Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-21 / 43. szám
áron kérdés-fiatalokhoz Munkatársaink három kérdést tettek föl ipari és mezőgazdasági üzemekberi dolgozó fiataloknak. Válaszaik természetesen nem tükrözik a megye ifjúságának véleményét, de néhány észrevétel is tartalmazhat általánosítható tapasztalatokat. Kérdéseink így hangzottak: 1. Hogyan tenné vonzóbbá a KISZ-t? 2. Van-e példaképe? 3. Figyelnek-e a fiatalok észrevételeire? Á többség igényei szerint Az Épgep barcsi nagyberendezés gyárában harminc év körül van a dolgozók átlagéletkora. Győré Zoltán 23 éves szerkezetlakatos, KISZ-titkár: — Csak a fiatalok többségének igényei szerint összeállított programmal arathat sikert a KISZ. Ilyen a nagy tömeghatású diszkó, ilyen égy-egy közös kirándulás. De a sokszor emlegetett politizáló légkört sem hanyagolhatjuk el; csakhogy ennek túl merevek a szervezeti keretei, és jelenleg senkit sem vonz, hogy a KISZ politizál. Korszerű eszközök kellenének. , Bognár József 34 éves hegesztő, KISZ-tag; ‘— Én mindig azt tapasztaltam, hogy ahol igénybe veszik az emberek véleményét. ahol ügyes-bajos dolgaikkal előhozakodhatnak, ahol megbízzak őket munkával és nem »fölülről*« kapjak a kész receptet, ott lehet valamit kezdeni, oda vonzódnak a fiatalok. Vajon miért hagy ki a szövetség sók olyan lehetőséget, amelyet a KISZ-tagok kihasználhatnának? Egy-egy baráti összejövetel, autókirándulás alkalmával? Csak abban a pillanatban eszükbe sem jut, hogy ezt a szervezeten belül is meg lehetne csinálni ? A példaképre válaszolva: Győré: — Van egy hegesztő a gyárban. Negyvenéves; ha bármikor odanéz az ember, őt csak dolgozni látja. Nemy kapkod, csak dolgozik. Oly pontosan megszervezi a teendőit, hogy jobban nem is lehetne, őrá mindig fölnéztem. Valami hasonlót képzelnék el. Bognár: — A legtöbb férfi példaképe az apja. Az enyém is, mert mindig az ölebe ültetett és mesélt a jóról meg a rosszról. El is hittem neki mindent, mert mindig jól dolgozott és a Közösségért is tett. Az ő példájára lettem munkásőr. Be is költöztetném magunkhoz anyámmal, ha elérném, amit szerelnék. Azért élnék együtt vele, mert így az én gyerekeim is hallanák . az öregeket. És megpróbálnám úgy beosztani a dolgokat, hogy mindenre jusson idő. A harmadik kérdésre ugyanazt mondták: — Hallgatnak a fiatalokra. Hallgatnak az idősebbekre is. Mindenkire, aki nvl- ;ott szemmel jár és jó javaslattal hozakodik elő. Nincs nemzedéki elleniét. Változóit az érdeklődésük Bogdán Mária vidám szemű, szép. kerek mondatokkal beszelő, 18 éves lány. A kaposvári Lady szövetkezet együk műhelyében dolgozik tavaly óta. Korábban három évet töltött itt tanulóként. Az iskolában még KISZ-tag volt, de azután nem törte magát azért, hogy beléphessen a szövetkezetnél működő aLapszervezetbe. — Talán nincs ideje a KISZ-re? Hiányzik az össze- forrottság A „ modell"belülről épül A Kaposvári Alii,ami Gazdaság agrárszakembereinek átlagéletkora aligha haladja túl a harmirtcat. Fiatalokról érdeklődni ott, hol az első számú vezetők is fiatalok, érdekes, különleges feladat. Kele Attila, a gazdaság tátomi kerületének vezetője: — Tizenkét tagú az alapszervezetünk, s a többség gazdasági dolgozó. A mi helyzetünk különleges, hiszen a pusztán alig ötven család él, a dolgozók pedig szinte a szélrózsa minden bányából érkeznek. Elég jó hírű ifjúsági klub működik, ez rendszeres programjával nagy vonzerő. Ezért úgy gondolom, s a tapasztalatok is erre’ intenek: ahhoz, hogy a jelenleginél nagyobb vonzerőt fejtsen ki a KISZ, olyan programokat kell szerveznünk, amelyek 0.x emberi kapcsolatokat erősítik: kirándulást, színházlátogatást és efféléket, az Tgény szerint, azaz mi érdekessé teszi az együttlétet. Ha már megszületett a baráti kapcsolat, akkor fejlődhet tovább a politikai képzés révén A KISZ-nek ma sajnos. “brosúraíze- van, a sok erőltetettnek látszó javaslat miatt, amiket érvényesíteni, például a' pusztai körülmények között lehetetlen és értelmetlen. Rózsa Zoltán 18 éves kőműves nem a gazdaság dolgozója, de mert a pusztán lakik, tagja ő is a KISZ- szervezetnek. — Olyan klubot szeretek, szeretnék, ahol jó a vezetés, jó a légkör, és ha megbeszéltünk valamit, akkor azt mindenki komolyan „veszt es eljön a rendezvényre. Számomra a KISZ nem .stupán egy egyszerű szervezet: majdnem minden estémet a klubban töltöm. Nekem jó így. Messze a város, itt a pusztán nincs mázt. Az alapszervezet KISZ- titkára. Síikkel Ferenc egyúttal növénytermesztési termelési irányító is. — A mozgalmi életet Vonzóbbá kell tenni. A környéken és az üzemben sók még a KISZ-en kívüli fiatal. Nagyobb vonzást pedig akkor tudunk gyakorolni, ha növelni tudjuk a rendezvényeink számát. A példaképpel kapcsolatos kérdésre — ha más szavakkal is — lényegében egyöntetű véleményt mondtak. — Nincs! — Magyarázatként csak annyit fűztek hozzá, hogy idő sincs a keresési-e. ét ,a közelben erre alkalmas személyt sem tudnak megjelölni. Egyikük így fogalmazott: a modellt maga ál- liíjrj össze az ember. Hogyan fogadják a fiatalok javaslatait, hallgatnak-e szavukra? Az Ifjú kőműves, a Tanép dolgozója úgy vélte: náluk a brigádban jól fogadják az ifjú tagok véleményét. s ha jók. hasznosítják is. A gazdaság gépműhelyében pedig már régóta jelentő» eredményeket hoz az ú j i tómozgaíom. Vasné Kovács Judit, a hetesi tsz adminisztrátora: — Nálunk, úgy érzem, a közösségi összeforrottság hiányzik, és az értelmiségi fiatalok sem elég aktívak. A fizikaiak sokat panaszkodnak emiatt... Most készülnek a beszámolók. A beszélgetések során olyan KISZ-tagokkal is szót váltunk, akiknek véleményünk szerint nincs helyük az alapszervezetben ... Egyébként nincs szükség változtatásra, csalogatásra. — Példakép? Tagadó íejrázás a válasz. A harmadik kérdésre: — Hiába hallgatják meg a fiatalok véleményét. Abból soha nem lesz semmi, bárhol is vetjük föl a gondokat Nagyon ritkán van foganatja ... — Éppen lenne. Minden» féle hasznos időtöliiNie jut ideje az embernek, ha akarja, de nem tartom érdemesnek, hogy a szövetségben tevékenykedjem. Már az iskolában is csak formális volt a KISZ-elet. Nem vagyok se mellette, se ellene; engem nem vonz. Ha cxiyan hasznos időtöltést nyújtana, ami a fiatalok ínyére van, akkor bizonyára én is jelentkeznék. De a diszkót, a kirándulást, a mozit és a sok egyebet KISZ néikül is megtalálom, A politikához, ha olyan hi- vataloskodó előadásokon találkoznak vele, ahogyan ez.t korábban tapasztal l ám. nemigen vonzódnak a fiatalctc. Ezért nem lépnek be. — De bizonvára beszélgetnek politikáról. — Igen. Itt magunk között. Most különösen sokat, mert fölgyorsultak a világ eseményei, tudunk a hideg- háborús veszélyről, beszélgetünk az árakról, a gazdasági változásokról. De a KISZ- ben sem tudnánk meg mást, mint amit az újságokban elolvasunk. Azt hiszem, az ifjúsági szövetség nem vette észre, hogy mennyire meg-* változott a fiatalok érdeklődési köre, mennyire másként élnek, mint akár tíz évvel ezelőtt. — Van-e példaképe? — Tisztelem régi oktatómat, aki ma a főnököm, őszinte ember, és a szakmát úgy megtanultam tőle, Ijogy rögtön önállóan tudtam dolgozni. sőt nem is rosszul, és így jól keresek. Ó azonban férfi, tehát nem tökéletes példakép. Olyan nőt, akire fönntartások nélkül fölnéznék, nem találtam. — Nem régóta dolgozik, volt-e már alkalom arra. hogy elmondja a véleményét első tapasztalatairól? — Még egyszer sem kellett bírálnom és egyszer sem volt olyan javaslatom. amelyet érdemes lett volna elmondani. De ismerem az itteni légkört és amit kérünk, általában teljesül, a kritika sem marad pusztába kiáltott sző. Azt tartom, hogy akkor igazán *jó a hangulat, ha kevés a »szöveg- és mindenki a maga dolgát teszi rendesen. Például: én varrók, amilyen jól csak tudok, a főnök meg ugyanúgy vezeti a céget.. Ha én akarnék vezetni és a főnököm varrni, abból baj lenne. Kívülről másképp látják Mint a hóember, olyan ex a fiatal lány, amikor belép a szobába. A finom, fehér gyapotszálak pelyhekként borítják a haját. Ám az öltözete egy cseppet sem télies: ujjatlan trikó, farmersort, a csuklóján kézszori- tó ... Bank Rózsa a Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának fonónpje. Mosolyog amikor megkérdezem, hogy naponta hány kilométert gyalogol a gépek mellett. .összeszámolni nem lehet, de műszak végére már »nehezebb- lesz a lába. — Kihez fordulnak a gondokkal, a javaslataikat hol hallgatják meg? —- Van egy “Dolgozz hibátlanul- nevű fuz'd, abba írjuk be a problémákat, amelyeket aKalaban megoldanak. A munkával kapcsolatos új ötletek nálunk kevéssé. jönnek elő, csupán kérni tudjuk a terhelés csökkentését. Ezeket az észrevételeket meg is tesszük. Az eredmény változá — Nem rég alapszerve/.eti KISZ-titkáxnak választottak» Alkotó közösségben — Igen. És nékem is föltették már többször a kérdést — ha KISZ-en kívülieket agi íltam —, hogy minek lép jenek be a mozgalomba. Kívülről csak a társadalmi munkát, a kommunista műszakot, a taggyűléseket látják. Talán jobban meg kellene ismertetni másokkal is 9 vu Jóságos munkánkat. Biztos tippem nekem nincs, hogy hogyan lehetne vonzóbb a KISZ. — Milyen a munkahelyi közössé«»? — Megpróbálok jói dolgozni ; túl sok idő rak nincs a beszélgetésre. Mint mindenkinek, nekem is megvannak á magam gondjai, családi problémák, s ez néha egy kissé megvisel. — Segítség nincs? .— Miért mondjam el másoknak, hogy mi a baiom? Segíteni úgysem tudnak. De a fesz.«'»ség azért itt bent feloldódik. — Példakép ? — Nem akarojc senkihez sem hasonlítani. A munkámat szeretném jól végezni, sokat teljesíteni; ehhez nem kelj példakép. Nagyatádon, a Danuvia 4. sz. Gyáregységében úgy mondják: szinte családi közösségben élnek. Nem nagy az üzem, jól .ismerik egymást az emberek. A vándormadár kifejezést itt nem használják. Három" fiatal technológussal beszélgetünk, mindegyikük a műszaki osztály Delta ifjúsági szocialista brigádjának a tagja Filó László a szabad idejének nagy részét tanulással tölti : a Bánki Donát Műszála Főiskolát végzi. — Nem vagyok egyedül a tanulásban: a brigád tizennyolc tagja közül négyen főiskolára, egyetemre járnak, a többiek már vagy végeztek, vagy más típusú iskolában tanulnak. Az ilyen igényeket mindig támogatja a gyár. A javas» tatainkat is meghallgatják, ezzel nincs baj; egyébként a munkánk is megkívánja, hogy új ötletekkel, tervekkel álljunk elő. Az itteni vezetők számítanak erre, talán ez is egyik oka, hogy nem hagyjuk itt a gyárat. Ezt a légkört nem cserélném el öt-hatsjsáz forinttal több fizetésjjrt. — Tehal, minden szép, minden jő? Ezt egy kissé nehéz elképzelni. — Persze vannak gondjaink is, de a kérdésre, hogy figyelnek-e ránk, csak ezá válaszolhattuk — veszi át a szót Hoffman János. — A brigádunk elnyert már egy csomó címet: 1973-ban a szocialista címet kaptuk meg. 1975-ben a KISZ KB dicsérő oklevelét, tavaly pedig kiváló brigád lettünk. Ez szintén az. előbbieket bizonyítja. Évente körülbelül tíz újítást adunk be, ezeket hasznosítják is, ám a pénz kifizetésénél sokszor elakad az ügy. A gyárban létrehoztuk a fiatal alkotók közösségét. — Ügy tudom, az utóbbi időben meggyengült a K1SZ- élet. — Jó néhány éve még remek dolgokat csinált a társaság — mondja Kolics József. — Akkor egy energikus, jó szervező, lelkes ember volt a KISZ-titkár. Sokáig azon siránkoztak, hogy nincs klubunk, nincs hol összejönni, ám amikor iéhetőség , nyílt erre, alig c-gy-két fiatal látogatlak — Ezek szerint nemcsak a vezető rátermettsége a meghatározó? — Az az igazság, hogy minden KISZ-es program iránt közömbösek lettünk. Legjobban a társadalmi munkákra lehet, mozgósítani, így készült el a sportpálya is. Sokan tudják és mondják, hogy nem vonzó a KISZ. De hogy mivel lehetne azzá tenni? ... — Olvasás, tanulás közben gyakran azonosulunk a történelem, s a könyvek .szereplőivel. Előfordul-e hasonló a munkahelyi környezetben ? — Azt hiszem, nem lenne helyfes, ha példaképeket keresnénk magunknak. Mindenkiben megvan a hajlam, hogy bizonyos képességeket, belső tulajdonságokat kialakítson. Igyekszem aszerint dolgozni, dönteni, hogy az értékes jellemvonások kerüljenek előtérbe. KISZ-tagok, mozgalmi vezetők, szervezeten kívüli fiatalok mondták el véleményüket. Válaszaiig a helyi körülményektől, egyéni tapasztalatoktól függően némiképp eltértek ugyan, de nem nehéz fölfedezni megállapításaikban a hasonlót, a többé-kevésbé áUalánosíthatót. így például a megkérdezettek szavaiból érezhető volt, hogy nem tartják elég színesnek, változatosnak, gazdagnak, a fiatalok többsége előtt vonzanak az alapszervezetek tevékenységét. A mozgalmi közösségek nehezen találják meg azokat a formaiét, módszereket, amelyek hatásos propagandái lennének a fiatalok szervezeteinek. Meglepő volt a példakép nagyfokú hiánya. Lehet, hogy azoknak a felnőtteknek van igazuk, akik azt tartják: a mai fiataloknak nincs eszményképük? Nem találnak környezetükben követendő magatartási modellt vagy akár csak megnyerő vonásokat? Aligha. A válaszok mögött inkább az önállóság kinyilvánítása áll: az, hogy a fiatalokban nem tudatosulnak kellően a kedvező hatások, amelyek pedig tagadhatatlanul formálják gondolkodásukat, ítéleteiket, befolyásolják egyéniségük fejlődését. A szavuk súlyáról mondottak bizonyítják: olyan mértekben. mint idősebb társaiké, n tizen- és huszonévesek a*zr0véleUn, javaslatai is meghallgatasra lalalnak.