Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-06 / 30. szám
SlpvjeMiamtifrtiiai tàrg^^lasjik «égig Közös nyilatkozat Gyors vizsgálatot! Jól dolgoztak az ügynökök Szajna-parti egyezmény Moszkvában befejeződtek a szovjet és kambodzsai küldöttség tárgyalásai. A Szovjetunió delegációját Leonéid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke a kambodzsai küldöttséget Hemg Samrm, a nemzeti egységfront központi bizottságának elnöke, a népi forradalmi tanács elnöke vezette. A tárgyalásokon folytatták az eszmecserét arról, hogyan mélyítsék el a Szovjetunió és a Kambodzsai Népiköztársaság sokoldalú kapcsolatait, hogyan szilárdítsák meg együttmü- ködesiiket nemzetközi téren, Szovjet részről megismételték, hogy készek széles körű támogatást nyújtani a Kambodzsai Népköztársaságnak abban a harcban, amelyet függettensége- ert és szuverenitásáért, a gazdaság helyreállításáért és a nép életszínvonalának emeléséért vív. Mindkét küldöttség kifejezésre juttatta, hogy teljes mértékben elégedett a testvéri barátság és teljes nézetazonosság légkörében megtartott tárgyalások gyümölcsöző eredményeivel. A szovjet tárgyaló küldöttségben részt vett az SZKP KB Politikai Bizottságának három tagja: Andrej Gromiko külügyminiszter, Dmitrij Usztyinon honvédelmi miniszter és Nyi- kolaj Tyihonov, a miniszter- tanács első elnökhelyettese. Ugyancsak tágja volt a küldöttségnek loam Arhipov miniszterelnök-helyettes és Szemjon Szkacskcm, a külgazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke. A kambodzsai küldöttségben helyet foglalt Pen Sovait, a népi forradalmi tanács alel- nöke, nemzetvédelmi miniszter és a népi forradalmi hadserek főpsr ütoatvg Tung, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a VKP központi lapja, a Nhan. Dán főszerkesztője szinte zavarba ejtő udvariassággal fogad. Teával kínál és érdeklődik, mennyi ideje vagyok Vietnamban. — Három napja — totói- tem. — Ennyi idő alatt is láthatta, milyen szegény a mi országunk. Csaknem mostanáig szakadatlanul harc fois* földünkön. így hát nem csoda, hogy gazdasági nehézségeink vannak. — Mi az oka, hogy Vietnamban 1975-ig egyik háború követte a másikat? — Hazánk bizonyos értelemben nem csak Délkelet- Ázsia, hanem az egész kontinens kapuja. Ezt a kaput akarta mindenki megszerezni. A japánok, a franciák' az amerikaiak, most pedig a kínaiaknak kellett bizonyítanunk, hogy az ország a vietnamiaké Pedig mi mindig békét akartunk, hirancsnoka, Hun Sen külügyminiszter, Keo Chanda tájékoztatási, sajtóügyi miniszter, Chan Ven oktatási miniszter, a nemzeti egységfront központi bizottságának tagjai, Tang Sárim külkereskedelmi miniszter, valamint több más személyiség. A tárgyalások befejeztével a Kremlben ünnepélyes keretek között írtak alá a megbeszéléseken elfogadott okmányokat. A tárgyalások eredményeit összefoglaló közös nyilatkozatot Leonyid Brezsnyev és Heng Samrin irta alá s ugyanők írtak alá az idei áruforgalomról létrejött megállapodást. Ugyancsak aláírták a tárgyalások befejeztével a két ország megállapodását a kulturális és tudományos, illetve a gazdasági es műszaki együttműködésről. Aláírásra került egy kereskedelmi megállapodás, valamint az a megállapodás, amelynek alapján* a Szovjetunió gazdasági és műszaki segítséget nyújt Kambodzsának a népgazdasági fontosságú objektumok helyreállításában és üzembe helyezésében. Három fiatalember hatoK be Mól belgiumi városban a szocialista szakszervezeti szövetség egyik alkalmazottjának lakáséba. Joseph van der Woort nem volt otthon, egy értekezleten vett részt. A gengszterek viszont otthon találták feleségét és fiát Pisztolyt szegeztek az aszszen népünk nagyon elfáradt az évtizedekig tartó küzdelemben. 1975-ben, az ország egyesítése után, a központi bizottság úgy vélte, hogy végre eljött az any- nyira várt béke időszaka. Nem így történt. Kína mindenképpen biztosítani akarta befolyását Délkelet-Ázsiá- ban. Megtámadta a nagyhatalmi törekvéseit nem támogató Vietnamot, annak ellenére, bőgj- kormányunk és népünk mindent megtett a két ország közti ellentétek békés rendezéséért. Elsőként gratuláltunk a Kínai Kommunista Párt új elnökének, Hua Kuo-fengnek Mao halála után, sőt, még a kambodzsai Pol Pót rendszerével kapcsolatban is tettünk eleinte néhány semleges nyilatkozatot. hogy elkerüljük a fegyveres konfliktust. Jómagam többször találkoztam Teng Hsziao-pinggel, de a beszélgetések során csak Kína nagyhatalmi törekvéseiről győződhettem meg. — Hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet ? — Sajnos, egy újabb kínai támadás veszélye mialt jelenleg is nagv erőket kttl elvonnunk a bekér. építő- in.UTi kától Ez meg m iáiIVfár az amerikai képviselőház etikai bizottsága vizsgálja a legújabb vesztegetési botrányt. Mint jelentettük, egy demokrata párti szenátor .és kongresszusi képviselőit (a legújabb jelentések szerint hat demokrata párti és egy republikánus párti képviselő) az elmúlt két év során több százezer dollárt fogadtak el az FBI arab üzletembereknek álcázott ügynökeitől és az összegért különféle előT nyöket helyeztek kilátásba: amerikai megrendelések, bevándorlási lehetőség, amerikai üzleti vállalkozások elintézését ígérték az ál-araboknak. Az etikai bizottság “gyik tagja elismerte: »az egyetlen, amit tehetünk, hogy minél gyorsabban kivizsgáljuk az ügyet.« A gondot csak növeli, hogy a megvesztegetettek között olyan személyiségek is vannak, mint Harrison Williams szenátor, a szenátus munkaügyi bizottságának elnöke, vagy John Murtha képviselő, a képviselőház etikai bizottságának tagja. Ismeretessé vált, hogy az FBI nem csak a kongresz- szus tagjait környékezte meg. hanem a nyomozást szélesebb körre is kiterjesztette. Hétfőn két philadelphiai tanácstagot, valamint a tanács elnökét már vád alá helyezték azért, mert. vesztegetési pénz ellenében szálloda építését engedélyezték egy »arab üzletembernek«. Az FBI hétfőn letartóztatta a washingtoni bevándorlási hivatal egyik alkalmazottját is. Egyelőre csupán egyetlen szenátor, Larry Pressler került ki »-makulátlanul« az Rzonyra is fiára, s Qgy vártak a családfő visszatértét. A hajnalban hazatért, szak - szervezeti alkalmazottat az egyik gengszter kényszeritet- te, hogy üljön be kocsijába es hajtson a szakszervezeti szövetség székhazába. Ott kmaittatta vele a pámcél- szetanényt., amelyből * rabló szik az ország életén — sok mindenben még mindig hiányt szenved a nép. Az 1979-es rizstermelés az 1976-os szintet sem éri el. Textilipari kapacitásunk 500 millió méter szövet előállítását teszi, illetve tenné lehetővé, de csak 200 milliót gyártunk. Nincs elegendő nyersanyag. Az 50 milliós népességre 9 milliós sertés- állomány jut, de az állatok átlagos súlya 50 kilogramm alatt marad. 'Nehéz helyzetben vagyunk; az 1981-ig' tartó ötéves terv célkitűzéseinek csak mintegy a felét fogjuk teljesíteni. — Sokat beszélnek az emberek a hatodik plénum ha• imzatairó! Felfoghatók-c ezek az 1976-ban kezdődött ötéves terv célkitűzéseinek miamifele módosításaiként? ügyből, ő, amikor a vesztegetők megkörnyekezték, nem fogadta el a pénzt. Az FBI igazgatója »szóbeli dicséretben« részesítette a szenátort. A kongresszusi vizsgái ittál párhuzamosan egy másik eljárás is ijidult: az igazság- ügyminisztérium arra kiváncsi, hogyan szerzett tudomást a sajtó az FBI akció- járó! az előtt, hogy a hivatal az ügyet átadta volna a bíróságnak. Washingtonban közben az arab—amerikai baráti társaság tiltakozott, amiért az ügynökök arabnak álcázták magukat, és ezzel, ok nélkül, az arab nepre is rossz fényt vetettek. Tény, hogy az ügyben egyetlen valódi arab sem szerepelt az FBI -beugj'atási ötlete« így kizárólag az Egyesült Államok magas rangú személyiségei, elsősorban a kongresszus ellen irányult. LP-28 A sál v asi forradalmi diákmozgalom tagjai megszállták a közoktatási minisztérium épületét, s túszul ejtettek mintegy ötszáz személyt, köztük magát a minisztert, Eduardo Colin- derst. A közoktatási minisz- teő feleségét a múlt hét . óta a Február 28. népi liga (LP—28) elnevezésű szervezet tartja fogva A legújabb jelentések szerint az LP—28 tagjai elfoglalták a spanyol nagykövetséget, s túszul ejtették Victor Sánchez Mesas nagykövetet. 27 millió belga franko« vitt magával készpénzben. Ez a nagy összeg (közel egymillió dollár) azért volt a páncélszekrényben, mert tegnap került volna sor a munkanélküli segély kifizetésére Mol-ban. Van der Voort-tot ezután — továbbra is nyakának szegezett pisztollyal — lakasara vitte a rabló, aki két társával nyugodtan eltávozott. Mól alig néhány kilométerre fekszik a francia—belga határtól, ' s így feltehető, hogy a rablást francia »profik« haj tották vegre. — Az 1979 ősaén tartott hatodik plénum tulajdonképpen az élelmiszertermelés fokozását jelölte meg elsőrendű feladatként — még annak árán is, hogy nem siettetjük a szocialista termelési viszonyok kialakítását. A déli országrészben például nagyon jól gazdálkodnak a középparasztok. A kollektivizálással tehát óvatosan kell bánni, nehogy elmenjen az emberek i kedve a termeléstől. A párt plénumának igazi jelentőségét abban látom, hogy emberibb és egyben a gazdasági törvényszerűségekhez, a konkrét lehetőségekhez jobban alkalmazkodó politikát hirdetett meg. Hogy ezt mennyiben nevezhetjük az óleves terv felülbírálásának ? Az igazság ■ az, bog? 13? 6Bármily tapasztalt álla r.- férfi is Giscard és Schmidt, ezúttal szinte a lehetetlenre vállalkoztak. Fából vaskarikát eszkábálni nem könnyű, ám még kockázatosabb feladat a jelenlegi körülmények között egyensúlyozni a szövetségi hűség és szolidaritás, valamint.> a sajátos érdekekből fakadó különvélemény szc(litő mélységeken átívelő keskeny függöhidján. Párizs és Bonn sorrendben 35. csúcstalálkozóján Nyugat-Európa és szinte a »ki1.ence.k~ nevében olyan körmönfonton szókimondó, de mégis árnyaltan elkötelezett álláspontot kellett kialakítaniuk, amely nem váltja ki Washington rosszallását. Egyszersmind azonban arra ts tekintettel voltak, hogy a kelet és nyugat közti párbeszéd megfénekléséért valamiképpen ne csak Carter elnökre és környezetére hárítsák a felelősséget — anélkül, hogy beálljanak a szov- jet ellenes erők maroknyi, ám annál zajosabb kórusába. Teljesen világos, hogy az európai enyhülés folyamatának folytatásában, a hi degháboní visszatérésének megakadályozásában érdekelt Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság egyaránt aggodalommal tekint az óceánon túlra. Giscard elnök szívesen vállalkoznék a közvetítő szerepé- re„ Schmidt kancellár pedig nemrég a dialógus folytatására hívta föl a szovjet és az amerikai vezetőket. A kérdés most már csak az, vajon milyen engedményeket tesz Párizs és Bonn, cserében azért, hogy Washington szövetségét. megőrizze7 Mert kompromisz- sznm nélkül — ezt jól sejtették a párizsi csúcstalálkozó részvevői — nem jöhet létre elfogadható állásban, az első békeévben túlságosan biztató volt a helyzet. Nem számítottunk a kínai agresszióra, s arra sem, hogy Pol Pót ellenünk fordul. így hát módosítanunk kellett eredeti elképzeléseinket, beleértve gazdasági munkánk módszereit is. Kevés a jól képzett szakember, ezért többek között a Szovjetunióból és Magyarországról is tanárokat, szakértőket szeretnénk meghívni. A fiatalokat is be kell vonni a munkába, vagyis szükség van a káderállomány fel- frissítésére. És még sorolhatnám a tenrfivalókat, amelyek megvalósításán fáradozunk. St. A. iFolytatjokJ pont.. Nehezítette a közös nevező kialakítását az a körülmény is, hogy g tárgyalópartnerek ■ fél szemmel Brüsszelre sandítottak, ahol a Közös Piac külügyminiszterei ülést tartottak. Közismert. hogy a »kilenrek« túróiról sem vélekednek azonosan a nemzetközi helyzet jelenlegi feszültségéről: ám Nagy-Britannia kivételevei a kontinens nyugati felének kormányzatai. korántsem vetik oly távolra a sulykot, mint az amerikai vezetők. Ami Párizs és Bonn érdeke; nagyjából egybeesik a többi nyugat-európai országéval. S ha hinni lehet, az Elysée-palotából ezúttal szokatlanul gyéren kiszivárgott híreknek, a francia államfő és bonni vendége igyekezett tel előssé.g teljes álláspontot kialakítani Ebben persze azt sem téveszthették szem elöl, hogy az NSZK-ban idén választásokat tartanak, s a jelenlegi koalíció minden lépését árgus szemekkel fürkészi a jobboldali ellenzék., Giscard elnök viszont sajátos afrikai érdekeivel hangolta össze véleményét. Az mindenesetre megnyugtató a mostani feszültség közepette, hogy Nyugat-Eu ó- pa két legnagyobb ipari és politikai hatalma keresi a kiutat a zsákutcából, már önmagában az is jelzi, hogy a hidegháborúnak komoly és jelentős ellenzői akadnak a kontinens nyugati felén. És ezzel Washingtonnak is számolnia kell! Az. atlanti szolidaritás és hűség hangsúlyozása; a nemzetközi helyzet további alakulásával kapcsolatos aggodalom, a nyugat-európai országok »sajátos felelősségének« és szerepének kiemelése jellemzi azt a francia—nyugatnémet közös nyilatkozatot, amelyet tegnap, még a 35. csúcstalálkozó befejezése előtt hoztak nyilvánosságra a francia fővárosban. A Giscard d’Estaing köz- társasági elnök és Helmut Schmidt szövetségi kancellár vasárnapi és hétfői megbeszélésein megfogalmazott okmány hallgat arról, miként vélekedik a két ország a Washington által a Szovjetunióval szemben kezdeményezett »büntető« akciókról. a kereskedelmi korlátozásokról és az olimpia bojkottja érdekében indított kampányról, nem szólva arról sem, miként lép fel ezekben a kérdésekben Bonn és Párizs. Ugyanakkor a nyilatkozat egésze, bár állást foglal az enyhülés mellett, óvakodik a* azt veszélyeztető amerikai lépések bírálatától és a nemzetközi hely-^ zet romlásáért a Szovjetuniót próbálja felelőssé tenni afganisztáni akciója kapcsán. A francia—nyugatnémet deklaráció megismétli a két főváros már ismeretes megítélését az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai segítségről, úgy vélekedik, hogy az »elfogadhatatlan« és utalva azokra a szovjet nyilatkozatokra, amelyek szerint "ezeket az erőket kivonják Afganisztánból, mihelyt ez lehetségessé válik, azt fejtegeti, hogy a csapatok kivonása szükséges azoknak a megbeszéléseknek a sikeréhez, amelyektől a biztonság es a bek® Találkozás Vietnammal Megváltozott helyzetben Profi rablás A férj nem volt otthon Ellopták a munkanélküli segélyt it o Sí Minh-város egyik főnteája.
