Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-21 / 43. szám

Ülések és határozatok A tanácsi bizottságok lehetőségei — Korábban a megyei ta­nács építési bizottságában dolgoztam. Mondhatom, nem sok hasznomat vették. Olyan •szakmai zsargonban tárgyal­tak egy-egy témáról a »be­avatottak-, hogy a felét sem értettem meg a elhangzot- taikmak. A példa a megyei tanács­tagok kaposvári csoportjának legutóbbi ülésén hangzott el — annak bizonyítására, hogy milyen szerepet tölthetnek be a nem szakemberek a döntésekben, illetve azok előkészítésében. Az e kér­désről folyó vita nem újke­letű, és ,a tudományos-tech­nikai forradalom: kibonta­koztatásával egyre gyakrab­ban kerül szóba a demokra­tizmus érvényesülése kap­csán. A vélemények persze megoszlanak. Nem kicsi azonban azoknak a tábora, akik szerint minden kérdés­ben a szakembereké a döntő szó. Hiszen ők a testület és a téma legjobb ismerői, tu­dományos alapossáiggal ké­pesek felsorolni érveiket el­képzeléseik mellett, illetve könny űszewrel meg tudják cáfolni a hozzá nem értő »aikadékoakodótk« ellenvéle­ményeit, fenntartásait. Így aztán végsősoron a hivatal, a szakigazgatási szerv aka­rata emelkedik a testületi döntés szintjére. A bizottsá­gok üléseiken vitatkozhat­nak ugyan, de ennek a vége çsak à jóváhagyás, a támoga­tó továbbterjesztés. így van-e ez? Valóban nem több egy-egy megyei, városi, községi tanácsi bi­zottság, mint kötelezően lét­rehozott és a képviseleti de­mo kratizmust bizonyító szerv? Tagadhatatlan; akár csak más közösségi döntési folyamatból, a tanácsi bi­zottságok munkájából sem sikerült kiiktatni a formaliz­musról árulkodó elemeket. De ahogy dr. Mózes Gábor, a megyei ügyrendi bizottság elnöke elmondta; e vélemé­nyező, összehangoló, ellen­őrző szervek egyre fontosabb szerepet töltenek be a dön­tések előkészítésében. (Igaz, a végrehajtás ellenőrzésében még titkán vesznek részt.) Üléseiken többnyire sokolda­lú és szenvedélyes vita ala­kul ki a jelentéstervezetről, amelynek összegezését egyre inkább figyelembe veszik az előterjesztés készítői ; legyen az a testület elé kerülő elem- • zés vagy középtávú tervezet. Ezeken a megbeszéléseken nemcsak az illetékes appará­tus képviselői, illetve a bi­zottság szakember tagjai fej­tik ki véleményüket, hanem a témában szakképzetlen tár­saik is. Egyöntetű tapasztalat szerint — kivételek persze vannak — sok értékes ész­revétellel járulnak hozzá a valósághű kép kialakításá-hoa és a tennivalók megfogalma­zásához. Aktív részvételük bizonyítja: minden bizott­ságban szükség van közre­működésükre. Igaz — ezt is példák bizonyítják — csak akikor felelhetnek meg tisz­tüknek, ha nemcsak vállal­ják, hanem felelősséggel vég­zik is megbízatásukat. Vagy­is alaposan megismerkednek a témával, véleményeket gyűjtenek, közvetve tapasz­talatokat szereznek. Itt azonban szólnunk kel>l a választó szerv felelősségé­ről is. Ennek mindenekelőtt abban kell megnyilvánulnia, hogy minden nem szakember bizottsági tag azon a terüle­ten kapjon megbízást, amely­hez érdeklődése a legköze­lebb áll. Hogy ez mit jelen­tene a tartalmi tevékenység — és nemcsak a megjelenés arányának javulásában —-, aligha kell bizonygatnom. Ez azonban csak az egyik felté­tel. A másaik, hogy a testület és az egyes ágazatok, terüle­tek hivatalos gazdái ne nyűgnek, fölösleges, csak munkát adó szervnek tekint­sék a bizottságokat, hanem olyan tanácsadó együttesnek, amely — jó szervezés ese­ten :— jelentősen segítheti őket feladataik megoldásá­ban. Ha ugyanis a bizottság azt érzi, hogy az ülések csak »kipipálandó rendezvények«, úgy is '»viselkedik...« De az sem Ösztönöz elmélyült mun­kára — amint változatlanul sokan teszik szóvá és ma­gam is tapasztaltam —, ha az előterjesztéseket a »be- avatlanok« számára érthe­tetlen nyelven, nyakatokért, bürokratikus stílusban fogal­mazzák meg. De nemcsak a tagoknak és a létrehozó testületnek, ha­nem a bizottságok vezetői­nek is sokat kell tenniük azért, hogy e szervek való­ban betöltsék szerepüket. Egyebek mellett több hely­színi vizsgálatra, alaposabb tájékozódásra lenne szükség egy-egy döntés előtt. Ez a feltétele, hogy az érvek meg­győzőek legyenek és megala­pozottabban foglaljanak ál­lást. Ezen az úton haladva talán azt is sikerül eldönet- niiik, hogy megvalósuljon a sokat emlegetett kívánalom: a valóságos választási lehe­tőség egy-egy testületi ha­tározat kialakításában. Erre ugyanis alig akad példa, an­nak ellenére, hogy számos határozat utal a szükségessé­gére. Pedig alkalmazásáról — ha még oly sok »szakmai« érvet sorakoztatnak is föl el­lene — nem mondhatnak le a testületek. A megyei tanács mellett tíz bizottság és tizenegy al­bizottság működik 133, illet­ve 127 taggal. Munkájuk ré­vén jelentős társadalmi kép­viselet és ellenőrzés valósul meg. Mind a működtető szerveknek, mind a bizottsá­gok vezetőinek és ■ tagjainak jobban kell hinniük abban, hogy lehetőségeik jóval na­gyobbak jelenlegi tevékeny­ségüknél. Paál László Három év tapasztalatai A törvényesség Siófokon Siófok törvényességi Helyzetét vitatta meg nemrég a városi tanács. E fontos témáról legutóbb 1977 má­jusában tárgyaltak. Dr. Solti Gyula járási,—városi ve­zető ügyész beszámolója két lényeges „pillérre" — az általános felügyeleti és a büntetőjogi tapasztalatokra — épült. A beszámoló a többi között fölhívto a figyel­met arra is, hogy a legutóbbi tájékoztató óta alap­vetően fontos törvények jelentek meg, s ezek a jog- alkalmazás különféle területeit érintik. Szólt az úgy­nevezett ügyészi törvényről is, amely egyre nagyobb fölkészültséget és felelősségtudatot követel. Az elmúlt három esztendő tapasztalatairól beszél­gettünk dr. Solti Gyulával. , A 49 vizsgálat alapján hét óvást, 23 felszólalást és 31 szignalizációt nyújtottunk be a vizsgált szervekhez — mondta. — Hatszor kezde­ményeztünk íelelösségrevo- nást. Összesen tehát 67 esetben intézkedtünk tör­vénysértő döntés megvál­toztatása, jogszabálysértő gyakorlat fölszámolása, il­letve' megelőzése végett. A fölkérésünkre végzett 9 vizs­gálat . is több hiányosságot tárt fel a jogalkalmazási munkában. Érdemes néhány szót szól­ni munkavédelmi vizsgála­tainkkal kapcsolatban is. Sajnos, a vállalatok, intéz­mények nem fordítanak kellő figyelmet a balesetvé­delmi oktatások megszerve­zésére és színvonalára. Biz­tonságtechnikai vizsgára kö­telezett — és vizsgát nem tett — dolgozókat foglalkoz­tatnak szép számmal, de az előírtnál ritkábban vagy egyáltalán nem tartanak úgynevezett biztonsági szem­lét. — A munkaügyi döntőbb zottságok — mint ismeretes — arra hivatottak, hogy a helyi körülmények ismere­tében gyorsan, határozottan végezzék munkájukat. Vizs­gálataink során azt tapasz­taltuk, hogy ezek a bizott­ságok eppen nem sietnek a döntésekkel. Az előirt ha­táridőt nem tartják be, kö­vetkezésképpen hátráltat­ják a munkaügyi viták be­fejezését, megnyugtató lezá­rását. Jellemző balatoni, fő­ként siófoki tünet a nyári munkaerőhiány és -kérés­iét. Ez a tény az oka, hogy itt a munkaviszonnyal kap­csolatos jogok és kötelessé­gek összhangja nem mindig érvényesül. Sőt a munka­ügyi kötelességek vétkes megszegése esetén rendsze­rint a vártnál jóval eny­hébb a felelősség revenus kö­vetkezménye. Az elmúlt évek során a fegyelmi íe- lelösségrevonások, a kártérí­tési eljárások száma nem növekedett, a leltárhiány megtérítésére vonatkozó ha­tározatok végrehajtása pedig meglehetősen nehézkes. Az említett időszákban 67 tör­vényességi kérelem érkezett az ügyészséghez. A kérések, panaszok főként építéssel,, lakással, telekikel, földdel, valamint kisajátítással kap­csolatosak. — Beszámolójában emlí­tette, hogy Siófpkón emelke­dett a bűnüldözési tevékeny­ség színvonala, Gondolom, ez statisztikai adatokkal is — A bűncselekmények száma az előző időszak emelkedő tendenciájával szemben az utóbbi három évben csökkent. 1977-ben 676, 1978-ban 670, 1979-ben pedig 547 • bűncselekményt követtek el a, városban. Per­sze a csökkenés ellenére Sió­fok a tízezer lakosra jutó büncselekményszám és el­követési , hely szerinti meg­oszlásban az ország városai között az úgynevezett »össz- bönözési rangsorban« — fel­tehetően — változatlanul az elsők között szerepel. A bű­nözés »szerkezetében« ugyanis alapvető változások­ról nem beszélhetünk. Ez­úttal is a vagyon elleni bű ­nök a szembetünöek, az erő­szakos, garázda, a népgazda­ság és a testi épség elleni, illetve közlekedési bűncse­lekmények között. Gyakoriak az alkalmi lo­pások. Például a strando­kon- A tolvajok előszeretet- le! surrannak be az üdülők­be, és sok följelentés érke­zik villákba behatolók. :ep- ÍBsakat íeliors ü-emelysk A csikók januárban születnek... Api hazaérkezett December végén elmentek a kétévesek... Az istállók elé sorolt hosszú bodegás autók megteltek lábdobogás­sal. verejték szagával, han­gos és izgatott nyerítések­kel ... A kétéveseket a fő­városba vitték, egyenesen a versenypályára: az egyikből ügetőló, a másikból galopp­mén lesz — melyikben rai a tehetség. A. búcsú szomorú napja a lovásznak, mçrt a ló »em­beribb állat« a többinél, a. ló — ló... Ennél pontosabb megfogalmazása aligha le­het. Bár szomorú az elvá­lás, sokáig nem nyarad fö- detlen a bánatkút: épphogy kigördül az udvarról az utolsó szállítóautó, fölnyerít a boxban az első kanca... születik a csikó. A csikók janu.árban szü­letnek. Azért épp akkor, hogy, a születés pillanata után pár perccel már any­ja körül ugrándozó kis , lény ki ne melegedjék az újszü­löttet borító bolyhos szőr alatt, mert akkor elég egy könnyű fuvallat és már itt a tüdőgyulladás ... A csikók januárban születnek Most szó sincs erről. Hat­vanhét jövevényt várnak, s a fele már — február ele­jén - — imbolyog, ugrándo­zik a boxokban, futkározik a karámban. Gyönyörködve szemléljük őket Rádoki Jó­zseffel , a somogysárdi mé­nes igazgatójával. — Nincs még egy olyan érzékeny állat, mint a ló. Okosabb a legjobb kutyá­nál, s olyan tulajdonságai Api hazaérkezett dien,' A kár nagysága vál­tozó, átlag 1000—5000 forint. Am ennél jóval nagyobb összegekkel károsítják a nép­gazdaságot. A Siotournál pél­dául mintegy 60 ezer forintot, a Pannónia Pihenő étterem­ben 140 ezer forintot sik­kasztottak. A Sió áruházban mintegy ötvenezer forintnyi volt a kár, a zamardi pos­tahivatalban pedig százezer forintot sikkasztottuk. E bűncselekmények^ elkövetői okiratot is hamisítottak, s ezért, no m’eg az ellenőrzés lanyhasága miatt nem volt könnyű leleplezni őket. — A nyári szezonban nem egy közveszélyes munkake­rülőt, üzletszerűen Ikéjelgőt, áruházi és bolti tolvajt lep­leztek le. Az ittas vezetéssel kapcsolatos ügyek száma változatlanul nagy. S az összes bűnelkövetők 10,2 szá­zaléka fiatal. Néhány ada­tot említek még: 1978-ban90 villabetörés fordult elő a járásban, tavaly 41, s ebből 21 Siófokon. Két éve 11 rab­lás történt, tavaly csak hat, dfe ebből öt Siófokon. — A bűnelkövetés okai. közül a legnyomósabb a jog­talan haszonszerzés vagya. — Igen. a legnagyobb ká­rokat . a harácsolok okozzak. Íme, egy jellemző eset a legújabbak közül! Siófoki kisiparosról van szó... Mű­ködési engedélye szerint csak saját készítésű ruhiida- rabokal adhatott volna*el, ő azonban hatalmas tételekben vasalóit, farmernadrágot, s busás haszonnal adta to­vább. Pontosabban: egy­millió 218 ezer 780 forint ér­tékű árut vásárolt, s áz ér­tékesítés révén 133 ezer 720 forint tiszta haszonhoz ju­tott. Ez, is bizonyítja, hogy további erőfeszítésekre van szükség a város iorvénves- segi helyzetének javításá­ért. vannak, amelyek rajta kívül már csak az emberben ta­lálhatók. Csodáljuk' őket hi­hetetlen életkedvükért, szépségükért, erejükért, fi­nomságukért. A ménistálló az »apák háza«. Itt van találkozásom minden idők legnagyszerűbb ügetflménjévcl, az apró ter­metű, de annál fürgébb Apival. Api decemberben tért haza a fölnevelő mé­nesbe (itt született már az anyja is) hat nagyszerű versenyév után annyi érem­A kéreg alatt, illetve a gyümölcsmúmiákban átte- lelő kórokozók és ezek utó­dai károsítják leginkább gyümölcsfáinkat. Ellenük egymagában a vegyszer sem ad megfelelő védelmet. A növényvédelem a háziker­tekben ezért a téli faápolás­sal ''kezdődili. Ha jó) — és időben — végezzük,s nem­csak hatásosan gyérithetjük a kártevők számát, hanem a kémiai védekezések ered- menyességet is, növeljük. Fagymentes tetvégi napo­kon, a fák nyugalmi állapo­tában — még a télvégi le­mosó permetezések előtt — szedjük le a. fák koronájá­ról a hernyöfészkeket, to- jascsornókat. gyümölcsmu- miákat, s távolítsuk el a lé nem hullott leveleket. A korhadt, beteg ágakat, ko­ronarészeket, a száraz csűcS^ vesszőket vágjuk vissza — az egészséges részig. Ily mó­don eltávolíthatjuk a pajzs- tetüyel rétegesen fertőzött, lisztnarmator es varas haj­m'el, trófeával és díjjal meg - rakodva, amennyit jól menő istállóknak is dicsőség vol­na begyűjteni. Hat év alatt ötvenhármszor futott, har­mincszor győzött, tízszer második, tízszer harmadik lett; volt olyan év, hogy a kilenc versenyből nyolcszor lett első és csak egyszer »kényszerült« a második helyre. A versenyzőkarriemek vé­ge. A kiváló képességű mén most saját boxában pihen, s erejét egyetlen feladatra gyűjti: hogy' minél több hozzá hasonló képességű utódot örökítsen. Szémben vele, az átellenes boxban pompás, 1 barna szőrű mén; a szakértők szerint az or­szág egyik legszebb, ha nem éppen a legszebb lova. Tü­zes, tökéletes léptű, formái minden ide‘'látogatót csoda­latra késztetnek. Most izgatottan topog. El­érkezett napjainak legkelle­mesebb szakasza: a gondozó főlkantározza, s néhány perc múlva a tréningkocsi , plé fogva megkezdheti minden­napos köreit. A versenyjaz még mindig benne ég, s a gondozó eroís kézzel fogja vissza a türelmetlen lovat. A somogysárdi ménesben tudományos alapon folyik a versenylovak keresztezése, tenyésztése. Az irodában megtudom, hogy 1824-ig visszamenően minden mé­neskönyv megtalálható, 3 azokban a ma elő állatok származása a távoli időkig visszavezethető, A Kutasi Állami Gazdaság somogy- sárdi kerülete' eredményes munkát végez: fennállása óta még nem volt év, hogy a sárdi ménest ráfizetéses­nek találták volna. Bencsik András védelem » A tél folyamán a fákon keletkezett különféle sebe­ket, íagyfqltokat, illetve al­mafákon a vértetves sebeket kezeljük ügy, hogy a beteg részt visszavágjuk (az egész­ségesig), és a sebzési felüle­tet eles késsel simára farag­juk. A sebeket ötszázalékos rezgálicoldattal lemosva fertőtlenítjük, vékonyan be­kenjük oltóviasszal vagy femmentes olajfestékkel. Nagyon jó eredménnyel használhatjuk a sebek ke­zelésere a Santar SM sebke- zelö pasztát (a készítmény fertőtlenítő hatású, gomba­ölő szert, is tartalmaz, al­kalmazása esetén ezért a rezgalicos fertőtlenítés nein szükséges.) A beteg részek eltávolítása után az agak és a törzs tisztogatása kö­vetkezik. Nagyon fontos a lemet­szett ágak. fakaparékok ösz- szegyűjtése és az eltávolí­tott gyümölcsrnúmíákka!. hernyófészkekkel történő tdsvegekst ut azonnali elégetést^ to. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents