Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-07 / 31. szám

r N&m mindegy, milyen a him Imi Közelebb a dolgozókhoz Hal a telefon cseng, hol kopogtatnak a szakszervezeti iroda ajtaján. Már most mozgalmasak a napok, az igazi pezsgés azonban a szakszervezeti választással kezdődik itt, a Kaposvári Cukorgyárban, s teivnészete- sen máshol is. Albert' Imre 1962 óta szakszervezeti tit­kár, nagy a mozgalmi ta­pasztalata. A mostani készü­lődés azonban neki is gon­dot jelent, hiszen az újjá- váJ-asztás egyben szervezeti változást is jelent. — Sokát jelent, hogy ott voltam decemberben a bala- tohaligai tanfolyamon; .egy­részt a sza balyozorendszer- ről kaptunk bő. tájékoztatást, másrészt fölkészítettek ben­nünket a szakszervezeti vá­lasztás tennivalóira Különö­sen sokat vitatkoztunk avat­kozásokról. Ott még azon is vita volt, hogy ki lesz a szakszervezeti bizottság el­nöke. Ez azóta eldőlt; a .vakszervezeti bizalmi testü­let elnöke egyben az szb el­nöke la — S ear. gondot okoz? Most még sok minde­nen gondolkodnunk kell.- A főbizalmi nem lehet bizal­mi, a szakszervezeti bizott­ság tagjai nem lehetnek bi­zalmiak, az elnök viszont igen. Most teszem azt, ná­lunk a mostani aie Írnokunk, épp azért mert tamilt és olyan beosztásban van, nem lehet bizalmi s így elnök sem. A változások már most gondokait okoznak; például a szakszervezeti bizottság né­hány tagját megválasztották párt tisztségre, aztán kö­zelednek a KISZ-választások is. S ehhez jön még nyugdí­jazás, betegség.., — Mi áll az előkészületek középpontjában? — Most kialakul a kilenc tagú főbizalmirend&zer a gyárban,, s megszűnnek a műhelybizottságak. Nálunk eddig ilyen tisztség nem volt*.. A szervezeti fölépí­tés olyan lesz, hogy egy fő­bizalmihoz három—öt bizal­mi és hetven—százhúsz szak­szervezeti tag tartozik. Lehe­tőség van arra, hogy főbizal­mi- és bizalmihelyetteseket va)asszunk; ők azonban csak akkor gyakorolhatják a jó­saikat, ha hosszabb ideig távol van a főbizalmi, a bi­zalmi — S mit jelent a nagyobb követelmény a gyakorlatban? — Szerintem a párt- és gazdasági vezetőkkel együtt kell kiválasztanunk azokat, akik megfelelnek a sokkal nagyobb követelményeknek. A társadalmi, gazdasági fel­adatok miatt olyanokat kell javasolnunk, akik politikai, szaikmai szempontból megáll­ják a helyüket, s olyan a be­osztásuk, hogy jellemző a m unka területükre. — Ezt hogy értsük? — Mindjárt megmagyará­zom. A bizalmiaknak most nem bciyeghordó szerepe lesz, épp ezért a gazdasági vezetők eddigi szemléletén (»nekem mindegy, hogy ki a bizalmi«) mindenképpen változtatni kell Sőt: együtt kell gondolkodnunk a leg­jobb megoldáson. Épp ezért nem fogadható el, hogy az alkalmazotti területen a gépíró, a többségében szak­munkásokat foglalkoztató üzemrészben pedig egy se­gédmunkás viselje a tisztsé­get. S még sorolhatnám a műszaki területeket, meg sok mindent. A főbizalmi, a bi­zalmi akkor képviselheti jól választói érdekeit, akkor lendítheti előre a gazdasági feladatok megoldását, ha munkakörénél fogva jól is­meri a területe tennivalóit, helyzetét, gondjait, van ele­gendő politikai tapasztalata és ismerete ahhoz, hogy vé­leményt formáljon. A színvo­nal emelése enélkül elkép­zelhetetlen. — Egyszerűbb lesz-e most a szakszervezeti munka, hogy megszűnik a szakszervezeti tanács nem lesznek műhely- bizottságok? A rendelet értelmében minden olyan vállalatnál, intézménynél, ahol az ener­giafelhasználás értéke öt­millió forint fölött van, fő­állású energetikust kell al­kalmazni. A fonyódi Bala­ton Termelőszövetkezet nem tartozik a nagyobb tsz-ek sorába, viszont intenzív gazdálkodást folytat. — Högyan oldható meg ésszerűen az energiagazdál­kodás? Hegedűs Lásaló, a téesz energetikusa: Biztatóak a feúiavetéssk Termelési rendszer, úi fettételek közt —: Sokat gondolkodtam ezen . . , Először nem tudtam megbarátkozni a főbizalmi- rend szerrel. Aztán kialakult bennem, hogy igy közelebb kerülünk a dolgozókhoz. A f obi za 1 mirendszer révén pél­dául erősebbek lesznek a fó­rumok. A . mühelybizottságök — tisztelet a kivételnek! — nem mindig foglalkoztak a bizalmiakkal. Most viszont a főbizalminak ez kötelessége. Sőt csak úgy tárgyalhatnak bér-, munkakörülmény és egyéb ügyében, ha előtte tanácskoztak a hozzájuk tar­tozó bizalmiakkal, kikérték a véleményüket. így erősö­dik, jobban érvényre jut a szakszervezeti demokrácia is. — Hol - tartanak az előké­születek? • • • — Most tanácskoztunk a műhelybiaottségi titkárok­kal az új szakszervezeti föl­építésről s megkértük őket annak mérlegelésére, hol van szükséges új bizalmi válasz­tására. A jövő héten a szak- szervezeti bizottság is össze­ül, s ott alaposain megvitat­juk a kiválasztás szempont­jait. Még másfél hónap van a szakszervezeti választások megkezdéséig. A cukorgyári készülődés is bizonyítja, hogy sok kérdést kell még tisztázni addig, minden alap- szervezetben. U G. Több mint 30 ezer hek­táron szervezi már a nö­vénytermelést Somogybán a nádudvari iparszerü rend­szer (KITE) kaposvári alköz­pontja. Munkája nem csu­pán a partnergazdaságok fejlődésére, de az egész me­gye mezőgazdasági termelé­sére hat. Több oka is van, amiért Perge István alközpontveze­tőtől épp most kértünk tá­jékoztatást: immár rendel­kezésre áll a múlt év ösz- szes eredménye és ugyanak­kor a tél utolsó harmadába lépve jól körvonalazhatók az idei esztendő kilátásai. S ami a legjelentősebb: a mezőgazdasági termelési rendszereknek is megválto­zott feltételek közt ke'l dol­gozniuk. — Mit várnak a pariner- gazdaságok e helyzetben a KITE-től? — Pénzügyi helyssiükh'ie is igazodó technológiát. A korábbi években elősorban a természeti adottságok alap­ján igyekeztünk elősegíteni a még jobb termést, most a természeti és pénzügyi adottságok együttes mérle­gelése után kell megtalálni a legjövedelmezőbb megol­dást. Némiképp leegyszerű­sítve: az. idén már nem »ter­mésátlagot« kell termelni, hanem »nyereséget«/ A jö­Az energetikus — öt évvel ezelőtt a szö­vetkezetben meg nem fog­lalkoztak az energiagazdál­kodással, 1975 után azonban kiderült, hogy rosszul gaz­dálkodunk, s valahol meg kell fogói a gyeplőt. 1977-re sikerült jelentősen csök­kenteni a fajlagos költsége­ket, most évente egymillió­nál kevesebb kilowattot használunk föl. Az üzem­anyag-felhasználásnál aaon- bah még mindig vannak gondok. Tavaly diagnosztikai vizsgálatot, végeztünk, mi­vel a gépkocsivezetők az előírt normát teljesithetet- lennek tartot ták ; a rossz út­viszonyok valóban indokol­ták ezt, s így végül is egye­di normákat dolgoztunk ki, bizonyos ösztönzési rend­szerrel eg}7 bekötve. A gépkihasználás megfe­lelővé vált. Egyszázalékos megtakarítás már 60 ezer forintot jelent : A szárítóüzem fogyasz­tó sa is csaknem hárommil­lió forint. A jelentős tüze­lőanyag-felhasználású terü­leteken a technológiát vál­toztatjuk meg, például a ku­korica nedvességtartalmát mái- a táblán megmérjük, s azokat a táblákat szedjük egyszerre, amelyeknek azo­nos a nedvességtartalma, így nem kell a szárítógé­pet átállítani. — Hogyan' lesz valakiből energetikus ? — Budapestről kerültem Fonyódra; az eredeti szak­mám villanyszerelő, de a munkakörömhöz szükséges volt az olajipari technikum elvégzése is. 1975 november 1-én jött meg a határozat az energetikus! státusz szükségességéről : a tsz se­gítségével elvégeztem a Mezőgazdasági Főiskolán az energetikusi tanfolyamot, s visszajöttem ide dolgozni. 1978-ban a téesz-szövetség energetikusi versenyt hirde­tett, s ezen Hegedűs László első helyezést ért el. A. A. vőben kevés lesz tájékozta­tásként annyit mondani, hogy hektáronként 80 mázsa kukorica termett. Lényege­sebb, hogy egy mázsa mibe került. A mindenáron való rckordhajhászásnak most már nemcsak az ésszerűség mond ellent... — Hogy alakultak a KI­TE partnergazdaságaiban a múlt évi önköltségek? — Minden eddiginél job­ban és minden eddiginél rosszabbul. Az utóbbi sejt­hető, hogy a búzára vonat­kozik. Itt a korábbi evek 160 forint körük átlagával szemben 200—221 forint volt a mázsánkén ti önkölt­ség. A ,15 ezer hektárnyi ve­tésből 2500-at a lél végi fagy miatt ki kellett szán­tani, a többit az aszály ti­zedelte meg. Így lett végül 32,3 mázsa a rendszer hek­táronkénti átlaga a megyé­ben. Minden eddiginél jqbb volt viszont a partner­gazdaságaink kukorica­termése: 13 700 hektáron 59,1 mázsás átlageredményt értünk el. Itt 150—180 fo­rint volt a mázsán,kénti önköltség, de például Góllé­ben mindössze 135 forxt. A cukorrépa 45—55 és a nap­raforgó 4G0 forintos mázsán­kénál önköltsége szintén igen kedvezőnek mondható. — Miként takarékoskodik a termelési rendszer a tag- gazdaságok pénzével? Ho­gyan segítheti a jövedelme­zőség javítását? — Például úgy, hogy drá­ga gépet vagy vetőmagot csak a legmagasabb terme­lési szintű üzemekbe java­solunk, oda, ahol a hozamok megkövetelik, a nyereség pedig lehetővé teszi alkat • mazásukat. A többi gazda- ságbíwk^az alapelv: kevésbé látványosán, de eredménye­*ebberv Az ifi feltételei: tér zott minden eddiginél fon­tosabb, hogy a termelési rendszer azonosulni tudjon, partnerüzemeivel. Nem lehet a gazdasagoknak ' olyan gondjuk, amely » nem a rendszer asztala«. Számtalan példa van rá, hogy szakem­bereink . nem rendszergépek alkatrészeinek »-földerítésé­ben« segítenek, máskor bar- kácsmegoldásokkal és sok leleménnyel olyan alkatré­szeket is újra használható­vá tesznek, amelyeket egy­két éve — a tsz számlájá­ra — még eldobta.-: volna. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a nyugatnémet RAl! céggel közösen e napokban több — -filmvetítéssel egy­bekötött — szakmai előadást tartunk a talajmüveies ol­csó technológiáiról. (A ter­melési költségeknek mintegy a harmadát talajmüvei ésre fordítják az üzemek. Így minden százalék megtakarí­tás százezreket jelenthet,) — A határjárások tapasz­talatai alapján milyen elő­jelekkel indul a rendszer somogyi taggazdaságainak új éve ? — Az ősz folyamán » tsz-eknek minden területet sikerült fölszántani,. s ez jó esélyekkel biztat. Az őszi kalászosok szépen megetö- södtek. a tél sem viselte meg őket, így minden re­mény megvan a jó búzater­mésre. A terveinkben sze­replő 42 mázsás állag feltét­lenül reális. A kukoricánál aligha kivá,nihatunk - többel, mint a tavalyi magas szint tartását. A napraforgó ter­mőterülete tovább nő: a két év előtti 700 és a tava­lyi 2800 hektár után az idén az üzemek legaláöD 4500 hektáron akarjál-c termelni ezt a növényt Sajnos, e terv megvalósulását egyelő­re megkérdőjelezi, hogy ha­tásos növényvédő szerből nincs elég. Jó hír viszont, hogy Osztopánban már áll az az 550 vagonos taroló, amely — a napraforgóbeta­karítás idejere elkészül, s ez megoldja majd környékbeli partnereink tárolási gond­ját » ■*t B. F. Veszélyezte! a mezei pecek A mült év őszén végzett fölmérések adatai felhívták a figyelmet a mezei pockok számának növekedésére. A kártevők betelepedtek a pillangósok vetésterületére, és rövid idő alatt szá­mottevő fertőzések ala­kultak ki a Kapos meg a Koppány völgye, il­letve Csurgó, Iharoabe- rény és Marcali — Böhö- nye körzetében. Az időben kezdett és nagy erőkkel végrehajtott őszi védekezé­védelem Simogató kezek, zizegő barna levelek Ä nap megvillan a pará­nyi ablak üvegén, sugarai, bezúdulnak a szobába, s vé­gigsimogatják a mélybarna : dohányleveleket. Együtt az asszonykezekkeL Azt írtam, »szóba«, hol­ott a helyiség, melyben az asszonyok dolgoznak, in­kább átmenet a pajta es a terem között. A falakat fe­hérre meszelték, s bar a do- hánysimitaskor nem marad fehér a kéz, a teremben mégsíncs piszok, ' rendetlen­ség. Jó ide belepni. Az egyik részben hatalmas asztalok mellett ülnék az asszonyok, s a nehéz, kapához, szokott kezek olyan vigyázva érintik a zizegő leveleket mintha egy kisded arcat simítanák végig. Ezek az asszonyok * szuioki faluvégea levő smní­tőban minden télen ezt csi­náljak. ‘Nyáron ültetik, mű­velik, törik és fűzik a do­hányt, most meg egymásra fektetik a barnára száradt leveleket, vigyázva elsimít­ják ráncaikat, s aztán cso­mókba kötik. A bálákat majd Nagyatádra viszik — am hamarosan minden kez­dődik elölről. — Otthon is termeszt va­laki dohányt? A kilenc asszony szinte egyszerre válaszol: — Hát persze. Csak ott­hon már reg elfogyott a sá­ri itamvalö — mondja Engis Istvánná. — Meg búcsú előtt lead óztunk. — Itt mikor kezdődött « simítás? — November közepén • világosít föl Héli Györgyné. — Azóta napközben, sőt es­ténként is dolgozunk. A helyiségben hatalmas vaskályhában lobog a tűz. Az egyik asszony időnként rádob egy-egy fadarabot, a kályha tetején fazék, benne fcateog valaha*, — Céklát főzünk — mond­ják az asszonyok. — Ha be­fejeztük a simítást, hozunk hurkát, kolbászt, és megvan a vacsora. Ahhoz kell a cékla. — Tegnap volt egy kis bo­runk is — árulja el egyi­kük. — Zsíros ebédet ettünk, azlan kellett rá egy korty ... Ki tudja, hány dohányle­velet simogattak végig ezek az asszonykezek, ki tudja, hányszor lettek feketék a le­velektől ujjaik? S ki tudja, mire gondolnak, amikor egy- egy percig ráül a csend a teremre. A férjekre, gyere­kekre vagy az unokákra? Esetleg arra, amikor elősizór jöttek a sirmtoba? Régen volt. Van, aki már nyugdíj­ba ment, de most mégis itt dolgozik. Együtt a régi csa­pat — 3600 zsinórunk vert kezdéskor — igy Engis Mi­hályiig csapatvezető. — S már áhg maradt vgiameny- 9Ü. Ageet-bsáisíí a aöáat * főzni, mert lassan vége a simításnak, és nem készülne el a vacsoráig. — Régen ünnep , volt min­dennap a sí mitóban. Most? — Már nem érünk rá any- nj’ira. Meg öregebbek is let­tünk. 1939 óta van együtt ez a csapat, s azóta eltelt több mint húsz ev. Azért néha dalolgatünk, de mostanában nagy a csönd. — Nemrég halt meg a fér­jem — hajtja le fejét Engis Istvánná. — Nem csoda, ha nincs kedve az embernek, A helyiségre most szomo­rúság telepszik... Aztán csendesen asegsséj lal valaki. Egy másik felel rá, s lassan-lassan újra visz- szatér a mosoly a simítóba. Később persze szó esik a pénzről is. Arról, hogy ki mennyit keres. — Súly irtán, kapjuk a pénzt, no meg a minőségért. — Ha rosszabb a minőség, szakadtak a levelek, arról nem tehet a simító. — Mégis igy fizetnék De most szerencsénk van: nincs baj a dohánnyaL Zizegnek a barna levelek, i Puhán egymáshoz érnek, s J visszasimítják a keiket. ft E> ! se-k ugyan mérsékelték a* esetleges károkat, a fertő­zést azonban teljesen nem sikerült megszüntetni. En­nek oka a decemberben le­hullott és tartósan megma­radt hótakaró, amely meg" akadályozta a védekezések folytatását A mült heti hóolvadás után tartott vizsgálatok sze­rint a kártevők átvészelték a számúiéra kedvezőtlen- időt. E legyengült kártevőket most viszonylag könnyen el lehet pusztítani, s így ele­jét vehetjük a tavaszi kar­nak. ' Felhívjuk a termelőüze­mek és a kistermelők fi­gyelmét a területek vizsgá­latának szükségességére. Veszélyes egyedsürűség ész* lelése esetén 100 négyzetmé­terenként 2-nél több lakott járat) a védekezést — az időjárástól függően — azon­nal végre kell hajtani. Vé­dekezésre nagyüzemekben es házi kertekben egyaránt alkalmas a Redemtin 75 gra­nulátum. Nagy előnye a szernek, hogy nem érzékeny a csapadékra. E szert hek* táronként 15—20 kilós, il­letve 100 négyzetméteren­ként 15—20 dekás adagban egyenletesen kell a talaj felszínére szórni. A készít­mény használatánál fontos tudnivaló, hogy csak a ke­zelést követő 4—6 nap múl­va pusztul el a mezei po­cok. Fellúvjuk azonban a figyelmet: a Redentin ve­szélytelen a vadakra, ha a technológiai utasítást pos­tásán betartjuk?

Next

/
Thumbnails
Contents