Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

P árt értekezlet Nagybajomban Vállalták a politikai felelősséget Megkezdődtek a párt- értekezletek megyénkben is. Nagybajom nagyközség kommunistáinak küldöttei szombaton reggel ültek össze e fontos fórumra. A pártértekezleten részt vett Tolnai Sándor, a megyei pártbizottság párt- és tö­megszervezetek osztályá­nak vezetője, Kálmán Sándor, a járási pártbi­zottság titkára. Bakó László, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára számolt be a XI. kongresz- szus óta végzett munkáról. Kiemelte, hogy az ötéves időszakban nőtt a párt te­kintélye, az együttműködés a dolgozókkal szorosabb volt, s ez lehetővé tette az V. ötéves terv feladatainak időarányos teljesítését Erő­södött a párt vezető szere­pe, irányító tevékenysége, nagyobb a dolgozóik aktivi­tása, politikai érettsége, részvétele a munkában. A pártalapszervezetek önál­lóbban, kezdeményezőbben, korszerűbb módszerekkel dolgoztak. A partbizottság az irá­nyító munkája során be­számoltatta az alapszerve­zeteket a gazdasági szerve­ket arról, miként: hajtják végre a határozatokét. A négy munkabizottság kellő hozzáértéssel látta el a feladatát hozzájárult a pártértekezlet előkészítésé­hez is. A nagyközség párt­bizottsága politikai felelős­séget vállalt a terület tár­sadalmi, gazdasági, kulturá­lis «setében, s kellő tekin­télyre tett szert , A pártélet a XI. kong­resszus óta megélénkült, s ez lemérhető a fegyelem erősödésében, az aktivitás; az ön tevékenység növeke­déseben. Az alapsziervezetek 31 tagot vettek föl. — kö­zülük 23 fizikai dolgozó —, a pártbizottság véleménye szerint a nők fölvételének aránya nem emelkedett ki­elégítően. A pártélettel kap­csolatban a beszámoló fel­hívta a figyelmet ana, hogy a taggyűléseken való meg­jelenésen még lehet javíta­ni. Az alapszervezetek más- más színvonalon hajtják végre a határozatokat. Fon­tos feladat, hogy a tömeg- szervezetekben dolgozó kommunisták munkáját rendszeresen értékeljék. A nagyközségben száz­harminckét kommunistának van pártmegbizatása, ' né­hány alapszervezet — így a jakéi, az erdészeti — be­számoltatja a tagokat arról, , mint oldották meg a felada­tukat. A káderpolitikái el­vek alapvetően helyesen ér­vényesülnek a nagyközség­ben, a fiatalok, a nők ve­zető tisztségekben való al­kalmazása azonban továbbra sem kielégítő. A tömegszervezetek mun­káját elemezve Bakó László megállapította: a fiatalok tizenkilenc százaléka KISZ- tag helyben, s ez kevés. El­sősorban a be- és eljáró fiatalokkal nem foglalkoznak még rendszeresen. A KISZ párttagajánló tevékenységét tovább lehet növelni. A pártalapszervezetek irá­nyító tevékenysége érvénye­sül a KISZ-ben, ezt azonban erősíteni kell. A két nép­frontbizottság példásan ki­vette részét a társadalmi munka szervezéséböL A nő- bizottságok közéleti tevé­kenysége javult, különösen jól sikerültek a fórumaik. A tanács munkáját elis­merte a beszámoló, kiemel­te, milyen jelentős fórumok a falugyűlések a lakosság véleményének megismeré­sében. Jákó társközségben az ügyintézést meg kell gyorsítam. A beszámoló a társadalmi viszonyok, a gazdasági egységek fejlődé­sének elemzése után meg­állapította : az eredmények­ben a dolgozók, a kommu­nisták cselekvő részvétele is megtestesül. A nagyközség új münkasikerekkel köszön­ti a párt XII. kongresszu­sát, a felszabadulás 35. év-. fordulóját. A küldöttek nagy érdek­lődéssel fogadták a szóbeli beszámolót. A vitában ti­zenegyen vettek részt. El- • sősorban ■ megerősítették- a pártbizottság elemzését, az öt évben végzett munkáját; egy-egy megállapítást ki­egészítettek, s új jelensé­gekre is felhívták a ügyei­met. Balogh Ferenc tsz-sze- relő azt javasolta, hogy a pártszervezetek a tagfelvé­telek során javítsák a fia­talok, a nők arányát. Hor­váth Teréz tsz-ügyintéző a nők továbbtanulásának, ’ szakmai képzésének felada­tára hívta fel a figyelmet. Szerinte a pártszervezetek­nek nagyobb segítséget kell adniuk ahhoz, ' hogy több hő ’ vegyen részt a köz- és a társadalmi életben. Zámbó Kálmán, az erdészet párt- tjtkára saját gyakorta túlira hívta fel a figyelmet, ők - ugyanis évente kétszer név szerint értékelik a pártmeg- bízatások teljesítését. A nagyközség fejlődését ’ minden kommunista szív­ügyének tartja. Varga Jó­zsef vb-titkár kiemelte: a lakosság részvétele a társa- ’ dalmi munkában évről évre nő. 1979-berí már 959 forint 60 fillér értékű önkéntes munka jutott egy lakosra. A településfejlesztési verseny­ben 3 700 000 forint értékű munkát vállaltak. Dombai János iskolaigazgató-helyet­tes az új iskola építését sür­gette felszólalásában, most ugyanis öt helyen tanítanak, s ez nagy gondot okoz. Az úttörőcsapat munkáját is­mertette részletesen Loczi Fercncné csapatvezető. A pártértekezlet résztvevői el­fogadták indítványát, hogy a határozati javaslatban pon­tosítsák az úttörőcsapatra vonatkozó feladatot. A gazdasági élet kérdé­seivel is foglalkoztak a fel­szólalók. Merczer Dénes, a Somogy Ipari Szövetkezet elnöke elmondta, hogy a jövőben exportot is tervez­nek. Vörös Sándor, az áfész elnökhelyettese példákkal bizonyította, mennyi bosz- szúságot okoznak a külön­böző vállalatok a háztájiban gazdálkodóknak. A hiány­cikkek, a szerződések héza­gai, az ellentmondó intézke­dések miatt sürgette az egy­séges szemlélet kialakítását. Horváth László jákói tsz- elnök szerint sokszor mára termelést is nehezíti, hogy némelyik szerv képtelen a rugalmas megítélésre, intéz­kedésre. Gyurka János tsz- traktoros a szocialista, bri­gádok gondjaira hívta fel. a figyelmet, véleménye sze­rint a pártbizottságnak job­ban kell foglalkoznia ezzel. Kálmán Sándor járási párttitkár megerősítette, hogy a nagybajami nagy­községi pártbizottság a te­rület politikai irányítója; felelősségteljes, tartalmas a munkája. A nagyközség fej­lődésében megmutatkozik, hogy jól oldották meg a fel­adatokat. A vitában elhang­zottak alapján felhívta a fi­gyelmet a legfontosabb fel­adatokra. Bakó László a vi­tát összefoglalva megállapí­totta, hogy most következik majd a nagy munka. A pártértekezlet ezután a . kongresszusi irányelveket vitatta meg. Horváth László nagybajomi tsz-elnök, Fo- nyódi. Béla ipari szövetke­zeti műszaki vezető vélemé­nyét meghallgatva a küldöt­tek elfogadták az irányelve­ket, kinyilvánították,' hogy cselekvőén támogatják a megvalósítását. A küldöttértekezlet ez­után megválasztotta a párt- bizottságot, a járási pártér­tekezlet küldötteit. A nagy­községi pártbizottság titkára újra’ Bakó László lett. A nagybajom] kommunisták legmagasabb fóruma Ká- nyási Kálmán elnök zársza­vával fejeződött be. Lajos Géza Uj analizátor a megyei kö Kimutatja a növenyvédószer-maradékot Chrom—12 ' a neve annak ' a csehszlovák gyártmányú gázkramatográfnak, amely a napokban érkezett a So­mogy megyei Köjál kapos­vári központjába. A 460 ezer forint értékű berende­zés a KGST-orsizágokban gyártott analizátorok között jelenleg a legkorszerűbb tí­pus. A gázkromatográfia *— az a vizsgalati módszer, amelyen a Chrom—42 is alapul — a rutinanalitiká­ban az egyik legjobb meg­határozási mód: segítségével I iiLkrogra mm nagyságrendű anyagok minőségét és meny- nyiségét lehet megállapíta­ni. Az egészségünkre káros anyagok kimutatását és mé­rését végzik majd ezzel a számi tógépes értékelővel is tolazergll bereüdezesaçL. A Citrom—4v kimutatja például az olaj- és mű­anyagipar adalékarányát, a poliklórozott1 bifenileket. Ezek rendkívül lassati lé- bomló vegyületek, a,.szerve­zette jutva fölhalmozódnak s a feltételezések szerint rákkeltő túladjonságuk 'van. A több más, egészségié ve­szélyes szénhidrogént is ki­mutató berendezést a Köjál ■n unó három kémiai labora­tóriuma használja majd. A települesegószségüggye! kapcsolatos vizsgálatoknál a levegő és a víz szennyeződé­seinek mérésénél veszik hasznát a Chrom—42-nek. A munkaegészségügyben se­gítségével a különböző oldó­szerekkel dolgozó üzemek levegőjének vizsgálatára Bjríltk mod. Sokféle élemrzés végezhető e berendezéssel az élelme­zésegészségüggyel kapcsola­tos laboratóriumi vizsgála­tok során. Meghatározza például a közvetlenül fo­gyasztásra kerülő zöldség­ben. gyümölcsben előforduló növényvédőszer- maradékot. A Chrom—42-vel pontosan mérhető "a konzerv es tartó­sító anyagúinak mennyisége, ami nem lépheti túl a meg­engedettet. Ezzel a berende­zéssel vizsgálják majd az élelmiszerekkel közvetlenül érintkező műanyagok minő­ségét is. Olyan műanyag ugyanis nem használható fői eleJmiiszei'csomagolásra, • amely az emberi szervezetre karos adalékanyagokat tar­talmaz , Az említett vizsga'atokat korábban — fölszerelés hiá­nyában — vagy egyáltalán nem lehetett elvégezni So­mogybán, vagy csak olyan módszerrel, antáyr.-cU na- :yobb a hí bal ehe ■ ősege. A érvek szerint a Chrom—42-t májusban átírják a megye közegészségügyének szolga- laUt». Társasházak Lengyeltótiban Mi a megoldás ? Lengyeltótiban szép új házsorok fiatalítják a község utcáit’. — 1971—73-ban parcelláz­ták a Szilvási dűlőt — mondja Sípos Ferenc, a lengyeltóti lanác.s igazgatá­si csoportjának vezetője —, itt hatvan családi ház épült fel. Akkor még olcsó volt a telek; igaz, földúttal, de közművesítve. 1974—75­ben az Ifjúság úton kezd­tünk építkezni. El is készült 14 családi ház és hét négy­lakásos társasház. A tanács és az OTP folytatni kíván­ja a társasházakciót, már megvannak a beépítési ter­vek is. Elképzelés szerint néhány esztendő múltán huszonkét újabb lakásba költözhetnek be a várako­zók. 1984-ben 13 lakás ké­szülne el, mintegy 4 mil­liós költséggeL Nagy gond a leendő há­zaknál a szennyvíz, elveze­tése. Nemrég még űgv volt. hogy Lengyeltótiból kiépül a szenn.vvízelveze' i csatornahálózat, ebből azon­ban nem lelt semmi. — A lakásokból kikerü­lő szennyvíz naponta 27 köbméter, igen tekintélyes mennyiség — mondja fíe- dő Miklós műszaki csoport- vezető. — Az egyedi szennyvízszikkasztást ren­delet szerint nem engedé­lyezik — egyébként sem szerencsés, ugyanis a leen­dő lakótelep magas terüle­ten épülne, s félő, hogy az elszikkasztott szennyvíz a talaj szerkezete miatt ké­sőbb rétegvízként jelelne meg a partoldalon. A má­sik lehetőség: központi tá­rolót létesíteni, amelyet ké­sőbb ráköthetnénk a szenny­vízelvezető hálózatra. Ilyen viszont nem lesz a közel­jövőben, így a szennyvizet Fonyódra kellene szállítani, naponta 1600 forintért, ezt a tanács nem bírja el. Egy körülbelül 400 köbméteres medencére lenne szükség. Mindent összevetve : a gond megoldásának költsége jóval meghaladja a milliót, s erre nincs saját keret. A szennyvíz elvezetése nélkül viszont felelőtlenség építke­zésbe fogni... Ám a laká­sokra nagy szükség lenne... A kormányos „csavargása” Hárman a hajójavítóból öt éve. 1975 végén ala­kult meg a vízügyi igaz­gatóság hajójavító üzeme Barcson. Minden télen át­vizsgálják, ellenőrzik a drá- vai hajóflotta motorosait, uszályait, hogy tavasszal új »köntösben« vágjanak ne­ki a határmenti folyó vízi útjainak.-Az új üzem fiatal dol­gozói közül sokan alig né­hány éve vagy hónapja ke-; rültekr ki az iskolából vagy éppen moát járnak valami­lyen továbbképzésre: — A ka­posvári gé­pészeti szak- középiskola egyéves tech- nikusihiriő- sítő tanfo­lyamára já­rok v mondja Bo­ros László géplakatos, aki az üzem megalakulásá­tól itt dolgozik. — Ezzel a végzettséggel művezetői, csoportvezetői beosztásba kerülhetnék. Az üzem né­hány tucat dolgozója között azonban már korábban ki­alakult egy stabil vezető gárda. — Miért végzi el mégis a minősítőt? — A napi munkámban kamatoztatni tudom. Az sem mellékes, hogy a borí­ték vastagságán is észre lehet majd az iskolát ven­ni. Most tizenöt forintos az órabérem. Nagy feladat a szemlére előkészíteni a hajókat. Előfordulnak üzem közben apró törések, a ko­rábbi hegesztések varratai megrepedeznek. Ezeket kell kijavítani. Egyszerű karbantartási munkák ezek. A legérdekesebb, az igazán —;-----------------1----------------------­s zép feladat visszavan még: az uszályok fenékle­mezének lecserélése. Ezt nem lehet a műhelyben vé­gezni, csak lent a vízparton. Számomra az egyetlen ne­hézséget az okozza, hogy a munkahelyemtől távol, So- mogyudvarhelyen lakom. Azért, hogy reggel hat óra­kor el tudjam kezdeni a munkát, hajnali fél ötkor kell ’kelni. Ennek ellenére szeretek itt dolgozni. Ná­lunk szinte családi hagyo­mánynak számít már ez a szakma; édesapám és a bátyám is »vizes«. A hajójavító üzemben dolgozóknak a fele- vidéken dolgozik, és a vállalat sa­ját autóbuszával szállítja őket. A néhány barcsi kö­zül az egyik fiatal szak­munkás Horváth Tamás la­katos : — Már el­végeztem az egyéves mi­nősítőt Pé­csen, de vál­tozatlanul a szakmám­ban dolgo­zom. Igaz, a fiúk rábe­széltek, hogy iratkozzam be a nemrég indult hegesztőtanfolyam­ra; erre nem volt feltétle­nül szükség, de bármikor hasznát vehetem és hasz­nosan töltöm el a szabad időmet. — Látom, most éppen he­gesztett — Igen. Jelenleg különbö­ző védőkorlátokat készí­tünk a hajókra és az ak­nák, lefolyók mellé. Csak egy éve dolgozom az üzem­ben. Nehéz szívvel hagytam ott az előző munkahelye­met, de végül nem bántam meg; jó helyre kerültem, érdekesnek, színesnek érzem az itteni munkát. A parton téli pihenőjü­ket töltő uszályok sorakoz­nak. A K—IV-es fedélze­tén, a vezetőfülke előtt egy idősebb hajós már messzi­ről vidáman üdvözöl. — Sajnos most nagy a felfordulás a rakodótéren — szabadko­zik Boda Sándor kor­mányos. Kör­bemutatja a »megtépá­zott« uszá­lyon. — Ké­szül az új padlózat; a régi puha fenyőfából volt, már tönkrement a nehéz szál­lítmányoktól. Főleg építő­követ 'szállítunk egészen Vízvárig, Drávaszabolcsig. Ez a »ladik« 234 tonnányi árut visz egyszerre. Gyak­ran három-négy napig is eltart egy út, de mégiscsak ez az igazi hajósélet. Egy szezon után mindig akad javítanivaló az uszályokon. — Meddig tart a holt idő? — Általában decembertől március közepéig, de ha a« időjárás engedi, előbb is vízre szádunk. Alig váróin, hogy kitavaszodjon. Már csak tizenkilenc hónap van a nyugdíjig, ez a legna­gyobb fordulópont egy ma­gamfajta »csavargó« szá­mára. 1968 óta dolgozom kormányosként, előzőleg konyhafőnök és italboltve­zető voltam. Hogy miért választottam két ilyen szakmát? Talán mert sze­retem a változatosságot. Hornyák József Minden vállalást teljesítettek Balatonszár­szón, a vasút­állomáshoz áözeli áfész vegyesbolt néhány éve kiemelkedő munkát végez. Az egész üzlet olyan, mint egy nagy kirakat,, ahçl a tisztaság, a rend és az udvarias­ság az uralkodó. A bolt hat dolgozója nehány évvel ezelőtt megalakította az Aranypart szocialista bri­gádot,- amelyben Tiatálok vesznek riLzt. Az átlagélet­kor 22 ev. 1078. évi munká­jukért tavaly megkapták a kiváló ifjúsági brigád cí­met. A tervek szerint 13.5 millió forint érteket kellett volna eladniuk, ezzel szemben 14,3 millió forint volt a forgalom. Ez az elő­ző évinél 15,y százalékkal magasabb. A brigád segít­ségével 6 tanuló érik itt ereskedővé. Az árukészlet 1,6 millió forint — éves átlagban. , 1976 óta vezeti az üzletet Pap p Éva, és azóta ebben az üzletben is­meretlen a hiány. Ai ifjúsági brigád 1.979­ben valamennyi vállalását teljesítette. Azt ígérték, hogy a kereskedelmi vesz­teség, a leírás, az érték- csökkenés és az áruromlás 20—25 százalékkal lesz ke­vesebb, mint az előző év­ben volt. Az értékelés sze­rint 50 százalékos volt a javulás. Társadalmi munká­ban rendben tartották az üzlet környékét. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents