Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-09 / 33. szám
Műhely a kirakat mögött A marcali vásárcsarnok egyik kirakatában torzon- borz agyagemberkék, színes tálak, gyertyatartók kelletik magukat. Szép »portéka«, a város lakói azonban tudják, hogy közülük egyik sem eladó. A kirakat üvege mögött szorgalmas apróságokat láthat a kíváncsiskodó: hét-nyolc éves gyerekeket, akik nagy áhítattal, könyékig maszatosan gyúrják, sodorják, építgetik a figurákat, tálakat. »Éva néni, tessek nézni ! Most szép?« — mutatja egy fiatal asszonynak felig kész, furcsa formájú, de erdekes agyagoroszlánját egy kislány. »Éva néni« véleményt mond, alakít, további utasításokat ad, és minden mondatába beleszö egy kis dicséretet. Éva néni — Gombai Gyözöné. — LÍT/8 októbere óta vezeti a fazekasszakkört,- a férje segítségévek Hat gyermek es két felnőttcsoporttal foglalkozik, ez összesen 120 »tanítványt« jelent — A kezdésnél húszán voltunk, azóta erősen földuzzadt a létszám. Azt hittük most is, hogy a téü szünet után kevesebben jönnek vissza, de csalódtunk, méghozzá nagyon kellemesen:, mert még többen jöttek, mint előtte. Így a hét három napján reggeltől estig tartunk foglalkozást, de még ez sem bizonyul elegendőnek. Annak idején örültünk, amikor kaptunk egy kis helyiséget az ifjúsági házban. Most már önálló műhelyük van, de az is szűk. — Hogy mi a' szakkör sikerének titka? Ott kezdhetném, hogy amikor férjemmel Marcaliba kerültünk, az ifjúsági házban semilyen gyermekszakkör nem működött Elhatároztuk, hogy olyan foglalkozást szervezünk, amely merőben új, tehát eleve erdekes, és minimális feltételei vannak. Az agyagot is mi szereztük be, csak az égetést kellett a szentgyörgyi téglagyárra bízni. Ma már, hála a városi tanács segítségének, saját kemencénk van. Kis korongjaink társadalmi munkában készültek. A melegebb hónapokba* »kiköltözünk« a műheJy előtti térre, ahol a hosszú, PIACI KÖRKÉP Megjelent az uborka Néhány csokor 1.50-es viola és kétforintos ibolya mellett még csak a tömőt - tebb sorokban érkező vásárlósereg emlékeztetett a tavaszi piaci napokra. A választék télies, nem kevésbé az árak. A piacon még van káposzta 12 forintért. A Zöldért boltjaiban és az ország egyéb szabadpiacain viszont — a kirakatok és az ijr jelzések bizonysága szerint — nem jellemző. A vöröshagyma 12 forint Kaposváron, hasonló áron veszik a fővárosban is, Meglepő módon Szolnokon csak 7 forint és Szegeden sem több 8-nál. Épp egy tízessel drágább ennél Komlón, 18 forintért nálunk lila hagymát adnak. A burgonya ára nem változott: az 5 forintos somogyi ár továbbra is 1—3 forinttal olcsóbb az ország többi piacain láthatónál. A karalábé darabja nálunk 5 frisit, csakúgy, mint a sütőtöké. A céklát 6—7-ért mérik. A vegyes zöldség kilója 15—16 forint. Előfordult már 4 forintos fejes saláta és 2,50—3-ért zöldhagyma is. A petrezselyem csokráért már 2,50-et kémek. Alighanem az egy héttel ezelőtt megmaradt tojásokat kínálták most 10—20 fillérrel olcsóbban, 1,60-ért is lehetett kapni. Csak Békéscsabán hasonlóan olcsó. A budapesti Ehmmkás téri piacon még mindig 2,10-et kémek darabjáért. A kaposvári piacon 80-ért volt gomba is. A fokhagyma kilója, általában most sem több 50—55 forintnál. Tovább drágult viszont Szolnokon, ahol már csaknem 90 kilója. A 35 forintos zalai ár innen nézve hihetetlenül olcsó. A baromfipiacon továbbra is bő a kínálat, kevesebb volt viszont a vevő, így valamelyest mérséklődtek az árak. Egy kakasra 100-ért alkudtak, egy tyúkért hetvenet kínáltak. Sok almát hoztak, s hogy vissza ne kelljen vinni, a javát is 10—12 '’forintért adták. Ugyanannyiért, mint Kecskeméten vagy Zalaegerszegem Most országszerte Győrben a legdrágább az alma: 15 forint. Kaposváron már csak elvétve akad körte 20 forintért. Hihetetlen, hogy Veszprémben még 10-ért mérik, miközben Szegedem és Kecskeméten 30- ért A megyei Zöldért illetékesei szerint az alapvető téli zöldségekből és almából májusig — azaz a primőrök s-íjjmeges megjelenéséig — elegendő a készlet. Kivétel csupán a fogyóban levő téli fejes káposzta. Az I. osztályú alma most 13,60 a boltokban. 6 a cékla, kétszer ennyi a kelkáposzta kilója. A vegyes •zöldség félkilós csomagokban kapható 6,80—7,20-ért A gyökér kilója 14 forint. Megjeleni az idei első uborka. Uh fonat ksieoa. vásárcsarnoki asztalok mellett dolgozunk, a járókelők legnagyobb élvezetére. Ilyenkor ugyanis bárki bekapcsolódhat a munkánkba, s együtt alkot az »egész város«4 — Arra törekszünk, hogy a készülő tárgynak valamilyen funkciója legyen. Így születnek a festett zománctálak, a gyertyatartók, a vázák, a hamutartók. Figurális darabokat, mázas szobrokat inkább a felnőttek készítenek. Nem művészeket nevelünk, hanem a mindenkiben szunnyadó alkotási vágyat szeretnénk ebben a formában kielégíteni. Talán ez a titka a szakkör sikerének. — A szakkör hatodik-hetedik osztályos tagjai közül sokan annyira megszerették a fazekasságot, hogy hivatásuknak is ezt akarják választani. Ennek nagyon örülünk; sajnos, középfokú oktatására a megyében nincs lehetőség. A tófai kerámiagyár talán indít szakmunkásképzést, de ez még a jövő titka. , —; Készítettünk egy tematikus fotósort. amely támpontot ad a tálak, vázák elkészítéséhez. Ezt visz- szük magunkkal akkor is, ha »nyitott napot« tartunk. Felei helődünk.t fogunk egy bődön agyagot, s egy-két ügyes gyerekkel ellátogatunk a megye más városaiba, falvaiba. Ott letáborostunk az utcán, s elkezdjük a munkát. Aki arra jár, előbb csak nézelődik, aztán nem állja meg, és maga is gyúrni, szobrászkodni kezd. — Szeretnénk egyszer összeülni Marcali iskoláinak napközis nevelőivel, s, átadni nekik a’fazekasszakkör »működési elvét«. ' A sok, unos-untalan használt foglalkozási forma mellett megpróbálhatnák a maguk iskolájában is. A nevelők általában félnek az agyagtól, mondván, hogy nagy a rendetlenség, nem »tiszta« munka. Fegyelmezetten szabad csak hozzányúlni, úgy semmivel sem okoz több gondot, mint például a rajzolás. Ezek a tárgyak, amelyek itt, a szakkör foglalkozásain születnek, nem eladásra készülnek. Mindenki magával viheti, díszítheti vele otthonát, megajándékij:- hatja vele a barátait. Az a tervük, hogy a szakkör valamennyi tagja közös munkával készítsen iskoladekorációt. Elsősorban a gyerekek környezetét szeretnék szebbé tenni. A másik tervük, hogy a Marcaliba látogató vendégeknek emléktárgyakat készítenek. Olyanokat, amelyek valóban a várost szimbolizálják. A nyári amatőr tábor marcali resztvevőit is szeretnénk ellátni maguk készítette emblémával. Ambrus Ágnes Egy közösség dicsérete Lebontják a kenyérboltot Kétségtelen-: Siófok egyik legnépszerűbb boltja volt a Sütőipari Vállalat kenyér- szaküzlete. ahol a többi között reggelizni is lehetett. Népszerűségének egyik oka, hogy mindig friss és minőségi árut kínált; a másik — s ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni —, hogy az üzlet dolgozói mindent megtettek avégett, hogy a vásárlók elégedetten távozzanak a boltból. Egyszóval: szíwel-lé- lekikel végezték munkájukat. És ezt a siófokiak olyannyira méltányolták, hogy amikor az üzletet megszüntették, valóságos »prosecció« indult szerkesztőségünkbe — protestálni az intézkedés ellen. A kenyérbolt január 31-én volt nyitva utoljára. Megszűnte lésének oka a Bala- ton-partt város fejlesztésével függ össze. E témával nemrég foglalkoztunk egyik cikkünkben, s a többi között arról is írtunk, hogy az új, várospolitikai és idegenforgalmi szempontból egyaránt égetően szükséges létesítmények megvalósítása végett sok régi épületet szanálni kell. A többi között a kenyérboltot is lebontják. (A buszpályaudvar építése miatt a Sió Ipari Szövetkezet székházéig az egész házsort szanálni kell), a többi épülettel együtt, a szezon kezdetéig. Dr. Filiszár Tibor, a városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztályának vezetője elmondta, hogy a kenyerbotó megszüntetése nem okozhat gondot az ellátásban. A reggelizőket szívesen látja az áj ész Park bisztrója, ahol változatlan áron, kulturáltabb körülmények között étkezhetnek. De a múlt évben megnyílt vásárcsarnok is fogad 'reggelizőket. A megszüntetett kenyérbolt egyéb feladatait a Sió—ABC és a Csemege veszi át. Az utóbbi üzletet 300 ezer forintos költséggel felújítják, s a következő héten nyitják meg. Bővítik a piactéri áíész- boltot is: háromszor akkora lesz az alapterülete, mint jelenleg. A kenyérboltban árusított krumplis kenyeret a Sütőipari Vállalat továbbra is gyártja, s ellátja vele a siófoki üzleteket. A megszüntetett bolt kilenc / dolgozója közül egy nyugdíjba vonult, három az éleim iszer-kisker eskedelm i vállalatnál helyezkedtek el. A közösség egyik tagját az i parci kk-kiskereskedelmi vállalat alkalmazta, a többiek pedig a Sütőipari Vállalat kenyérgyárában vállaltak munkát. — Remélhetőleg — hangsúlyozta dr. Fi- liszár Tibor — a régi kenyérbolt törzsvendégei megértik az intézkedés szükségességét, s megkedvelik az említett üzletek dolgozói is: ők minden bizonnyal példát vesznek a megszüntetett kenyérbolt dolgozóiról. A panaszkodtok felelőssége A szocialista demokratiz- y mus szélesedésének jele, hogy egyre több helyen egyre több ember foglalkozik az emberek ügyes-bajos dolgainak kivizsgálásával, panaszainak orvoslásával A tanácsok ügyfélszolgálati irodáitól a vállalatok vevőszolgálatain át a panaszirodákig vagy a lapok olvasószolgálatáig tucatnyi fórum van a gondok fölemlítésére. Sokan — egyre többen — élnek a lehetőségekkel, sokan pedig visz- sza is' érnek veliik. Nem készült meg fölmérés — s talán nem is fog —, hogy ezer panasz és serelem közül hány a jogos és megalapozott. így csupán, az »oknyomozást« hivatásszerűen végző, a különféle ügyintézők elmondásából sejthető, hogy a panaszok tekintélyes része ha nem is alaptalan, de túlzó. A feketéről gyakorta kiderül, hogy galambszürke, a több hétről hogy néhány nap, a fel város lakosságáról, hogy ót ember, a közügyről, hogy magánügy... A panaszosok egy része »mindenáron« biztosra akar menni, s így olykor nem szorítkozik csupán a tényékre. A »megrepedt fal« az IKV- hez vagy épp a Tisztelt Szerkesztőséghez címzett levélben néha már »bármelyik p.iHajlatban a lakók fejere zuhanó falként« szerepei... Nem csupán maganszeme- lyek próbálják persze nagyítani sérelmeiket. A tsz-ből például ingerült panasz jön az érdekképviseleti szemhez — februárban —, hogy öt vagánnyá alma a raktárban fonnyadozik, mert nem veszi át, akinek ez a dolga. »Pedig rendelkezés van arról, hogy minden megtermelt árut át kell venni .. .« Némi utánjárás után derült csak ki, hogy a gazdaság »jobb árra várva« tartogatta portékáját, majd mikor látta, hogy az őszi árnál jobbat nem remélhet, »piacra akarta dobni«. A kereskedelmi vállalat viszont nem lévén, fölkészülve a »februári termésre«, már az ősszel tárolta a zavartalan ellátáshoz szükséges mennyiséget. A »konjunktúralovag« gazdaság gondja végül is megoldódott, felháborodásukat azonban senki sem méltányolta. Egy másik nagyüzemből »vészjelzés« jött, miszerint legjobb földjeiket »eltulajdonítottak« árvízvédelem ci- mért A helyszínre érkező »hivatásos oknyomozót« a szóban forgó gazdaság elnöke csodálkozva fogadta, »Ennyit autózott annak a jelentéktelen földsavnak az ügye miatt?« Mint kiderült, az üzem egyik beosztott vezetője valamifele »kártérítést« remélt »kellően, felháborodott hangú« panaszukért. , Alighanem sokan. ismernek hasonló eseteket Álfelháborodás, müpanasz, a karból hasznot remélő ügyeskedés ... Megannyi a lehetőséggel való felelőtlen visszaélés. Végül is az alaptalan vagy részben alaptalan panaszok kára nem egyszerűen az, hogy néhány, e feladat- .tal megbízott — vagy épp erre kárhoztatott — ember bosszankodik es fölöslegesen dolgozik. (Meglehet persze,. hogy országos méretekben a hiábavaló utánjárások költsége és munkaidő-kiesése is tetemes. Talán ennél is na gyobb kár, hogy a hamis panaszok a valóban égető gon» dók orvoslását késleltetik. A" felelőtlen panaszkodás valamennyiünk jogos kifogásainak hitelét rontja. B. F. Kisiparosok az óvodákért, iskolákért Csaknem egyn7»//tós társadalmi munka 972 ezer forint értékű lar&adaJmi munkát végeztek tavaly fcomogy kisiparosai a megyében. A mintegy 130 fele szakma rhajdnem 4700 képviselője közületek, gyermekintézmények részére épített, szerelt, varrt, javított, és festett — díjtalanul. A megye kisiparosai által végzett társadalmi munkák értéke évről évre nő, 1973- ban például még 687 ezer forint volt ez az összeg. Figyelembe kell venni persze a kisiparosok létszámának növekedését is: az utóbbi két évben ötszázzal nőtt a számuk. A társadalmi munka végzésének növekedésében két tényező játszik fontos szerepet: a kisiparosok Somogy megyei szervezetének figyelemfelhívó, szervező és ösztönző tevékenysége, illetve — ezzel szoros összefüggésben — a közös gondok megoldásához való készséges hozzájárulás. A Kisiparosok Országos Szövetségének megyei titkársága tavaly a nemzetközi gyermekév alkalmából felhívást adott ki társadalmi munkára, és az eredmény: 350 ezer forint értékű munkát végeztek a kisiparosok a gyermekintézmények részére, s 52 kisiparos dolgozott a kadarkúti szolgáltatóházon, ugyancsak díjtalanul. Ebben az évben ismét épül egy ötmű helyes szolgáltató- ház — ezúttal Nagyberkiben —, ahol várhatóan mintegy félmillió forint értékű társadalmi munkát végeznek. A szervezett társadalmi munkák mellett nagy az önállóan, személyenként ' vea- tevékenység jelentősege is. Az egyik köszönő levél például Fehér László laszan festő—mázolót említi az óvodában végzett ötezer forintos munka elvégzéséért, egy másik pedig az iskolai klubhelyiségnek nyújtott kétezer-ötszáz forintos társadalmi munkáról szól. A kaposvári Mészáros István vízvezeték- és központifűtés-szerelőnek a közgazdasági szakközépiskola mondott köszönetét 8500 forint értékű javításért. Kisiparosok csoportja dolgozott a GöHei Általános Iskola ' sportpályájának és játszóterének kialakításán — szintén a megyei, titkárság által kiadott felhívás nyomán — ; a társadalmi munka értéke itt mintegy 400 ezer forint. Kiemelkedett Szabó János fonói kőműves, Müller Ferenc göllei szobafestő és Márton Ferenc lakatos munkája. Ugyancsak a gyermekév tiszteletére végzett 4000 forint értékű társadalmi munkát a kaposvári Arató József szobafestő. Hatezer forintba került volna Fülöp Géza kőműves munkája, ha nem ingyen végzi el: ő saját anyagból dolgozott a Kulinyin városrész módszertani bölcsődéjén. Lehetetlen valamennyi arra érdemes kisiparos nevét fölsorolni, örvendetes tény: nem egyes emberek, »jótékony különoök« kis csoportjáról, hanem a somogyi kisiparosok szervezett, tömegesen végzett társadalmi munkájáról van szó, s az eredmények a közösségi gondolkodás erősödéséről tanúskodnak. **. A, r. fi,
