Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
Mohácsi Regös Ferenc rajza. Rózsa Endre Kamaszkor 'Hajadon szél fülbevalói: topolyák kis barna golyói, súrolva behunyt szemű arcom, kacéran, elúszva suhantok — érzem már, érzem időnként, futtámban a fölfele-örvényt, kisért egy mennyei légyott, emelnek ezüst buborékok — míg újra a röpke csapások: golyócska-boholy-kalapácsok pattintják föl szememet, s szamárfejű tátika tcrtog, ha lábam elé meredek! Új könyvekről Joseph Conrad két regénye Jól megtanulni angolul nem lehet — mondják az oxfordi angolok, a neves angol irodalomtörténészek mégis egy olyan írót tartanak egyik legjelentősebb regényírójuknak;, aki tizenkilenc éves korában még egy szót sem tudott Dickens nyelvén. A Joseph Conrad írói név, egy száműzött lengyel forradalmár fiát, családi nevén Korzeniowskit takarja. A kalandra vágyó lengyel fiatalember tenger iránti érdeklődését Victor Hugónak A tenger munkásai című regénye keltette föl, s elszegődött 1874-ben. Marseillesben francia, majd később angol hajókra. 18áú-ben jelent meg első regénye, s a XX. századi angol irodalom egyik jelentős alakja lett, többnyibe egzotikus környezetben játszódó regényeivel. Történeteiben a hajósélet viszontagságait dolgozza föl, írásait mégsem tekinthetjük csupán romantikus vagy kalandos regényeknek. Hosszú évek óta nem jelent meg a magyar könyvpiacon önálló Conrad-kötet, csupán, antológiákban találkozhatott vele az olvasó. Most egyszerre két kötet is napvilágot látott a neves lengyel származású, angolul író szerzőtől; Az o-rnyéksón és A hdladas előőrse. Az izgalmas, fordulatokban, sztorikban gazdag írásokban nemcsak az ember és a természet harcának költői szépségű leírásait olvashatjuk, hanem az emberi lét sorskérdéseinefc magas, művészi színvonalú megjelenítésének ritka irodalmi példáival is találkozhatunk. Conrad több regényéből filmet is készítettek. Oláh János A boldogság évei ezek a boldogság ével qz kell hogy elmúljanak annyi se csak veszélybe kerülnek es inára fölismered őket gyere és fogadd el az élet ajándékait s örülj ha tudsz örülni még talán, jár most is a szerencsével ennyi önzés bár jobb ha evvel nem dicsekszel ^! * * « *^7 kopjafák Napirenden van á tente-' tők, a temetkezés kérdése. Irodalmi hetilapunkban Tiltásnak róla, városaink építészekkel terveztetnek új temetőket, minden kolumbá- rium egy-egy kísérlet a jobb megoldásra. Könyvek jelennek meg régi temetkezési szokásokról, fejfákról, s közben szaporodnak a sírok, fogynak a hazánk református, evangélikus, unitárius temetőire oly jellemző, Európában egyedülálló ritkaságok: a fejfák. Múzeumokba vándorol, amelyiket még fel nem tüzeltek, vagy át nem jutott a határon, hogy drága pénzen kerüljön műgyűjtők kezébe. Szakemberek sokat elmélkednek róla, hogy honnan származnak ezek a hol emberalakra, hol csónakra emlékeztető fejfák, fejefák, fejes fák, cifrafej fák, fótül való fák, gombos fák, gombfák, sírfák, epitafák, vagy éppen kopját tartó emlékükre utalva: a főleg erdélyi kopjafák? A néprajz tudósai felvetették s részben bizonyították a különösen a Tiszántúlon (Szatmárcseke, Hajdúböszörmény) honos csónak alakú fejfáik finnugor eredetét. Egyáltalán! hogyan és honnan kerülhettek hozzánk ezek a különös alakú fejfák, melyek nemcsak falvamként mások, de a népi teremtő képzeletnek, 6zobrászi látásnak is páratlan emlékei? Van, aki török eredetűnek tartja, pedig a török turbános sírkövek alig hasonlítanak fejfáinkhoz. Amíg fel nem dolgozzuk északi rokonaink, s a szibériai népek temetkezési szokásait, s mindazokét, melyekkel évezredek során érintkeztünk, végső feleletet nem találhatunk. Úgy látom azonban, hogy az emberalakú, ún. antropomorf és esórrak eiafcn fejfának közös eredete ven, csak más kialakulási útja. A közelmúltban átnézhettem a finn Nemzeti Múzeum dokumentációs tárának fejfaanyagát. Karjalai fejfák százai azonosak, közvetlen rokonai a mi fejfáinknak. Századfordulón élt még ott a csónakos temetkezés szokása is. Nemcsak a halottat helyezték csónakba, de a csónakját ráborították sírjára, s azt a bábut, amit felöltöztetve úgy tiszteltek, mintha maga a halott lemve, sírjelként állították. A norvégek is temetkeztek hajóba, földdel fedve a holtat. A karjalaiak nemcsak a sírra borítottak koporsót, de házacskát is építettek fából, hogy legyen a holt lelkének hová költöznie, s erre tették a holtra emlékeztető bábot. A mohamedán kunoknak is voltak ilyen kömpöceik, s a kirgizeknek is. A románok Cor- hamának (korhány) nevezték a sajátjukat. Egy bizonyos : azoknál a primitív népeknél, melyek hittek abban, hogy a lélek tovább él az ember holta után, s mocsaras, lapos, vízparti tájon éltek, a temetkezési szokások is hasonlóak lettek. Afrikai, madagaszkárí példák épp úgy tanúsítják, mint a mi vidékeinken fennmaradt fej- fák. A török nem nézhette a keresztet, de megtűrte az ősi hagyományokból átörökített fejfát. Ügy maradtak fenn ezek népünk emlékezetében, mint a bájolások, sirató énekek, pogány kuruzs lások, gyógyfüvek ismerete. S ha Bornemissza Péter a XVI. század végén még felsorolja, a pogány „ördögi kísérteteket”, miért ne maradtak volna élőek tárgyi emlékeink, ha egyszer a keresztény hitre tért Karjaikban is folyamatoKarcliai cmmafcee-fejfás temetkezés a századfordulón. <Ncmettí Ingeborg rajkai,) Nábrádi és szaintárcsekei fejfa. san fennmaradtak szinte napjainkig? Kirgiz, kalmük, tatár rokonjelenségek csak bizonyítanak, nem cáfolnak. De mire megyünk vele, túl a tudomány belső gondjain? Azon a nagy ívű körön belül, melyhez finnugorok is tartoztak a túlvilágról alkotott képükkel, a képzeletvilágunk, teremtő, térformáló készségünk közös volt. Vagyis: olyan sírjeleket állítottunk mi is a XVI. század óta, mint északi rokonaink folyamatosan á XX. századig, s erre Karjala, a Kalevala földje eleven példa. Ez a hagyomány pusztulóban van. Bár megváltozott a túlvilágról formált gondolkodásunk, mások temetkezési szokásaink, de ez nem indokolja, hogy giccses, hivalkodó műkövek, habarcsból lett csókolózó galambok, tört angyalszárnyak, drótból, bádogból kalapált s kovácsolt vasnak álcázott lámpások hirdessék, hazudjak halálunkon túl embermivpl- tunkat. Ha a humanitást írjuk zászlainkra, tartozunk azzal az embernek, hogy anyagban és megformálásban is méltán emlékezzünk meg róla. A temető ne legyen operett, a sírjel legyen méltó ahhoz, akiért állítottuk. A fej- fák, gombos fék, kopjafák méltóak voltak eleinkhez. Népek alkotó képzeletének remekművei. A mai sírjelek nem korszerűek, hanem : hamisak. Mások boldogok len nének,. ha ilyen, még napjainkban is élő hagyományuk volna, mint a fejfáink voltak. Mi akadálya van, hogy ezt a hagyományt felélesszük? Azok a tétova kísérletek — melyeiknek a Farkasréti temetőben, s másutt is tanúi vagyunk —, jelzik, hogy igényeljük ezt az iga- zabb, tisztesebb sírjelet K. A. Szántó Péter Diplomáciai csúcsszezon Azt még megértette s berber delegáció, hogy a Ferihegyi repülőtéren nem várta őket diszszázad. Elvégre betakarítás van. Kissé furcsállták, hogy a csókokat-csokrokat osztogató úttörők is hiányoztak. Azon viszont már fönnakadtak, hogy nem várta őket senkt Azt azért nem mondhatták, hogy a kutya se, mert a vámőrség kábitószer- kutató kutyája körülszaglászta őket Végül a peronról előkerült egy illetékes: a kúlúgymínisz- teriumi óvoda anyagbeszerzője, aki ezúttal vendégeligazí- tó is. —.Tisztelt .vendégeink — mondta meghajolva —, az utóbbi évek legnagyobb diplomáciai csúcsszezonjának örülhetünk. Hazánk diplomáciai kapcsolatai növekvő volumenét illetően meg hell mondanom, a tisztelt vendégek felé... Szóval, hogy itt van ót jegy, üljenek buszra, ép a Parlamentben találkozunk. — Hogyan? — kérdezte a küldöttség vezetője, aki már járt Crónlandban, s így k’isé éríétté azt az eszkimó nyelv- ytráaá. «naiyss — teeoaisäbcA — az anyagbeszerző köszöntötte őket. — Ügy, hogy sajnos nem mehetek önökkel, mert engem a vend delegáció fogadására küldtek, és sietek vissza hozzájuk. Szegény vendek már fél órája ott ülnek a teherautón, és engem várnak. — De hát... És az osztályvezetője? — Az óvodája ö e szecsua nőszövetség delegációjának mutatja épp en most a Halászbástyái, "r- .4 diplomáciái csoportvezető? — Az irokézek polgárjogi küldöttségével tárgyal. A miniszterhelyettesek egyike hivatalos barátin van Atlantiszon. a m,ástk ökörsütésen vesz reszt az ugorokkal, a harmadik most írja alá a zaéféakMsi a satakosisas&siiJL, a miniszter a Eosnyik téri piacot mutatja meg a Közös Piac küldöttségének. A berberek ősz vezetője csóválta a fejét: — És följebb? — Följebb? A kormány részint El Doradoban, részint a Marson tárgyal... Meg följebb? A testvéri trák delegációt fogadják. — Még följebb! — nyögte az ász vendég. — Még följebb? Hát evpen Berbe-nában vannak, w.aguk- nál. Ezzel az anyagbeszerző elrohant. de meg vísszakjabált, szabadkozva, hogy sajnos kocsi nincs, de már az ugoroknak is csak talicska jutott. Persze a busz mar elment mire a berberek odaértek, így autóstoppal, jutottak be Budapestre. A zuárdők küldöttsége etk&aett meg &gg> g szokta-. MŰEMLÉKEK TANÚSÁGA Hazánk műemlékekben szegény ország. Nyolc és fél ezer műemléket, műemlék jellegű, városképi jelentőségű „épületet, maradványt tartanak számon. (Műemlékünk mindösz- sze 1800 van.) De műemlékvédelmünk — noha az e célra fordítható összeg ugyancsak kevés — Európa csodálatát is kivívta, nagyhatalom vagyunk az épületek megőrzésében, konzerválásában, » restaurálásban. Műemlékeink államé, egyházi, esetleg magántulajdonban levők. A karbantartás ilyenkor a tulajdonos feladata — de abba, hogy miként, hogyan történjék a megőrzés, a helyreállítás, beleszól az Országos Műemléki Felügyelőség, mint hatóság. Az országos jelentőségű, kiemelt műemléki helyreállításokat a műemléki felügyelőség kivitelező részlege végzi — 800 szakemberrel: épületszobrászokkal, restaurátorokkal, kőművesekkel, ácsokkal, dísz- műlakatosokkal. Az Országos Műemléki Felügyelőség állítja helyre — szerény anyagi lehetőségein belül — azokat a műemlékeket, amelyeknek nincs funkciójuk, például a várromokat. Egyéb esetekben is támogatja anyagilag, szakmailag a különböző helyreállításokat. Akkor él, akkor marad fenn a műemlék, ha funkciója van — ha múzeumnak, kultúrház- nak, könyvtárnak, hangversenyteremnek használják. De nem mindegy, hogy mire. A legrosszabb megoldás, amikor például kastélyba szociális otthont, magtárat, gyárat telepítenek. Hasznos, ha mint a diósgyőri várban, hangversenyeket tartanak; ha mint a sárvári várban, a város kulturális központjait hozzák létre. A simontornyai vár omladozó, elhanyagolt épület, volt. A helyreállítás után könyvtár, képtár, múzeum, rangos vendéglátóüzem kapott helyet benne, egy csapásra megváltoztatva a környék arculatát. Pénzben ki sem fejezhető mértékben növelte lakóinak a kulturáltságát is. Boldógköváralján a romantikus környezetű várban turistaházat rendeztek be, vagy említsük az oly sok vitát kavart Hilton-szállót. A közvélemény a meginduló építkezés láttán megrémült, féltette a vár egységes hangulatú negyedét a modern épülettől. Soha annyi körültekintéssel, gonddal nem terveztek épületet, mint itt. S az eredmény őket igazolta. Nemcsak a modem szálló illeszkedik harmonikusan a környezetbe' de az építés során feltárt műemlékekkel is — dominikánus udvar, kerengő, Miklós- totó barátsági gyűlésről, s o Trabantban még sikerült kényelmes helyet szorítani az öt berbernek. A tágas ablakon kinézve bámulhatták a kísérő Panni robogókat és Moped Bervákat. Csak a Kossuth Lajos utcáig hozták be őket, innen ugyanis minden le volt zárva az irokéz delegáció miatt. Mikor már két órája várakoztak a sarkon, a berberek vezetője olyan kaeskaringósat káromkodott berberül, hogy még a magyarok is megértették. — Na látja! — mondta egy magyar , —, maga még csak eljut a Párlamentbe, es holnap hazamegy. De hogyan jutok én haza minden áldott nap, ha egyszer a Kossuth Lajos utca túloldalán lakom? A berber küldöttség másnap hazautazott, — Szép, szép ez a diplomáciái nyüzsgés — mondta a berberek agg vezetője —, de legalább annyival segítsünk a budapesti közlekedésen, hogy mi nem utazunk oda többet. Ezzel elindult a reptérre az irokéz, a parlamentbe c vend, és tndekre a szecsua. küldöttség jogadasara, Mert ok u... rony — gazdagodott a* «F* szag. A városkép, a műemléki együttesek megőrzése nemcsak az épületek konzerválását jelenti. Azzal is törődni kell, mi épül a környezetükben. A magyar műemlékvédelem elve az, hogy nem hamisítunk, nem építjük be korabeli stílusú házakkal a foghíjakat. Mai épületeket emelünk, amelyéknek megformálásukban, nagyságrendjükben kell illeszkedniük a régiekhez. így egészülnek ki védett műemlékegyütteseihk a budai várnegyedben, Győrben, Sopronban, Kőszegen, pápán, Veszprémben. E városokban a több száz éves lakóházakat összkomfortosították, tették ma is lakhatóvá. Nemcsak városon, falun is védik a népi. építészeti emlékeket. Hollókő, Szigliget komplex módon védett A falusi lakosság egyre emelkedő életszínvonala napjainkra szinte eltörölte a régi magyar falut, mindenütt új házakat építenek. Az utolsó pillanatban tett intézkedések szerint komoly pénzösszegekkel és évi átalányfizetéssel segítik megvédeni a magántulajdonban levő műemlék házakat. Az ország műemlélpillamá- nyának legértékesebb' része a középkori artyag, néhány vár, templom, a román és a gótika' stílusjegyeit őrző kis falusi templomok. A jaki, * sopro-vhorpácsi, a felső-tisza- vidéki templomok ékszerei a tájnak. Turistalátványosságok. Mint ahogy a csarodai (Szabolcs megye) templom történetében szinte megjelenik az ezeréves magyar történelem. A román kori katolikus templom belsejét hajdan freskók borították. A reformáció korában a középkor ri szenteket lefestették, bemeszelték s a népi reneszánsz viráigmintás falképeivel festették tele a templomot. A feltárás során . mindkét korszak megjelenik. Sajnálatosan sok az elhanyagolt, elhagyatott kastélyunk. A felszabadulás után a feudalizmus. iránti gyűlölet feldúlta, kifosztotta, felgyújtotta kastélyaink nagy részét. Ma is tele van az ország gazdátlan, vagy funkciójától igen távoli célra használt kastélyokkal. Elmúlt társadalmakról, letűnt időkről a szavaknál ékesebben szólnak azok a tárgyi, építészeti emlékek, amelyeket e társadalmak létrehoztak. Kinek ne dobogtatná meg a szivét, ha Zrínyi, Rákóczi, Kossuth emlékei között jár. A műemlékek a hazafias nevelés, a kulturális érdeklődés felkeltésének eszközei. A műemlékvédelem célja a múlt átmentése a jelen, a jövő szamara. Kádár Márta L ékeié László alkotása.
