunkások tovább akarnak tanulni, levelező úton tehetik, s újabb három év után érettségizhetnek. — Második éve, hogy középiskolásaink szakmunkásképesítést is kapnak; korábban csak érettségiztek, s külön kellett szakmunkásvizsgát tenniük — mondja Herold István igazgatóhelyettes. — Eddig hagyományos kerteszek — szőlő- és gyümölcstermesztők — kerültek ki az iskolából, az 1980—81- es tanévben azonban kertészeti gépészszak is indul; ide műszaki érdeklődésű fiúk jelen tkezését várjuk. Ilyen képzés az országban egyedül Baján folyik, így az egész Dunántúl hozzánk tartozik. A szaknak nagy, jövője van* hiszen az utóbbi években egyre több speciális kertészeti gép — rázógép, osztályozó, palackozó berendezés, légi permetezőgép — tűnik föl a gazdaságokban, s ezeket — például egy kétmilliós szőlőkombájnt — csak hozzáértő emberre lehet bízni. A gyerekek természetesen általános kertészeti ismereteket is kapnak: megtanulnak oltani, metszeni ... így egész évi folyamatos foglalkoztatásuk biztosítva lesz. Kétévi gyakorlat után, akár a hagyományos kertészek, technikusi vizágát tehetnek. Mintegy 120 fővel szeretnénk indítani a szakot. »Élő« tanulás — a gyakorlókertben. Fotómöterem, cipőjavító szalon Rendkívüli termelési tanácskozások Minden kérdésre válaszolnak Általános tapasztalat, hogy jó hatású a kisebb és a nagyobb gyári közösségre a gyors tájékoztatás, a kérdésekre adott pontos és őszinte válasz. Ilyen szempontból különösen fontos a termelési tanácskozások szerepe. Az üzemi demokrácia e jelentős fórumáról beszélgettem Éry Károly szb-tit- kárral, Kihler József műhelybizottsági titkárral a Kaposvári Villamossági Gyár 2. számú telepén. A demokratikus fórumok rendszere pontosan kidolgozott, elsősorban azt tartják fontos feladatnak, hogy még tartalmasak legyenek az előterjesztések, a viták. Olykor arra is szükség van, hogy eltérjenek az általános gyakorlattól. — Jó példa erre, hogy az idén rendkívüli termelési tanácskozásokat tartottunk. Ezeknek az volt _ a céljuk, hogy a VBKM 1980. évi műszaki-gazdasági koncepcióját, s ennek tükrében a mi feladatainkat ismertessük. A VBKM gazdasági vezetőinek, szakszervezeti bizottságának javaslatára tartottuk meg e fórumokat. Hat helyen mintegy ezeröl- szaz doi^ózo tájékozódott. Ez új módszer, ilyen még nem volt nálunk. — Milyen volt a hatása? — A légkör egy kicsit feszült volt, ugyanis őszintén szó esett mind a hat helyen a nehézségekről, a gondokról is. A VBKM idei terve 6 milliárd 300 millió termelést irányoz elő. Ez nyilván meghatározza azt is, hogy mit várnak tőlünk. Először úgy gondoltuk, hogy a kaposvári gyár . 660 milliót vállal, most azonban 700 millió a végleges előirányzat. Most ennek szellemében készül a gyár terve. — Figyelembe 1 veszik a dolgozók véleményét? — Természetesen, hiszen a mintegy huszonöt felszólaló valóban a legfontosabb kérdéseket érintette, így például az anyag-, es az energiatakarékosságot, a minőséget, a munkaverseny lendületének megtartását most, a kongresszus, a fel- szabadulás 35. évfordulójának évében.* Kihler József jól ismeri a 2. számú cseri. telep helyzetét a műhelybizottság titkáraként. Elégedett a rendkívüli termelési tanácskozásukkal. Négyen mondták «1 * véleményüket. Dreschner János, a forgácsoló diszpécsere például a jelenlegi helyzetben érdemesnek tartotta felülvizsgálatra az úgynevezett kooperációkat. Ha ugyanis a műhelyekben nincs elegendő munka időnként, akkor jobtí volna ezt a megmunkálást saját maguknak vállalni ismét. A javaslat olyan visszhangra talált, hogÿ már hamarosan intézkednek. — örülünk annak — mondta az szb-titkár —, hogy »kinyitjuk« az agyunkat, egyre inkább úgy gondolkodunk, hogy a népgazdaság, a VBKM előtt álló feladatokat szem előtt tartva készítjük elő a döntést. A dolgozókat . érdekli- az, hogy mint alkalmazkodunk a jelenlegi körülményekhez, mint teszünk elegét a követelményeknek. s eppen ezért várakozással tekintenek az intézkedések elé is. .Most különösen fontos, hogy* a teljesítőképességüknek megfelelően alakuljanai: a szerződéskötések. Jövőn!: a piac alakulásától is függ. Megnyugtató, hogy a veze lök minden szinten megkezdték a tárgyalásokat, az üzlet- es piackutatásokat — Ez a napi politikai munkát is meghatározza? — Természetesen, hiszen a 'dolgozók azt mondták, legyen munka, ' anyag, s akkor ők mindent megtesznek. Őszintén szóltunk arról, hogy szükség lesz átcsoportosításokra. Most elképzelhetetlen, hogy ne erősítsék mindenhol a vezetők és a dolgozók együttműködését. Alapvető követelménynek tartjuk az elvtársi, tisztességes hangnemet. A jó közhangulat attól is függ, mennyire veszik figyelembe a munkások észrevételeit* A műhelybizottság titkára szerint jó gyakorlat, hogy a vezetők öttíz napon belül válaszolnak a fórumokon elhangzottakra. Ö például az egyik gép kicserélését szorgalmazta a mphelybçn, s már értesítették: ha az anyagi lehetőség megengedi, akkor teljesítik a kérését, ha kevesebb áll a rendelkezésükre, akkor felújítják a gépet. A vélemények kicsetélésa sokat segít, hisz a gyár vezetői még dolgoznak a terven. — Úgy döntöttünk, hogy munkÁsgyűlésen ismertetjük . az 1980. évi. gazdasági 'érvünkét, az intézkedéseit, a gyár helyzetéi. Erre mindenkit meghívunk. tiél* Korszerűbb feltételek, jobb szolgáltatás A Sió Ipari Szövetkezet életeben kétféle tevékenység a meghatározó. A műszaki árutermelés és javítás az egyik feladata, a másik pedig á szolgáltatás. A műszaki ágazatban a vasipari termékeken kívül többek között ipari hőmérőket készítenek, a szolgáltatórészlegben pedig cipészek, fodrászok, kozmetikusok, fényképészek, rádió- és tévéműsze- részek stb. dolgoznak. Vállalják a háztartási .kisgépek, a motorkerékpárok javítását, mágneses szelepek szervizét, I ágyneműt kölcsönöznek, mosással foglalkoznak, egyszóval a BaLaton-parti lakosság szolgáltatásában jelentős szerepük van. Solymosi Gyula elnök eredményes munkáról számolt be. A múlt évi tervüket 3.2 százaléklMl túlteljesítettek, 38 millió 700 ezer forint termelési értékét érték el. Az árbevétel à tavalyihoz ke- . pest 10 százalékkal nőtt, ezen belül az ipari tevékenység 10,6 százalékkal. A személyi szolgáltatás szintén növekedett — 19,2 százalékkal — a múlt esztendőben, s számos ligetet tataroztak, korszerűsítettek. A szövetkezet 1979. évi nyeresége 6 millió forint, Főként Siófokon és környékén találhatók y Sió Ipari Szövetkezet üzletei, ezen kívül Földváron, Balatonszárszón, Tabon és Nagycse- pelyen végez szolgáltató tevékenységet. Az idén készül el a már régóta tervezett fotóműterem a régi siófoki tűzoltószertár helyén, következésképpen a két nem éppen korszerű fényképészüzlet dolgozói egy helyre költözhetnek, s az eddiginél jobb körülmények között végezhetik munkájukat. Az átalakítást tavasszal kezdik Yneg, s a szezon kezdetére tervezik a megnyitást. A háztartási kisgépjavító részleg jelenlegi üzletét a Volánpályaudvar építése miatt szanálják, helyette új üzletről1 gohdoskodtak a szövetkezet központi épületében. Tabon az idén megvalósítják a cipőipari gyorsjavító szalont. MegfeLelö célgépekről gondoskodnak, hogy azonnali cipőjavítást is tudjanak majd ■ vállalni. Ezt az üzletet előreláthatólag még a tavasszal megnyitják. SOMOGYI NÉPLAP
