Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
A Központi Statisztikai Hivatal jelentese (TatytaUi « í. oldalról) A *zort allst» Iparban foglalkoztatottak száma évei átlagban 1 660 600 fő volt, 26 900 fővel, 1,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egy foglalkoztatottra Jutó termelés 4,5 százalékkal emelkedett Az egységnyi állóeisaközre jutó termelés tovább csőikként Az Ipari beruházások körében az 1979-re tervezett jelentős Ozembehelyezések megvalósultak. Elkészült a többi között a szovjet—magyar földgázvezeték IIL szakaszának első üteme és ezzel a gázszállítási kapacitás évt 5,3 milliárd köbméterre nőtt A tervezettnél korábban megkezdte a termelést a deáki bauxitbánya. Termel az új bélapátfalvi cementgyár 313 ezer tonna kapacitású első kemencesora. Munkába állt a Taurus Gumiipari Vállalat mező- gazdasági abroncsot gyártó új üzeme. A tiszai kőolaj- finomítóban elkezdődött a k őolajfeldolgozás. A cukorrépa-feldolgozási Idény elején átadták a napi 6000 tonna cukorrépa feldolgozására alkalmas Hajdúsági Cukorgyárat, amelynek befejező munkálatai áthúzódnak 1980-na. Megkezdte « termelést a Kaposvári Húskombinát új üzeme. Építőipar A* œsEzàjjns épflisl'aisæ lesi tevékenység 1 százalékkal, ezen belül a kivitelező építőipar termelése 2,1 százalékkal nőtt. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 6000 fővel, 1,7 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Az egyéb építkezéseken dolgozók létszáma is számottevően csökkent Az egy foglal Icoztatottra jutó termelés a kivitelező építőiparban 3,9 százalékkal emelkedett Az építőipari termelés gépesítettsége fokozódott, ■ korszerű építési módok terjedésével a munkák szervezettsége javult Az építőipari kivitelezek 1979-ben lényegesen kevesebb építmény kivitelezését kezd téli meg, mint 1978-ban, a kivitelezés alatt álló építmények átlagos nagysága azonban növekedett. Az építési piac feszültségei enyhültek, a kivitelező építőipar az építési igényeket jobban kielégítette, mint a korábbi években. 1979-ben 88 300 lakás épült fel, valamivel több, mint 1978-ban, a tervben számítottnál 1700-za! kev esebb. Az állami erőből épített lakások száma 34 200 voit, ez több, mint 3000 lakással haladta meg az előirányzottat. Magánerőből mind az előző évinél, mind a tervezettnél kevesebb kv- kás épült. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás 1979-ben ■ wwaSgazdaségi termékek termelése, « kedvezőtlen időjárás miatt —a tervtől eLteróem —■ nem • nőtt, hanem összességében el előző évi szinten, maradt, Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai együttesen 2—3 százalékkal többet, a kistermelők kb. 5 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1978-ban. Az össztermelés élésé évi szintjét pótlólagos munka- «* eszközráfardítással — a felfagyott, illetve elöntött területek újbóli bevetésével, az öntözés fokozásával és egyéb intézkedésekkel — lehetett elérni. A növénytermelés, ■ tervezett növekedéssel szemben. közel 3 százalékkal csökkent. Az összes gabona- termés 12 millió tonna volt kb. 10 százalékkal kevesebb az előző évinél és az előirányzottnál. Búzából 3,7 millió tonna termett. A termésátlag 3260 kg/ha volt, 24 százalékkal alacsonyabb mint 1978-ban. A búzatermés csökkenését némileg ellensúlyozta, hogy kú koncából — a vetésterület és s hozamok növekedése következtében — 7,4 millió tonnát takarítottak be, 0,8 millió tonnával többet, mint 1978-ban. Mind a termésmennyiség, mind a hektáronkénti 5420 kg-os termésátlag meghaladta a korábbi évekét. Csökkent a ' termés egyes *zálas takarmányokból és gyümölcsfélékből, valamint burgonyából. Rizsből, a legtöbb zöldség!élőből és szőlőből több termett az 1978. évinél. A napraforgótermés — a vetésterület számottevő növekedése és a kiemelkedő hozamok következtéből — 87 százalékkal meghaladta az előző évit Az állattenyésztés ternie lésének növekedése a tervnek megfelelő, kb. 2 százalék volt A szarvasmarha- állomány kismértékben csökkent, a sertésállomány kb. 4 százalékkal emelkedett és nőtt a juhállomány is. A vágóállattermelés 2 százalékkal, a kifejt tej mennyisége mintegy 5 százalékkal nőtt A tojástermelés a számítottnak megfelelően csökkent A megművelt mezőgazd a- ■ági terület tovább csökkent Az állami mezőgazdaságban és a szövetkezetek közös gazdaságaiban foglalkoztatottak átlagos létszáma 789 ezer fő volt, 0,4 százalékkal több, mint 1978-ban. A mezőgazdasági nagyüzemekben a termelékenység javult A mezőgazdasági üzemek 4480 tehergépkocsit, 4560 traktort, 1460 gabonakombájnt vásároltak. Csökkent a mezőgazdaság műtrágyafel használása, egy hektár mezőgazdasági területre, hatóanyagban számolva 218 kg műtrágya jutott Az erdőtelepítés és fásítás a terveknek megfelelően haladt az erdőfelújítás kissé elmaradt attőL A fakitermelés megközelítette a számítottat A vízgazdálkodás 1 fC előirányzatai — a szennyvíztisztítás kivételével — megvalósultak. A közüzemi vízművek víztermelése csaknem 3 százalékkal emelkedett. A közműves vízellátásban részesülő lakosok száma 500 ezerrel, 7,9 millióra növekedett Szállítás és hírközlés A kOzfafcedérf vállalatok az előző évinél 1,6 százalékkal * több árut szállítottak, árutonnakilométer teljesítményűk 2,8 «zázalékkal nőtt , A távolsági roemé#ysráTH- tátoarv 1,5 százalékkal, a helyt tömegközlekedésben 2,4 százalékkal több utast szállítottak. Mind az áru- szállításban, mind a rzc- méiyszállitásban tovább nőtt a közúti közlekedés aránya, A vasúti közlekedés fejlesztésére 1979-ben 144 dízel mozdonyt, 38 motorkocsit, 258 személy- és 2967 teherkocsit szereztek be. A korszerű vontatás aránya 94,5 százalékra nptt. A közúti .szállításban 18 000 új tehergépkocsit helyezték őzembe. A tömegközlekedést 1027 autóbuaá, 25 trolibusz, 18 hév motor- es pótkocsi, valamint 20 metrókocsi forgalomba állítása javította. A személygépkocsi állomány az év folyamán 81 ezerrel nőtt és év végén 920 ezer volt, ebből mintegy 875 ezer a lakosság tulajdonában. Az' országos közutakon mintegy 1100 km, a tanácsi közuta« kon 706 km hosszúságban végeztek útbürkolat korszerűsítést, illetve megerősítést Három új közúti hidat adtak át: Szegeden a Tisza-hidat, Győrött a Duna-hidat, Kö- rösladányban a Körös-hidat A telefon-főközpontok befogadóképessége 34 ezer, az alközpontoké 30 ezer állomással bővült. A települések közötti közvetlen 'összeköttetésre az összes főállomás 74 százaléka alkalmas. Az év végén 27 országgal volt közvetlen távhívása» kapcsolatunk. Külkereskedelem Az ország gazdasági életében fontos szerepet játszó nemzetközi gazdasági kapcsolatok tovább bővültek. A szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködés mellett fokozódott az áruforgalom a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal is. Növekedett a szerepe a szorosabb együttműködést feltételező termelési kooperációs megállapodásoknak. Aa 1979. évben kivitt áruk mennyisége 13 százalékkal több, a behozott áruké 3 százalékkal kevesebb volt, mint 1978-ben. Azl97k évi nagymértékű anyagimport, s készletnövekedés után 1979-ben számottevően mérséklődött az anyagok, félkész termékek és alkatrészek behozatala. Nem érte el az egy évvel azelőtt} szintet a fogyasztási iparcikkek és az élelmiszerek importja sem. A gépimport mérsékelten, az energiahordozók behozatala jelentősen nőtt. A kivitel legnagyobb mértékben egyes anyagokból, íélkészterméke kból és alkatrészekből, továbbá gépekből nőtt. Számottevően bővült a fogyasztási iparcikkek és az élelmiszerek exportja. A rubel elszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal mennyisége 4 százalékkal, a kivitelé 9 százalékkal emelkedett. Az energiahordozók és a villamos- energia importja jelentősen nőtt, mivel megindultak a gáz- és a villamosenergia- szállítások a Szovjetunióból az Orenburg] gázvezetéken, illetve a Vinnyica—AJber- tirsa közötti 750 kV-os távvezetéken. Jelentősen fokozódott a KGST-országokkal a gépék, szállítóeszközök és egyéb beruházási javak kölcsönös szállítása. Az áruforgalom bővülése mellett folytatódott a termelési, tudományos és műszaki együttműködés, valamint a közös beruházások megvalósítása. A rubel elszámolású pasz- szívum kisebb volt, mint 1978-ban és lényegében megegyezett az éves tervben számítottal. A nem robeS elszámolású forgalomban, a terv célkitűzésének: megfelelően, a behozatal jelentősen mérséklődött a kivitel dinamikusan, 15—16 százalékkal nőtt A világpiaci árak, különösen az energiahordozóknál és egyes anyagoknál 1979- ben ismét erőteljesen emelkedtek, a cserearányromlás meghaladta a számítottat. Ennek ellenére a behozatali többlet számottevően csökkent » a tervezettnél is kisebb volt Bernhizás Á naoeiáüsta szervezetek beruházásaira 203 milliárd forintot fizettek ki, kevesebbet a tervben előirányzott 204—206 milliárd forintnál. A beruházások volumene lényegében megegyezett az cey évvel azelőttivel. Központ! állam! beruházásokra 92,5 milliárd forintot fordítottak, valamivel többet a tervben számítottnál. A tervnek megfelelően új állami nagyberuházást nem kezdtek meg. A vállalatok és szövetkezetek beruházásra mind saját, mind külső forrásból a tervezettnél kevesebbet hasosnÄltak fel. A hfteifelhasználásom belül nőtt a konvertálható export árualapot bővítő beruházási hitelek aránya. A vállalatok é» szövetkezetek 1979. évi beruházásai 110,5 milliárd forintot tettek ki. Ez az ősz- szeg .nem érte el az előző évit és a tervben számítottat. Az Baross beruházásom belül mind az építési, mind a gépberuházások összege elmaradt az előirányzatt-töl. A gépberuházások közül a hazai gyártású gépek beruházása a számítottnál valamivel több, az importgép-beruházások, különösen a nem szocialista importból származó gépek beruházása kevesebb volt. I A népgazdasági ágak közül számottevően nőttek a szállítás'és hírközlés beruházásai, míg az alapvető termelő ágak: az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság beruházásai nem érték el az egy évvel korábbi színvonalat. A népgazdasági tervnek az az előírása, hogy a beruházási eszközöket a' folyamatban lévő beruházásokra kell összpontosítani, lényegében teljesült Emellett is a számítottnál nagyobb mértékben növekedett a be/ejeket- len beruházások állománya és összegük a szocialista szektorban az ér végén 195 milliard forint volt II lakosság jövedelme és fogyasztása A lakosság életszínvonal*, életkörülményei a gazdasági lehetőségekkel összhangban alakultak. A munkajövedelmek, a társadalmi juttatások, valamint a júliusi fogyasztói árintézkedésekhez kapcsolódó bér- és jövede- lemkiegészítések összegének együttes növekedése és a fogyasztói árszínvonal emelkedése kőnél azonos, mintegy 9 százalék volt így az egy lakosra jutó reáljövedelem megegyezett az előző évivel. Mivel a keresetek kisebb mértékben nőttek, mint az összes jövedelem, a reálbérek színvonala valamelyest elmaradt az 1978. érttől. A lakosság összes fogyasztása a tervezett mértékben, 2,5—3 százalékkal nőtt.' Ezt az tette lehetővé hogy.a lakosság pénzjövedelmének a korábbinál nagyobb hányadát fordította fogyasztásra, és nőttek a természetbeni társadalmi juttatások is. Az év folyamán a takarékbetét-állomány az előző évinél mérsékeltebben, 10,9 milliárd forinttal nőtt és december 31-én 135,8 milliárd forintot tett Id. A lakosság ktekereskedé!mi vásárlásainak mennyisége 2,5—3 százalékkal nőtt, a közületeké csökkent. Az ösz- szes kiskereskedelmi forgalom értéke 1979-ben 313 milliárd forint volt, összehasonlító áron 1,7 százalékkal több az előző évinéL Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből lényegében az 1978. évivel azanœ mennyiséget adtak el. A ruházati 'cikkek forgalma összehasonlító áron 1,6 százalékkal, á vegyes iparcikkeké több mint 4 százalékkal bővült. Az év során az áruellátás élelmiszerekből és élvezeti cikkekből nagyrészt kiegyensúlyozott volt, egyes iparcikkekből ' esetenként mennyiségi, gyakrabban minőségi, választéki hiányok voltak. A piacokra az előző évinél .5 százalékkal több áru érkezett. A zöldségféléket valamivel olcsóbban, a burgonyát és a gyümölcsöt drágábban lehetett megvásárolni. A lakosság részére végzett javító, karbantartó és egyéb szolgál tatások érteke — folyó áron — 10—11 százalékkal nagyobb volt a* előző évinél. Népesség, társadalmi gondoskodás 1980. január 1-én — a népszámlálás előzetes adatai szerint — az ország népessége 10 710 000 fő volt, 23 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt, és 388 ezer fővel több mint az előző — 1970. január 1-i — népszámlálás időpontjában. 197 9-bei] az édveszületések száma 160 000, a halálozásoké 137 000 volt. Ezer lakosra 15,0 élveszületés és 12,8 halálozás jutott. Mind a születések, mind a halálozások szánva kevesebb volt az előző évinél. Az ezer lakosra számított természetes szaporodás az 1978. évi 2,6- ról 2,2-re mérséklődött. A csecsemőhalandóság nem változott, ezer. élveszülöttre 24 egy éven aluli halálozás jutott. 1980. január 1-én a népesség 47,5 százaléka, 5 083 000 fő volt aktív kereső, lényegében ugyanannyi, mint egy évvél korábban. A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökkent, a mezőgazdaságban, a szállításban, a kereskedelemben és a többi ágazatban kismértékben emelkedett. CSsaládl pótlékra 1979-ben az állam 10,8 müliárd forintot fordított, 2 milliárd forinttal, 23 százalékkal többet az előző évinéL Az emelkedés a családi pótlékban részesülő családok számának kb. 30 ezres növekedéséből, a júliusi áremeléssel egyidejűleg végrehajtott családi pótlék kiegészítéséből, illetve a kiegészítésnek az egy gyermekes családokra való ki terjesztéséből adódott. mekgondoaási szabadságon 264 000 anya veit, 13 000-rel kevesebb, mist egy évvel azelőtt. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak. A bölcsődei helyek szám* mintegy 3000-rel nőtt, és az év végén meghaladta a 61 ezret. A bölcsődékbe a 0—2 éves gyermekek 15 százaléka jár. Az ebbe a korcsoportba tartozó gyermekek mintegy 14 százaléka 20 héten aluli, akiknek az anyja szülési szabadságon van. A 0—2 évesek további 58 százalékáról a gyermekgondozási segélyt igénybevevő édesanyja gondoskodik. A nyugdíjasok szkma egy év alatt 44 ezerrel nőtt és 1980. január 1-én több, mint 2 millió volt. Nyugdíjakra 47,7 müliárd forintot folyósítottak, 1Ö százalékkal többet, mint egy évvei azelőtt A saját jogú munkás—alkalmazotti nyugdíjasok havi átlagos nyugdíja meghaladta a 2200 forintot. A nyugdíj- kifizetések növekedésében a nyugdíjasok számának és az átlag-nyugdíjaknak az emelkedése mellett szerepe volt az 1979. január 1-én végrehajtott differenciált nyugdíjemelésnek és a július 1-től folyósított havi 180 forint kiegészítésnek. Az év eleji nyugdíjemelés során 1,3 millió nyugdíjas járandóságát emelték, melynek éves költségkihatása 1,8 milliárd forint. Az év folyamán egészségügyi ellátásra az állami költségvetésből mintegy 15 milliárd forintot fordítottak, 13 százalékkal többet, mint az efőzö évben, A 10 000 lakosra jutó orvosok szánná az 1978, évi 27,2-ről 27,7-re ) nőtt. Az egészségügyi alapellátást nyújtó orvosi körzetekben egy orvosra valamivel kevesebb lakos jutott mint 1978-ban. A körzeti orvosi állások 5.5 százaléka betöltetlen volt. Új kórház- átadások és átalakítások eredményeként a 16 606 tabws Jutó kórházi ágyak szám* 86,8-t* emelkedett. 1979-ben naponta átlagosan 243 000 doigoesó volt betegség. baleset, illetve gyermekápolás miatt táppénzen, az ősszlétszám 5,7 százaléka, lényegében annyi mint egy évvel azelőtt. Ezen belüt a gyermekápolási táppénzen lévők aránya az év folyamán tovább emelkedett. Táppénzre 8,1 milliárd forintot folyósítottak 457 millió forinttal, 6 százalékkal többel mint 1978-ban. Az állami költségvetés az oktatási intézményekre az év folyamán 23 milliárd forintot fordított. 8 százalékkal többet az előző évinél. Az óvodai helyek száma 1979-ben 364 500 volt, 19100 zal több, mint egy évvel azelőtt. Száz óvodás korú gyermekből 85 jár óvodába. Az oktatási intézményekben az 1979—80-as tanévben 1.8 millióan tanulnak. A munkájuk mellett tanuló felnőttek száma az alsó-, közép- és felsőfokú oktatásban ' egyaránt csökkent. A nappali tagozatokon az általános iskolákban többen, a közép- és felsőfokú oktatásban lényegében ugyanannyian -tanulnak, mint az előző oktatási évben. Az alsófokú oktatásban vesz részt a 6—13 évesek 98.8 százaléka, a szakmunkásképzésben a 14—16 évesek 40,5 Százaléka, a középiskolákban tanul a 14—17 évesek 39,5 százaléka, a felsőfokú oktatásban a 18—22 évesek 8,8 százaléka. Száz általános Iskolai tanuló közül 37 napközis, diákotthonban lakik a .közép- iskolások 23.7 százaléka, az egyetemisták éa főiskolások 46,7 százaléka. 1979-ben nappali tagozaton 46 ezren, eső és levelező tagozaton 32 ezren érettségiztek. Az egyetemek és főiskolák napped i tagozatán 15 300-an, az esti és levelező tagozatain 12 OOft-e* ■Béreztek oklevelet Közművelődébe rotnrf m állami költségvetés, mind ■ lakosság az előző évinél többet fordított Számítások szerint a lakoesság közel 90 százaléka hallgat rádió* és kb. ugyanilyen arányban nézik a televízió műsorát. A? elmúlt évben nőtt * színes televíziókészülékekké! rendelkező háztartások száma, Viszonylag magas példányszámban jelentek meg a szépirodalmi művek, továbbá nőtt a lakosság könyv- vásárlása. Idegenforgalom 1979-ben 15.1 millió külföldi látogatott Magyarországra, 1,8 millióval kevesebb, mint az előző évben. Egy napnál hosszabb ideig 9,8 millió turista tartózkodott hazánkban, csaknem annyi, mint 1078-ban. A szocialista országokból érkezők száma csökkent de arányuk így is 8ö százalékot tett ki. Elsősorban az átutazók és az egy napnál rövidebb ideig itt tartózkodók száma mérséklődött. Tőkés országokból 24 százalékkal több vendég érkezett, mint 1978-ban. Az osztrák beutazók száma, a kötelező valutabeváltás és vízumkényszer megszűnésének hatására számottevően, 51 százalékkal nőtt. Az idegenforgalmi' szálláshelyek befogadóképessége több, mint 13 százalékkal bővült, ami enyhítette az elhelyezési gondokat. Külföldre 5,1 millió magyar utazott, 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, 92 százalékuk szocialista országokba látogatott. Az idegenforgalomból származó bevételek 17 százalékkal, a kiadások 7 százalékkal emelkedtek az elő- to évhez képest. Budapest, 1980. február 2. KÜ7í*ONTÍ STATISZTIKA! HIVATAL
