Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
Fiatal jogászok a beilleszkedésről Gyakran foglalkoztak étidig az értelmiségi fiatalok ««íves rétegeivel, figyelemmel kísértek a pedagógusok, agrárszakemberek munkáját, életét. A fiatal jogászok azonban amolyan mostoha kerekeknek számítottak. A megyei KISZ-bizottság most első alkalommal rendezett számukra beszélgetést. Tizenheten jöttek el a meghívásra, volt köztük vállalati, tanácsi és tsz-jogász, bíró, ügyész, ügyvéd. Az összejövetelen részt vett Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára, aki kétnapos látogatáson járt Kaposváron. Bevezetőként elmondta, hogy a KISZ KB intéző bizottsága a közeljövőben foglalkozik majd a fiatal rételmiség helyzetével, s az' ifjúsági mozgalom velük kapcsolatos feladataival. A legtöbb szó a tsz-jogá- szok munkakörülményeiről esett. Azoknak, akik szakmai közösségben élnek, könnyebb a kezdés, hisz tapasztalt kollégák veszik körül őket A termelőszövetkezetbe kerülő fiatal jogász magára van hagyva, nemhogy szakmai gyakorlata nincs, de sokszor a munka~ köre sem tisztázott ök nem számítanak mezőgazdasági szakembereknek, így erkölcsi, anyagi elismerésük is ntka. A tanácsokon dolgozó fiatalok sajátos problémát vetettek föL Az államigazgatási terület kevéssé ismert, s mint elmondták, az egyetemen sem túl népszerű. Az államvizsga után a szakvizsga következik, ám ennek előkészítése tanácsi szakon nem kielégítő. Ezzel ellentétben a bírói szakvizsga előkészítése példaszerű. A KISZ KB anyaga szól arról is, hogy az egyetemen nem kapnak megfelelő világnézeti ismereteket a fiatalok, s későbbi politikai képzésük sem megoldott. Ezzel ellenkező példákat mondtak a jogászok, hisz a jogi egyetem felsőfokú politikai képzettséget is nyújt, Az egyetemi oktatás ebből a szempontból kielégítő, s ellentétben más szakokkal. később a munkájuk során is állandóan kapcsolatba kerülnek a politikai kérdésekkel. Az önképzés tehetősége mindenki előtt nyitott, erre belső igény is van. Az egyik fiatalember arról beszélt, hogy tapasztalatai szerint épp a KISZ-es politikai oktatás színvonala nem megfelelő számukra. Ezen hozzáértő, felkészült előadók meghívásával lehet segíteni. Ök is szívesen vállalnak ilyen feladatokat, ha kérik. Egymással szemben álló vélemények hangzottak el az egyetemi képzésről, az ugyanis elsősorban elméleti. Többen hiányolták a gyakorlati oktatást, mely biztosabbá tenné a kezdő lépéseket a munkában. Teljes volt az egyetértés, mikor a pályázati rendszerről szóltak, melyet merevnek éreznek. Az egyik jogász, így fogalmazott: »Ha szükség van a munkánkra, a munkahely megválasztására is legyne jogunk. Ne kelljen ottmaradni olyan közösségben, légkörben, mely számunkra nem megfelelő.« A közéleti tev^eay ség sem mradat ki a témák közül Marcaliban például létre akarják hozni az ifjú értelmiségiek klubját Az ifjúsági vezetők helyett a tanács elnöke nyújtott segítséget a kezdeményezéshez, anyagi támogatást pedig a művelődési központtól kaptak. Értékes javaslatot hallhattunk egy vállalati jogtanácsostól. Megdöbbentő tapasztalatai vannak a szakmunkástanulók alapvető munkajogi ismereteivel kapcsolatban. A jogászok ezen azzal tudnának változtatni, ha a szakmunkásképzőkben előadásokat tartanának a Munka Törvénykönyv legfontosabb pontjairól Most már csak az a kérdés, hogy milyen ehhez az iskolák hozzáállása. A több mint háromórás beszélgetés természetesen nem foghatta át valamennyi témakört, ám remélhető, hogy a fiatal értelmiségiek e rétegét több figyelem kíséri ezután. I É. Sörgyár a rekonstrukció után Á gépek nem rúgnak be A Nagykanizsai Sörgyár zegzugos udvarrendszerében sétálva könnyen fölfedezhető, hogyan fejlődött az üzem. A régi épületek és a még régebbiek váltják egymást egesaen újakkal Az első perceiben. kuszának látszik mindez, de később, amikor hozzáértő emberek elmond - ják : hogyan készül a sor. áttekin thető lesz az épület - rengeteg. Nemrég, tavaly december 31-én fejeződött be a gyár rekonstrukciója. 1976 áprilisában kezdődött ez a munka, 325 millió forintot emésztett föl. Eredménye pedig az, hogy most már korszerű berendezésekkel 600 ezer helyett 800 ezer hektoliter sört gyártanak egy évben. A többlet sokat segít az ellátás javításában, lassan már csak erriiék lesz a nyári sörhiány. Az új főzőház impozáns, szép épület Csillogó, célszerű formájú automata berendezések sorakoznak benne, repülőtéri központokra emlékeztető irányítópulttal lehet vezérelni ezeket. — Nem véletlenül ilyen szabálytalan alakú például a komlófőzeshez használatos üst — mondta Borsos József beruházási osztályvezető, amikor a szabályos henger alakú berendezések után ezt vettük sorra. — A folyadék így áramlik a legcélszerűbben ebben az edenyben, így lehet a legjobb soriét előállítani. A sorié sárga, cukros, komlóízű, alkoholmentes folyadék. A főzés utolsó lépcsőjét követően kerül lehűtve a tartályokba, s később az erjesztőben ez alakul át szeszes, szénsavas »folyékony kenyérré«. A főzőház berendezései NSZK-beiiek. 1 millió 600 ezer márkát érnek. Ma ez a legkorszerűbb technológia. A jó sörléből már csak jó sört kell készíteni. A Steinecker gépek termékét magyar erjesztőtartályók nyelik el. Húsz méter magas és 5,5 méter átmérőjű egy-egy tartály. Ilyen nagyokat csak fi magyar—bolgár közös vállalkozás másfél évtizede Az INTRANSZMAS-t, a tervezési, konstrukciós, tudományos kutatási feladatok közös ellátásain» hivatott bolgár—magyar közös vállalkozást 1964-ben alapították meg, a KGST elvei alapján. Az immár működésének 16. évébe lépő vállalat szófiai és budapesti intézeteiben dolgozó tervezők, kutatók új gépek százait fejlesztették ki. Ha csupán a legutóbbi tíz év adatait vcssszük is figyelembe. több mint négyezer tervezési és szerkesztési feladatot oldottak meg. A tervek java része — szám szerint mintegy 3200 — a szállítás modernizálását szolgálja, és nem csupán a két országban, hanem más államok piacán is keresettek. A szállító- és eme- lötechnika legújabb közös tervezésű megoldásait hasznosítják a Szovjetunióban, az NDK-ban, Romaniaban, Csehszlovákiában, Lengyel- országban, Jugoszláviában, Görögországban is. E korszerű berendezések segítségévéi jobban kihasználhatók a raktárterületek, 25—30 százalékkal emelkedik a munka termelékenysége, a ráfordított anyagi eszközök pedig 3—4 év alatt megtérülnek. Az INTRANSZMAS szakemberei tevékenyen részt vettek többek között a bulgáriai Bobov Dől és Troja- novo—3 bányaüzemek, a maricaisztoki hőerőmű és a burgaszi kikötő gépesítésének a munkálataiban. Magyarországon két folyami kikötő rakodásának korszerű gepesite&et INTEÁN 8ZM Ab tervezte berendezésekkel oldják meg. Sok jelentős feladatot végeznek harmadik országok megrendelésére, így 18 automatizált raktárt építették a szovjet KAMAZ autógyár számára. Az osztrák Wagner—Büro céggel kooperációban az INT- RANS2ÎMAS készíti a leendő Rajna—Maima—Duna csatorna kikötői es raktár- berendezéseinek a tervét. A közös vállalat munkatársai jelenleg olyan berendezések megszerkesztésén dolgoznak, amelyek automatikus vezérléssel látják el a raktárba be- és onnan kiszállítás feladatait. Angliában gyártottak eddig. Háromezer hektoliter folyadék fér el bennük, úgy tornyosulnak az ember fölé, mint egy űrhajó. Tele a hasuk sörrel, szerencsére »ők« nem rúgnak be, s szilárdan állnak. A fózöházhoz és az erjesz- tőkhöz kapcsolódó kiszolgáló üzemeket, amelyek a hűtést, a víz- és a levegőellátást biztosítják, szintén korszerűsítették. — Maradt még gyönge pontjuk? — Hiba lenne azt mondani, hogy minden tökéletes. A gáztermelésünk kevesebb, mint amennyire szükség lenne, és a piackozó üzemrészt is csak részben sikerült megújítanunk. Ez utóbbi, sajnos, időnként észrevehető; az üvegen marad a régi címke, elfolyik a ragasztó... — Tavaly sokszor elég piszkosak is voltak az üvegek. — Ma már sokkal ritkább az ilyen hiba. Amit ilyen körülmények között meg lehet tenni, azt megtettük. Bizonyos, hogy az idén nyáron már sokkal kevesebb lesz az ilyen panasz. — Végleges megoldás? — Az elképzelések már megvannak, csak még azt a rengeteg pénzt kell előteremteni, mely a további munkához szükséges. Am nemcsak a kanizsai palackozón múlik a javulás. A következő ötéves tervben fejlesztjük a kaposvári kirendeltséget. A somogyi megye- székhelyen működő palackozó még a mai áldatlan körülmények között is a legjobb eredményeket fölmutató kirendeltségünik. Reméljük. az új épület, amelyhez a Fűszert-központhoz közel már megkaptuk a területet, sok gondot megold majd. — Más somogyi terveik is vannak? — Valószínűleg exportálni is fogjuk a fonyódi ásványvizet. A nemiég fejlesztett fonyódi telep tehát tovább korszerűsödik, nagy, feladatok varnak az ottaniakra. Nemrég fejeződött be a rekonstrukció, de az újabb tervek máris készen állnak. A kanizsai gyár képe tovább változik, talán a régi főzőház is újjáéled egy generáljavítás után, hogy időnként segíthessen ifjabb társának. Magyarországon valamivel kevesebb, mint nyolcmillió hektoliter sör készül évente. Nagykanizsán nyolcszázezer. És indulnak a gyárból a tartálykocsik, a hordók, a palackok... Luthár Péter Járműjavító üzemben A M A V Dunakeszi Járműjavító üzemében az idén harm! ne négy új vasúti személykocsii gyártanak, kétszázötvenet javítanak és mintegy ezerkétszáz kocsi közlekedésbiztonsági ellenőrzését, futómű ja vitását végzik ej. Az üzem az idei feladatokat a tavalyinál kevesebb létszámmal oldja meg. flrossz !Ó T udom, bissar cím ez e hasábokon, r.boj ner.dswy-int a társadalmi elet sikerei, eredményei és fonákjai kapnak helyet: De rá fog jönni az olvasó: nem idegen e sorozattól a »ross ló« példázata, bzemelyes és nem személyes istneröseun kóréheit ugyanis jócskán — es egyre többen — vannak olyanok, akik következetesen rossz loitx tesznek. Megvallom : soha életemben nem jártam lóve:senyén; »megvetendő cselekmény* az is, hogy még sohasem olvastam a Turf című lapot, — amelyet — merő véietlen- ségből éppen egy somogyi "elszármazóti«, egykori munkatársam szerkeszt. Mielőtt azonban bárki is félreértenie, ell kell árulnom, hogy ma véletlenül sem lesz szó a lóversenyekről. Két okból. Egyrészt azért, mert nem értek hozzá; másrészt azért, mert — anélkül, hogy lebecsülném e versenyformát —. keblem, hogy valaha is ez határozná meg a társadalom fejlődését. Áttételesen azonban gyakran fölmerül a keidés — es ilyenkor, a választások idején szinte elementáris erővel —, hogy ki kire tesz; azaz hova csapódik; vagyis a következő öt érben kitől és kiktől várja érvényesülésének (egyáltalán: talpon maradásának!) lehetőségét. Megvallom: az effajta »lóverseny« évek óta elgondolkoztat, de nem idézett elő bennem alapvető borúlátást. Csupán azt a meggyőződést fokozta, hogy: sokan, ezren, netán tízezren vannak olyanolc, akik nem képességeikben és világnézeti meggyőződésükben, nem felkészültségükben és tettre készségükben, hanem kapcsolataikban látják érvényesülésük biztosítékát. Mondhatnák : szocialista társadalomban élünk. Igaz. Csakhogy átmeneti időszakban! S az átmenet ezernyi gyötrelemből terhes. .. Ha valaki egyszer arra »vetemedne«, hogy könyvet Írna egy-egy fejlődési szakasz lezárásának időszakairól, annak két címet is ajánlhatnék. Az egyik az lenne, hogy: »A progrese- szív erők hatása«; a másik, hogy »A lejaratás művészete«. Elképzelhető, hogy e néhány sor elolvasása után máris túlságosán sokam neheztelnek ram. kikérve maguknak az effajta »megkülönböztetést«. Nos hát éppen ök azok. akikre figyelni érdemes. Nem azért, mert haragszanak rám, hiszen ezt évtizedek óta tapasztalom. Hanem azért, meid ők azok, aikik nem az ügyet, a szocializmus ügyét szolgálják mindc- nekfölött, hanem önmagákét. S ezt — ámbár nincs okom vitatni a tudományos definíciók, a szociológiai megállapítások egyikét-másiikát — félrevezető módon úgy szokták indokolni, hogy "hja, a személyiség megvalósítja önmagát. Nos, hát tévedés lenne azt hinni, hogy a jegyzetíró valaha is lebecsülte a személyiség szerepét. Azzal is tisztában van, hogy a fejlődés kibontakoztatásával egyre hatalmasabb a »színpad« (és egyre több az épülni vágyó »nezö«), ahol ki kell bontakoznia a «Ben '‘‘■Lyis«:^ nék. De nem képes elfoglalni azt a soha ki nem mondott, ám rendszerint követett, a hétköznapok gyakorlatában gyakran tetten érhető magatartás, miszerint nem az ügy, hanem »én« vagyok a fontos; nem a közösség érdeke, hamm az »enyém,« a meghatározó a tettekben, és — lehet, hogy még nem mindenki látja ezt. világosan — a helyezkedésben, a mendemondákban, a jól ér- tesültoégben, a híresztelésekben, is, amelyeknek egyiike-má- siika törvényszerűen, »bejön«, ha sokan és sokfelé mondják. K os hát az a véleményem, hogy — elvileg! — ez a magatartás idegen a szocializmustól. Mégsem érzem naivnak magam, hiszen nap nap utón látóm, hogy c gyakorlati élettől nem is olyan idegen. Azaz: helyezkednek az embereik, mégpedig olyan kifinpmultnak látszó, eszközökkel, hogy másokat helyezgetnek Különböző (s hogy ne legyen feltűnő! — magasabb) pozíciókba. Ugyan már: ki nem veszi észre, hogy a saját pecsenyéjüket sütögetik ...? Nem tudom, megfigyelték-e, hogy aki egy választási ciklus lezárása ide jé túlságosain érdeklődik, és híreszteL az rendszerint csak pénzszerzésből vagy kényszerűségből szolgálja az egész társadalmi ügyet, hiszen voltaképpen mindig önmagára gondol. Talán nem is a fizetés, hanem a funkció, a hírnév meg a »hatalom« miatt. S ez utóbbit azért tettem idézőjelbe, mert az ebben »illetékesek« feltehetően még ma sem fogták föl, hogy nem az egyén, hanem a munkásosztály hatalmáról van szó Magyarországon, amelyet nem kinyilat» káztatni, hanem szolgálni kell. Lehetőleg nem utasítás «Lapján, hanem meggyőződésből! De mert ez elv, és nem mindig így valósul meg, ezért gyakran kibontakozik — és szinte művészi tökélyre emelkedik — mások lejáratása, az egyéni »útkeresés«, a jói értesül Lség. a »hallottad?« kaján hangoztatásának módszere. Most aztán joggal vethetnék a szememre, hogy nagy általánosságokban beszélek, nincs, meggyőző érvem, s a konkrét esetek taglalása is hiányzik »eszmefuttatásomból«. Higgyék el, nem félénkségből teszem. De hát figyeljenek már föl egy kicsit saját környezetük magatartására! Mondjam, hogy hasonló időszakban hány embert és hányszor »neveztek ki« már például belügyminiszternek Somogy megyében? Nincs értelme. Végtére is egyes híresztelők mindössze szabadulni akartak tőle. Mert ők szerettek volna a helyükre kerülni. Nem ment. Azóta keseregnek. Mondjam, hogy úgy kell nekik? Ez túlságosan, durva megjegyzés volna. Mindössze any- nyit gondolok erről, hogy ha vaíalci több, okosabb, felkészültebb és teltrekészebb, egyenesebb, jelleniesebb és becsületesebb a másiknál, akkor azt a tisztességes munkája. magatartása alapján is észre lehet, észre kell venni. Hiszik vagy nem, tapasztalják vagy nem: hosszú távon mégiscsak van természetes kiválasztódás hazánkban. Nemrégiben láttam egy tv-filmet: egyetlen szál gatyában jelent meg a képernyőn az, aiki minduntalan rossz lóra tett. Joggal kérdezhetnék: mi az, hogy »ros.1« Ió~? Az, amelyik csak poroszikáil a téten, s tettek, ügetés és vágta helyett az ízletes füvet keresi a maga számára. A rossz lóra tevő igyekszik tábort kovácsolni maga körül; erőfeszítése arra összpontosul, hogy őt dicsérjék, őt tartsák a legjobbnak, a legokosabb nak ; s ehhez nem sajnálja az anyagi, az erkölcsi áldozatot sem. Csakhogy » társai« — képességek és jellem híján — rendszerint rossz lóra tesznek. Már abból is kilóg a lóláb, hogy »a szervezkedő« rendszerint a legtehet- ségitelenebb, a légik issaerűbb emberekkel póráfoálja körülvenni magát, s kialakítani a dicsérő brigádot« — teszem azt egy-egy hangulatos pinceszeren. Képtelen észrevenni, hogy a jövő nem az ő útján közelíthető meg. Bukása rendszerint sokáig várat magára, mert a rossz lóra tevők természetrajza. egy kissé 'későn rajzolódik ki a tömegek előtt. E lgondolkoztató jelenség. Nén a szocializmus lényegéből. hanem az elburjánzó emberi gyengeségekből, mi több: a hibáikból, a jeLLemtelenségből, az akar- nokoskodásból, aiz önértékelésből, a karrierizmusból fakad. Mondjam azt, hogy mosolygok rajtuk? S hogy ha rajtam állna bízvást hagynám őket »kibontakozni« önös érdekeik szerint? Végtére is hosszú távon csak az igaz, az önmagukat nem lebecsülő — de közös ügyünket illetően magukat mindig háttérbe szorító — embereké a jövő. Igaz. a másik tábornak is lehetnek átmeneti sikerei. Megkeseríthetik az eletet. De tudom, hogy aki valaha is rossz lóra tett, az még mindig veszített. 5 a közösség nyerhet általa. Jávori SS»
