Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
V II A P K n IM4KI4I, V <-, Y it ! M Itit Kl A*??- 1 .£/• bt /* jOORN, 2§, s*ôm t*W. Mjruér 3„ rosémop . . I 'il - ■■■ ■ ————-.■ ■ .....wtsmam—— ■ - aga ■< I~"i xmms — ■> f « À Központi Statisztikai Hivatal jelentése Az 1979. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről l-ffTO-ben « gazdasági fejlődés iránya alap vetően megfelelt a népgazdasági tervben előirt követelményeknek. A gazdasági munka fő feladata, a gazdasági egyensúly javítása megvalósult, ezen belül elsősorban a nem rubel elszámolású külkereskedelmi áruforgalom passzívumának csökkentése alakult a tervezettnél kedvezőbben. A külső egyensúly javulásához hozzájárult, hogy a belföldi végső felhasználás — az előző évinél sokkal kisebb készlet- felhalmozás amiatt — csökkent Mind a lakosság fogyasztása, mind a beruházások a tervezettnek megfelelően alakultak. A gazdasági növekedés üteme mérséklődött A termelés meny- nyiságe és összetétele több területen a gazdaságosság követelményeivel és az értékesítési lehetőségekkel össz- 1 lang ban változott, a kivitel dinamikusan nőtt A népgazdaság egészében a termelési szerkezet átalakítása arr. indokoltnál lassabban haladt előre. Kedvező irányú változások kezdődtek amttn- kaeró-gaadálkodásbain. Az élőmunka termelékenysége emelkedett azonban a gazdálkodás hatékonyságának javulása nem volt kielégítő, Az eredmények eléréséhez hozzájárult, hogy a gazdálkodó szervezetek jobban alkalmazkodtak a szigorúbb feltételekhez és követelmé- nyekhfla, . . . . . ’ 1979-ben a megtermel t nemzeti jövedelem, az előzetes adatok szerint meghaladta az 550 milliárd forintot. Összehasonlító áron a növekedés 1—1.5 százalék volt, kisebb a tervben számítottnál. A tervezettnél mérsékeltebb növekedés nagyrészt abból adódott, hogy — főleg természeti okok miatt — a mezőgaoda- ság termelése nem nőtt és a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása csökkent Emellett a számítottnál kevésbé emelkedett néhány más ágazat termelése is. A termelés növekedése, a tervnek megfelelően, elsősorban az export árualapot bővítette. A belföldi felhasználáson belül a lakosság fogyasztása az előző évinél mérsékeltebben, lényegében a tervezett ütemben, 2,5—3 százalékkal növekedett A beruházások volumene azonos volt az előző évivel, a készletek alig emelkedtek, a ez hozzájárult ahhoz, hogy a belföldi felhasználás ne haladja meg a tervezettet, a gazdasági egyensúly javuljon. Az előző évinél számottevően kisebb készletfelhalmozás következtében a belföldi felhasználás 1978-hoz képest összességében kb, fi százalékkal csökkent Értéke ennek ellenére 1979-ben is nagyobb volt a termelésénél. A behozatali többlet azonban az előző évihez képest számottevően, a tervezettnél is jobban mérséklődött A NÊFGAZDASAG 1». BV1 PEJLÖDCSCNBK FŐBB MOTATÔSZAMAI nemzeti jövedelem ipari termelés országos épitési-**erelê»l tevékenység mezőgazdasági termékek termelése egy lakosra jutó reAJjSv*- detem a lakosság Sawws fogyasedó»* a szocialista szervezetek beruházásai, milliárd Ft Ipar A népgazdasági terv «* ipari termelés 1978. évinél mérsékeltebb, 4 százalékos növelését Irányozta elő. A szociálist^ ipar bruttó termelése 2,8 százalékkal emel- \ kedett. A teamelés alakulatát befolyásolta az, hogy — a lehetőségekkel összhangban — elsősorban a kivitelt gyorsan növelő és a belföldi kereslethez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok és szövetkezetek fokozták termelésüket. Több területen korlátozta a termelés bővítését az igényeknek nem megfelelő termékszerkezet és minőség az időnként akadozó anyag — főleg import anyag — ellátás a nem elég hatékor«'an működő kooperációs rendszer. A vegyipar 4.S százalékkal növelte termeleeet. A_2 építőanyag-ipar, a gépipar íz élelmiszeri per termeié*? 3—3,5 -isazslekka! nőtt r<Terv Tény •w 1978, év százalékába* 103—101 101—101.3 101 102,8 1M 101 103—103,5 190 195 109 197.3—1 pl 192,5—193 291—79« 293 «wonylag mérséSret+en emelkedett a kohászat termelése, a könnyűiparé alig haladta meg az előző évi szintet. A gépipari ágazatok fejlődése differenciált volt. Jelentősebben a gépek és gépi berendezések gyártása, a híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése bővült (6—8 százalékkal). Az ipari termékek export értékesítése jelentősen, 11,9 százalékkal fokozódott. A vállalatok és szövetkezetek mind rubel, mind nem nibel elszámolású viszonylatokban növelték eladásaikat. A nem rubel viszony la tű export átlagosnál jóval nagyobb növelését segítette, hogy a kohászati és a vegyipari termékek piacán élénk volt a kereslet és e termékekből növekvő áron lehe- hetett bővíteni a kivitelt /Számottevően nőtt as élelmiszeri pari termékek dollar viszonylattá kivitele is. A. belföldi .felhasználáson belit! a termelőágazatok; vásárlásai lényegében a múlt évi szintem maradtak, a nagy- és kiskereskedelem részére értékesített termékmennyiség 2,7 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 4,6 százalékkal emelkedett. Néhány fontosabb termék termelése vOTamosencrgia, milliárd kW© szén, millió tonna kőolaj, millió tonna földgáz, milliárd köbméter accl, millió tonna hengerelt accl, millió tonna bauxit, millió tonna timföld, ezer tonna alumínium-fél gyártmány ezer tonna tégla, milliárd darab cement, millió tonna műtrágya, hatóanyagban ezer tonna növényvédő szer, hatóanyagban ezer tonna műanyagok, ezer tonna vegyi szálak, ezer tonna autóbusz, ezer darab számítástechnikai termékek, folyó áron, milliárd forint televízió, ezer darab ebből: színes televízió ezer db magnetofon, ezer darab hűtőszekrény, ezer darab mosógép, ezer darab háztartási villamos forróvi*- tároló, ezer darab háztartási edény, ezer tonna bútor, folyó áron, milliárd Ft pamutszővet. millió négyzei- méter gyapjúsaövet, ínfűié négyzetméter cipő, millió pár csontos nyershús. ezer tonna fogyasztói tej, millió liter vágott baromfi, ezer tonna napraforgóolaj, ezer tonna sör, millió hektoliter liszt, millió tonna kenyér, millió tonna cukor, ezer tonna az 1979. évi AZ 1979. év termelés az 1978. év mennyisége százalékában 24.5 96,0 35,7 100.0 2,0 92,2 6,5 88,7 3.9 100,8 3,2 101,6 3,9 102,7 793,4 101,0 145,3 96,3 1,9 98,6 4,9 102,0 194Z.5 191.» 63,1 102,1 891.0 138.3 27,3 96,3 13,4 192,1 5.2 115,4 <31,0 96.8 26,7 82,1 344,3 127,4 458.6 106.1 218,8 98,0 168.0 01,5 8.1 90,9 10,8 107,8 3*8,8 95,5 41,0 99.3 44,8 97,fi 593.1 108,6 797,7 101,9 180,7 102,7 83,8 116,5 7,4 192,2 1,3 100.1 0.9 9fl.fi 491,4 100.3 fFofyfettdr a 2, oUhalcmJ Van víz, de nincs nyomás (jyaker! a vízhiány Kaposváron, a magasabban fekvő területeken és a felsőbb »emeleteken. — Mi az oka ennek? — kérdeztük Keresztúri Jánost, a városi tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának veze-' tőjét. — A kutak mennyiségileg kielégítik az igényeket; a termelés átlag napi 21 ezer köbméter, a felhasználás ennél kevesebb. Bizonyíték az, hogy a legnagyobb fogyasztás idején is v'an tartalék víz a Kecel-hegyi tárolóban. Most, a hét közepén áramszünet okozott átmeneti hiányt két vizműtelepen is; több panasz érkezett hozzánk. — A tartalék víz ellenére is gyakori, hogy a felsőbb emeleteken nem gyújt be a bojler vagy nem folyik a csap, Hh? a gond nem a mermyiségge! függ ö&s’se, hanem ,37-^.a'i lioífv s Kecel- hegyi tározó alacsonyan fekszik «s a varos magasabb területeire nem lehitt mértedéin vH-aycmast biztosítani. T-eggyakrabbasi «5 &redév, a Beloiannisz, valamint a Bajcsy-Zsilinszky utca által határolt területről érkezik panasz. Panaszkodnak a Május 1. utca 88. sz. alatti új épület lakói is. Ök úgy kaptak engedélyt az építésre, hogy hidrofort is telepítenek, ezt azonban csak az egyik épületben tették meg. Pedig nyomásfokozó nélkül nem biztonságos a vízellátás. / — Mi hát a megoldás? — Egy hét múlva a jelenleginél is több vize lesz Kaposvárnak. Az úgynevezett sántosi kis regionális vízmű első ütemét elkészítette a Délviép: a vezetékről tegnap engedték le a fertőtlenítést szolgáló ktoros vizet. A köjál kedden vesz mintát, s ha megfelelő a minőség, akkor rá lehet kapcsolni a hálózatra es naponta » 1600—1800 köbméterrel több vizet kap a város. Ez azonban nem csökkenti a nyo- másveszteságet. amely a magasabb területek és a tározó közötti csekély szánt- különbség miatt «*«. Érlelik 3 dohányt. A gazdaságok november közepe óta szállítják a dohányt a nagyatádi bcváJtóba; az egész országban csak itt tárolják és érlelik a havannát, amelyből szi- varborító lesz. Ebben a szezonban 1800 mázsái vesznek át M érlelnek a raktárakban. Csatlakoztak a felhíváshoz A gyermekintézményekért Az ország gyermek intézményei terven felüli fejlesztésének elősegítésére fölhívással fordult a szocialista brigádokhoz a Magyar Vagon- és Gépgyár Budapesti Vörös Csillag Gépgyárának Sziklai Sándor vasöntő szocialista brigádja. Csatlakozott a február 1-i felhívás- hős a siófoki DRW felszíni vtamú Széchenyi István háromszoros aranyérmes sandal ista brigádja. Btró Tibori a szocialista brigád vezetője a gyűlésen felhívást intézett a város többi üzemének, gazdaságának ^brigádjaihoz, hogy vegyenek részt a . kongresszusi műszakok felajánlásában, a négy százhúsz perc alatt végzett munkával segítsék eî6 a siófoki • gyermekiíitezme- nyek fejlesztését. A medve barlangjánál Barna medvékkel többet nem tárgyalok. Nehéz «seték. Az egyik vagy félóráig tanakodott velem, hogy hol beszélgessünk. Ajánlotta a barlangját. De nem kértem belőle! Nem azért, mert altiól féltem, hogy ha nem jön ki a barlangjából; hosszú lesz a tél, hanem azért, mert a medve barlangját! jobb elkerülni. Soha nem tudhatja az ember, hogy kiben mi — pardon: miben ki — , lakozik. Ajánlottam neki a napsütötte sziklakat.’ Erre ő prüszkölt. Végül megegyeztünk: a barlang ajtajában’ találkoztunk. Kissé bemerészkedtem, ő egy kissé kimérései edett. — Tisztel barna medve úr! önnek mi a foglalkozása? — Barna medve vagyok, — Szóval nem meteorológus? t — A foglalkozásomat kérdezte, nem ? — Csak ..csak, szóval azt mondják, hogy maga a megmondhatója: meddig tart a tél. — Ami azt illeti, fogas kérdés... Inkább a gazdasági sza bályozórendszerünk- roí szólnék .,. — Azt inkább hagyjuk! Engem a te! érdekel. — Mármint a tél? Nézze: én sem tudok többet, mint ■amit magúk írtak, az viszont nem bittes, hog/ igaz De ftUsm'étélhetem, ha akár- 13 : , — Drags « időm t ála •".úté»t Kíjd»-F vágy w?! VILLÁM INTERJÚ —• Éppenséggel ki mehetek, ha annyira akarja.., — Kint it, marad? Rövid lesz a tél? ■ — - Azt nem tudom, de ha kicammogok, elkísérhetem a me,teorpiógiai állomásig. —* Inkább hívjuk föl telefonon a kollégáit! Ember, hol él maga ? 1 Telefonon? Ilyen letefonin- séges ülőkben? — Jó. akkor menjünk. Elmentünk. S hogy mit tudtunk meg? Mondja el inkább a medve,' jóbb, ha oi szidják, mint minket! — A hó olvad Már csak a .magasabb helyeken található egy vékonyabb réteg, de sportolásra alkalmatlan. Felhőátvonulás, zápor várható. A napi átlag hőmérséklet plusz egy és öt fok körül lesz — itthon. Skandináviában . viszont hideg xfán: tizennégy fokkal hidegebb, mint a sok évi átlag. Ha betör a hidegfront a Kárpát-medencébe, akkor itt. is hideg lesz, ha nem, hát marad a melegebb idő... Majdnem 'elfelejtettem: a következő huszonnégy óráról van szó! — És holnapután? — Azt honnan tudjam? Érv barna medve sem tudhat mindent. w. r.
