Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-07 / 31. szám
r N&m mindegy, milyen a him Imi Közelebb a dolgozókhoz Hal a telefon cseng, hol kopogtatnak a szakszervezeti iroda ajtaján. Már most mozgalmasak a napok, az igazi pezsgés azonban a szakszervezeti választással kezdődik itt, a Kaposvári Cukorgyárban, s teivnészete- sen máshol is. Albert' Imre 1962 óta szakszervezeti titkár, nagy a mozgalmi tapasztalata. A mostani készülődés azonban neki is gondot jelent, hiszen az újjá- váJ-asztás egyben szervezeti változást is jelent. — Sokát jelent, hogy ott voltam decemberben a bala- tohaligai tanfolyamon; .egyrészt a sza balyozorendszer- ről kaptunk bő. tájékoztatást, másrészt fölkészítettek bennünket a szakszervezeti választás tennivalóira Különösen sokat vitatkoztunk avatkozásokról. Ott még azon is vita volt, hogy ki lesz a szakszervezeti bizottság elnöke. Ez azóta eldőlt; a .vakszervezeti bizalmi testület elnöke egyben az szb elnöke la — S ear. gondot okoz? Most még sok mindenen gondolkodnunk kell.- A főbizalmi nem lehet bizalmi, a szakszervezeti bizottság tagjai nem lehetnek bizalmiak, az elnök viszont igen. Most teszem azt, nálunk a mostani aie Írnokunk, épp azért mert tamilt és olyan beosztásban van, nem lehet bizalmi s így elnök sem. A változások már most gondokait okoznak; például a szakszervezeti bizottság néhány tagját megválasztották párt tisztségre, aztán közelednek a KISZ-választások is. S ehhez jön még nyugdíjazás, betegség.., — Mi áll az előkészületek középpontjában? — Most kialakul a kilenc tagú főbizalmirend&zer a gyárban,, s megszűnnek a műhelybizottságak. Nálunk eddig ilyen tisztség nem volt*.. A szervezeti fölépítés olyan lesz, hogy egy főbizalmihoz három—öt bizalmi és hetven—százhúsz szakszervezeti tag tartozik. Lehetőség van arra, hogy főbizalmi- és bizalmihelyetteseket va)asszunk; ők azonban csak akkor gyakorolhatják a jósaikat, ha hosszabb ideig távol van a főbizalmi, a bizalmi — S mit jelent a nagyobb követelmény a gyakorlatban? — Szerintem a párt- és gazdasági vezetőkkel együtt kell kiválasztanunk azokat, akik megfelelnek a sokkal nagyobb követelményeknek. A társadalmi, gazdasági feladatok miatt olyanokat kell javasolnunk, akik politikai, szaikmai szempontból megállják a helyüket, s olyan a beosztásuk, hogy jellemző a m unka területükre. — Ezt hogy értsük? — Mindjárt megmagyarázom. A bizalmiaknak most nem bciyeghordó szerepe lesz, épp ezért a gazdasági vezetők eddigi szemléletén (»nekem mindegy, hogy ki a bizalmi«) mindenképpen változtatni kell Sőt: együtt kell gondolkodnunk a legjobb megoldáson. Épp ezért nem fogadható el, hogy az alkalmazotti területen a gépíró, a többségében szakmunkásokat foglalkoztató üzemrészben pedig egy segédmunkás viselje a tisztséget. S még sorolhatnám a műszaki területeket, meg sok mindent. A főbizalmi, a bizalmi akkor képviselheti jól választói érdekeit, akkor lendítheti előre a gazdasági feladatok megoldását, ha munkakörénél fogva jól ismeri a területe tennivalóit, helyzetét, gondjait, van elegendő politikai tapasztalata és ismerete ahhoz, hogy véleményt formáljon. A színvonal emelése enélkül elképzelhetetlen. — Egyszerűbb lesz-e most a szakszervezeti munka, hogy megszűnik a szakszervezeti tanács nem lesznek műhely- bizottságok? A rendelet értelmében minden olyan vállalatnál, intézménynél, ahol az energiafelhasználás értéke ötmillió forint fölött van, főállású energetikust kell alkalmazni. A fonyódi Balaton Termelőszövetkezet nem tartozik a nagyobb tsz-ek sorába, viszont intenzív gazdálkodást folytat. — Högyan oldható meg ésszerűen az energiagazdálkodás? Hegedűs Lásaló, a téesz energetikusa: Biztatóak a feúiavetéssk Termelési rendszer, úi fettételek közt —: Sokat gondolkodtam ezen . . , Először nem tudtam megbarátkozni a főbizalmi- rend szerrel. Aztán kialakult bennem, hogy igy közelebb kerülünk a dolgozókhoz. A f obi za 1 mirendszer révén például erősebbek lesznek a fórumok. A . mühelybizottságök — tisztelet a kivételnek! — nem mindig foglalkoztak a bizalmiakkal. Most viszont a főbizalminak ez kötelessége. Sőt csak úgy tárgyalhatnak bér-, munkakörülmény és egyéb ügyében, ha előtte tanácskoztak a hozzájuk tartozó bizalmiakkal, kikérték a véleményüket. így erősödik, jobban érvényre jut a szakszervezeti demokrácia is. — Hol - tartanak az előkészületek? • • • — Most tanácskoztunk a műhelybiaottségi titkárokkal az új szakszervezeti fölépítésről s megkértük őket annak mérlegelésére, hol van szükséges új bizalmi választására. A jövő héten a szak- szervezeti bizottság is összeül, s ott alaposain megvitatjuk a kiválasztás szempontjait. Még másfél hónap van a szakszervezeti választások megkezdéséig. A cukorgyári készülődés is bizonyítja, hogy sok kérdést kell még tisztázni addig, minden alap- szervezetben. U G. Több mint 30 ezer hektáron szervezi már a növénytermelést Somogybán a nádudvari iparszerü rendszer (KITE) kaposvári alközpontja. Munkája nem csupán a partnergazdaságok fejlődésére, de az egész megye mezőgazdasági termelésére hat. Több oka is van, amiért Perge István alközpontvezetőtől épp most kértünk tájékoztatást: immár rendelkezésre áll a múlt év ösz- szes eredménye és ugyanakkor a tél utolsó harmadába lépve jól körvonalazhatók az idei esztendő kilátásai. S ami a legjelentősebb: a mezőgazdasági termelési rendszereknek is megváltozott feltételek közt ke'l dolgozniuk. — Mit várnak a pariner- gazdaságok e helyzetben a KITE-től? — Pénzügyi helyssiükh'ie is igazodó technológiát. A korábbi években elősorban a természeti adottságok alapján igyekeztünk elősegíteni a még jobb termést, most a természeti és pénzügyi adottságok együttes mérlegelése után kell megtalálni a legjövedelmezőbb megoldást. Némiképp leegyszerűsítve: az. idén már nem »termésátlagot« kell termelni, hanem »nyereséget«/ A jöAz energetikus — öt évvel ezelőtt a szövetkezetben meg nem foglalkoztak az energiagazdálkodással, 1975 után azonban kiderült, hogy rosszul gazdálkodunk, s valahol meg kell fogói a gyeplőt. 1977-re sikerült jelentősen csökkenteni a fajlagos költségeket, most évente egymilliónál kevesebb kilowattot használunk föl. Az üzemanyag-felhasználásnál aaon- bah még mindig vannak gondok. Tavaly diagnosztikai vizsgálatot, végeztünk, mivel a gépkocsivezetők az előírt normát teljesithetet- lennek tartot ták ; a rossz útviszonyok valóban indokolták ezt, s így végül is egyedi normákat dolgoztunk ki, bizonyos ösztönzési rendszerrel eg}7 bekötve. A gépkihasználás megfelelővé vált. Egyszázalékos megtakarítás már 60 ezer forintot jelent : A szárítóüzem fogyasztó sa is csaknem hárommillió forint. A jelentős tüzelőanyag-felhasználású területeken a technológiát változtatjuk meg, például a kukorica nedvességtartalmát mái- a táblán megmérjük, s azokat a táblákat szedjük egyszerre, amelyeknek azonos a nedvességtartalma, így nem kell a szárítógépet átállítani. — Hogyan' lesz valakiből energetikus ? — Budapestről kerültem Fonyódra; az eredeti szakmám villanyszerelő, de a munkakörömhöz szükséges volt az olajipari technikum elvégzése is. 1975 november 1-én jött meg a határozat az energetikus! státusz szükségességéről : a tsz segítségével elvégeztem a Mezőgazdasági Főiskolán az energetikusi tanfolyamot, s visszajöttem ide dolgozni. 1978-ban a téesz-szövetség energetikusi versenyt hirdetett, s ezen Hegedűs László első helyezést ért el. A. A. vőben kevés lesz tájékoztatásként annyit mondani, hogy hektáronként 80 mázsa kukorica termett. Lényegesebb, hogy egy mázsa mibe került. A mindenáron való rckordhajhászásnak most már nemcsak az ésszerűség mond ellent... — Hogy alakultak a KITE partnergazdaságaiban a múlt évi önköltségek? — Minden eddiginél jobban és minden eddiginél rosszabbul. Az utóbbi sejthető, hogy a búzára vonatkozik. Itt a korábbi evek 160 forint körük átlagával szemben 200—221 forint volt a mázsánkén ti önköltség. A ,15 ezer hektárnyi vetésből 2500-at a lél végi fagy miatt ki kellett szántani, a többit az aszály tizedelte meg. Így lett végül 32,3 mázsa a rendszer hektáronkénti átlaga a megyében. Minden eddiginél jqbb volt viszont a partnergazdaságaink kukoricatermése: 13 700 hektáron 59,1 mázsás átlageredményt értünk el. Itt 150—180 forint volt a mázsán,kénti önköltség, de például Góllében mindössze 135 forxt. A cukorrépa 45—55 és a napraforgó 4G0 forintos mázsánkénál önköltsége szintén igen kedvezőnek mondható. — Miként takarékoskodik a termelési rendszer a tag- gazdaságok pénzével? Hogyan segítheti a jövedelmezőség javítását? — Például úgy, hogy drága gépet vagy vetőmagot csak a legmagasabb termelési szintű üzemekbe javasolunk, oda, ahol a hozamok megkövetelik, a nyereség pedig lehetővé teszi alkat • mazásukat. A többi gazda- ságbíwk^az alapelv: kevésbé látványosán, de eredménye*ebberv Az ifi feltételei: tér zott minden eddiginél fontosabb, hogy a termelési rendszer azonosulni tudjon, partnerüzemeivel. Nem lehet a gazdasagoknak ' olyan gondjuk, amely » nem a rendszer asztala«. Számtalan példa van rá, hogy szakembereink . nem rendszergépek alkatrészeinek »-földerítésében« segítenek, máskor bar- kácsmegoldásokkal és sok leleménnyel olyan alkatrészeket is újra használhatóvá tesznek, amelyeket egykét éve — a tsz számlájára — még eldobta.-: volna. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a nyugatnémet RAl! céggel közösen e napokban több — -filmvetítéssel egybekötött — szakmai előadást tartunk a talajmüveies olcsó technológiáiról. (A termelési költségeknek mintegy a harmadát talajmüvei ésre fordítják az üzemek. Így minden százalék megtakarítás százezreket jelenthet,) — A határjárások tapasztalatai alapján milyen előjelekkel indul a rendszer somogyi taggazdaságainak új éve ? — Az ősz folyamán » tsz-eknek minden területet sikerült fölszántani,. s ez jó esélyekkel biztat. Az őszi kalászosok szépen megetö- södtek. a tél sem viselte meg őket, így minden remény megvan a jó búzatermésre. A terveinkben szereplő 42 mázsás állag feltétlenül reális. A kukoricánál aligha kivá,nihatunk - többel, mint a tavalyi magas szint tartását. A napraforgó termőterülete tovább nő: a két év előtti 700 és a tavalyi 2800 hektár után az idén az üzemek legaláöD 4500 hektáron akarjál-c termelni ezt a növényt Sajnos, e terv megvalósulását egyelőre megkérdőjelezi, hogy hatásos növényvédő szerből nincs elég. Jó hír viszont, hogy Osztopánban már áll az az 550 vagonos taroló, amely — a napraforgóbetakarítás idejere elkészül, s ez megoldja majd környékbeli partnereink tárolási gondját » ■*t B. F. Veszélyezte! a mezei pecek A mült év őszén végzett fölmérések adatai felhívták a figyelmet a mezei pockok számának növekedésére. A kártevők betelepedtek a pillangósok vetésterületére, és rövid idő alatt számottevő fertőzések alakultak ki a Kapos meg a Koppány völgye, illetve Csurgó, Iharoabe- rény és Marcali — Böhö- nye körzetében. Az időben kezdett és nagy erőkkel végrehajtott őszi védekezévédelem Simogató kezek, zizegő barna levelek Ä nap megvillan a parányi ablak üvegén, sugarai, bezúdulnak a szobába, s végigsimogatják a mélybarna : dohányleveleket. Együtt az asszonykezekkeL Azt írtam, »szóba«, holott a helyiség, melyben az asszonyok dolgoznak, inkább átmenet a pajta es a terem között. A falakat fehérre meszelték, s bar a do- hánysimitaskor nem marad fehér a kéz, a teremben mégsíncs piszok, ' rendetlenség. Jó ide belepni. Az egyik részben hatalmas asztalok mellett ülnék az asszonyok, s a nehéz, kapához, szokott kezek olyan vigyázva érintik a zizegő leveleket mintha egy kisded arcat simítanák végig. Ezek az asszonyok * szuioki faluvégea levő smnítőban minden télen ezt csináljak. ‘Nyáron ültetik, művelik, törik és fűzik a dohányt, most meg egymásra fektetik a barnára száradt leveleket, vigyázva elsimítják ráncaikat, s aztán csomókba kötik. A bálákat majd Nagyatádra viszik — am hamarosan minden kezdődik elölről. — Otthon is termeszt valaki dohányt? A kilenc asszony szinte egyszerre válaszol: — Hát persze. Csak otthon már reg elfogyott a sári itamvalö — mondja Engis Istvánná. — Meg búcsú előtt lead óztunk. — Itt mikor kezdődött « simítás? — November közepén • világosít föl Héli Györgyné. — Azóta napközben, sőt esténként is dolgozunk. A helyiségben hatalmas vaskályhában lobog a tűz. Az egyik asszony időnként rádob egy-egy fadarabot, a kályha tetején fazék, benne fcateog valaha*, — Céklát főzünk — mondják az asszonyok. — Ha befejeztük a simítást, hozunk hurkát, kolbászt, és megvan a vacsora. Ahhoz kell a cékla. — Tegnap volt egy kis borunk is — árulja el egyikük. — Zsíros ebédet ettünk, azlan kellett rá egy korty ... Ki tudja, hány dohánylevelet simogattak végig ezek az asszonykezek, ki tudja, hányszor lettek feketék a levelektől ujjaik? S ki tudja, mire gondolnak, amikor egy- egy percig ráül a csend a teremre. A férjekre, gyerekekre vagy az unokákra? Esetleg arra, amikor elősizór jöttek a sirmtoba? Régen volt. Van, aki már nyugdíjba ment, de most mégis itt dolgozik. Együtt a régi csapat — 3600 zsinórunk vert kezdéskor — igy Engis Mihályiig csapatvezető. — S már áhg maradt vgiameny- 9Ü. Ageet-bsáisíí a aöáat * főzni, mert lassan vége a simításnak, és nem készülne el a vacsoráig. — Régen ünnep , volt mindennap a sí mitóban. Most? — Már nem érünk rá any- nj’ira. Meg öregebbek is lettünk. 1939 óta van együtt ez a csapat, s azóta eltelt több mint húsz ev. Azért néha dalolgatünk, de mostanában nagy a csönd. — Nemrég halt meg a férjem — hajtja le fejét Engis Istvánná. — Nem csoda, ha nincs kedve az embernek, A helyiségre most szomorúság telepszik... Aztán csendesen asegsséj lal valaki. Egy másik felel rá, s lassan-lassan újra visz- szatér a mosoly a simítóba. Később persze szó esik a pénzről is. Arról, hogy ki mennyit keres. — Súly irtán, kapjuk a pénzt, no meg a minőségért. — Ha rosszabb a minőség, szakadtak a levelek, arról nem tehet a simító. — Mégis igy fizetnék De most szerencsénk van: nincs baj a dohánnyaL Zizegnek a barna levelek, i Puhán egymáshoz érnek, s J visszasimítják a keiket. ft E> ! se-k ugyan mérsékelték a* esetleges károkat, a fertőzést azonban teljesen nem sikerült megszüntetni. Ennek oka a decemberben lehullott és tartósan megmaradt hótakaró, amely meg" akadályozta a védekezések folytatását A mült heti hóolvadás után tartott vizsgálatok szerint a kártevők átvészelték a számúiéra kedvezőtlen- időt. E legyengült kártevőket most viszonylag könnyen el lehet pusztítani, s így elejét vehetjük a tavaszi karnak. ' Felhívjuk a termelőüzemek és a kistermelők figyelmét a területek vizsgálatának szükségességére. Veszélyes egyedsürűség ész* lelése esetén 100 négyzetméterenként 2-nél több lakott járat) a védekezést — az időjárástól függően — azonnal végre kell hajtani. Védekezésre nagyüzemekben es házi kertekben egyaránt alkalmas a Redemtin 75 granulátum. Nagy előnye a szernek, hogy nem érzékeny a csapadékra. E szert hek* táronként 15—20 kilós, illetve 100 négyzetméterenként 15—20 dekás adagban egyenletesen kell a talaj felszínére szórni. A készítmény használatánál fontos tudnivaló, hogy csak a kezelést követő 4—6 nap múlva pusztul el a mezei pocok. Fellúvjuk azonban a figyelmet: a Redentin veszélytelen a vadakra, ha a technológiai utasítást postásán betartjuk?
