Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-03 / 28. szám

Siófokról Irakba Már nem táskával jönnek Az irodákban is tilos a dohányzás Fölépült a sivatagi tábor bénulna itt minden. Zókáné néhány hónappal ezelőtt még varrónő volt, s jóval lazább szabályok kötötték a ruha­gyárban. Ma már alig emlé­kezik rájuk. Sértő Elemér könnyen osz- szehasonlithatja a régi és az új húsüzemet. 1966 augusz­tusától dolgozik a húskom­binátban. Jól megtermett ember, s az első pillanatban furcsa, ahogy kamaszosan csillogó szemmel beszél; — Mi lenne ebből a szép özemből, ha nem dolgoznánk rendesen? A tisztaság nem rendelkezéseken áll vagy bu­kik; ha egy előírás sem len­ne, akkor is így dolgoznánk, mert itt a félmunka rögtön visszavág. Persze könnyű ne­künk: itt kevesebb erővel több eredményt érünk el, mint a régi üzemben, mert a kezünk alá jön minden. És ez a munka nem zsdgereli ki úgy az embert, mint a régi; pedig tulajdonképpen ugyan­azt csináljuk. A munkafegyelem és a ter­melés szervezettsége ma még sok helyütt nem forrott össze. Pontosan, becsülettel ott is lehet dolgozni. Kell is! De ahol — mint a sonkakon- zerv-üzemben — a fegyelem és a szervezettség kölcsönö­sen, természetes módon szol­gálják egymást, még a »la­zításra-« hajlamos ember is könnyedén alkalmazkodik a rendhez. Itt a jók hatnak a rosszakra — es nem fordít­va. fc. P, Ismeri» a régi gyárkapuk hangulatát ahová cókmófc- kal, táskával, batyuval ér­keztek az emberek. A Ka­posvári Húskombinát export- üzemébe is így jöttek kez­detben a munkások. Ha már alig egy-két ember hoz tás­kát mert a sonkagyárba szinte semmit nem szabad bevinni. Az irodákban »hegyi leve­gőt« szippanthatunk: nyoma sincs a másutt oly megszo­kott cigarettafüstnek, kávé- slagnak. Pozsegovics Béla üzemvezető mosolyog a cso­dálkozásunkon : — Az első pillanattól meg­követeltük, hogy az irodák­ba® is a feldolgozó üzemhez hasonló tisztaság uralkodjék, es ez a tisztaság a levegőre is érvényes. Csak a pihenő­helyiségekben lehet dohá­nyozni. Ügy gondoltuk, hogy az első apró engedmény le­hetetlenné tenné a mindenütt szükséges szigor alkalmazá- sáL A szokatlanul pontos szer­vezettséghez és a szintén szo­katlan »patikatisztasághoz« hogyan alkalmazkodtak az emberek? — A vártnál könnyebben', csak az első hetekben voltak kisebb gondjaink. Eleinte csak figyelmeztetés járt an­nak, aki megszegte szabá­lyainkat Ma már száz, két­száz vagy ötszáz forint a büntetés. — Szükség van erre? — Egyre kevésbé. Állandó »fenyegetéssel« ellenkező ha­tást is kiválthatunk. Első­sorban nem a büntetés em­legetése miatt dolgoznak rendesen az emberek, hanem azért, mert a percről percre szigorú pontossággal meg­szervezett munka nem ad kibúvót, s természetesnek '■'eszi mindenki, hogy itt rendnek kell lenni. Zóka Lászlóné miközben fürge kézzel, villogó késsel szabadította meg a húst a fölösleges inaktól, először nem is akarta ér­teni, miért kérjük arra, hogy beszél­jen a tisztaságról és a fegyelemről. Aztán nagyon rö­viden válaszolt: — Az egyik vonzza a másikat. Olyan a munka­rend és az ellen­őrzés, hogy más­ként nem is dol­gozhatnánk. Egy­szerűen n i ncs más lehetőség. Azaz : az itteni rendet nem lehet összehasonlítani az elképzelt rendet­lenséggel. Az el­ső szabálytalanság egy- meg­pillanatában szerűen Jobb, mint cv Egy hónap után a barcsi autóbuszokon Heggel hét óra negyven perc, a kaposvári autóbusz- I pályaudvar egyik állásában indulófélben van 3 Kaposvár —Lad—Barcs közötti járat. Büki Ferenc menetrendi csoportvezetővel együtt lé­pünk föl a kocsira A »fedél­zeten« alig tíz-tizenöt utas. — Alig egy hónapja indult ez a vonal; meg az utasok­ban sem alakult Id végleges utazási szokás. Ez azt jelenti, hogy az emberek nem min­dig ugyanazzal a busszal mennék. Ma például tizenöt utas indult Kaposvárról, de holnap ez a szám földuzzad­hat akár harmincra vagy negyvenre is. A menetrend tervezésekor — okulva a rossz példából — tudatosan kissé több járatot terveztünk, lehetőséget adva az utazók­nak a kedvezőbb időpont kiválasztásához. — Milyen volt az első hó­nap? A január eleji csapadékos hideg idő következtében csú­szóssá, jegessé vált utak okoztak késéseket. Ennek az útnak a tisztítására is ke­vesebb gondot fordítottak. Az utazók számával kapcso­latosan nem ért bennünket meglepetés ; előzetes felme­rések alapj an pontosan tud­tuk, hogy a nap adott sza­kában hányán és hová akar­nak eljutni. Természetesen apró »olajozatlanság« minden SOMOGYI új járat -indításakor döf ne­dűi. Kaposújlaknal az előttünk haladó buszról leszállt egy férfi. Amikor elhaladtunk mellette, az utasok szóltak, hogy intett: föl akar szállni. Utólag derült ki, hogy Barcs­ra szeretne utazni, de rossz buszra szállt Az átálláshoz szükség '«ott tizenöt új autóbuszra és ugyanannyi sofőrre. Fűthető váróterem készült Kadarkú- ton, s épül Ladon, Homok- szentgyörgyön. — Volt-e reklamáció? — Kifogások, reklamációk nem voltak. Megítélésem sze­rint a kezdeti bizalmatlan- kodaá után kellemesen csa­lódtak az emberek. Ezt mondják az utasok ta. Egy idősebb, fejkendős néni lelkesen dicséri az autóbusz­közlekedést; kiderül, hogy a buszmegálló épp a háza előtt van. Egy másik utas a vas­utat dicséri — ahol meleg váróterem volt, dohányozha­tott és nagyobb volt a moz­gási lehetőség —, de mint megfogalmazta: »Saját pél­dámból, kiindulva mondha­tom, az emberek elfogadták ezt az utazási formát«. — A közeli jövőben — a haromhónapos »megszokás! idő« elteltével — ezen a vo­nalon elképzelhető a menet­rendváltozás. Egyes járatok összevonásáról is szó lehet. Feltűnik az új barcsi autó­busz-pályaudvar, elnéptele­nedik az utastér; csak most lehet beszélgetni a mindvé­gig szótlan. huszáros ba.mszu sofőrrel, Zádori Istvánnal. — Majdnem egyidősek va­gyunk a járattal: másfél hónapja dolgozom csak a Volánnál; előzőleg a Geofi­zikai Vállalatnál voltam fú­rómester. Munkám együtt járt több napos vagy hetes vidéki kiszállásokká]; rossz, érzés volt hetente egyszer látni csak a családot. Ez a Volánnál megszűnt: Csoko- nyavisontán lakom és a barcsi telephelyen dolgozom. De­cemberben hallottam meg a lehetőséget, s azonnal jelent­keztem. Szeretem és*élvezem ezt a munkát, bár nehezen szoktam bele. Legalább még egy hónap kell hozzá, hogy mindent tökéletesen tudjak: ismerjem a jegykiadást és az útvonalat. — Miiyenek az utasok? — Még nem tudom fejből a díjszabásokat. Gyakran elő kel! venni a ' közismert kis füzetet, Az egyik utas hosz- szasan bizonygatta, hogy ed­dig minden esetben olcsób­ban utazott, mint amennyit en a . táblázat alapján kér­tem tóle. Sajnos, a hasonló időhúzás a harminc megál­lóban növelheti a várakozást. Késésre' azonban — a két­napos nagyon csúszós idő­szaktól eltekintve — nem volt példa.., Leginkább a Szülök és Kadarkút közötti ut teszi próbára a vezetőket meg a buszokat. A jövőben talán majd ez rs új aszfalt- szőnyeget kap... És volna meg egy kívánságom: az. hogy az utasok továbbra is legyenek türelmesek. Hornyai. Jesseí Világszínvonalon álló munkát követelnek Ismeretes, hogy a sió­foki Kőolajvezeték Építő Vál­lalat a hazai, nagy jelentő­ségű vezetékek építése mel­lett külföldi munkát is válláL. A táwezetéképités- export gazdaságos, a világ­ban sok helyütt szükség van rá és jól megfizetik. Már hírt adtunk arról, hogy az idén lrakbatn dolgoznak a siófoki építők. Az első munkáscsoportok a táborhe­lyen vannak. Az iraki vál­lalkozásról beszélgettünk Zábrdk Sándorral, a KW igazgatójával. — A szerződést, amelyet egy kimerítő versenytárgya­lás előzött meg, 1979 júniu­sában írtuk alá a SCOF- pal, vagyis az iraki olajipar képviselőivel. A vállalkozás lényege, hogy 8,7 millió dollárért 200 kilométer hosz- szú, különböző átmérőjű vezetéket kell építenünk, s ez része egy nagy jelentő­ségű olajipari beruházásnak. Az anyagot az iraki fél, a munkaerőt, a szaktudást pe­dig a siófoki vállalat adja. Az OKGT 2,5 millió dollárt bocsátott rendelkezésűn lire, s ebből a pénzből korszerű ja­pán gépeket, minőségvizsgá­ló radiográfiai berendezése­ket, mozgó laboratóriumokat vásároltunk. Ezeket a gépeket, berendezéseket már útnak indítottuk, Irakba. Partne­«■Nagy költőknél a tors mindig egy kötelékké sodor­ja a kor és a személyesen megélt valóság szálait« — igaz ez a megállapítás, és szinte példa értékű Radnóti Miklós sorsának és rideg korának összefonódása, va­lóban. Győr-Sopron újra és újra lerója kegyeletét a költő emléke előtt. S nemcsak az évente megjárt úttal — Győrtől Abdáig —, hanem olyan mementókkal is, mint ez a gyűjteményes kötet, a Radnóti koszorúi. Poétalelkű tanár, szerkesztő, Z. Szabó László. ö szerkesztette könyvvé költők, írók Rad­nótival kapcsolatos műveit, többségükben verseket A Győr-Sopron megyei Ta­nács olyan kötetet tudott kiállítani, amely mél ló az országos figyelemre, elisme­résre. Ahogy az ajánlásban olvashatjuk : »E kötetbe gyűjtött versekkel költők tisztelegnek a KÖLTÖelőtt. Eleven emlékét állítják elénk: emberi alakját ro- molhata.tlan hitét, angyali tisztaságú küldetésvállalásái,, a poézis időt legyőző diada­lát.« S valóban : bár abdai döb­benetes halálát assaoeiáltat- ja bennünk a Jíötet borító- •ja, az antológia az élő Rad­nótit is megidézi. A »Szüle­tésem anyám életébe ke­rült-«-tudatú kamaszt, a li- bereci textilipari tanulót, a szegedi baloldali fiatalt a szerelmes ifjút, a Boulevard Saint-Michel sarkán ácsor­gó poétát, a Garcia Lotrcát sirató* stb. Teljes a kép. Gondos válogatói, szer­kesztői kéz gereblyézte kö­tetbe olyan költők verseit, mint Kormos István, Vészi Endre, Nagy László, Váci Mihály, Simon István, Ke- reszlury Dezső, Somlyó György, Rónay György, De- vecseri Gabor, Vas István, Jöbbaqy Károly, Berda Jó­zsef. Utassy József, Apáti Miklós, Az, ismert- és elis­mert. — lírikusokon kívül elsőkötetesek, de kötet nél­küliek is méltónak bizonyul­tak a lie válogatásra : Büki Attila, Marafkó László, Szá­lai Csaba. Kulcsár János, B. Kulcsár János. Benyei Jó­zsef. Borbély János, Erez­hető az antológián, hogy I messzemenően figyelembe 1 vették a tájegység ott éló - y££y A-jmu-Att alkotott. relnk a világszínvonalat kö­vetelik meg, teljesítményben és technológiában egyaránt. Helyt kell állnunk. Papp Gyula brigádja — A »szalláscsinálok már novemberben kiutaztak, s úgy tudom, a következő cso­port decemberben vágott ne­ki a hosszú útnak. — A szálláscsinálók cso­portja 20 tagú, valamennyien dolgoztak már Irakban, tehát van tapasztalatuk. Ök a tábor- építők. Összeszokott, jó kö­zösség, élükön egy kiváló mű­vezetővel, Papp Gyulával. Értékes segítséget kaptak a kanizsai és a szolnoki fúrá­soktól, akik már tíz éve kint dolgoznak. A tábor berende­zése a sivatagi körülmények­hez alkalmazkodik. A dolgo­zókat Kuvmtban vásárolt légkondicionált házakban he­lyezzük el, egy-egy összkom­fortos házban hatan fognak lakni. Lesznek irodák, raktá­rak, egészségügyi helyiségek stb. Jól felszerelt orvosi ren~ de löt alakítottunk 'ki a pécsi klinika segítségével, s egy sokoldalúan képzett orvos óvja a dolgozók egészségét Az éghajlat jelentősen eltér a hazaitól.- A 40—50 fokos nappali hőmérséklet mellett Néhány vers a témájánál fogva kapcsolódik inkább a kötet egy-egy vezérfonalá­hoz, mintsem közvetlenül a költőhöz. Radnótihoz. Ilyen Csuka Zoltán Grádicsok éne­ke, Kormos István Katalá­nok, Hervay Gizella Teme­tés előtt című költeménye. Más alkotások viszont a cí­mükben is utalnak a költő­re. így is, úgy is célba ér­nek: gazdagítják az antoló­giát, mely létével hangsú­lyos nem az embertelenség­re. Vád Mihály Gyászfa című sirató-prózája, . Papp Lajos Emléksorok című versének sorry Sík Sándor reményi védő kiáltása, Vas István rapszó­diája — és folytathatnánk — egyaránt karmokat váj be­lérik. Nincs örvendetesebb annál, amikor ismerős szer­zők müveit dicsérheti az ol­vasó, a jegyzetíró. Ezúttal a somogyi születésű Kerék Im­re az egyik, akinek Radnóti című versét közli a kötet. Ebből idézek néhány sort: »der springt noch auf csak ölni saabad } folyó lumgafü beké megszakadt •/ árva sor a mindenség noteszában«. A másik a kolléga, Szapu- di András, akinek Abdán, Radnótiról című versét és Önos idő című látomásos prózaversét olvathatjuk a könyvben. Ez utóbbi az an­tológia egyik legszebb darab­ja, önkínzó vallomás, katar- tikus olvasmányélmény: köl­tő, író, esszéista egyszerre szól benne: »Most mit kese­regsz? ! Hiszen tudtak előre.,. Harminc éve tudod, hogy mi történt, hogy nem történ­hetett másként. Mire való a sorsot tetemre hívni... Em­lékezz: Csokonai mentéjébe is belekapaszkodtál, hogy ne menjen el arra a temetés­re ... Petőfit meg arra akar­tad rábírni, hogy legalább lovat szerezzen magának m> előtt Segesvárrá indul,.. Mtrevalo ez?* Milyen idegen « táj. Mintha nem is itt születtem volna. Az üres szekér mellett egy férfi üldögél. Könyöke a tér­dén, fél arca a tenyerében. Viharkabátjának gallérja mögül bimbós szegfű nőtt lei, s lassan puhán íqboníja szir­mait* Ifc h. igen változó a levegő pára­tartalma is. A nulla fok alat­ti hőmérséklet télén is ritka Viszont a 20 fok olyankor sem. Áprilistól októberig nagy a hőség, s a csapadék minimálj is. Az említetteket a többi kö­zött a munkaszervezésben is figyelembe kell vennünk. Hajnali 2—-3 órától körülbe­lül délelőtt 11-ig fognak dol­gozni az építők. Tehát amed­dig lehetséges. Mindent meg­teszünk, hogy a tábori életet, a szokatlan körülményeket minél előbb megszokják dol­gozóink, s hogy a szabad idejüket a lehető legkelleme­sebben tölthessék. Vittünk stúdióberendezést, különféle játékokat, horgászfelszerelést, (a tábor közelében halban gazdag tó van), gondoskod­tunk tábori kultúrfelszerelés- rőj. is. A dolgozók számára sivatagi öltözetet és úgyneve­zett surranót meg kalapot terveztettünk, illetve készít­tettünk. Felkészült, közösségi ember — Mintegy 200-an fogják ezt az öltözetet viselni. Trak­torosok, nehézgépkezelők, gépkocsi- és autóbuszvezetők, karbantartó szeretők, radio lu­gasok, hegesztők stb. Milyen módon választották ki az ira­ki gárdát? — A jelentkezők közül ter­mészetesen azokat választot­tuk ki, akik megbízható munkájukkal már eddig is bizonyítottak. Mint említet­tem a követelmény igen ma­gas, és 1981 márciusára eleget kell tennünk a szerződésben vállalt kötelezettségünknek. Fontos, hogy a kiválasztott dolgozók — tekintettel a tá­bori követelményekre — kö­zösségi emberek legyenek, akik társaikhoz alkalmazkod­ni képesek, és fegyelmezet­tek. A vezetéképítő munka itthon sem könnyű, ott meg nehezebb lesz. Ennek megfe­lelően alakul a dolgozók jö­vedelme is. Egy szakmunkás keresete például a következő­képpen: mondjuk, az • illető itthoni átlagkeresete 5000 fo­rint, ehhez 30 napra 3690 fo­rint sivatagi pótlékot kap; a valutában várható alapfi­zetése 109,2 iraki dinár, azaz 7500 forint, s 100 százalékos teljesítés esetén ehhez még 35 iraki dinár (2400 forint) prémium jön. Ez összesen 18 590 forint, s hozzá eseten­ként családi pótlék és a mun­ka törvénykönyve által meg­határozott bérkiegészítés já­rul. A külföldi munkavállalas egyébként csak akkor gazda­ságos, ha folyamatos. Követ­kezésképpen, ha ezt a mun­kát befejezzük, új lehetőség után nézünk. A rendszeres külföldi vállalkozásainkhoz, még több jól képzett, lehető­leg fiatal munkaerőre van szükségünk. A jelentkezők először itthon ismerkednek meg a gépekkel, a különféle munkafolyamatokkal. Csak ezután válthatják föl a kin­tieket. Ismeretes, hogy a he­gesztőinktől itthon is megkí­vánj uk, hogy minősítő vizs­gát tegyenek. Ettől függetle­nül Irakban újra vizsgázniuk kell az ottani szakemberek előtt. Ehhez az iraki partner ragaszkodott. Telefon Basrából A gépeket december elején indították útnak hajóval, s a napokban érkeztek Basrába. Az első munkacsoport gépko­csikon Románián, Bulgarian, Görögországon haladt keresz­tül, a tengeren Szíriába, majd az iraki munkahelyre utazott. A műit hét szerdáján is útra kelt 13 munkás, két hét múl­tán indul a harmadik cso­port A telefon elég gyakran cseng Zábráfc Sándor siófoki íróasztalán. Néha a szomszéd épületből hívjak. Ne ha Basra- bői, tÍL A. Könyvespolc Radnóti koszorúi t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents