Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-27 / 48. szám

Fegyverek milliárdokért Egyiptomnak Az EgyesSR ÁSbamaofc: nv3­liárdos értékben szállít fegy­vereiket Egyiptomnak — ki­véve a legkorszerűbb harci- gépet, hogy megnyugtassa Izraelt. A kffitügymiinisztó- rium szóvivője megerősítet­te, hogy Kairóval megállai- podtak: Egyiptom 40 F— 16-os típusú repülőgépet, 250 M 60-as harckocsit, s nagy mennyiségű egyéb korszerű amerikai hadianyagot kap — hozzá amerikai személyzetiét a kiképzésire. A washingtoni álláspont szerint Kairó »el­halasztotta« az F—15-ös har­ci gép vásárlására vonatkozó igényét Az utóbbi gép az amerikai légierő legkorsze­rűbb típusa. Hivatalos amerikai állás­pont szerint a Kairónak szó­ló fegyverszállítások a kö­zel-keleti katonai egyensúlyt szolgáljak. Kabulban helyreállt a nyugalom Újabb „megtorló intézkedés” A hírügynökségek egybe­hangzó jelentései szerint az algáin párt-, társadalmi és biztonsági szervek tevékeny­ségének köszönhetően Ka­bulban helyreállt a nyuga­lom, az élet fokozatosan visszatér a rendes kerékvá­gásba. A Kabul New Times szerdai száma arról számol be, hogy sok üzlet kinyitott. Az állami alkalmazottak túl­nyomó többsége — mint ezt még Hodding Carter ame­rikai külügyi szóvivő is el­ismerni kényszerült — már hétfőn felvette a munkát. Az ellenforradalmárok en­nek ellenére továbbra V» a kereskedelem noc uralt* menetét Mint az AFP fran­cia hírügynökség beszámol róla: egy Kandaharból Ka­bulba érkezett indiai keres­kedő elmondta, hogy magu­kat »mudszahidoknak« (sza­badságharcosoknak) nevező fegyveres martalócok feldúl­ták üzletét, két másik indiai boltját pedig felégették. Ak­ciójukat azzal indokolták, hogy az indiai kormány »tü­relmet tanúsít« az Afganisz­tánnak nyújtott szovjet ka­tonai segítség ügyében. Kedden a kabuli rádió bí­rálta Carter amerikai elnö­köt. aM mm tezí&M riSg barátjának és vezetőjének szerepében tetszeleg-«, mi­közben beavatkozik más országok belügyeibe. Az Egyesült Államok alaptala­nul vádolja a Szovjetuniót beavatkozással, hiszen saját maga teszi azt. Több mint 2000 amerikai hadiitámasz- poet hálózza be az egész vi­lágot — emléíkaatet rá a ka- baJi rádiói. A Cart«r-torv>**»v washingtoni Idő szerint hét­főn este — »megtorló In­tézkedésként« meghatáro­zatlan időre elrendelte a Szovjetunióra irányuló £jsz- fátszállítások felfüggesztését. Ugyanákkor a kongresz- szusban a kormány képvise­lői — köztük Robert Barry külügyi államtitkár-helyet­tes — a szovjet—amerikai tengerhajózási egyezmény további fenntartása mellett foglaltak állást. Az egyez­ményt 4 évvel ezelőtt kötöt­ték és hatálya 1981. decem­ber 31-ig szól Egyiptom és Izrael diplomáciai kapcsolatot létesített Egyiptom és Izrael kedden hivatalosan nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat létesített egymással: a déli órákban Szádot egyiptomi el­nök Kairóban átvette Eliohu Ben Zí&szot izraeli nagykö­vet megbízólevelét és ezzel majdnem egy időben Jeru­zsálemben Szaad Murtada egyiptomi nagykövet á/tadta sajátját Namon izraeli ál­lamfőnek. A kairói aktusra az Abdin tért elnöki palotában került sor. A teret ebből az alka­lomba! rendkívül nagy rend­őri és katonai erők, valamint polgári ruhás biztonsági em­berek lepték el, megakadá­lyozva a járókelők legkisebb gyülekezését vagy a palota megközelítését Az egyiptomi—dzraeE kü- lömbékét és ennek megfele­lően a kapcsolatok normali­zálását ellenőrző nemzeti Haladó Párt a nagyköveti megbízólevél átadásának napjára békés tüntetést ter­vezett amelyre azonban a belügynúiiúscteriuin nem ad­ta meg as engedélyt. Bonnban tárgyal az angol külügyminiszter. A képen Lord Carrington nyugatnémet kollégájával, Hans-Dietrich Gen- sCherrel folytat megbeszélést. (Telefotó — AP—MTI—KS) Ülésezik a kínai pártvezetés ■■ A Szíriái fővárosban hiva­talosan közölték, hogy ha­marosan csúcsértekezletet tart az egyiptomi—izraeli közeledést ellenző arab országok (Szíria, Algéria, Dél-Jemen, Líbia, illetve a PFSZ csoportja, az úgyneve­zett szilárdság frontja. Elég egy pillantást vetnünk akar a közelmúlt, akár a jelen krónikájára ahhoz, hogy megértsük: a bejelentés idő­zítése nem véletlen. A kezdeményezés minde­nekelőtt azzal a damaszku­szi értekezéssel függ össze, hogy Izrael — Dél-Libano- non keresztül — átfogó had­műveletet készít elő Szíria és a Palesztin Ellenállási mozgalom ellen. Az sem vé­letlen, hogy a közlemény an­nak a napnak — február 26-ának — az előestéjén hangzott el, amelyen meg­nyílt egyiptom izraeil nagy- követsége, vagyis gyakorlati­lag életbe lépett o két or­szág között amerikai segéd­lettel még Camp David-ben megalapozott diplomáciai kapcsolat. A lépés most épp­oly heves ellenérzést vált ki az egész arab világban — beleértve még a legkonzer­vatívabb Szaúd-Ará biát is —, mint az alku megkötése idején. Ma számtalan arab lap és rádióállomás használ­ja szinte ugyanazt a fogal­mazást: Szódat elnök ezzel falat vont Egyiptom és az arab világ közé, vállalnia keU tehát ennek hosszú tá­vú következményeit. Az egyiptomi elnök — hangzik a legfrissebb PFSZ- nyilatkozat — »olyan időben teái mindezt, amikor Tel­* Atria telepítéspolitikáját tri- légszerte felháborodással fo­gadják«. Hogy ez mennyire így van, azt egyebek között az is bizonyítja, hogy a biz­tonsági tanács éppen most foglalkozik a problémával, amelynek lényege a gazai övezet és Ciszjordánia teljes bekebelezésére irányuló nyílt izraeli törekvés. A kérdéses övezetekben forrpontig hevűlt a létérde­keiben veszélyeztetett la­kosság hangulata. Ezzel ma­gyarázható, hogy a szank­ciók és fenyegetések ellené­re a legutóbbi órákban Cisz- jordániában tüntetésekre ke­rült sor az egyiptomi—iz­raeli »ünnepélyes kapcso­lat-felvétel- ellen. Az ellen­állás magára Egyiptomra « vonatkozik. Éppen most ér­kezett hír orrá, hogy egye­sült nemzeti front néven te­kintélyes személyiségekből álló politikai szervezet ala­kult Kairóban, amelynek egyetlen célja: küzdeni az egyiptomi—izraeli közeledés ellen. Sok más esemény mellett a libanoni fejlemények fi­gyelmeztetik az arab — és nemcsak az arab — világot arra, hogy milyen közvetlen veszélyekkel jár a térségben a Camp David-i alku meg­valósulása. A Kairó—Tel- Aviv »tengely« egyrészt el­mélyíti a libanoni polgárhá­borús szakadékot, szinte el­viselhetetlenné teszi a sokat szenvedett országra neheze­dő nyomást, másrészt fo­kozza a feszültséget a Közel- Keleten. H. E. Ot pont az ötödik plénumon Félhivatalos kínai forrá­sokból származó értesülés szerint Pekingben megkezd­te munkáját a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának ötödik plénuma. A plénum napirendjén a következő kérdések szerepel­nek: I. Szervezeti problé­mák, a központi bizottság titkárságának megerősítése. 2. Tizenkét pontos dokumen­tum a párttagsággal szem­ben támasztott követelmé­nyek megszigorításáról. 3. Liu Sao-csi volt államelnök rehabilitálása. 4. A Kínai Kommunista Párt soronlévő 12. kongresszusának előké­szítése. 5. Eddig megoldat­lan, úgynevezett történelmi kérdések rendezése. Megfigyelők rámutatnak, hogy (kínai források szerint) az ötödik plénum összehívá­sát korábbra tervezték. s eredetileg a napirenden sze­repelt volna a kínai gazda­ság és a külpolitika kérdése is. A plénum fontos feladatá­nak ígérkezik azoknak a pártvezetésben és a hadse­reg vezetésében immár vég­rehajtott káder-mozgatások nak a szentesítése, amelyek célja egyrészt a vezetés bi­zonyos fokú megfiatalítása, másrészt a megszabadulás azoktól a vezetőktől akik ellenzik és szabotálják a pártvezetés vonalát és poli­tikáját és ezért alkalmatlan­nak minősülnek a négy mo­dernizálás megvalósítására. Megalapozottnak tűnik az az értesülése, amely szerint a központi bizottság titkársá­ga Hu Jao'pang főtitkár ve­zetésével az eddigieknél lé­nyegesen fontosabb szerephez jut az egész párt irányításá­ban és átveszi Hua Kuo-feng pártelnök és Teng Hsziao~ ping pártelnök pártfunkciói­nak egy részét. Hírek sze­rint bekerül a központi bi­zottság titkárságába Csao Ce’jang, a Szecsuan tarto­mányi pártbizottság első tit­kára, és Peng Csüng, a sanghaji* első titkár, akik egyidejűleg miniszterelnök­helyettesi rangot is kapnak. A két viszonylag fiatalabb politikus feladata lesz, hogy tehermentesítse Hua Kuo- fenget és Teng Hsziao-pin- get. Az új felállás lehetővé teszi majd Hua Kuo-feng számára, hogy többet foglal­kozzék kifejezetten párt­ügyekkel Teng Hsziao-ping számára pedig, hogy elsősor­ban stratégiai kérdésekre koncentráljon. A VMM Kaposvári Villamossági Gyára 2 szobás, mellékhelyiségekkel, pincével, Tab, Kossuth Lajos u. 82. sz. alatt Érdeklődni lehet: Balatonszárszói Vörös Csillag Mg. Tsz, Mohai András elnökhelyettesnél. Telefon: 40-409. felvételre keres 1 villamos tervező, szerkesztő i gépírói állás betöltésére munkavállalókat. Jelentkezni lehet a gyár személyzeti osztályán, Kaposvár, Mező Imre u. (044816) Infláció ellen infláció ? »Most nem indok hátra; fordulni-« — , mondja Car­ter elnök egy nagy amerikai hetilap karikatúrájának alá­írásán, miközben kardjával az általa elképzelt világpo­litikai veszedelmek kígyójá­val hadakozik. Háta mögött ugyanis az Egyesült Álla­mokat jelképező Uncle Sam rémülten kopogtatja a vál­lát hogy figyelmeztesse egy másik, jóval nagyobb és veszedelmesebb kígyóra, amelynek tekervényeire ez van írva: »amerikai gazda­ság«, A rajz pontosan fejezi ki a valóságot Miután Carter elnök megtartotta az »Unió helyzetéről-« szóló hagyomá­nyos beszámolóját, már lát­nivaló volt, hogy a második kongresszusi beszámoló (amely »A gazdaság állapo­ta« címet viseli), csak sze­rény szolgája lehet az első­nek. Az Unió helyzetéről szóló jelentés élesen hideghábo­rús hangot ütött meg és az afganisztáni válság ürügyén meghirdette az úgynevezett »Carter-doktrinát«. Ennek lényege az amerikai kato­nai jelenlét fokozása a világ különböző stratégiailag fon­tos pontjain, a támaszpont- rendszer kibővítése és a gyors katonai beavatkozás­hoz szükséges szervezeti in­tézkedések megtétele. Miután mindez nem kis pénzbe kerül, az ország gaz­dasági helyzetéről szóló el­nöki beszámoló, majd az utána benyújtott költségve­tés alapelvei adva voltak. Azt is mondhatjuk, hogy a katonai követelményeknek alárendelt, hidegháborús gazdaságpolitika körvonalai rajzolódtak ki. Jellemző, hogy a rendkívül konzerva­tív és az |dnök katonapoli­tikáját általában támogató Time a gazdasági program meghirdetése után a követ­kezőket írta: »Most beinjek­ciózták a gazdaságba az új hidegháborús kiadásokat. Ez olyan, mintha a hegyoldalon lefelé rohanó. kormányoz- hatatlan autóban a vezető még a gázpedálra is rálép. Az új költségvetés csakis Johnson elnöknek a vietna­mi háború idején nyilvános­ságra hozott költekezési programjaihoz hasonlítható. Márpedig azok korbácsolták fel az országot most is gyöt­rő inflációt.«. 1976-ban, az elnökválasz­tási kampány idején Carter azt ígérte, hgy az amerikai költségvetést 1981-re egyen­súlyba hozza. Ezt az ígére­tet régen elfelejtették. A költségvetési deficit a kö­vetkező gazdasági évben hi­vatalosan is 16 milliárd dol­lárt tenne ki. A szakértők valójában ennek kétszeresét várják. Noha a költségvetés az 1981-es pénzügyi évre vonatkozik, amely 1980. ok­tóber 1-én kezdődik — fél­reérthetetlenül magán viseli egyrészt a hidegháborús kül­politikai kurzus, másrészt a választási meggondolások jegyeit. Ami a hidegháborút ille­ti: a költségvetési kiadások­ból soha nem látott nagy­ságú összeget, csaknem 160 milliárd dollárt akarnak fegyverkezésre költeni. Ará­nyait tekintve a hivatalosan közölt szám is azt jelentig hogy 12 százalékkal többéi költenek fegyverkezésre;' mint a mostani pénzügyi év­ben. Ráadásul: az elnöki üzenet egyértelműen tudatta az amerikai közvéleménnyel hogy legalább 1985-ig tartó »fegyverkezési rohamról« van szó. Az előre jelzés sze­rint az évtized közepére a jelenleginél 90 milliárd dol­lárral lesz magasabb a ka-, tonai kiadások szintje. Cartemek ugyanakkor flJ gyelembe kellett vennie,' hogy saját pártján belül aa őt gazdaságpolitikailag libe­rális oldalról támadó Ed­ward Kennedyvel kell fel­vennie a harcot a jelölt­ségért. így nem engedhette meg magának, hogy foly­tassa a szociális kiadások további lefaragásának poli­tikáját, amelyet tavaly már elkezdett. Ennek tudható be, hogy a különböző szociális jellegű orvosi ellátástól a szociális programokra (a részleges segélyig és bizonyos fajta lakásépítkezések szubven­cionálásáig összesen körül­belül 400 milliárd dollárt költenek. Ez 9 százalékkal több, mint a jelenlegi pénz­ügyi évben. Az emelkedés tehát nem olyan meredek, mint a hadügyi kiadások esetében. A kormány véle­kedése szerint azonban ah­hoz elég, hogy ne tegye ki az elnököt belpolitikai tá­madásoknak a választási harc kényes hónapjaiban. Egyértelműen hideghábo­rús és választási-taktikai költségvetésről van tehát szó. Azt, hogy ez milyen ha­tással lesz az amerikai gaz­daság alakulására, egyelőre nem lehet megmondani. Annyi bizonyos, hogy az infláció, amely 1979-ben is meghaladta már a 13 száza­lékot és a legmagasabb volt a második világháború be­fejezése óta — tovább emelkedik majd, és elérheti a 15 százalékot. Ez termé­szetszerűen bérkövetelések­kel jár és a társadalmi fe­szültség várható növekedé­sével. Amit egyelőre nem lehet megmondani — az a hidegháborús költségvetés hatása a konjunktúrára és a munkanélküliségre. Elvben elképzelhető ugyanis, hogy a jelenleg igen magas, jó­val 6 százalék fölötti mun­kanélküliségi arány a ka­tonai megrendelések miatt némileg csökken és a stag­náló gazdaságnövekedés kissé megszilárdul. Ameny- nyiben így lenne, ennek az ára nyilvánvalóan az ener­giafogyasztás újabb látvá­nyos növekedése, ami ter­mészetszerűen tovább fűti az inflációt.. Carter elnök hivatalos fo­galmazása szerint gazdaság- politikájának »első számú célkitűzése« az infláció el­leni harc. A valóságban azonban olyan költségvetést nyújtott be. ahol az inflá­ciót elsősorban éppen a ha­dikiadások növekedése ösz­tönzi. I. E. * ­Tradiko hidegindítóval -40 foknál is biztos a gyújtás! Csak négyütemű gépkocsikhoz. Ára: 647 Ft. Kapható a KERAVILL szaküzleteiben: Budapest VII., Thököly út 2., Budapest VI., Lenin krt. 99., Budapest XX., Helsinki út 1. Vidékre utánvétellel szállít: Budapest, VI.. Liszt Ferenc tér 2. 1061 Szadat és az arabok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents